Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-22 / 352. szám
1992. december 22., kedd üj Dunántúli napló 9 Siklós Emberi jogok Az emberi jogok a demokráciában címmel dr. Rajczi Péter tartott tegnap előadást a Vár- és Múzeumbarát Egyesület klub- foglalkozásán, a siklósi TESZ székházban. Borászati Népfőiskola A Társadalmi Egyesületek Szövetségének siklósi szervezete által meghirdetett borászati népfőiskolái tanfolyam jövő év januárjában indul, melyre továbbra is várják az érdeklődők jelentkezését a Kossuth tér 3. címen megtalálható székházban. Istókovits Kálmán emlékháza Istókovits Kálmán festőművész emlékházát avatják fel december 23-án 15 órakor a siklósi Vajda János tér 4. szám alatt. Siklós díszpolgára a festményeit halála előtt a városnak adományozta, s a most nyíló állandó tárlaton a válogatott képeket tekinthetik meg a látogatók. Szentmisék, horvát nyelven Horvát nyelvű szentmiséket tartanak a hívőknek a mária- gyüdi katolikus templomban december 24-én 22 órakor és 25-én délelőtt 10 órakor, valamint a siklósi római katolikus templomban december 26-án 17 órakor. Az istentiszteleteket Máriagyüdön Martinovics Jo- sip, Siklóson pedig Báthori László plébános tartja. Önkormányzati testületi ülés Siklós város képviselőtestülete ma 14 órakor tartja soros ülését, melyen többek között megvitatják a szervezeti és működési szabályzat módosítását. HIRDETÉSFELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba A Siklós térség takarékszövetkezeteinél Siklóson (a Szolgáltatóházban) Harkányban (Kossuth L. u. 75.) valamint az újpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarékszövetkezet né I. Egy Siklós térségében is alkalmazható^) program A cigányság felemeléséért Molnár Ferenc tőlünk igen távol, a valamivel több mint 30 ezer lakost számláló Hajdúböszörményben elindított egy (később nívódíjjal jutalmazott) programot a cigányság további leszakadásának megakadályozására. Elgondolkodtató: vajon a program (vagy annak egyes elemei) alkalmazhatóak lennének-e Siklóson és a város térségében, ahol igen nagy számban él cigánylakosság. Molnár úr (aki városa önkormányzatában az etnikai kisebbségi bizottság al- elnöke) agilis természetű ember. Lelkesen beszélt arról, mit is lehetne tenni a súlyos megélhetési gondokkal küszködő, s emiatt a bűnözés melegágyának számító cigánylakosság érdekében.- Hogy a gondok ne növekedjenek tovább, a cigányság minden korosztályára kidolgoztunk egy „felemelési ” programot - magyarázta. —. Különös figyelmet fordítottunk az óvodáskorúnkra, náluk ugyanis az iskolába kerülésig le kell faragni a családból hozott hátrányokat. Ha ez nem sikerül, egyszerű a képlet: szak- képzettség nélkül nem marad más számukra, mint a csákány, a lapát. Hogy ne így legyen, azoknak is kötelezővé, tettük az óvodába járást, akik nem lennének jogosultak az óvodai elhelyezésre. A legéretlenebbeket logopédusok, pszichológusok veszik gondjaikba. A jelenlegi általános iskolások viszont még hátránnyal léptek be az iskolák kapuján. Számukra felzárkóztató, plusz-képzést biztosítanak. A 16-20 éves korosztály tagjainak esti iskolák működtetésével és szakmai képzéssel kívánnak segíteni. Belőlük pénzkereső kézművesek és betanított munkások lehetnek, vagy a gazdálkodás fortélyait sajátíthatják el oktatóiktól.- A felnőtt korú, s a munkahelyüket már elvesztett cigányok problémáit a legnehezebb megoldani - folytatta Molnár Ferenc.-A többségük munkanélküli járadékra sem jogosult, számukra csak a segélyek jelenthettek eddig rövid idejű megkönnyebbülést. Úgy gondoltuk, az önkormányzatnak is gazdaságosabb, ha valami értelmes tevékenységet biztosítunk nekik. Harminc-negyven főnek közmunkákat szervezünk. Mivel a többségüknek feszítő lakásgondjaik vannak, meg-' szerveztük, hogy némi önkormányzati segítséggel megépíthessék saját házaikat. Mindez átképzéssel párosul, vagyis az építkezés a gyakorlati oktatás keretein belül valósul, meg. Vájogot vetnek, s ha nem is összkomfortos, de takaros kis házakat építhetnek maguknak Nem túl mindennapos dolog az sem, hogy tavasszal vetőmagot adnak a rászoruló családoknak, hogy ne szemétdomb legyen az udvarukon, hanem elveteményezzenek kiskertjeikben. Kedvezményes áron anyanyulakat, előnevelt csibéket vehetnek, hogy hús is kerüljön az asztalukra. Megtanulnak dolgozni, s talán jobban megbecsülik saját tulajdonukat és mások értékeit is. Hajdúböszörményben odafigyelnek a cigányok hagyományainak, nyelvüknek ápolására is. Cigányakadémiát indítanak, s a szervezésbe bevonják a társaikért tenni akaró képzettebb' cigányokat. Balog Nándor Lábbeli, alsóruházat és pelenka kellene • • Ünnepek, menekültként Sokak reménye elszállt a má- riagyűdi menekültszálláson. A horvát Baranyából érkezettek zöme á nyáron még abban bízott, hogy idén már otthon köszönthetik az új (reménytelibb) évet, ám a csalódniuk kellett. A menekültek, az elüldözöttek visszatelepülése elmaradt, falvaik, városaik továbbra is idegen megszállás alatt vannak, s közben nagy számban érkeztek bosnyák menekültek is. Az ünnep persze így is ünnep, csak hát a hozzátartozóktól elszakítva, idegen földön inkább fájdalmakat, mint békességet, örömet ígér. A máriagyűdi menekültszállás dolgozói igyekeznek feledtetni a gondokat. A templom melletti szállás udvarán már ott fekszik a több méteres karácsonyfa, amelyet a vajszlói erdészet adományozott az otthon lakóinak. Már készülnek az ajándékcsomagok, amelyeket ugyancsak adományokból állítanak össze a dolgozók. A Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat szállítmányain kívül több magánszemély adománya is gyarapítja a választékot, egy tolna megyei falu lakói külön gyűjtést szerveztek az ünnepi alkalomra. Érkezett ruhanemű, narancs, banán és édesség. Amiből változatlanul hiány van, az a lábbeli, az alsóruházat, és szükség lenne a legkisebbek számára pelenkára is. Balog N. Gondok a piac körül Panaszok az illegális kereskedcíkre A közelmúltban a siklósi kereskedők jelentős csoportja fordult észrevételeivel a polgármesteri hivatalhoz a helyi piac ügyében. A megbeszélésen az önkormányzat illetékesein kívül jelen volt a rendőrkapitányság képviselője, valamint a piac üzemeltetője is. Mint a kereskedők panaszukban előadták, a piacon számos olyan - főként külföldi - árus értékesíti portékáját, aki nem kereskedő, nem vállalkozó, s így adót sem fizet. Rengeteg a bóvli, a piacon vett árukra nincs jótállás és cserelehetőség. A panaszosok felvetették, hogy ezek az árusok rontják a helyi kereskedők üzletét, lehetőségeit. Szót emeltek a lopások nagy száma miatt is, ugyanis a piac területén zsebtolvajok tevékenykednek. Javasolták, hogy az üzemeltető alkalmazzon vagyonőröket. A rendőrség képviselője elmondta, hogy zsúfoltnak tartja a piacot, amely így áttekinthetetlen, túl sok az árus. A kapitányság már a szerződés megkötése előtt, 1990. decemberében írásban jelezte aggályait a piac tervezett üzemeltetésével kapcsolatban. Kérték, hogy alaposan dolgozzák ki a piac működtetésének részletes szabályait. Az önkormányzat a következő állásfoglalást hozta: a polgármesteri hivatal a jövőben rendszeresen ellenőrzést tart, megköveteli a szerződés szigorú betartását, amelyben többek között ez olvasható: „A vállalkozó ... az őstermelői élelmiszerpiac területét további árusítóasztalok elhelyezésével nem növelheti... A piac jelenlegi megközelíthető-. ségét és forgalmi rendjét biztosítani köteles.” Amennyiben az üzemeltető erre nem képes, úgy felülvizsgálják a szerződést. Kótány J. Mi újság a város kórházában? Beszélgetés dr. Faludi Zsigmond megbízott igazgatóval Az elmúlt heti önkormányzati ülésen hangzott el a kórház beszámolója az eltelt időszak munkájáról. A hallottak kapcsán kerestük meg dr. Faludi Zsigmond megbízott igazgatót.- Igazgató úr! Ön a testületi ülésen elmondta: az egészségügy általános válságán belül a siklósi kórház különösen súlyos helyzetben van. Tudna biztató fejleményekről is szólni?- Örömmel számolhatok be például néhány személyi változásról. Szeptember 1-jével sikerült megnyernünk dr. Jobst Kázmér professzor urat, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, hogy nyugdíjasként kórházunk labor-főorvosaként segítse munkánkat, valamint a sebészeti osztály profilbővítési tervének megfelelően új, traumatológus (baleseti sebész) szakvizsgával is rendelkező kolléga kezdett el dolgozni nálunk. Problémáink vannak viszont a szakosított asszisztensi és az ápolói állások betöltésévéi.-Ismét az árnyékos oldalra kerültünk...- Valóban, bár, elmondhatom, hogy előrelépés történt a tárgyi feltételek terén is, melyek sorából kiemelném a hosszú évek óta vágyálomnak tűnő laboratóriumi osztályunk kialakítását. Fontosnak tartom azt a tényt is, hogy fennállása- óta első ízben önálló szakkönyvtára is lett a kórháznak. Sajnos azonban el kell mondjam, hogy gondot jelent a műszerezettségkérdése kórházunkban. Műszereink mintegy 30%-a tíz évnél öregebb.-Ismeretem szerint a közeljövőben két új, nagyértékű műszerrel is gyarapodik a kórház.- Igen. A Menekültügyi Hivatal rendelt meg egy szőlőszobai őrzőegységet (kardiotokog- ráf) és egy Storz-féle laparos- cop-ot, mellyel hasi műtétek - epe- és vesekő eltávolítás - lehetségesek, az eddigi eljárásokkal szemben néhány centiméteres vágással. Ugyanakkor mit mondjak, amikor egy pályakezdő orvos fizetése bruttó 12 ezer forint? A fennmaradásunk alapvetően az önkormányzatok hozzáállásától függ. Vannak bíztató jelek. Legutóbb a városi önkormányzat példamutató segítségével jó eséllyel pályázhattuk meg a Népjóléti Minisztérium egyik céltámogatását. Kótány Jenő A közelmúltban kialakított új laboratóriumi osztályon mát több korszerű műszer segíti a munkát Fotó: B. N. Programgazdag karácsony Az Iskola útiak ismét együtt ünnepelnek A munkanélküliséget térségi módon kell kezelni A vidék érdekeinek képviselete Siklóson már az elmúlt hét közepén kezdetét vette az idei karácsony ünneplése, amikor is a városban tanuló menekült gyermekek részére adtak látványos műsort a Hajdú úti Általános Iskola tanulói a helyi művelődési központban. Szintén a kultúrház adott otthont az immár hagyományos karácsonyi hangversenyeknek pénteken, melyen a Kossuth téri Katolikus Iskola kórusai, a helyi zeneiskola kamaraegyüttese, valamint a művelődési központ vegyeskara lépett közönség elé. Tegnap este a felújított Mal- kocs bej dzsámiban a pécsi Művészetek Háza és a siklósi katolikus iskola szervezésében a Mecsek Fúvósötös adott koncertet az érdeklődőknek. Karácsony napján az Iskola úti lakótelepen élők (jó szokásukhoz híven) ismét együtt ünnepelnek. A téren felállított „mindenki karácsonyfája” a környéken lakó gyermekek saját készítésű díszeivel telik meg. A családias hangulatú ünnepségen dr. Keresztes Pál plébános mond köszöntőt. K. J.Az Agrárszövetség hétvégén megtartott II. kongresszusán olyan párt „mutatta meg magát”, amely programja középpontjába a vidéken élők helyzetének javítását helyezi. A kongresszuson megrendezett sajtótájékoztatón Nügy Tamás újraválasztott pártelnöktől azt kérdeztük, hogy az Agrár- szövetség miként látna hozzá a vidék felemeléséhez, s ezen belül is az egyik legsúlyosabb probléma, a munkanélküliség kezeléséhez. Mit lehet tenni például egy olyan, egyre inkább hátrányos helyzetűvé váló térség esetében, mint Siklós környéke?- Az Agrárszövetség több tudományos kutatást is finanszíroz. a megoldások keresésére. Egy biztos, a munkanélküliséget semmiképpen sem szabad globálisan kezelni, külön-külön kell az egyes térségek problémáival foglalkozni. A budapesti munkanélküliség természetrajza ugyanis egésze más, mint mondjuk a szabolcsi, az ormánsági, vagy a siklós környéki munkanélküliségé.- Vagyis?-Mindenekelőtt abból indulunk ki, hogy az állampolgárok becsületesek. Ezért olyan kondíciókat kell biztosítani a gazdálkodás, az adózás vonatkozásában, hogy megérje befektetni a megtakarított pénzeket, hogy akár 250 kilométerről is érkezzenek a térségbe vállalkozók. Az antiinflációs politikára és az infrastruktúra fejlesztésére kellene fordítani a legnagyobb figyelmet. Első a lehetőség biztosítása, és az adóterhek növelése csak ezt követheti. B. N.
