Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-24 / 354. szám
1992. december 24., csütörtök üj Dunántúli napló A csillagok nem felejtenek A Jupiter és a Szaturnusz volt a napkeleti bölcsek kalauza A bban, hogy Magyarország, illetve Budapest 1996-ra megpályázta és meg is kapta az EXPO megrendezésének jogát, nem kis szerepet játszott az a körülmény, hogy ez az esztendő a magyar honfoglalás 1100 évfordulója. Azt pedig, hogy ennek évét ilyen pontosan behatárolhatjuk, közvetve csillagunknak, a Napnak köszönhetjük. ' Á millennium előtt 110 éve a történészek még csak annyit tudtak, hogy a magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe 888 és 900 között történhetett. Csak az volt bizonyos, hogy a honfoglalásra a bolgárokkal vívott háború után kerülhetett sor. Szerencsére abban az időszakban egy bizánci krónikás feljegyzett egy napfogyatkozást, más forrásoícból viszont következtetni lehetett arra, hogy ehhez képest öt év telt el a magyar honfoglalásig. Minthogy a csillagászat az utóbbr’evszazaüok során pontosan megismerte *és~ táblázatokba is foglalta a Nap, a Hold és a Föld látszólagos mozgásait mint periodikus jelenségeket és e kombinált mozgás eredményeként létrejövő fogyatkozásokat - úgyszintén a régiek által még csillagoknak hit és nevezett bolygók egymáshoz való helyzetét is - évezredekre előre vagy hátra hely szerint meg lehet határozni. A csillagászati táblázatok alapján 891 augusztus 8-án következett - be-»a—Bizánebó 1 látható rrapftJ' gyatkozás. Ebből következően datálható 896 a magyar honfoglalás évének. A példa is érzékelteti, hogy a régmúlt események időponthoz kötésében milyen fontos segédtudományága a históriának a csillagászati kronológia. Főleg az ókori események behatárolásában kerülhetne megoldhatatlan feladatok elé a történelem- tudomány a csillagászat nélkül, hiszen a feljegyzések rendszerint hiányosak, régi és pontatlan időszámítási rendszerekhez kapcsolódnak, vagy netán másik ismeretlen időpontú eseményhez viszonyítva jelölnek be eseményeket. Viszont számos utalás van a régi krónikákban látványos égi eseményekre. A z ókori görög történelem pontosításához például nélkülözhetetlen volt meghatározni, hogy mi volt az első olimpia éve. Hérodotosz leírásában szerepel egy utalás mé- dek és az lídiaiak kisázsiai csatájáról, amelyet teljes napfogyatkozás szakított félbe. Az ókori görög történetíró a csata idejét a 48. olimpiád 4 évére tette. A csillagászati kronológia viszont kiszámította, hogy Kis-Azsia azon a vidékén 528. május 28-án volt látható teljes napfogyatkozás. Innen visszaszámítva lehetett kideríteni: az első olimpiád első éve a mi időszámításunk szerint i.e. 776. A Bibliában feljegyzett számos történeti esemény is csak a csillagászati kronológia segítségével határolható be. így a ténelemtudomány és a csillagászati kronológia eredményeivel csak az derülhet ki, hogy Jézus Krisztus előtt született. Az evangéliumok szerint Jézus születésekor Herodes még élt. Uralmának vége felé - nem zsidók honfoglalása, illetve Egyiptomból való kivonulásuk, írva vagyon, hogy a zsidók vezére,: Józsué az emoriakkal vívott győztes csata idején megállította napot az égen. A csodá napfogyatkozásra utal. Törté-, ~néTTf orrásök ezt az időpontot évszázados pontosságú megközelítéssel tudták behatárolni, ám ennek alapján csillagászati számításokkal kideríthető volt, hogy azon a területen ebben a tág időszakban i7e. 1360 július 15-én volt látható teljes napfogyatkozás. Érdekes összefüggés, hogy ezt csaknem 40 (!) évvel megelőzőn, i.e. 1399-ben Egyiptomban volt látható teljes napfogyatkozás, amely így könnyen azonosítható az „egyiptomi csapások” egyikével, a sötétséggel. B izonyára sokan megütköznek azon, hogy az évezredes hagyományú „Kr.e.” jelölés helyett az „i.e.” rövidítést használom. Ennek oka csak az, hogy éppen a csillagászati kronológia bizonyította be: Dionysius Exi- guus római apát javaslatára a 6. században bevezetett évszámítási éránk - amely a keresztény időszámítás első évét Róma alapításához kötve i.e 753 március 25-től indítja és Jézus születése előtti és után évekre osztja a történelmet - időpontja miatt nem lehet helyes. Bár a témához méltatlan a szójáték, mégis ez érzékelteti legpontosabban a probléma lényegét: az évszámítási éra kiindulópontját összevetve az evangéliumokban foglaltakkal, a torsokkal halála előtt - lázadás tört ki ellene és annak elfogatott vezetőit egy éjjel megégettette, ugyanakkor holdfogyatkozás volt látható. A számításók szerint az az égi jelenség i.e. 4. március -13-án—tői lé ni V.igylT Jézus ezt megelőzően született. Másik határpontról behatárolja születésének évét a három napkeleti bölcset (fejedelmet) a betlehemi jászolhoz vezérlő csillagászati jelenség. A rendszerint üstökösként ábrázolt betlehemi csillagról már a 16. században megállapította Tycho Brahe, majd Kepler is, hogy az sem üstökös, sem új csillag fel- lobbanása nem lehetett. Kepler viszont kiszámította, hogy i.e. 7-ben háromszor ismétlődő együttállás jött létre a Halak csillagképében a Jupiter és a Szaturnusz bolygó között. B abiloni ékírásos bizonyítéka is előkerült 1925-ben annak, hogy ez a rendkívül ritka, csak sok száz évenként megismétlődő bolygóegyüttállás mély megrendüléssel foglalkoztatta az ókori embereket. Különösképpen az asztrológus bölcseket. A csillagjóslás akkori hagyományai szerint vehették számba és értelmezhették az égi tényeket: a Jupiter a királyi csillag a zsidók oltalmazó csillagának, a Szatumusznak a közelében látható s együttesen a Halak csillagképében vannak, amely szintén a zsidók országára utal. És a Messiásra, kinek eljövetelét hirdette akkor az éppen a tavaszpontja előtt álló csillagunk, a Nap is. Dunai Imre Karácsonyi rekviem Van, akinek fenyőillatot, „Csendes éjt”, „Mennyből az angyalt”, a családból áradó szeretet illatát jelenti a karácsony. Nekem rekviem ez az ünnep: a tegnap fénye, a tegnap áhitata, a tegnap szárnyalása, a családi harmóniám keresése, a szeretteimmel való együttlét hiánya, szirmát hullató, illatát- vesztő szerelem húzza a lel- kemet. A semmibe markolóan nyúlok a tegnapba, de a valóság visszahoz a jelenbe. Keresem a ma sorstársaimat: a déli határszélen békémre vigyázó katonákat, az értük aggódó hozzátartozókat, a szerelmet vesztett nőt és férfit, a csonkacsaládban vergődő gyermekét, aki apját, anyját egyaránt a szívére ölelné, hogy érezze testük melegét, a biztonságot nyújtó bizonyosságot, az egészségüket vesztett embereket, akik úgy érzik, hogy ebben az utolsó karácsonyi csodában már nem érdemes, nem szabad elmélyülniük, a hazájukat elhagyni kényszerült „Krisztusom mi kell még”, kiáltó embereket, s a magányba hullott fuldoklók kétségbeesettjeit. É sorstársaimnak érzem azokat is, akiket a nemzeti és faji gyűlölet földönfutóvá tett, akik menekülő emberáradatként hullámzanak egy szebbet, jobbat remélt, ígérő országba, egy talpalatnyi békét, nyugalmat, szeretetet remélve. S történik ez karácsonykor is, amikor az esti homályból kilép a fenyőfa fénye, s áhitat tölti meg az emberi lényeket. Sorstársaim! Adjunk szabad utat az emberi lélek és értelem természetes rendjének! Hagy- • juk, hogy a boldogok leválaszthassák magukról a fénytelen világ fájdalmait! Kívánom, hogy törjön utat a karácsonyi didergőkben az emberi hit, reméljük, hogy sebeink begyógyulnak! Adjon az új év erőt, lehetőséget az újjáéledéshez, hogy a béke, szeretet ünnepe lehessen számunkra is a karácsony. Fenyő Klára Magyarul magyarán Szavak több szerepben Nem is oly rég történt, hogy a Magyar Rádió hírt adott egy újságírót ért fegyveres támadásról. (92. 11. 23.) Óránként ismételte, s a hallgatók megnyugtatására így hangzott a tudósítás: Hamarosan meggyógyulhat az az újságíró, akit tegnap este lőtt le egy ismeretlen tettes.” A következő órában már így szólt a hírolvasó: „Jobban van az az újságíró, akire rálőttek.” - Egy órával később nyelvi tudatosságból vagy szerkesztői figyelmeztetés alapján - a szöveg így hangzott: „... nem lelőtt, pontosabban rálőtt.” Belülről szemlélve a jelenséget, óriási dolognak kell mondanunk, mert akár az egykor tanult nyelvtani szabály tudatosodott á hírolvasóban, akár a nyelvérzéke súgott, a háttérből mindenképpen helyes irányba terelte a sokszor zabolátlan ryéTvRaszrfárátöt. Arról van szó, hogy az igék vagy igéből képzett más szavak elé több rövid szócskát tehetünk. A nyelvtan igekötőknek nevezi őket. Szemléltesse szerepüket egyetlen ige, amely elé odatesszük a lehetséges igekötőket: aláír, átír, beír, felír, kiír, leír, megír, összeír, ráír. Az alapjelentés nem változik, de az .igekötő szerint mégis minden-, egyes szóalaknak más lesz a jelentésárnyalata. Az_igekötők- "nek ez "az" egyik fontos szerepük: vagyis módosítják az ige jelentéstartalmát. A másik szerep a történés minőségének módosítása. Ez egy kicsit elvontabb, mint az előző, de azért könnyen megérthető. Ahogy az időbeliség a jelen-múlt-jövő megjelölésében tükröződik; a történés minősége szerint az igében kifejezett tartalom lehet folyamatos, befejezett és beálló. Ha azt mondom, hogy valaki ír, akkor ezt folyamatosan, megszakítás nélkül teszi. A múltban: írt, a jelenben: ír, a jövőben: majd ír. De ha azt mondom: megír, ezzel azt fejezem ki, hogy addig ír, amíg be nem fejezi, amíg írása végére ki nem teszi a pontot/ A múltban: megírt, a jelenben: megír, a jövőben: majd megír. A lelő és a rálő az igekötők harmadik szerepét példázza. Akit lelőnek, az meghal, akire rálőnek, az még megúszhatja, Jig^szeiencséje-vaRr-Vagyis a te a lő ige tartalmát a maga teljességében fejezi ki, arra vonatkozóan, akire vagy amire irányul. „Lelövöm, mint a kutyát!” - mondja a haragos ember. A rálő viszont csak részben (parciálisán) éri a célba vettet. Szerencsés esetben a füle melett süvít el a golyó. Azt hiszem, ha valaki ezt a két hírt hallja barátja vadászkalandjáról: JSyulaj lőtt vagy Rálőtt a nyálra - nem leSz nehéz megállapítani, melyiknek az cr vényessége esetén hívják meg nyúlpaprikásra. Rónai Béla Békeajánlat az északíreknek Európa elfeledett polgárháborújában a brit kormány békítő ajánlatot tett az észak-ír terroristáknak: ha abbahagyják a merényleteket, akkor a brit hadsereg valamennyi egységét visz- szavoniák a laktanyákba Észak-Irország egész területén. Sir Patrick Mayhew, a brit kormány észak-ír ügyekért felelős minisztere az észak-iror- szági ulsteri egyetemen elmondott beszédében ismét megerősítette azt az elképzelést is, hogy a brit kormány nem ellenzi Észak-írország függetlenségét, illetve csatlakozását az ír Köztársasághoz, ha a lakosság többsége határozottan így döntene. Orosz lány a világszépe Az orosz Júlia Kurocsinka lett a ydá^szépeji Dél-Afrikai -Köztársaságban megrendezett versenyen. A 18 éves, 183 cm magas, kékszemű diáklány csak egyetlen pont különbséggel bizonyult a legszebbnek. Ez volt az első alkalom, amikor Oroszország képviselője győzött ilyen rangos szépségversenyen. Julia KurocSinka 63 ezer dollárt, ékszereket és utazási lehetőséget nyert. A világ második legszebbje a 21 éves angol Claire .Smith, a harmadik.helyezett pedig a 19 éves venezuelai Fran- - ■ -u’.s Gag?r4ettr7irnegyedik helyen végzett a dél-afrikai Amy Kleinhans, aki országa első színesbőrű szépségkirálynője. Keresztrejtvény kot at & aaf&ifci AVM&J Röá&JA: »oá uíwvew* tm h: a/u a. XÉZteaiM ÍK«ei! SESAK« EM8$ R <3* JVA- «AiíVf PtHZ T *0%, T FUVOLA AHÁdÓ FCíUYA jjZfoj'T mm CT mi ti* rí* nme LLÁÍtntó; ..nH E i,Y t S StUtíHl ÁLLAM aOMTXTV vííi va*8# POilf. tfifté »II TBONT 5VOJWSNÖVÉNY NuMu wnvswv MÖfcTÍCW8TO L SAKK tavim i,AP ISÉ« T" .«MELY MSI* Hiút :MVL. MÜUAWÖ V V i. TIBÍTÍ WJU»x Á&v ttsj ÖÓiÍAf RÁMSíTAfAS VÁROSI ÉHÍLETSAWY *** m &ÍN Uijta ■semi* *f?d DÓ MgPTTÉK *A(Ml tu*mfpmm UÉittiKMMi: KOR MÖT Efgr KIS vtftmm* ÄUS Ri.ua UL'ft.A Beküldendő a helyes megfejtés 1993. január 4-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE- LEZŐLAPON 7601 Pf: 134, Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A december 12-i lapban közölt rejtvény megfejtése: „Kezdesz öregedni; esténként már minden eresztéked nyikorog.” ‘ . Utalványt nyertek: Magori József, Pécs, Patak u. 33., Plávics József Mecsekpölöske, Dózsa u. 1., Samu Sándor, Mohács, Zrínyi u. 6/a., Sassák Jánosné, Pécs, Magyar Lajos u. 7/A., Vizer István, Pécs, József Attila u. 45/c. Az utalványokat postán küldjük el a nyerteseknek. - * - ....... Csillagjós XV. századi fametszet
