Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-03 / 333. szám

8 üj Dunántúli rtapiö 1992. december 3., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Tovább növekedett a gazdasági szervezetek száma A KSH szerint gazdasági szervezetek áprilisi nagyobb számú csődbejelentési hulláma szeptember végére zömében le­zajlott, így a június végi álla­pothoz képest (amikor 70 volt), lényegesen kevesebb (19) volt a folyamatban lévő csődeljárások száma a megyében. (A sikerte­len egyezségi tárgyalások kö­vetkeztében ugyanakkor folya­matosan nő a felszámolás alatt álló szervezetek száma.) A gazdasági szervezetek száma továbbra is emelkedő, de ennek mértéke a januári társa­ságalapítási csúcs után mind a második, mind a harmadik ne­gyedévben mérsékeltebb volt. Szeptember végén 2195 jogi személyiségű gazdasági szerve­zetet tartották nyilván a megyé­ben, az 1991. év véginél 575-tel, az 1992. június véginél 45-tel többet. Az újonnan ala­kuló jogi társaság formájában kezdte meg működését, míg a részvénytársaságok döntően a hagyományos vállalati, esetleg szövetkezeti formából alakultak át. Az első három negyedévben újonnan alakult jogi személyi­ségű gazdasági társaságok kö­zül 104 kezdte meg működését küldöldi érdekeltséggel a me­gyében, kizárólag kft. formájá­ban. A külföldi érdekeltséggel megalakult társaságoknak több mint fele (szám szerint 56) a ke­reskedelembe tartozott, emellett ipari tevékenység végzésére 28, építőiparira 5 társaság jött létre, míg 11 a gazdasági tevékenysé­get segítő szolgáltatások közé tartozott. (Ezenkívül még egy-egy kft. alakult a gazdaság fent nem említett, különböző te­rületein.) A KSH felmérése szerint 1992 I—III. negyedévében Ma­gyarországon 2993 jogi szemé­lyiségű, külföldi érdekeltséggel rendelkező gazdasági szervezet alakult. E szervezetek induló törzstőkéje 50,7 milliárd Ft volt, amelynek 54%-át devizában fektették be. A külföldi tőkében érdekelt új szervezetek több mint fele Budapesten alakult. Vidéken Pest megye vezetett, majd Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megye után Bara­nya következett. Baranya megye a szervezetek száma szerint tehát a rangos 4. helyen áll és a deviza aránya (74%) is magasabb az országo­san átlagosnál. Az itt alakuló szervezetek átlagos törzstőkéje (2,3 millió Ft) ugyanakkor a le­galacsonyabb volt az ország­ban. Mindez arra utal, hogy Ba­ranyában nagyobb arányban lé­tesültek kisebb tőkeigényű ága­zatokban külföldi érdekeltségű vállalkozások, mint az ország más térségeiben. ✓ Ti /i //• • • p / #/i Építőipari információk aBauData-tól Ez év őszétől már megyénk vállalkozói, önkormányzatai, építészei, beruházói is első kéz­ből és gyorsan juthatnak az épí­tésekkel, az építőipari kapacitá­sokkal és termékek elhelyezhe­tőségével kapcsolatos informá­ciókhoz a Bau Data havonta közreadott baranyai jelentésé­ből. A tervezett létesítményekről szóló országos havi jelentésben a 96 projekt kétharmada ma­gyarországi, egyharmada pedig a szomszédos országok és Né­metország építési munkaválla­lási lehetőségeiről tájékoztat. A Bau Data idegennyelvű kiadvá­nyai is bőséges adatbankból ad­nak válogatást. A megyei jelen­tés több tucat, az adott térség­ben a közeljövőben megvaló­suló, valamint az adott megye számára érdeklődésre és mun­kavállalásra alkalmat nyújtó ha­tár menti, illetve külföldi lehe­tőségekről tájékoztat. A Bau Data információi egy­aránt szólnak a vállalkozóknak és az önkormányzatoknak. A befektetési szándékokról, tőkés­társakról, szponzorokról, a nyilvános versenyzésről, verse­nyeztetésről is számot adnak. A Bau Data Projekt- Információs és Consulting Iroda egy éves működése alatt, az információ felhasználóival szorosan együttműködve alakította ki a partnerei számára mind haszno­sabb országos hálózatát, és már Pécsett is irodát nyitott. M. L. Eltérő becslések a második gazdaság súlyáról Az illegális gadaság aránya a GDP százalékában kétféle becslés alapján Az illegális gazdaság mére­tére vonatkozóan többféle becs­lés létezik; arányát 1981-ben 30 százalékosnak találták, 1986-87-ben ennél csekély mér­tékben nagyobbnak, és azóta az arány tovább növekedett. A la­koság e tevékenységből szár­mazó jövedelme a nyolcvanas évek első felében az egyik szél­sőséges becslés szerint évi 17-23 milliárd forint, a másik véglet szerint pedig évi 136,6-156,6 milliárd forint volt; ez már az 1985-ös nemzeti jö­vedelem 16-19 százalékát jelen­tette. A második gazdaság leggyakoribb formája a mező- gazdasági kistermelés, a laká­sépítés és -karbantartás, vala­mint a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások. Az illegális gazdaságaránya • nő: Laczkó Mária számításai szerint (Közgazdasági Szemle 1992/9) aránya 1973 és 1987 között a regisztrált GDP 13 szá­zalékáról 18 százalékra emel­kedett, azaz 57,9 milliárd forint­ról 226 milliárd forintra. 1987 után ez az arány megugrott, 1988-ban 26, 1989-ben 31, 1990-ben pedig 34 százalék volt. A növekedés egyik oka, hogy e módon ki lehet kerülni az adózást, a másik pedig való­színűleg az árak változása. A fogyasztói árak 1988-ban 15,7 százalékkal nőttek, a szolgálta­tások az állami piacon 26,8, a magánpiacon pedig 18,9 száza­lékkal emelkedtek. Ami a feketekereskedelmet illeti, Kári János, a Magyar Ke­reskedők, Vendéglátók Kama­rájának elnöke szerint egyhar- mad körülire teszi az arányát a teljes forgalmon belül és emiatt évi 20 milliárd forint adó- és Az illegális jövedelmek nagysága kétféle becslés alapján milliárd forint 700 600 500 400 300 200 100 1988 1985 1973 1976 1979 1982 társadalombiztosítási bevételtől esik el az állam. Szélsőséges vé­lemények szerint azonban az il­legális kereskedelem ugyan­akkor, mint a legális. Három évei 41 ezer magánkereskedő és vendéglátó működött az or­szágban, 1990-ben - az új vál­lalkozási törvénynek köszönhe­tően - 72 ezren, 1991 végén pe­dig 134 ezren voltak; ekkora 930 milliárd forintos évi össz­forgalomnak mintegy 25 száza­lékát képviselték. Az illegális kereskedelem elszabadulása a kamara szerint nem utolsósor­ban annak tulajdonítható, hogy bárki vállalkozói engedélyhez juthat. (Világgazdaság) Az Expóra: kis világközpont Szegeden Világ utcája elnevezéssel az Expóhoz kapcsolódó, Szegeden felépítendő gazdasági----keres­k edelmi-szellemi-üzleti köz­pont terveit készítette el Apró Juhász János szegedi vállal­kozó. Elképzeléséhez mintegy 30 szakember, illetve vállal­kozó csatlakozott eddig, így hamarosan megalakulhat az a kft., amely szellemi irányítója lehet az új központ elkészítésé­nek. A Világ utcája a várost át­szelő Tisza új szegedi oldalán épülne fel a városi önkormány­zat 42 hektáros területén. Építé­szeti arculatának kialakításával Makovecz Imrét szeretnék megbízni, akivel már folytattak előzetes tárgyalásokat. A kis vi­lágközpont körúttal határolt kö­zepén hazai és külföldi cégek, vállalkozók építenék fel házai­kat, amelyekben termékeiket kínálnák. A kör közepére szö- kőkutat, a házak közé pedig az Ember terét - pihenőhelyeket, kiállítótermeket - álmodott a tervező. A tervvel a napokban ismer kedtek meg Csongrád megye polgármesterei, valamint szá­mos vállalkozó, üzletember. Amennyiben az ötletet elfogad­ják, vállalkoznak az együttmű­ködésre, s az induláshoz szük­séges aanyagiakat is elő tudja teremteni a kft., fél év múlva elkezdődhet a Világ utcájának építése. (MTI) Az agrárágazat csődhelyzete Csődbejelentések újabb hul­láma várható az agrárágazatban még ebben az évben - mondta az MTI kérdésére Szilvássy Gábor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium pénzintézeti főosztá­lyának vezetője. A prognózist a szakember a hitelforrások'kime- rülésével és az aszály okozta je­lentős jövedelemkieséssel in­dokolta. Ezek miatt ugyanis az eddig jól gazdálkodó vállalatok is a csődtörvény hatálya alá ke­rülhetnek. Az áprilisi tömeges cégbíró­sági bejelentések óta eltelt majdnem hat hónap alatt a cső­döt jelentettek 67,4 százaléká­nál nem zárult még le az eljárás, a bejelentés és a cégbírósági megjelenés közötti rendkívül hoszú időszak miatt. Ez még nehezebb helyzetbe hozza a gazdálkodókat, mivel a csődel­járás alatt a pénzintézetek szü­neteltetik a finanszírozást. Az eddigi egyezségi tárgyalások a tárca korábbi elképzeléseit fel­ülmúló mértékben, 55,6 száza­lékban felszámolással végződ­tek. Az október 27-i adatok alap­ján: jelenleg 303 mezőgazda- sági szervezet áll csődeljárás, 83 felszámolás és 21 végelszá­molási eljárás alatt, míg csupán 93 szervezetnél tudtak meg­egyezni a felek. Az élelmiszer- iparban 29 szervezet áll csőd- és 16 felszámolási eljárás alatt, amiből a húsipari és tartósítói­pari egységek között legmaga­sabb a csődöt jelentettek ará­nya. A mezőgazdasági szerve­zetek közül kiemelkedően rosz- szul a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek állnak. Ezekből 191-ben kezdődött csődeljárás, 53 esetben pedig már a felszá­molásuk is megindult. (MTI) Foodapest-mérleg: számos üzlet Több mint félszázezren keresték fel az első hazai élelmiszeripari nemzetközi kiállítást. Szebeni Márton, a Hun- gexpo Rt. Agro Stúdiójának igazgatója elmondta, hogy az élelmiszer-ipari „csúcsta­lálkozón” számos üzlet jött létre, mivel a szakmai na­pokon konkrét vásárlói igénnyel és tárgyalási jogo­sítvánnyal érkeztek a bevá­sárló küldöttségek. Végkiárusítás - ingyen (majdnem) molinók 50 Ft ingek 100 Ft nadrágok 400 Ft málhazsákok 80 Ft mikádók 300 Ft Diana Üzletház Kertváros, Berek u.4. * .- -*r Nyitva: 9-18 óráig (8715) Ilyen még nem volt... de lesz!!! Ez nem kacsa! Ez BUNDAVÁSÁR! f Jó minőségű, használt bundák lOOOFt-tól. I 600 db bundából válogathatnak és női bőrtáskák 1000 Ft alatt. I I Mindez Pécsen az IFI Házban dec. 5-6-án szombat: 9-16-ig vasárnap: 9-16-ig f (236780) jjj Hisztéria Rock&Roll-klub aDOZSÓBAN! Minden pénteken az egyetemes rock, szombaton a klasszikus diszkó jegyében. HIPER alacsony árak!!! Sok meglepetés, őrületes program! Szombaton játék, tombola. Program 21.00-reggelig

Next

/
Thumbnails
Contents