Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-19 / 349. szám

1992. december 19.. szombat uj Dunántúli napló 7 A vagyon sem lesz elég a hitelezők kielégítésére Felszámolás végén a Bázis A Duna bédai szakaszán még háborítatlan a természet T emészetvédelem a Duna-Dráva mentén A papírforma szerint jövő év március 5-én megszűntté kellene nyilvánítani a pécsi székhelyű Bázis Déldunántúli Építőipari Vállalatot, hiszen a csődtörvény előírása szerint két év alatt végre kell hajtani a felszámolási eljárást. Min­den valószínűség szerint azonban a hitelezők kielégíté­sét erre az időpontra nem tud­ják befejezni, így külön enge­dély alapján még tovább hú­zódik majd a baranyai nagy- vállalat „haláltusája”. Mi okozta a bukást? Arra a kérdésre: tulajdonkép­pen mi okozta a vállalat buká­sát, nincs egyértelmű válasz. Sokan az egész ország recesz- sziós gazdasági helyzetében ta­lálják meg az okot, hiszen ez rendszerint együttjár a beruhá­zások visszafogásával, követ­kezményként az építőipar vál­ságával. Mások szerint a So­mogy Megyei Építőipari Válla­lat a ludas a pénzügyi válság ki­alakulásában, ugyanis amikor összevonták a két vállalatot, az egyébként tisztes nyereséggel dolgozó pécsi céget a csőd sza­kadékénak szélén tántorgó ka­posváriak rántották a mélybe. A legtöbben viszont arra hivat­koznak, kár volt belevágni az úgynevezett IMS-technológi- ába, mert az ilyen módszerrel elkészült épületek költségei (az épületek utólagos megerősí­tésre) nélkül most „csak” egy­milliárdos lenne az adósság. Tény viszont, hogy 1991 ta­vaszán a hitelezők 6,7 milliárd (!) követelést jelentettek be, amivel szemben a vállalat bank­számláján csak 20 millió volt. Az akkori törvények szerint (a csődtörvény csak 1992. január 1-jével lépett életbe) a fizetés- képtelenség esetén meg kell in­dítani a felszámolást, március 5-én hivatalosan be is jelentet­ték az eljárás megkezdését. Az egyeztető tárgyalásokon ugyan sikerült „lealkudni” a tetemes adósságot a felére (az IMS-sel kapcsolatos 4 milliárdot 2-re), ám az így maradt 3,3 milliárd forintos tartozás fedezetéül így is csak a vállalati vagyon állt rendelkezésre. Sok adósságra nincs fedezet Megkezdődött tehát a lassú felszámolás, amelynek első lép­csőjében megpróbáltak az élet­képesnek vélt részlegekből önálló vállalkozásokat létre­hozni. Még a felszámolás meg­kezdése előtt alakult néhány ká­efté, március 5-e után azonban, feltehetően a vagyon átmenté­sének megakadályozására, leál­lították a gazdasági társaságok alapítását. Ezt követően a tarto­zások visszafizetését csak az eszközök, ingatlanok eladásá­ból, vagy a tartozás ellenében felajánlott vagyontárgyakkal lehetett megoldani. A felszámolást végző Reorg Gazdasági és Pénzügyi Rész­vénytársaság (a volt Szanáló Szervezet) felszámoló biztosa, dr. Tóth Péter, valamint a meg­bízott vezérigazgató, Heim Mik­lós szerint eddig a 650 hitelező­ből csak 35-el nem tudtak meg­egyezni. Az viszont igaz, a megállapodás mellett kevés szervezettel jutottak el az adós­ságok kiegyenlítéséig. A tarto­zások visszafizetését öt cso­portba osztották. Az első három pénzügyi rendezése nem ütkö­zik akadályba (a vagyon eladá­sából, vagy vagyonrész felaján­lásából fedezni lehet a költsé­geket és az adósságot), s tulaj­donképpen a negyedik csoport követelésének rendezése sem okoz problémát. De az IMS-épületek helyreállításának költségeire, a 2,6 milliárdra már nincs meg teljes mértékben a fedezet, ha mindent el tudnának adni; akkor is csak pénze egy részét látná visszont a 430 hite­lező. A gond az, hogy a vagyo­nérték túlnyomó többsége óriási méretű ipartelepekből, gyártó- csarnokokból, székházakból, üdülőkből áll, amelyeknek egyenkénti piaci értéke több százmillió forint, de még meg­osztva sincs mindegyikre keres­let. A nagyértékű pécsi igazga­tósági épületet, amely kiválóan megfelelne kollégiumnak, pél­dául felajánlották a Janus Pan­nonius Tudományegyetemnek, de a jövő évi költségvetést is­merve nem valószínű, hogy az oktatásra fordítható összegből futná az ellenérték kifizetésére. Nyugdíjasok végkielégítéssel A hajdan 5000 dolgozóval működő, csaknem az egész Dél-Dunántúlt átfogó vállalat a felszámolás megkezdésekor 2000 ember meeélhetését bizto­sította. A munkások jelentős ré­sze korkedvezményes nyugdíja­zással, végkielégítéssel hagyta el a vállalatot, s kereste máshol a boldogulását. A megbízott vezér- igazgató megállapítása szerint zökkenőmentesen rendezték a „humán”-ügyeket, sikerült min­den útjára bocsátott dolgozóval nagyobb vita nélkül megálla­podniuk. Eddig - szögezi le nyomaté­kosan Vörös László, a még mű­ködő szakszervezet vezetője. Mert most azért perben állnak a felszámolást végzőkkel. Az ér­dekvédelmi szervezet ugyanis azt állítja, hogy az idén 60 dol­gozónak nem fizették ki a végki­elégítés teljes összegét. Az ér­vényben lévő kollektív szerző­dés szerint ez nyolc hónap fize­tése lenne, de csak hat hónapit kaptak kézhez. A Reorg viszont arra hivatkozik, az idén életbe lépett csődtörvény értelmében csak ennyire van jogosultságuk. Az ügyben már lezajlott a pró­baper, amely a szakszervezetet igazolta, ám a felszámolást végző részvénytársaság felleb­bezett a Legfelső Bíróságon. Lehet, hogy az ítélet az érdek- védelmi szervezetnek kedvez, s az érintett dolgozók utólag meg fogják kapni jogos követelésü­ket. A nagy hitelezők egy része viszont futhat a pénze után. B. G. A természetvédelemben is nagyon fontos a nemzetközi normák érvényesítése. A ma­gyarországi régi nemzeti parkok illetve a védelemre szoruló új területek felmérése már ilyen egyeztetett szempontok alapján történik. A Janus Pannonius Tudományegyetem Természet- tudományi Karának növénytani tanszékét és a Janus Pannonius Múzeumot kérték fel a növény­tani és az állattani felmérések koordinálására és elvégzésére a Duna-Dráva nemzeti park terü­letén. Dr. Borhidi Attilával, a TTK dékánjával, a növénytani tan­szék vezetőjével beszélgettem a kutatás, a kömyezetfelmérés lé­péseiről.- A növénytani kutatásban heten veszünk részt. Nemcsak a tanszék oktatói, hanem más szakemberek is Dél-Dunántúl- ról. Elsőként a meglévő szak­irodalom összegyűjtését, rend­szerezését végeztük el. A má­sodik lépésben bejártuk a terüle­tet és a nemzetközi előírások­nak megfelelő védettségi kate­góriákba soroltuk be.- Melyek ezek a kategóriák?- Az első zóna jelenti a még érintetlen természetét. Termé­szetesen ne az Amazonas kör­nyéki érintetlenségre kell gon­dolni, hanem az olyan részekre amelyek 50-60 éve háborítatla­nok, mint például a Dráva-szi- getek. A második zónához azok tartoznak, amelyek természet­közeli állapotán, a növényzet eredeti összetételén lényegesen nem változtattak a különböző behatások. Ilyenek például a ré­tek, a legelők. A harmadik öve­zetbe sorolandó a beépítetlen „maradék”, míg a negyedik zóna jelenti a turisztikailag beé­pített területeket.-A felmért területekre mely zónák a jellemzőek?- Ha nem is az első, de a má­sodik és a harmadik fordul elő döntő többségben, ahol még van remény a jobbításra.- Készül rehabilitációs terv is?-Igen, és ez a tulajdonkép­peni harmadik lépés, a szakja­vaslatok megtétele. Még vég­zünk további megfigyeléseket más évszakokban is, s azután lehet megtervezni a természe­teshez legközelibb állapot visz- szaállításának hosszadalmas fo­lyamatát. A nyolc kijelölt kuta­tási területről beérkező doku­mentumokat, eredményeket majd egy országos adatbázisban összesítik nemzetközi szoftve­rek segítségével.- Az adatok hozzáférhetők lesznek?- Csakis úgy lehet őket hasz­nosítani. Az elmúlt rendszerben is fordítottak valamit, ha nem is sokat, környezetvédelmi cé­lokra, de a kutatások eredmé­nyei nem igen kerültek napvi­lágra. A másik gondot az jelen­tette, hogy az eredmények nem voltak összehasonlíthatók, mert nem egyeztették a kutatásban használt szempontokat. Most ezt a hibát már nem követtük el. B. A. A betonkeverő telepet az Austria Beton vette meg A betonelem gyártó telephelyen 2000 négyzetméter terület vár gazdára Blokk-biztonság Nagy gondban van a két­gyermekes családanya, hol ve­gyen gyermekeinek télire csiz­mát: a jóval olcsóbb kgst-pia- con, avagy a drágább hivatalos kereskedelemben? Ha csak ez lenne a kérdés, ajánlanám: vegye meg ott, ahol kevesebbért megkapja.- Igen ám - kapom a választ, a piacon ugyan olcsóbb minden, de nincs meg a boltban, szám­lára vásárolt termékekkel járó blokk-biztonság. Mi van akkor, ha az új csizma egy-két hetes, netán hónapos használat során tönkremegy? A blokk birtoká­ban van esélyem a kártalaní­tásra, enélkül meg adott esetben kész ráfizetés az egész. Most aztán engem is megfo­gott. Két pár gyermekcsizma esetén az árkülönbözet akár több száz, netán ezer forintot is kite­het, attól függően, hogy hivata­los avagy nem hivatalos helyen vásárolják. Tanácsot hiába is adnék, a döntés felelőssége és a kockázat mindenképp az övé. Stafétabot Amióta főorvosként már nyugdíjas, végre a saját egész­ségére is van ideje. Felszaba­dult, jókedvű, hasznos elfoglalt­ságot is talált magának. Főleg az életszemlélete kelt bennem csodálatot:- Nehezemre esett, de be kel­lett látnom: át kell adnom a sta­fétabotot - meséli. - Annak mi értelme lett volna, hogy tűz- zel-vassal ragaszkodjak a beosz­tásomhoz, amikor már belefá­radtam. A beosztottak meg mi­ért asszisztáljanak az én leszálló ágamhoz? Az utódom tele am­bícióval, új szemlélettel, és fo­gékonyabb a szakmai-szervezeti változásokra. A betegeknek is így előnyösebb ... Igaza van. Tudom, épp elég lelki (és egzisztenciális) meg­rázkódtatással jár, amikor ezért-azért fel kell állnunk és át kell adnunk a helyet az utánunk jövőknek. Ha megéljük. De há­nyán vannak, akik még azon túl is két kézzel kapaszkod(ná)nak a ranghoz, a beosztáshoz, s tán meg se fordul a fejükben, hogy ezzel netán micsoda kárt okoz­nak, mennyire megutáltatják, gyakorta nevetségessé teszik magukat. Ezért is becsülöm őt. Időben vette a kalapját. Közúti morál Féktávolságot növelőek az esőtől, itt-ott már hótól latyakos, síkos utak, az álmosító időben egyébként is lassúbbak a refle­xeink. Az utakon most még job­ban kellene vigyázni, mint bár­mikor. Ehelyett egyre vagányabb, felelőtlenebb és agresszívabb a vezetési stílus. Már-már ide­gőrlő és mind gyakrabban élet- veszélyes a vakmerőtlen előzés, a váratlan kikanyarodás a másik járműve elé, az irányjelző hasz­nálatának elfeledése, hogy a mind vadabb türelmetlenségről, a félreérthetetlen mutogatások­ról, üvöltözésekről és fenyege­tőzésekről már ne is ejtsünk szót. A közúti baleseti statisztikák halálozási adatai az áldozatok­nak már mit sem mondanak. Hazánkban évente több ezren esnek, gyakorta vétlenül áldoza­tul a gumi-pestisnek és túlontúl sokan válnak nyomorékká. Tra­gédiák tömege zúdul ránk. Mit lehetne tenni? Talán, ha a közlekedési balesetek megnyo- morult túlélői, s közülük is eleve a vétlen áldozatok próbálnának valamennyiünket jobb belátásra bírni? Féktávolságot növelőek a sí­kos utak, reflexeink egyre las- súbbodnak, belső feszültségeink már-már robbanásveszélyesek. Ezért kellene még jobban vi­gyáznunk magunkra és min­denki másra! Próbáljuk meg! Talán menni fog. Murányi László Húsmentes hamburger Húsmentes hamburgert tesz­telnek a marhahúsos fasírtjairól világhírűvé vált McDonald,s hollandiai étteremhálózatában - jelentette az AP. A vegetáriánus hamburgert burgonyából, bab­ból, sárgarépából, hagymából és fűszerekből kísérletezték ki hol­land konyhákban. A cég képviselője megje­gyezte, hogy a McDo­nald, s-menüt a világ számos or­szágában a helyi igényekhez igazodó fogások egészítik ki: Malájziában például tojásrán- tottás szendvics is szerepel a kí­nálatban, míg Franciaországban borral, • egyes németországi gyorsbüfékben pedig sörrel is leöblíthető az ebéd, amely mellé másutt csak alkoholmen­tes italokat kínálnak.

Next

/
Thumbnails
Contents