Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-24 / 354. szám

10 aj Dunántúli napló 1992. december 24., csütörtök „Nagy örömet adok tud túl nektek . . . Mise éjfélkor Computeres betlehemi jászol Karácsony a kolostorban Dominálnak a negatív jelenségek Az év vezető hírei A világ vezető híreinek első helyén 1992-ben az el­húzódó jugoszláv polgárhá­ború állt, megelőzve az ame­rikai elnökválasztást is - de­rül ki az AP amerikai hírügy­nökség által a világ számos szerkesztőségéhez eljuttatott kérdőívek feldolgozásából. A világ 37 országának napilap, rádió, televízió és hírügynök­ségi szerkesztői nyilatkozó­iak arról, mit sorolnak 1992 tíz vezető híre közé. A nemzetközi békeerőfe­szítések ellenére folytatódó délszláv etnikai csatározások a 105 szavazónál 60 esetben kerültek az első helyre. Azt alapul véve, hogy minden első helyre sorolt hír 10 pon­tot ér, az utolsó, vagyis tize­dik helyen álló viszont csak egyet - s így a köztük levők is értelemszerűen egyesével csökkenő pontszámot - a dél­szláv események összesen 938 pontot kaptak. A műit év első számú híre az Öböl-háború volt, amelyet a Gorbacsov elleni puccskí­sérlet és a délszláv háború követett. Bili Clinton fölényes győ­zelme George Bush-sal szemben, a felmérés szerint a második számú vezető hír 1992-ben; 23 esetben állt a téma a lista élén és az össsze- sítéskor 842 pontot kapott. Az idei év „top” híreinek harmadik helyén - nyolc első helyezéssel és 598 ponttal - a volt szovjet köztársaságok gyötrelmes erőfeszítései áll­tak a demokrácia, az önálló államiság építése kapcsán. Négy első helyezéssel és 455 ponttal a negyedik he­lyen az Európai Közösségen belüli - az egyre szorosabb egységgel kapcsolatos - súr­lódások állnak. A Szomáliában és számos más afrikai országban jelent­kező éhínség áll egy első he­lyezéssel, és 440 ponttal az ötödik helyen. Hatodikként - három első helyezéssel és 382 ponttal - a Németország­ban élő menekültekkel szem­beni neonáci támadások té­mája szerepel. Sorrendben ezt a bolygónk környezetével foglalkozó Rio de Janeiró-i világfórum kö­veti 265 ponttal. 233 ponttal a dél-afrikai apartheid felszámolásával kapcsolatos történések állnak a nyolcadik helyen. Egy ponttal lemaradva, a kilence­dik helyen a Los Angelesben és több más amerikai város­ban kitört zavargás található, míg a tizedik helyen 179 ponttal a közel-keleti béke megteremtésével kapcsolatos események állnak. Csökkenő pontszámaik alapján a 11-től 20-ig terjedő listán szereplő világpolitikai események a következők: Az AIDS terjedése (152); az amszterdami épület-komp­lexumra zuhant egy izraeli repülőgép (131); a Kínai Kommunista Párt kongresz- szusa (120); az európai me­zőgazdasági ártámogatás, amely megbéklyózza a GATT világkereskedelmi tárgyalásokat (108); a thai­földi demokráciát követelők veresége (92); a perui alkot­mány felfüggesztése és a Fé­nyes Ösvény nevű gerilla­szervezet vezetőjének letar­tóztatása (75); Nemzetközi békeerőfeszítések Kambo­dzsában (72); felkelők elfog­lalják az afgán fővárost (65). Egyetlen olyan egyházi ün­nepünk volt, melyet nem tudott eredményesen kikezdeni, elfe­ledtetni, valódi tartalmából ki­forgatni vagy eltörölni az elmúlt évtizedek materializmusa: a ka­rácsony. Ámbár hivatalosan át­keresztelték fenyőünnepre, s megkísérelték lényegét a gyer­mekek és család örömnapjává leszűkíteni. Amiből természete­sen éppen a lényeget, a kará­csonynak az okát akarták az okozattal felcserélni. Mert így éppen az hiányzott a kará­csonyból, ami a lényege, az emberi öröm alapja, amit a templomi nép-ének így fejez ki: „Krisztus Jézus megszületett, örvendjünk!,, Megszületett a megváltótok Szent Lukács erre a napra rendelt evangéliuma pedig így szól: „Pásztorok tanyáztak a vi­déken kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Ur dicsősége. Nagyon megijedtek. De az angyal meg­nyugtatta őket: Ne féljetek! Mert nagy örömet adok tudtul nektek, és majd az egész nép­nek. Ma megszületett a Megvál­tótok, Krisztus, az Űr, Dávid városában. Ez lesz a jel: Talál­tok egy jászolba fektetett, bepó- lyált gyermeket.” A megváltás­nak a hírüladása, a kis Jézus megszületése az emberiség ka­rácsonyi örömének a magva. A karácsonyi liturgiának (li­turgia: nyilvános istentisztelet­nek és más egyházi ájtatosság- nak a szertartási rendje) különös Nemrég vette át a Köztársa­sági Érdemrend Tisztikeresztjét Leo Cheme. Nem ez volt az első: magas francia, német, osztrák kitüntetések előzték meg. Cheme az amerikai közé­let „nagy öregjeinek” egyike: a háború alatt a hadiipar meg­szervezésén dolgozott, utóbb Truman elnök európai, MacArthur tábornok ázsiai ta­nácsadója volt. Ám szinte egész életét az egyik legnagyobb ame­rikai emberbaráti intézmény­nek, az International Rescue Committee-nek (Nemzetközi Megmentési Bizottság) szen­telte és különleges érdemeket szerzett a magyar ügyben: 56 októberében maga vitt segély- szállítmányt Budapestre és szervezetének oroszlánrésze volt mintegy 70 000 magyar le­sajátossága a három mise. Ke­letkezése a jeruzsálemi őske­resztényekhez vezet vissza, akik Jézus születésének tisztele­tére a betlehemi barlangban már éjfélkor megtartották az ünnep­napi első istentiszteletüket, majd hazafelé menet hajnalban is a város szélén álló Feltáma­dás-templomban. Végül a jeru­zsálemi főtemplomban is volt ezen a napon ünnepélyes szentmise. Ez a szokás hagyo­mánnyá vált, és példaképül szolgált később Rómában is. Éj­félkor a római S. Maria Mag- giore-templomban gyűltek össze a hívek, mert itt őrzik ma is a betlehemi jászol néhány da­rabkáját. A második, hajnali misét a görög udvari templom­ban tartották, amely Szent Anasztáziának volt szentelve, mert anatasis feltámadást jelen­tett. A fény szimbolizmusa A karácsonyi hármas misét később jelképnek is tekintették. Az éjféli Krisztus test szerinti születését jelentette, a hajnali lelki születést az emberi lélek­ben, míg a harmadik ünnepi mise Krisztus örök születését jelképezte hatalomban és ra­gyogásban. A három misét tel­jesen átszövi a fény szimboliz­musa. Az éjféli misét tekintjük az egyházban még egyedül meg­maradt virrasztásnak. A hívők is virrasztanak, mint a pászto­rok a betlehemi mezőkön. Egy­szerre fény veszi körül őket, és az angyal szózata Krisztus szü­letését adja hírül nekik. Ez a telepítésében a forradalom után az Égyesült Államokban. Az IRC-t 1933-ban, Albert Einstein kezdeményezésére hozták létre, szervezésén töb­bek között Reinhold Niebuhr, a nagy teológus dolgozott - mondja Cheme, New York-i irodájában. Az amerikai szel­lemi élet és a szakszervezetek támogatásával a nácizmus üldö­zöttéit, főként értelmiségieket segítettek kijutni Hitler orszá­gából. Összesen háromne­gyedmillió embert, 1933-1941 között. Azután további ezreket Párizsból, a német megszállás után, az oda menekült némete­ket, közép-európaiakat, köztük magyarokat. Az IRC segítségé­vel maradtak életben az atom­bomba későbbi magyar-ameri­kai megalkotói csakúgy, mint fény Krisztust jelképezi, aki a bűn sötétjében élő világnak el­hozta a megváltás fényét. Az éj­félkor ragyogóan lavilágított templom az Isten kegyelmét je­lenti. A szentmisében tanúi va­gyunk az Úr megszületésének. A hívek az éjféli szentmisén találkoznak először a betlehemi jászollal, amelyben a Kisded fekszik, körülötte a Szűzanya, Szent József, a pásztorok és ál­lataik, felettük rendszerint a bet­lehemi csillag és az angyalok. Az első betlehemi jászolt Assisi Szent Ferenc állította fel 1223-ban, tehát ez a jelkép nem őskeresztény eredetű. Legottan éjfél után Az éjféli miséről idézünk Sci- tovszky János pécsi püspök - később esztergomi érsek, her­cegprímás - egyik, 1843-ban kiadott írásából néhány sort: „Valamint minden napot éjfél­től szoktunk számlálni, úgy ka­rácsony napja is éjféltől kezdő­dik; melyen a közöröm végett minden áldozó papnak három szentmisét szabad szolgálni. Az első mise legottan éjfél után tar- tatik; mivel Üdvözítőnk is éjfél tájban született. Ezen mise alatt ama evangélium olvastatik, mely előadja, mikor, hol és minő állapotban történt urunk születése, miképen jelentek meg annak alkalmával azon a tájékon tartózkodott pásztorok­nak az angyalok; és miképen énekelték ezen dicséretet: „Di­csőség magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaraté embereknek.” Dr. Csonkaréti Károly például Marc Chagall, vagy Franz Werfel.- A magyar forradalom óriási rokonszenvet keltett az Egye­sült Államokban. Ám hiába kér­tünk nyilvános állásfoglalást az újjáválasztásáért küzdő Dwight Eisenhower, republikánus el­nöktől, illetve Adlai Stevenson- tól, a demokratapárti elnökje­lölttől: röviddel a választás előtt nem kockáztattak ... - emléke­zik. - Az IRC bécsi irodájának teherautóját azonban napokkal később telerakhattuk amerikai gyáraktól kapott antibiotiku­mokkal, élelmiszerrel - az ame­rikaiak így is adakoztak. A szál­lítmányt Budapestre vittük. Szobánkra, az Astoriában máig emlékszem, mert hiányzott egy fala - az oroszok kilőtték ... Ä rakományt szerencsésen átad­Mártonffy Marcel fiatal szer­zetes, az egyik legősibb rend, a bencés rend tagja, s a legősibb magyar kolostorban, Pannon­halmán él. Mikor találkozunk, épp karácsony előtti lelkigyak- rolatot tart volt bencés diákok­nak. Programon kívüli rövid be­szélgetésünkben arról fagga­tom, vajon bencés szempontból van-e valami sajátos értékelése a karácsonynak, vajon a renda­lapító Szent Benedek beszél-e külön a karácsonyról a Regulá­ban?- A Regulában még nincsen említés a karácsonyról, azért is, mert a Regula keletkezésének idején (i.sz. 500-as évek eleje) nagyon friss ünnep volt a kará­csony, ugyanis a keresztény ha­gyományban viszonylag későn jött létre. A Regula figyelme is, mint a korai keresztény közös­ségeké, a húsvétra irányul. A karácsonynak a misztériuma in­kább ott lappang a Regulának a bölcsessége mögött, minthogy azokban az időkben szinte ter­mészetes volt, s nem is külön ünnep tárgya, hogy Istennek a fia testben van közöttünk. Amit sajátosan karácsonyi jóhímek lehetne nevezni a Regulában, az a vendégek fogadásával kapcso­latos. Minden vendégben Krisz­tust kell látnunk.- Egy szerzetes számára, akinek a családja a szerzetes- rend és az otthona a kolostor, manapság hogyan néz ki a ka­rácsony?- Persze a karácsony eredeti­leg nem családi ünnep volt, ha­nem a keresztények sokkal ke­vésbé biedermeier ünnepe; hi­szen itt egy egész világnak szóló titokról van szó. Nálunk szentestén egy vecsemyével kezdődik az ünnep, szép grego­Tudósok egy csoportja a „Na­ture” brit tudományos folyó­iratban közli annak a vizsgá­latnak az eredményét, amellyel a Nap aktivitása és az atmosz­féra hőmérsékletváltozásai kö­zötti összefüggéseket akarják tisztázni. A 20-as években a gyors hő­mérsékletemelkedés, majd az 1940 és 1970 évek közötti hő­mérsékletcsökkenés az üveg­háztartást előidéző gázok mennyiségének növekedésével vagy csökkenésével ugyanis nem magyarázhatók. A tudósok tűk Maiéter Pál katonáinak, a szabad szakszervezeteknek, il­letve az éppen akkor szabadult Mindszenty bíborosnak. Cheme - valószínűleg sze­rencséjére - még a második orosz támadás előtt elhagyta Budapestet. New Yorkba repült, hogy kihasználja a legnépsze­rűbb Tádióműsor, az Ed Sulli­van show kínálta lehetőséget: friss szemtanúként számolhatott be a magyar forradalomról és szabadságharcról.-A műsor visszhangja pél­dátlan volt a gyűjtések történe­tében: napok alatt csaknem négymillió dollár gyűlt össze, akkor óriási összeg, méghozzá néhány dolláros adományokból — szinte az egész amerikai tár­sadalom megmozdult. Kellett is: akkorra már láttuk, hogy saj­nos nem a a helyszíni segélyre, hanem az áradó menekültek tá­mogatására kell a pénz. Az IRC-nek oroszlánrésze volt abban, hogy bécsi köz­pontja áldozatos munkájával el­látták és a befogadó országokba irányították a menekülteket ­rián dallamokkal, melyben el­beszéltetik, hogy a világtörténe­lemnek melyik pillanatában született a Megváltó. Ezután következik egy ünne­pélyes asztali együttlét, majd virrasztó éjszakai istentisztelet, ami az éjféli misét előzi meg. Az éjféli misét már a környék­beli, összegyűlt hívekkel együtt tartjuk. Másnap, harmadnap ugyan­csak az imaóráknak és az ün­nepi miséknek a rendje tölti ki a napot. A karácsony kifejezetten olyan ünnep, amikor nem csak, hogy nem térünk haza a család­jainkhoz, hanem nem is fogad­juk őket, ezzel adva kifejezést annak, hogy mi ebben a család­ban üljük meg ezt az ünnepet.- A témába illő, de egy kissé más kérdés: ön hosszabb időt töltött Rómában. Milyen a ka­rácsony a katolicizmus főváro­sában?- Olaszos, kicsit karneváli jellegű. Most már északról oda is egyre inkább beférkőzött a karácsonyfa állítás szokása, ez régebben nem volt divat. Ami azonban igazán érdekes, az a versengés a jászlak között. Rengeteg templom van, és mindegyikben állítanak jászlat. A jezsuiták computer-vezé­relte betlehemi csillagos jászlá­tól egészen hagyományos, ezernél több figurából álló, ná­polyi, népi paraszt-barokk jász­lakig. Kedves karácsonyi szokás, hogy a család éjszaka kel útra a gyerekekkel, az összes templom nyitva van, és akkor bebaran­golják a templomokban és tere­ken elhelyezett jászlakat. Ilyen­kor Róma egy nagy kiállítás, és egész éjszaka gyönyörködik a város. M. K. szerint a napsugárzás ereje idő­vel, mégha kis mértékben is, de módosul, ez pedig elég ahhoz, hogy a Földön messzemenő vál­tozásokat idézzen elő. Példa­ként a kutatók a Nap ún. Maun- der-minimumát hozzák fel, amely 1654-től 1715-ig tartott. Ebben az időszakban a nap­folt-tevékenység teljesen meg­szűnt. A napsugárzás ereje va­lószínűleg csupán 0,24%-kal mérséklődött az északi féltekén, mégis olyan erősen csökkent a hőmérséklet, hogy ezt a perió­dust kis jégkorszaknak nevezik. mintegy 70 000-et az Egyesült Államokba. Leo Cheme irodája azután is, hosszú évtizedekig nyitva állt a magyarok előtt, minden mene­kült számíthatott az IRC és személyesen a magyarok jó ba­rátjának számító elnök támoga­tására. „Örülök, hogy az ország felszabadult, menekültekről on­nan már nem kell gondoskod­nunk ...” Az örökifjú jogász-közgaz­dász, aki mellékesen elismert szobrász, az asztalon tornyosuló papírhalmokra mutat: „Ma is 400 emberünk dolgozik világ­szerte, Délkelet-Ázsiában, Af­rikában rengeteg a dolgunk - és persze az önök szomszédságá­ban, a boszniai tragédia köze­pette.” Cherne 80 éves múlt, 40 éven át volt az IRC elnöke, s idén adta át tisztét „ifjú” utódjának, John C. Whiteheadnek. Az utóbbi - korábban első külügy­miniszterhelyettes - ugyancsak a magyar ügy ismert támoga­tója, a Magyar-Amerikai Beru­házási Alap elnöke. Hetvenezer magyar menekült amerikai letelepítője Leo Cheme Csökken a napsugárzás ereje

Next

/
Thumbnails
Contents