Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-02 / 332. szám
1992. december 2., szerda oj Dunántúli napiö 7 Felbomlik a négy falu „érdekszövetsége-Nem nagyon volt ilyen a rendszerváltás óta a magyar közigazgatásban - mondja Moór János, Ivándárda polgár- mestere de az érdek arra késztett bennünket, hogy Lippó, Ivándárda, Bezedek és Sárok együtt maradjon. Legalábbis ami a közös képviselő testületet és a költségvetést illeti. Most már megvalósult, amiért szövetkeztünk, így tiszta lelkiismerettel elválhatunk. Mi az ami elkészült? A vezetékes ivóvízrendszer. Ugyanis a korábban megkezdett beruházás során Lippón és Bezedeken ezt kiépítették, ám Ivándárdán és Sárokon nem. S a választott képviselők úgy gondolták - nagyon tisztességesen -, hogy a közösen kezdett munkából, annak eredményéből nem hagyják ki a másik két települést sem. Ezért aztán azon túl, hogy mindegyik faluban működött saját képviselőtestület, Lippó székhellyel egy közöset is „fenntartottak”, ahola költség- vetést is meghatározták. Időközben elkészült a vízvezeték Ivándárdán és Sárokon: befejeződött tehát a közös program, így a pénzügyi „érdekszövetség” felbomlását kezdeményezVálás - harag nélkül Ivándárda, Bezedek és Sárok békességben távozik ték, s népszavazást írtak ki, amelynek során november végén úgy döntött a lakosság, hogy Lippótól különválik Ivándárda, Bezedek és Sárok.- Milyen előnyünk származik ebből? - kérdez vissza Moór János. - Kár szépíteni a dolgot, a négy falu érdekeit korábban és most is nagyon nehéz volt ösz- szehangolni. Ezután tudjuk, hogy mennyi pénzünk van, illetve lesz egy évre, s mi dönthetjük el, mire költjük, nem kell megvitatnunk olyanokkal, akik más községben élnek. A széles árokkal kettévágott településen, jövőre várhatóan 3,9 millió forintot költhetnek közös célokra. Ennek az ösz- szegnek a felét a változatlanul Lippón maradó intézmények - körjegyzőség, orvosi rendelő, óvoda, iskola - támogatására fordítják, a többiből pedig szeretnék kivinni a villanyt a temetőbe, ott egy hűtőtárólót létesíteni, de útra, járdára, s hidakra is kell a pénz. Érkezik a postás Ivándárdán Vásározók kínálják portékájukat délelőttönként Bezedek központjában Szundi György felvételei Sárok, ez az aprócska kis dél-kelet baranyai falu, a négy közül a legkisebb, csendesen megbújik a sűrű ködben. Nemrégiben falugyűlést tartottak, ahol elhatározták a többi községtől való elszakadást, s ezt a referendumon meg is erősítették. Walter Józsefné úgy tudja, hogy jövőre 1,3 millió forint marad Sárokon, ezzel a falu gazdálkodhat.- Szeretnénk műholdas kábeltévé rendszert, a hidak, az átjárók is felújításra szorulnak, lesz falugondnokunk ... Aztán, hogy mire futja, majd meglátjuk. Daku Lajosné egyelőre nem tudja, jobb lesz-e Sároknak külön, mindenesetre bizakodó.- Talán több mindenre futja, mint eddig, de majd meglátjuk. Mindenesetre a yíz már itt van, ez jó, az viszont nem, hogy még olyan sárga a színe, hogy használhatatlan. Takaros házak sorakoznak Bezedeken, a falu elején aszfaltozott a járda, tiszta az út, gondozottak a kertek, új autóbusz- váró épül, az ember jóleső érzéssel sétál. A kívülállónak az az érzése, azért a „közösködés” nem ártott ennek a községnek.-Nem tudjuk mi lett volna, ha eredetileg is külön vagyunk ... - mondja Bencze Józsefné. - Persze, jó hogy itt van a víz, de ehhez mindenkinek hozzá kellett járulni. Szép, szép Bezedek, de én arra leszek kíváncsi, hogy a helyi adók változnak-e! Mert most egy kis házért ugyanannyit kell fizetni, mint a nagyért. S az is biztos, hogy az önálló képviselőtestületünk a munkanélküliséget nem tudja csökkenteni. S hogy őszinte legyek, az pedig furcsa lesz, hogy nem kell mindenért máshová menni, pedig megszoktuk már, hogy a dolgaink intézéséhez utazni kell.- Nincs harag, sőt még probléma sem - mondja Honvéd Ferenc lippói polgármester. - Teljesen érthető, csakúgy, mint valamennyi település az országban, önállóan akar boldogulni Ivándárda, Bezedek és Sárok. Békességben köszönünk el egymástól. Roszprim Nándor Nemzetközi kongresszus Grazban Művelődéssel az új Európáért November 4. és 7. között Grazban ülésezett az a nemzetközi kongresszus, amely a Műveltséggel egy új Európáért jelszóval fogalmazott meg ajánlásokat az egységesülő Európa kormányai számára. Az egyes országokat (Bajor-Németor- szág, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia és a rendező Ausztria) szakértők, miniszterhelyettesek és államtitkárok képviselték. Magyarország képviseletében dr. Kálmán Attila államtitkár és dr. Benedek András helyettes államtitkár vett részt a kongresszuson. A több mint kétszáz résztvevő több munkacsoportban készítette el ajánlásait. Az első munkacsoportban a szakmai ki- és továbbképzéssel foglalkoztak. Különösen a duális képzés alapkérdései és a know-how határok nélküli transzferálhatósága, mint a mű- velődésbeni együttműködés feltétele voltak az elemzés tárgyai. A második munkacsoport a nemzetközi együttműködés optimális közvetítési formáival foglalkozott. Kitüntetett módon elemezték a nemzetközi pénzügyi keretek, források lehetőségeit (pl. a Tempus II.), a nyelvoktatást, a pedagógusok nemzetközi foglalkoztatását, a nemzetközi többnyelvű iskolák további létesítését, az iskolai bizonyítványok kölcsönös elfogadtatása ügyét, a kurrikulumok készítését, különös figyelemmel a multikulturális tartalmakra. A régtől együttdolgozó hármas számú munkacsoport prof. Kari Kalcsics irányításával széles körben tekintette át a felnőttképzés-továbbképzés tartalmi és szervezeti kérdéseit, különös figyelemmel az egységesülő európai rendre. „Szabad tanulmányok a szabad Európában” fogalmazta meg a negyedik munkacsoport, amely az egyetemi oktatás nemzetközi kiterjesztésével, a részvétel lehetőségével és szabadságával, az egyeteme.k közti szoros kapcsolatokkal foglalkozott. Konkrét ismertetést adott az ERAMUS-programról és további irányként fogalmazta meg a középeurópai fejlesztési programot az egyetemisták számára (CEEPUS - Central European Exchange Programme for University Students). A kultúra, műveltség és az európai integráció fontos ismeretkörét tárgyalta az 5. munka- bizottság, amely a nyelvi, kulturális együttműködésen túl a vallási és nemzeti közösségvállalás, a szabad utazás gyakorlatában és az ezekhez kapcsolódó számos szabad tevékenységben határozza meg az integrációt segítő folyamatokat. A többszáz oldalas munkaanyagokból a rendezők rendkívüli gonddal válogatták ki azokat a javaslatokat, amelyeket az európai miniszterek tanácsa elé teijesztenek decemberben. E tanácskozás újabb lépés az integrált Európa felé, mint ezt a kongresszust megtisztelő és ott előremutató előadást tartó dr. Erhard Busek, az osztrák szövetségi tudományos és kutatási miniszter mondotta. Baranya és Steiermark együttműködése a képzés területén immár évtizedes. A felnőtt- és szakképzés terén megalapozódott kölcsönös fejlesztés 1993-ban tovább bővül. Az Alpok-Adria régió érintett felnőttképzési szakemberei a jövő évben Pécsett konferencián találkoznak, amelynek előkészítése - a nagy érdeklődésre tekintettel - a JPTE Felnőttképzési Tanszékén máris megkezdődött. K. B. Búcsúzik az R 4-es A francia autóipar rút kiskacsája, a Citroen kisautója után búcsúzik egy másik „őskori”, bár mindmáig sokaknak kedves autó is: az év végén Franciaországban megszűnik a Renault gyár rendkívül népszerű típusa, az R 4-es gyártása. A 31 évvel ezelőtt megkezdett gyártás azonban még mindig nem tűnik el a világból: egy üzem folytatja a kocsi előállítását Marokkóban, egy pedig Szlovéniában. A Renault 4 a csúcstartó a francia gépkocsik között: több mint nyolcmillió egyszázezer készült belőle, ebből két és fél millió a francia üzemben. Főzés-, varráskézművesség-oktatás Magyarmecskén Az életre nevelnek Szomorúan borongós, esős ofei napon érkeztem Magyar- mecskére, ahonnan több mint négy évtizede elindultam az újságírói pályán. Megálltam a régi iskola előtt, amelyben egyszerre, egy tanteremben több osztály tanulója ült a padokban. Ma napközi és a községi könyvtár található az épületben. Kíváncsi voltam, milyen körülmények között tanulnak manapság a mecskei gyermekek. Balatoni Tamásné igazgatónő barátságosan invitál: nézzek körül a nebulók otthonában. A látvány lenyűgöző. Amerre mentünk a tágas zsibongóban, a tantermekben, a tanműhelyben, a szakköri helyiségben és másutt, rend és tisztaság. A galériában - ahol rendszeresen bemutatnak jónevű képzőművészek alkotásaiból remekműveket, jelenleg Takács Dezső Rudnay-díjas grafikusművész alkotásai láthatók. Magyarmecskén a körzeti általános iskolába Magyartelekről, Kisasszonyfáról és Gilván- fáról is járnak gyerekek. Meggyőződtem arról, a cigánygyerekeket hasonló gonddal és szeretettel neveli a kitűnő tanári kar, mint a magyar gyermekeket. Ebben a községben nemcsak a betűvetés, a számtan, a történelem, a biológia, a földrajz, stb. tudományára nevelik a kisdiákokat, de megtanítják sok minden másra, aminek az életben nagy hasznát veszik majd. Egyebek között sütni, főzni, varrni, teríteni, kézimunkázni és helyesen viselkedni tanulnak a gyermekek. A kézművesség területén szőnek, nemezből papucsot, tarisznyát, faliképet készítenek, agyagból, gyékényből, fából, vesszőből készítenek különböző tárgyakat, de látni a falakon helyben készült tűzzománc képeket is, melyeket maguk égetnek ki a szakkör tagjai.- Nem állítom, hogy csodagyerekeket nevelünk, de nagyon szeretik a kézművesmunkákat - mondja erről Duga Ilona szakkörvezető tanár. - Csak a jó tanulók és fegyelmezett magaviseletűek lehetnek tagok. Kellemes időtöltés, s egyben szépérzékük is fejlődik. Nyáron meghívtam a gyerekeket a Kánban lévő parasztházamba. Égetőkemencét építettünk, és reggeltől estig agyagoz- tunk. Most kaptunk kölcsön egy fazekaskorongot, nyáron kemencét építünk az iskola udvarába, s magunk égetünk. Hamarosan megkezdjük a vesszőko- sár-fonást, ami még kenyérkereseti lehetőségre is jó lesz.- Hogy sikerült összehozni a szakkört?- Én felvetettem az ötletet, az igazgatónő pedig azonnal hozzálátott a feltételek megteremtéséhez. Tetőtér-beépítéssel kialakult a szakköri helyiség. Pályázat útján szereztünk pénzt az építkezéshez és a berendezésre is. Kézművességet is tanulnak a gyerekek az iskolában Fotó: Kóródi Gábor Kiderült, hogy Magyarmecskén évek során nagy összegű pénzt szereztek a tanárok, hiszen az önkormányzatnak itt is kevés a pénze, mint másutt. A tanműhely teljes berendezését például Babus László technika szakos tanár saját kezűleg készítette, ezzel 450 000 forintot takarított meg az iskolának. A tanároknak nagy szerepük van abban, hogy IBM számítógép, fénymásoló áll rendelkezésre, az újságíró szakkör havonta megjelenteti az „Ormány” c. iskolaújságot, melyben miniriportok, mesék, versek, ' ételreceptek, rejtvények, kifestő képek jelennek meg. Évek óta tanulják a francia nyelvet és a maringuesi iskola vendégeként többször jártak már Franciaországban, s menetközben megnézhették Párizst, Velencét. A felejthetetlen élményről beszámoltak lapjukban, de készítettek inteijút magyar-francia nyelven a nálunk vendégszereplő luxemburgi gitárművésszel is. Hamarosan vásárolnak egy valódi paraszt szövőszéket, hogy a szövésről híres Ormánság leányai megtanulhassák nagyanyáik mesterségét. Szabadtéri műhely épül az ún. vizes munkák - agyagozás, vesszőelőkészítés - céljaira. Boldogan töltöttem pár órát ebben a falusi iskolában, melyhez hasonlót szívből kívánok hazám minden tájára. Ary Róza
