Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-22 / 352. szám

10 uj Dunántúlt nopiö 1992. december 22., kedd Tollas lakótársak Vizsgáztatás és költség Cseng, cseng, cseng ... Hal­lom, hogy kicseng. Mármint a telefon egy közérdekű telefon­számon. Már egy hete próbálom hívni, eredménytelenül. A szám a pécsi Közlekedési Felügyelet 33-075-ös telefonja, ahol a mű­szaki vizsgára lehet bejelenteni a gépkocsikat. Azaz csak lehe­tett, mert már egy hete nem ve­szi fel senki. Kérdésemre a köz­pontjukban azt a tájékoztatást kaptam, hogy biztos sokan van­nak az ügyfélszolglálaton. Csak az a bökkenő az egészben, hogy bármely időpontban hívom őket, soha nem veszik fel. Saj­nos nem egyedi esetről van szó, ismerőseim köréből is már so­kan nem tudták telefonon leren­dezni a vizsgáztatásra való beje­lentést. így nem marad más hátra, utazunk Pécsre emiatt. Ebben is a vidékiek húzzák a rövidebbet. Név és cím a szerkesztőségben Nem jött segély 47 éves vagyok, két éve rok­kantnyugdíjas, most két hete jöttem ki a kórházból - szívin­farktusom volt. Nagyon sérel­mezem, hogy az Önkormányza­tunk a karácsonyi segélyből a rokkantnyugdíjasokat kihagyta, azzal az érvvel, hogy még nem teljesjogú nyugdíjasok. Úgy gondolom, hogy mivel rokkantak vagyunk, talán ne­künk is jó volna az a kis segít­ség, mert állandó gyógy­szer-szedés mellett kell, hogy éljünk. Én nem azt sérelmezem, hogy a teljes jogú nyugdíjasok miért kaptak, hiszen ők is szíve­sen veszik a segítséget, de ha már tudtak adni, akkor ne tettek volna kivételt. Ugyanis én 6624 forintos nyugdíjból élek har- madmagammal, melyből ha­vonta 500 forintot kell gyógy­szerre költenem. Kostyák János Merenye Hárs György Péter költő, kedden 16-tól 18 óráig az Új Dunántúli Napló Szer­kesztőségében fogadja azo­kat, akik beküldött versük, novellájuk ügyében szemé­lyes találkozást kémek. A Felelősségteljes Állattartás Információs Központjától kap­tuk a tájékoztatást, amelynek célja a boldog állattartást segí­teni. íme: Dalolnak és csacsognak, jó­szívvel engedik át magukat a kedveskedő, simogató kéznek, barátságosak. Alaptermészetük, hogy vidáman csevegnek min­den korú és temperamentumú emberrel. Remekül érzik magukat az eleven, zajos nagycsaládban éppen úgy,, mint magányosak csendes otthonában. A tartást il­letően rendkívül szerény igé­nyűek, kevés helyre van szük­ségük és megfelelő táplálék, va­lamint víz társaságában egye­dül is lehet hagyni őket. Kivá­lóan alkalmasak a karácsonyfa alá ajándékként, még a kutyá­nál vagy macskánál is jobban, mert könnyen és rendkívül gyorsan alkalmazkodnak az emberi környezethez. Ezért szabadság vagy nyaralás idején Emberek jönnek, mennek lökdösődve. Elvétve egy elné­zést kérő szó. Meglepő! Hisz taposómalom lett az élet. Ne­héz? Nehezebbé mi tesszük egymásnak. Lépünk fel a buszra, tömeg. Fiatal? Mi idő­sebbek őket okoljuk miért nem mennek beljebb. Hová? Esetleg, ha másik ajtón ha leszáll. Arra sem gondolunk, hogy ezeket a fiatalokat mi nevelhet­jük ilyenre, előzékenységre stb., de nem erőszakkal, durvaság­minden probléma nélkül elhe­lyezhetők. A hullámos papagáj és a kanári madár remek kis ba­rát mindenki számára. Egyedülálló emberek, akik­nek valamilyen oknál fogva hi­ányzik az emberi közösség, hamar megtanulják értékelni a tollas pajtásukkal való társal­gást és szórakozást. A madár­kák mindig készek ránk fi­gyelni, meghallgatni minket, ez nem sok embertől várható el. A napi gondoskodást, a velük való foglalkozást átengedhetjük gyermekeinknek is, akik ezen keresztül megtanulják a rájuk bízott kis élet iránti felelőssé­get. A hullámos papagáj Ez a kis ausztráliai papagáj­féle csapatban él, szereti a tár­salgást és a társaságot. Egykén­ként búskomorságra hajlamos, ezért célszerű partnert besze­rezni számára, hogy ne érezze gal. Valaha mi is voltunk fiata­lok. Több, kevesebb hibával és lehetőséggel, más feltételek és más körülmények között. Ne­hezebb volt? Lehet, de megvolt a varázsa, több, tágabb terekkel jobb példákkal, megfelelőbb családi háttérrel. Ezeket hoztuk magunkkal, ne keserűen gondoljunk arra, hogy mi már nem igazán vagyunk fia­magát egyedül. Ebben az eset­ben tollas barátaink nehezeb­ben vehetők rá a „nyelvtanu­lásra”, hiszen inkább egymás­sal foglalkoznak, s kevesebb az indíttatás az emberi szavak el­sajátítására. A kalitkát - a vízszintes má­szórúddal együtt - a madárral egyidőben beszerezhetjük a ke­reskedőnél. A padlózatát speci­ális madárhomokkal szórjuk be, a tálacskákat töltsük meg madáreledellel és vízzel. A magkeverékből álló takar­mányhoz feltétlenül adagoljunk jódsót, mivel a hullámos papa­gájnak érzékeny a pajzsmiri­gye, a pajzsmirigynagyobbodás pedig a madár életét drasztiku­san megrövidítheti. A napi magtakarmányt - mint például a Trill - kiegészíthetjük gyü­mölcs és salátadarabokkal. A kanári madár Az első példányokat a XV. század közepe táján fogták be a Kanári-szigeteken, onnan ke­rült Európába. ' Azóta nagy sikerrel tenyész­tették ki a legkülönbözőbb színvariációkat. A csöpp kis madár rövid időn belül nagy közkedveltségre tett szert szép „énekével”. A kanári kalitkája ne legyen túl kicsiny, hiszen szüksége van a röpködésre és ugrándozásra. A kanárinak naponta a saját sú­lyával megegyező mennyiségű táplálékra van szüksége. Mindenekelőtt magevő, de szívesen fogyasztja a friss sa­láta- és gyümölcsdarabokat is. Kapható speciális kanárieledel, amely magkeverékből, vala­mint fehérjeadalékból áll, ép­pen akkora mennyiségben, amennyire a madárnak szük­sége van. A vizet naponta két­szer cseréljük, és a kalitka alját nem túl vékony rétegben szór­juk be speciális madárhomok­kal. talok. Alakítsuk az életünket példamutatással a közlekedés­ben, boltban, közéletben. Bízva bízom, ha így teszünk, javul a két generáció kapcsolata. Figye­lik viselkedésünket, tisztelni kezdenek, majd talán szeretni is. A szeretet ünnepe közeleg próbáljuk meg most elkezdeni, ilyenkor mindenki lelke lá- gyabb, szeretettel töltött, vagy szeretetre éhes. O. B.-né Családunk udvara A Pollack Mihály Műszaki Főiskola aulájában Kelle Sán­dor nyugdíjas főiskolai tanár, festőművész nyitotta meg Edvi Péter és Horváth Ernő „Tiétek a jövő?” című fotódokumentációs kiállítását. A képeken olyan gyerekek láthatók, akiknek nem adatott meg, hogy felnőttkorukban sze­retettel emlékezzenek vissza családjuk udvarára. Mi, akiket életünk nehézségein sokszor át­segítenek gyermekkorunk ud­varának derűs élményei és ked­ves emlékei, kedvenc kutyánk, játékaink, a homokkupac, a pe­túnia édes illata, anyáink simo­gató keze, a kút, ahova a fo­gócska után hajolhattunk, gon­doljunk néha ezekre a gyere­kekre. Felelősek vagyunk értük legalább annyira, hogy felnőtt korukban ne a borzalmakra em­lékezzenek! Ezt sugallja a kiállítás, amely bemutatja, miképpen segített a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Csengődön, ahol egy nemzetközi televíziós adásból derült ki, miképpen élnek a gye­rekek „családjuk udvarában!”. A képeken nincs felirat, csak a gyermekek arcát kell figyelni. Ott a tábla ... A kiállítás megtekintését ajánljuk családoknak és iskolai csoportoknak egyaránt. Felnőtt és gyermek itt megérzi, mit je­lent a családi otthon és miért kell a segítség! A kiállítás megtekinthető va­sárnap kivételével 8-20 óráig. D. V. Adakoztam Szólni kell! Legalább egyszer arról, ami engem nem tesz ro­konszenvessé. Mégis megte­szem! Hosszú ideje sulykolják a köztudatba azt, ami nem léte­zik: „létminimum alatt élők”. Aztán azok akik annak határán, milliók-milliók. Létminimum alá - ma még! - csak az öngyilkosok. Az on- nan-idébb lévők köre pedig oly tág, melybe a kenyér és mellé­valóján túl belefér mindennap­jaik néhány önpusztító életélve­zete is. Kérdem: Mi módon lehet kö­zös nevezőre venni bő félszáz év előtti ágrólszakadtat, aki bűzlő rongyaiban, kajtat utcai szeméttárolók között, hogy ta­lálna tán hullott falatot, azzal a mai műtoprongyossal, aki lá­zadva lázit, tüntet, demonstrál. Mert az állampolgári jogon nyert segélyekből nem telik a közigénynek megfelelő rongy­rázásra ... És tehetők-e ezek egy lapra azzal a régvolt kisinassal, aki pár filléres (az is esetleges) bor­ravalóból (kenyér, tej, töpörtyű) tengődik három és fél éven át a nehezen várt „szabadulásiig. Azonközben több mint egy évig beteg bepólyált lábain vonszo­lódik pesti utcák végtelennek érzett során, munkába és vissza. Oda és vissza. Nap mint nap, de kitart! Ugyanez a gyerek, fagy- laló télben leveti egyetlen ka­bátját, ráteríti barátjára, hogy védje azt. Aki a városból ki­kopva éhhalál elől országutak vándora lesz. Még ez is belefért az akkor még hírből sem ismert létmini­mum alattiba. Vagyunk, akik a kevésnél kevesebből szakítani tudunk, áldozatosan, boldogan, hogy segítsünk a még elesettebbeken. És segítenénk a Hazát, ha nem kellene attól tartanunk, hogy ál­dozatunk mind a hatalmasok kavalykörme közé ragad ... A Magyar Köztársaság szüle­tése napján postára adtam azt a pénzt, amit elhalálozásom ese­tére, temetésemre tettem félre és ami - hitem szerint — példaér­tékű lehetett volna. A címzett Szűrös Mátyás az ország első polgára volt. Azt írtam: „Ada­kozom, hogy ez is az életet szolgálja. Az új Köztársaságban gazdagon gyömölcsözzék ...” Végére a legegyszerűbb okból, nem írtam meg a nevemet, cí­memet. Oktalan balga, hogy is kép­zelhettem? Országos gondok sűrűjében, mikor is el kell osz­tani, bölcsen - hogy sérelem, jaj, ne essék -, rangot és pénzt. És ültetni, ültetni, hivatal hátára hivatalt, hogy mindenki befér­jen. Hazaszeretet, valóságlátás, önmérséklet. Ezekből soha nem bővelkedtünk. Most pedig félő, az erkölcsi (nem gazdasági) létminimum alá süllyedünk, nemzeti, népi, emberi vonatko­zásban egyaránt. N. J. Jogi Tanácsadó Nagy I. pécsi olvasónk kér­dezi, hogy ki jogosult árvaellá­tásra és az meddig jár. A hatályos jogszabályok szerint árvaellátás annak a gyermeke és mostohagyer­meke jogosult, aki haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdí­jasként halt meg. Az örökbe­fogadott gyermeknek vér sze­rinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyerme­ket a vér szerinti szülő házas­társa fogadta örökbe. Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha őt a meghalt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köte­les és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás az árva tizen­hatodik életévének a betölté­séig jár. Ha az árva oktatási in­tézmény nappali tagozatán ta­nul, az árvaellátás a tanulmá­nyok tartamára, de legfeljebb a , huszonötödik életév betölté­séig ját. Ha az árva jogosultságának a megszűnése előtt megrok­kant, a rokkantság tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva vagy életben maradt szülője házas­ságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják. Iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti az ár­vaellátás, aki a. / az iskola igazolása sze­rint betegsége, testi vagy szel­lemi fogyatékossága miatt ta­nulmányait magántanulóként végzi, b. / a dolgozók általános és középiskolájának ifjúsági, fia­talkorú tagozatán tanul. Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezéséig a nyári szünet tar­tamára is jár. Á tanulmányok folytatását az iskola által kiállí­tott igazolással évenként, leg­később a tanulmányok meg­kezdésétől számított három hónapon belül kell igazolni. A felsőoktatási intézmény hallgatójának árvaellátásra jo­gosultságát nem érinti, ha a hallgatói jogviszonya szünetel. Az árvaellátás az özvegyi nyugdíj fele. Az árvaellátás legkisebb összege 1992. szep­tember 1-től 5490 forint. Áz árvaellátás összege a nyugelá- tások emelésére vonatkozó kü­lön jogszabály szerint emelke­dik. K. L. kérdése, hogy mikor van helye rendkívüli felmondás­nak. Az új munka Törvényköny­vének (1992. évi XXII. tör­vény) 96. §-a szerint a munkál­tató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a./ munkaviszonyból szár­mazó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mér­tékben megszegi, vagy b./ egyébként olyan maga­tartást tanúsít, amely a munka- viszony fenntartását lehetet­lenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. Kollektív szerződés, illetve munkaszerződés - a most is­mertetett keretek között - meghatározhatja azokat az ese­teket, amikor a rendkívüli fel­mondásnak helye van. A rendkívüli felmondás jo­gát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három napon belül, legfeljebb azonban az ok be­következésétől számított hat hónapon, kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb egy éven belül, bűncselek­mény elkövetése esetén a bün­tethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Abban az esetben, ha a munkavállaló a rendkívüli felmondás tekintetében jogvi­tát kezdeményez, ennek jog­erős elbírálásáig a munkáltató a munkavállalót állásából fel­függesztheti. Rendkívüli fel­mondás esetén - a Munka Tör­vénykönyvében előírt kivéte­lektől eltekintve - a rendes felmondás szabályai nem al­kalmazhatók. Abban az esetben, ha a munkaviszont a munkavállaló szünteti meg rendkívüli fel­mondással, a munkáltató köte­les annyi időre járó átlagkere­setet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmon­dása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti fel­merült kárának megtérítését is. Horváth L. kérdezi, hogy a károkozó miként tartozik az okozott kárt megtéríteni. A Polgári Törvénykönyv 355. §-a úgy rendelkezik, hogy a kárért felelős személy köte­les az eredeti állapotot helyre­állítani, ha pedig az nem lehet­séges, vagy a károsult a hely­reállítást alapos okból nem kí­vánja, köteles a kárt megtérí­teni. A kárt pénzben kell megtérí­teni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megté­rítését indokolják. A kár ter­mészetben való megtérítése különösen akkor lehet indo­kolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelke­zésre áll. Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani, akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, ille­tőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott érték- csökkenést és az elmaradt va­gyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges., A szerkesztőség postájából Közöny

Next

/
Thumbnails
Contents