Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-24 / 354. szám

1992. december 24., csütörtök üj Dunántúli napló 7 Bajmegelőzés? Magyar javaslat a NATO-nak Idén 800, jövőre már 20 000-25 000 személygépkocsi készül Suzuki autógyár Esztergomban Roppant korszerű technológia, elégedetlen munkások Az esztergomi Suzuki Au­tógyár építésénél - 1990. ok­tóberében kezdődtek a föld­munkák, az első gépkocsi idén ősszel készült el - egy an­golul kiírt japán jelmondat fi­gyelmeztetett mindenkit: „Working Together for Excel­lence”, azaz A jó együttmű­ködés jelenti a kitűnő mun­kát. Ez a vezérgondolat azóta sem változott a jelenleg 340 dolgozót, köztük 210 munkást foglalkoztató Magyar Suzuki Részvénytársaságnál. Bár a gyárkapu előtti terület még rendezetlen - a parkoló nincs leaszfaltozva, a személy­zeti bejáratot csak az ideiglene­sen földbe helyezett betonkoc­kákon keresztül lehet megköze­líteni -, bent minden elkészült, folyik a munka. A kávé és üdítő automaták­kal felszerelt társalgóban - egyébként itt azokat a terméke­ket is kiállították, amiket hazai cégek „adnak” a magyar autóba- Sövényházi Márta általános igazgatóhelyettes szinte egy szuszra ismertette a társaság lét­rejöttének történetét, az eszter­gomi beruházás alakulását, s részletesen beszélt a gépkocsi- gyártásról.- Egyelőre a Swift két válto­zatát, az 1.0 és az 1.3 literes mo­torral szerelteket készítjük, ter­mészetesen mindkettőt katalizá­torral, de mivel igény mutatko­zik, jövőre megkezdjük a lép­csőshátú sedan típus gyártását. Ebben az esztendőben várha­tóan 800 kocsi hagyja el az üzemet - naponta 11-20 -, jö­vőre már 20 000-25 000, 1994-ben 40 000, az évtized közepére pedig 50 000. A mi munkánkkal, s a hazai beszállí­tók által előállított alkatrészek­kel együtt egy Suzukiban a ma­gyar arány jelenleg 30 százalék. Persze szeretnénk, ha ez minél nagyobb lenne! Közbevetem, állítólag gon­dok vannak, a dolgozók elége­detlenek a fizetésekkel, s emiatt nem megy igazán jól a termelés. Az igazgatóhelyettes szerint ez nem így van: a gépkocsi gyár­tásban fennakadás nincsen, de ha a jövedelmekkel kapcsolat­ban akarok pontos információt szerezni, akkor hívja az ebben illetékes személyzeti igazgatót- a jó együttműködés jelenti a kitűnő munkát! akitől részle­tes tájékoztatást kaphatok.-Még mindig a betanulási időszaknál tartunk - mondta dr. Izsák György, aki varázsla­tos gyorsasággal került elő -, nagyon kevés autó készül, ez azt is jelenti, hogy nem telje­sítményben dolgoznak a mun­kások. Ez néhány hónapig így marad, s addig átlagban 18 000 forint bruttó fizetést tudunk adni. Megjegyzem, ha a jó piaci környezethez igazodóan meg­kezdődik a nagysorozatú terme­lés, várhatóan javulnak a jöve­delmek is.- Sokan felmondtak, nagy a fluktuáció?- Egyáltalán nem, mert a munka emberre szabott, tehát nem kívánunk lehetetlent senki­től, de szerződés is köt minden­kit. Persze voltak néhányan, akik nem tudtak beilleszkedni, tőlük megváltunk. Mielőtt körbejárnánk a gyá­rat, a gépkocsik értékesítésével, a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban érdeklődtem. Las- tofka Péter kereskedelmi osz­tályvezető néhány percen belül már válaszolt is a kérdésekre.- A márkakereskedőknél csak előjegyzés alapján lehet kocsi­hoz jutni, amelyekre hónapokig várni kell. Meddig lesz ez így?- Szerencsére óriási az érdek­lődés, ami minden várakozá­sunkat felülmúlja. Jelenleg 2000 megrendelést tartunk nyilván, ez azt jelenti, hogy a vásárlók február végéig hozzá­juthatnak Suzukijükhöz. Az a célunk, hogy dealeri hálózatnál - negyvenen vannak szerte az országban, de a számuk rövide­sen százra nő - legyen megfe­lelő raktárkészlet.- Ön nem találja drágának a magyar Suzukit?- Az érdeklődés is azt mu­tatja, hogy nem. Persze szeret­tük volna olcsóbban adni, de sajnos erre nem volt lehetősé­günk. S ha figyelembe vesszük a kedvező részletfizetési lehető­séget, akkor biztos, hogy a Su­zukit előnyös feltételek mellett adjuk. Felvesszük a színes, vendé­geknek is kötelező fejvédő sap­kát, s elindulunk a csarnokba, ami tulajdonképpen egy 500 méter hosszú és átlagban 72 mé­ter széles épület: a 36 000 négyzetméteres területen négy üzemrész osztozkodik, a gép­kocsigyártás technológiai sorá­hoz illeszkedő rendben. A karosszéria üzemben a sík, horganyzott, cink-nikkel bevo­natú lemezekből két hatalmas prés - 3600 és 2400 tonnásak - formál különféle idomokat, al­vázakat, sárhányókat, ajtókat, motorháztetőket... A szomszédos hegesztő- üzemben három párhuzamos sor dolgozik, hegesztőrobotokat a főtest összeállításánál hasz­nálnak. Ahogy haladunk előre, úgy lesz az idomokból személygép­kocsira emlékeztető forma, azaz váz, ami aztán abba a festő­üzembe kerül, ahová kívülálló nem teheti be a lábát. No, nem a titkolódzás miatt, hanem mert zárt, pormentes a technológiai folyamat, amelynek során csak az illetékesek lehetnek jelen. A már csillogó karosszéria - a piros, a fehér mellett éppen ott jártunkkor kezdték a gra­fit-szürke színt is festeni - „öl­töztetése” az összeszerelő üzemben történik. Ez az autó­gyártásnak talán a leglátványo­sabb része: az. U alakú szerelő szalagon, ami sokkal inkább egy lassan mozgó, 300 méter hosszú konvejor, hol padlószin­ten, hol a szállítópálya karjai­nak ölelésében, hol fej fölött utazik az autó, de közben har­mincnégy szerelőálláson meg-megpihen, hogy rátegyék a különböző alkatrészeket, s a sor végén helyes kis személygép­kocsi legyen.- Megmondom őszintén, egyáltalán nem vagyok elége­dett - mondta Nagy Csaba, aki a Swift hátsó üvegablakát teszi a helyére. - Nagy a hajtás, egész nap szinte megállás nél­kül dolgozunk, s 11 000 forintot keresek. Megjelenik mögöttünk egy japán műszaki, s kérdi, miért áll a munka. Ja, kérem, nincs lazsá­lás. Odébb Képes Tamás a kipu­fogót, a féket szereli, ő sem ma­radéktalanul boldog.- Másra számítottam. Japán­ban is voltam, ott több autót gyártanak, mégsem olyan nagy a hajtás, nálunk meg keveset, ennek ellenére sokat dolgozunk.-A fizetés?- Nagyon kevés. Fontolga­tom, hogy elmegyek, de egye­lőre köt a szerződés, meg aztán elhelyezkedni is nehéz. A világos csarnokban nagy a rend, mindenhol csak annyi al­katrész van, amennyit a techno­lógia igényel: ez pedig azt je­lenti, hogy tökéletesnek kell lenni a szállítási szervezettség­nek és a gyártásirányításnak. Hiba itt nem lehet, nincs is. De, ha mégis van, mondjuk szere­lési hiányosság a már elkészült autóknál, akkor azt mindenkép­pen kiszűrik a csarnok közepén lévő tesztsoron, ahová már 5,5 liter üzemanyaggal a tartályuk­ban gurulnak a kocsik. Műsze­rekkel ellenőriznek szinte min­dent - csak hibátlan jármű hagyhatja el a gyárat -, a kont­roll tökéletes. Meg is fürdetik a kocsikat, a zárt kamrában monszunszerűen zúdul a víz, miközben azt für­készik elemlámpával, hogy nem ázik-e be valahol, nincs-e szi­várgás az ablakoknál, ajtóknál. A magyar Suzuki-gyár az előzetes terveknek megfelelő ütemben termel Esztergomban, s ha a kocsik a fürdetést is meg­ússzák, akkor nem lehet akadá­lya, hogy piacra kerüljenek. Egyelőre csak itthon, de ké­sőbb Európa számos országá­ban. Roszprim Nándor Láthatóan kiéleződtek a né­zetkülönbségek az ENSZ-ben és azon kívül is azok között, akik határozottabb katonai esz­közökkel szeretnének véget- vetni a boszniai katonai konflik­tusnak, s akik továbbra is újabb tárgyalások eredményességé­ben reménykednek. Nem lehet nem észrevenni: ez lett az az ügy, amelyben Oroszország - elsőízben a Szovjetunió szét­esése óta - a vezető nyugati ha­talmak ellenében a vétójog al­kalmazásának lehetőségét em­legette a Biztonsági Tanácsban, ha Szerbiával szemben közvet­lenül nemzetközi katonai esz­közöket, próbálnának alkal­mazni. Érthető a világsajtó kér­dése: kit bátorít, kinek használ a világ hirtelen támadt megosz­tottsága ebben a több mint ké­nyes ügyben? Máris érzékelhető, hogy a vasárnap megtartott szer­biai-montenegrói választások nyomán kiszámíthatatlan mó­don és mértékben kiéleződnek a belső politikai ellentétek Milo­sevics és Panics egyaránt har­A rendszerváltás következté­ben jelentősen megváltozott a parlamenti élet is hazánkban. Azelőtt évente négyszer, sőt volt olyan év is, hogy évente csak kétszer ülésezett a képvise­lőház.. 1990 május 2-a óta ösz- szesen 418, az idén 165 napot töltöttek a képviselők az üléste­remben. Hivatalos nyelven iromány­nak nevezik mindazokat a tör­vényjavaslatokat, törvénymó­dosításokat, interpellációkat, írásban benyújtott indítványo­kat, amelyeket a benyújtás sor­rendjében számmal látnak el. 1985-90 között 694, 1990-től napjainkig 8411 iromány került a képviselők asztalára. 1990-ben 77 törvényt, illetve módosítást alkotott a Parlament. 1991-ben már ez a szám 93-ra emelkedett. Az idén hosszabb viták folytak, s ezért csak 75 törvény alkotására futotta eddig a honatyák erejéből. Noha még két hét, összesen hat ülésnap van hátra, aligha döntik meg képviselőink a tavalyi rekordot. Az adósságuk ugyanakkor igen nagy, mintegy 90 benyúj­tott, de még a plenáris ülés elé nem került törvényjavaslatot tartanak nyilván az Országház főtitkárságán. Az adósságlistán két olyan javaslat van, amelyet még 1990-ben nyújtottak be és további hetet görgetnek tavaly cias tábora között. Érthető az aggodalmunk: egy év után meg­int még közelebb, közvetlenül a határ túloldalára kerül a dél­szláv konfliktus legalábbis egyik gócpontja? Logikus, hogy Budapest vál­ságmegoldónak és bajmegelő­zőnek nevezett lépések megtéte­lét - köztük új békefenntartó, a konfliktusok további kiterjedé­sét megelőző nemzetközi kato­nai erő megteremtését, például Magyarországon telepítendő kiképző központ létesítését - kezdeményezte ebben a hely­zetben, amit a NATO központ­jában, ha óvatosan is, de a dol­gokat esetleg a megoldás irá­nyába vivő javaslatként fogad­tak. Az más kérdés: így értéke­lik-e ezt vajon Belgrádban is? S ha igen, ha nem, számíthat-e Magyarország a balkáni konf­liktus további kiterjedése esetén a NATO által emlegetett jó­szándékú segítőkészségre? S ha igen: mi lehet annak a kézzel­fogható tartalma ? Kocsis Tamás óta maguk előtt. Az előbbi cso­portba tartozik az úgynevezett Frekvencia törvény és Az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosáról, közismert nevén az ombudsmanról szóló törvény. A tavaly benyújtottak közül töb­bek között a Tudományos Aka­démiáról és a villamosenergia fejlesztéséről szóló törvény vár tárgyalásra. A többi 81 javaslatot az idén terjesztették az Országgyűlés elé. Ezek között tartják nyilván a rendőrségről, valamint a rá­dióról és televízióról szóló tör­vényjavaslatot, de tárgyalásra vár a sajtószabadságról, a nem­zeti és etnikai kisebbségről szóló törvény is, hogy csak né­hány ismertebbet említsünk. A tárgyalásra váró törvé­nyeknek több mint a felét sür­gősséggel fogadta el a Parla­ment. Ezek és még 13 törvény valamilyen formában „megy a maga útján”. Vagy még a bi­zottságok tárgyalják, vagy már az általános vitájuk is megkez­dődött. Nem kevés azoknak a száma, amélyek már a részletes vitáig is eljutottak, de ott valamilyen ok miatt elakadtak. Az a 25 ja­vaslat, ami még érintetlen, nem tartalmaz sarkalatos kérdéseket, s minden bizonnyal később ke­rül sorra. Koós Tamás Az idomokból kialakul a Swift formája Parlamenti adósságok 25 törvényjavaslat még érintetlen a Tartósan munkanélkülieknek segít az Álláskereső Klub „Elsősorban magamban bízom” Akinek egy év után újra sikerült munkát találnia Arthur Mills kanadai foglal­koztatási szakember módszerét - amely a tartósan munka nél­kül élő emberek álláshoz jutta­tását tűzte ki célul - ma már számos helyen sikerrel alkal­mazzák szerte a világon. Alig fél éve alakult, máris igen szép eredményeket tud felmutatni a pécsi Álláskereső Klub, nem­zetközi nevén Job Club is. Az első négy csoport tagjainak 77-60-83-100 százaléka siker­rel vette életének talán legna­gyobb akadályát és egy-másfél évi kényszerű munkanélküliség után saját erejéből jutott újra ál­láshoz. A klubról, a világbanki se­gítséggel megvalósult kezde­ményezésről sokféle adatot, in­formációt lehetne elmondani. A dolog azonban talán úgy a leghitelesebb, ha olyan valaki avat be bennünket a Job Club titkaiba, aki maga is részese volt a programnak.-Az elmúlt év szeptembe­rében vesztettem el az álláso­mat - kezdte a beszélgetést Ábel József Mezőgazdasági gépész üzemmérnökként a Ba­jai Kukoricatermesztési Rend­szerfejlesztő Közös Vállalat baranyai megyei műszaki szak- tanácsadója voltam. Nekem való munka volt, elégedett vol­tam az érte kapott pénzzel is. Csakhogy másfél éve részvény- társasággá alakult a cég, a me­gyei alközpontok sorra kihul­lottak, természetesen velünk kezdték a létszámleépítést.-Mit gondolt akkor, mihez kezd a továbbiakban ?-Lehet, hogy sokaknak hi­hetetlen, de én nem estem két­ségbe egy pillanatig sem. Nem vagyok olyan típus. Húsz éves gyakorlat után természetesen szerettem volna a szakmámban elhelyezkedni, az azonban ha­mar kiderült, hogy erre nagyon minimális esélyem van. Nem is sikerült. Ezért két hónap után már tavaly novemberben bei­ratkoztam a Baranya Megyei Munkaügyi Központ által szer­vezett felsőfokú marketing menedzser tanfolyamra, ame­lyen öt hónap alatt újabb képe­sítést szereztem. Munkát azon­ban továbbra sem találtam.- Hogyan került kapcsolatba a klubbal?-Már korábban beadtam a jelentkezésemet, gondoltam ezt a lehetőséget is kipróbálom. Megmondom őszintén, nem nagyon bíztam benne, hogy se­gíteni tud, mert úgy éreztem, előtte is mindent megtettem az elhelyezkedés érdekében. Nem akarom elkiabálni a dolgot, de végül is úgy tűnik, nem nekem lett igazam. Az itt végzett irá­nyított munka eredményeként alkalmazást nyertem egy buda­pesti osztrák-magyar kft.-nél, de további öt helyről vártam még biztató visszajelzést.- Korábban több, mint egy évig semmi, aztán most három hét alatt nem is egy lehetőség. Mi az oka a hirtelen változás­nak? A klub szakemberei néhány olyan módszert mutattak meg nekünk, felhívták a figyelmün­ket egy-két olyan technikára, amely nagyon sokat segíthet. Hogyan mutatkozzunk be, ho­gyan vezessük fel álláskereső szándékunkat, hogyan állítsunk össze egy önéletrajzot, milyen lépcsőkön jussunk el a legfon­tosabbig, a személyes találko­zóig? Lehet, hogy nekem csak ez hiányzott. Másnak pedig más, mint például az önbiza­lom, amit szintén megkapha­tott. Úgy éreztem, hogy a fog­lalkozások arra irányulnak, hogy két hét alatt eléljünk oda, hogy képesek legyünk jól aján­lani, egyszóval eladni magun­kat. Ha valaki jól csinálja, a harmadik hétre már válogathat a lehetőségek közül.-Az ön esetében mi volt a fordulópont?- Említettem már, hogy sze­rettem volna eredeti szakmám­ban elhelyezkedni. Számomra nagyon nehéz volt a döntést meghozni, hogy egy új állással szakmát is vál­toztatok. Ebben kimondottan a klub segített nekem. Döntöt­tem, és elfogadtam a fővárosi társaság ajánlatát. Jutalékos rendszerben dolgozom majd, pénztárgépek forgalmazása lesz a feladatom. Pályakezdő leszek. Nagyon bízom magamban, abban, hogy meg fogok felelni az elvárásoknak.-A tapasztalatai után mi a véleménye most, a három hét elteltével a klubról?- Röviden szólva nagyon jó kezdeményezésnek tartom. A szakmai, lélektani segítség mellett a klub olyan lehetősé­geket is biztosít az álláskeresők számára, amilyet otthonában senki nem tud megteremteni. Telefon, fax, újságok, folyóira­tok, szakkatalógusok, és még számtalan más dolog volt a se­gítségünkre ezalatt a három hét alatt. Kaszás Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents