Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-15 / 345. szám

1992. december 15., kedd üj Dunántúli napló 9 Szigetvári körkép Tornaszoba az óvodában Az I. sz. Óvodában évek óta célkitűzés az egészséges élet­mód feltételeinek biztosítása, ehhez rendelkezésre áll a nagy udvar, a sok rögzített játék, a fedett szín, a pancsolómedence, amelynek felújítására 30 ezer forintot nyertek egy pályázaton, illetve az önkormányzat is hoz­zájárul a munkálatokhoz 20 ezer forinttal. Az óvodában mindössze a tornaszoba hiány­zott eddig, azonban nemrég az is elkészült, a régi öltözőből alakították ki a megfelelő ter­met. A munkálatok finanszíro­zásához hozzájárultak a szülők is 100-500 forintos önkéntes adakozással. Felkészülés a télre A téli forgalombiztosítási feladatokhoz elkészítették az in­tézkedési tervet, ez alapján a védekezés nagyobb részét a Vá­rosgazdálkodási Kft. gépei vég­zik majd a köztisztasági dolgo­zókkal együttműködve. Ezt a tevékenységet egészíti ki a Vá­rosgondnokság gyorsja­vitó-parkfenntartó és kommu­nális részlege. Legfontosabb feladat a helyi buszjáratok út­vonalának és a közintézménye­ket megközelítő utak mentesí­tése, a gyalogátkelők és buszvá­rók, valamint a közterületi jár­dák hótól és jégtől történő le­tisztítása. Járdaépítés Az Ország úton, a volt sze­méttelep előtt 240 méter hosz- szan elkészült az új járda, ame­lyet a kommunális és gyorsja­vító brigád munkásai betonoz­tak le. Becefán befejezték a jobb oldali buszmegállónál lévő árok csatornázását, illetve mindkét oldalon elkészült a le­szálló öblöt a járdával össze­kötő beton burkolat. Az építé­sek mellett az elmúlt hónapban 32 lakásban végeztek ja­vító-karbantartó munkát. Ecetfák a lakótelepen Több, mint 60 ecetfát ültettek ki a Szent István lakótelep északi oldalára, az eddig szabad tér lezárása céljából. A vadhaj­tásokat az izraelita temetőből szedték ki, mert az őszi tisztí­táskor megmaradtak. Ideiglenes vízelvezetés Befejeződött az Ady Endre utcában a felszíni vízelvezető árok építése, azonban végleges megoldást csak a megsüllyedt beton és aszfalt út kiegyenlí­tése, és a befogadó Árpád utcai csatorna kiépítése jelenthet. Az oldalt összeállította: Hajdú Zsolt A Hő és Cső Kft. üzemelteti a távfűtést Záros határidőn belül vállalták a költségmegosztók felszerelését Több, mint egy éves huza­vona után megállapodás szüle­tett a Pécsi Távfűtő Vállalat ke­zelésében lévő távfűtési va­gyontárgyak önkormányzati tu­lajdonba vételéről és a közös vagyon felosztásáról. Ennek ér­telmében a Szigetváron lévő távfűtési közművagyon értéke - a Szent István lakótelepen lévő üzemházzal együtt - 36,4 millió forint. A központi vagyonból 16,75 millió forint jár Szigetvár városnak, amely összeg egy több tényezőből álló szorzó­szám alkalmazásával, illetve korrekciós tényezőkkel lett ki­számítva. Ezt a vagyoni részt csökkenti az idén január 1. után képződött lakossági kintlévősé­gek, valamint az összes nem la­kossági tartozás összege. Nyil­vántartást ad az önkormányza­toknak a hátralékos fogyasztók­ról a PÉTÁV, a kintlévőségek beszedéséről a polgármesteri hivataloknak kell gondoskod­niuk. A képviselőtestület csak ezt követően dönthetett a távfűtési rendszer jövőbeni üzemeltetőjé­ről. A meghirdetett pályázatra két cég adta be árajánlattal ki­egészített jelentkezését, a kép­viselők döntése értelmében Szi­getváron január 1-jétől a pécsi Hő és Cső Kft. biztosítja a táv­fűtési szolgáltatást. A hatósági díjról és a díjalkalmazás feltéte­leiről szóló önkormányzati ren­delet értelmében a fűtés és me­legvíz szolgáltatás esetén a la­kossági alapdíj (rendelkezésre állási díj) 97 forint 60 fillér/ légm3/év, a fűtési hődíj 122,80 forint/ légm3/6 hónap, míg a melegvíz felmelegítési díja la­kossági fogyasztóknál 72 forint 20 fillér köbméterenként. A városfejlesztési, város­üzemeltetési és vállalkozási bi­zottságjavasolta az új szolgálta­tónak, hogy még ebben az év­ben kezdje meg a munkálatokat a fűtési rendszeren a mérés sze­rinti elszámolás bevezetése ér­dekében, részben a PÉTÁV-tól átvett műszerek beépítésével, részben pedig a lakásokba fel­szerelendő költségmegosztók­kal. Azt is javasolta a bizottság, hogy a költségmegosztók fel­szerelését az önkormányzat tá­mogatásával, a díjhátralék nél­küli lakásoknál kezdje el a szol­gáltató, míg a hátralékosok idei tartozásuk rendezése után kap­ják csak meg a mérésre szol­gáló, apró berendezéseket. A Szent István lakótelep távfűtővezetéke Fotó: Läufer László Módosított rendeletek Megnövekedett az igény a gimnáziumi továbbtanulásra A gimnázium számítógépes tanterme Fotó: Läufer László A város képviselőtestülete nemrég tárgyalta a Zrínyi Mik­lós Gimnázium és Szakközép- iskola jelenlegi helyzetét, ok­tató-nevelő munkáját - amelyet elismerésre méltónak talált - és jövőbeni elképzeléseit. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Vas Ist­vánt az intézmény igazgatóját.-A gimnáziumot 1952-ben létesítették, 1978-tól érvényes a jelenlegi struktúra, a két párhu­zamos gimnáziumi osztály mel­lett egy egészségügyi szakkö­zépiskolai osztály is indult, il­letve 1988-tól megkezdte mű­ködését - a cipőgyár szorgal­mazására és a minisztériumok támogatásával - a cipőipari szak. Jelenleg minden évfolya­mon két gimnáziumi, egy egészségügyi szakközépiskolai osztály működik, illetve van még egy kimenő cipőipari szakközépiskolai osztály is. Az első két évben minden diák tanul számítástechnikát, ahol az alapfogalmakat sajátít­hatják el, illetve harmadik, ne­gyedik osztályban fakultáció keretében választhatnak a gép­írás és a számítógépkezelői is­meretek tantárgyak közül, ame­lyekből érettségi-minősítő vizs­gát tehetnek és külön bizonyít­ványt kapnak. Fél-fél osztály angol és német nyelvi speciális tanterv alapján tanul, ez a régi tagozatos osztályoknak felel meg. Lényegében emelt óra­számban tanulják a németet és az angolt a diákok, ezáltal ma­gasabb tudásszintre juthatnak el, ez a képzés a nyelvvizsgára készíti elő őket, valamint van egy csoport, amely emelt óra­számban tanulja a matematikát. Az egészségügyi szakon nincs fakultáció, viszont van szakmai gyakorlat, amely az I. és II. osz­tályban az iskola gyakorlóter­mében történik, míg a III. és IV. osztályoknak a városi kórház­ban, illetve a gyakorlati vizsgá­kat is itt tartják meg.-A gimnázium beiskolázási körzete rendkívül szűk, Sziget­váron kívül mindössze kilenc településről járnak ide a tanu­lók. Ezek jellegzetesen kistele­pülési iskolák, ahol a középis­kolai-gimnáziumi együttes to­vábbtanulási arány nem éri el a 20 százalékot, gyengébb az or­szágos átlagnál, amely 50 szá­zalék körül van. Ennek ellenére a végzős tanulók felsőoktatási felvételi eredményei évek óta meghaladják az országos átla­got. Az elmúlt tanévben a gim­náziumi osztályokban az 52 érettségizőből 27-et vettek fel egyetemre, főiskolára, ez 52 százalék, szemben a 35 száza­lékos országos átlaggal. Az igazgató elmondta, az előző évekhez viszonyítva nőtt a jelentkezések és a felvett tanu­lók száma, ez részben arra ve­zethető vissza, hogy a szakkép­zés válsága miatt emelkedett a gimnázium után az érdeklődés.-Részben a katolikus és re­formátus egyház megkeresése, részben az egyházi iskolákba történő túljelentkezés alapján úgy döntött a gimnázium, hogy a jövő tanévtől kezdve egy gimnáziumi osztályt keresztény szelleműként működtet, ez azonban nem érinti a többi osz­tályba való jelentkezést, felvé­telt. Ez annyi eltérést jelent a normál gimnáziumi osztályok­tól, hogy rendes tantárgy lesz a hittan, valamint a nevelőmun­kában komplexebben érvénye­síti a keresztény erkölcsi nor­mákat, illetve a felvételhez egyházi javaslat szükséges.- Az iskola távlati elképze­lése, ami legkorábban az új ok­tatási törvény elfogadása függ­vényében, 1994-től lenne meg­valósítható, a 6 osztályos gim­názium bevezetése, amely át­venné az általános iskola hete­dik és nyolcadik osztályát. Ez egyenesvonalú tanagyagbeli előrehaladást biztosítana a hat év folyamán, ezáltal ésszerűb­ben lehetne elrendezni az okta­tandó anyagot, csökkenne a túl­terhelés, ezáltal sokkal hatéko­nyabb és szélesebb körű lenne a diákok teljesítménye és tudása. Két rendeletet is módosított a város önkormányzata legutóbbi ülésén, az egyik lakásgazdálko­dással kapcsolatos, míg a másik a jövő évi rendszeres szociális segélyről szól. A lakásgazdálkodásról szóló eddig hatályos rendelet értel­mében, a bérlakások lakásügyi hatóság részére történő vissza­adáskor a bérlőnek a lakásra megállapított használatbavételi díj - 2 éven belüli bennlakás esetén — háromszorosának, míg - 2 éven túli bennlakás esetén - hatszorosának megfelelő térítés járt. A polgármesteri hivatal költségvetési szempontok miatt a hatszoros térítési díjat magas­nak tartotta, ezért javasolta a képviselőtestületnek az egysé­ges háromszoros díjvisszatérí­tés bevezetését. A módosított rendelet értelmében: „ha az ön- kormányzati bérlakás bérlője a lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság részére le­mond és másik önkormányzati lakást nem kér, a lakás haszná­latbavételi díj háromszorosára jogosult”. Az 1993-ik évi rendszeres szociális segélyek összegével A Tinódi Lantos Sebestyén Általános • Iskolá" pedagógus szakszervezete és a Zrínyi Mgtsz tavaly májusban, 15 ezer forint alaptőkével létrehozta a „Tehetséges Tanulókért” Ala­pítványt, amelynek célja: a jó tanulók magasabb szintű felké­szítéséhez szükséges lehetősé­gek biztosítása, a tehetséges di­ákok anyagi és erkölcsi elisme­rése, ösztönzése, a számítógé­pes és nyelvi képzés színvona­lának javítása. Jelenleg 530 ezer forint van az alapítvány számláján, ehhez 100 ezer forinttal járult hozzá a február végén rendezett alapít­ványi bál. A rendezők a sikeren felbuzdulva idén szilveszterkor ismét megszervezik az alapít­ványi bált az iskola ebédlőjé­ben. Díszvendégnek azokat a magánszemélyeket hívják meg, kapcsolatban alkotott rendelet értelmében: „rendszeres szociá­lis segélyben lehet részesíteni azt a 18-ik életévét betöltött munkaképtelen, illetőleg rok­kant személyt, akinek a létfenn­tartást biztosító vagyona nincs, keresete vagy bármely más for­rásból származó jövedelme - ideértve az esetleges nyugellá­tást is - megélhetését nem biz­tosítja, továbbá akinek eltartá­sáról tartásra köteles és képes házastársa vagy rokona, vagy olyan személy, aki tartási, il­letve életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján erre köteles lenne, nem gondoskodik. A megélhetése különösen annak a személynek nem biztosított, akinek jövedelme a mindenkori özvegyi nyugdíj legkisebb ösz- szegét nem éri el.” Jelenleg az özvegyi nyugdíj legkisebb összege 5800 forint, a teljes összegű rendszeres szoci­ális segélyek összege 70 év alatt 5800, 70 év felett 6160 forint. A képviselőtestület döntése értel­mében 1993. január 1-jétől megszűnik a korhatár szerinti megkülönböztetés, egységes lesz a segélyezés mértéke. akik 10 ezer forintnál többet adományoztak az alapítvány ja­vára, név szerint Darázsi Má­tyás, Bogdán Csaba, Botykai Jánosné és Molnár József. Eddig több mint 110-en kap­tak tárgyjutalmakat a tanulmá­nyi- és sportversenyeken elért eredményeikért, támogatta az alapítvány a tanulmányi verse­nyeket, az angol nyelvi tábort, a különböző szakköröket, a peda­gógusok továbbképzését, vala­mint az angol nyelvű oktató­csomag vásárlását is. Az alapít­vány maga is pályázik más ala­pítványokhoz, így legutóbb a József Attila Kulturális és Szo­ciális Alapítványtól kaptak két színes tévét, két videomagnót és két kétkazettás rádiómagnót. Az alapítvány szívesen fo­gad minden befizetést a 248-10274-es számlaszámon. Továbbra is gazdátlan a strand A szigetvári strandnak még mindig nincs gazdája, annak el­lenére, hogy a képviselőtestület még a májusi ülésén állást fog­lalt arról, hogy a strandfürdő önkormányzati tulajdonba vé­tele után a Városgazdálkodási Kft.-t bízza meg a vagyon keze­lésével, illetve a fürdő üzemel­tetésével. A vagyonátadó bi­zottság október 28-án határozott arról, hogy az ingatlanvagyont az alapítói jogot gyakorló me­gyei közgyűléstől vegyék át az érintett önkormányzatok. No­vember 17-én meghiúsult a strand átvétele, mert a szigetvá­riak a korábbi Harkány-Siklós- Szigetvár között létrejött megál­lapodásnak megfelelően ra­gaszkodtak ahhoz, hogy csak üzemképes állapotban veszik át a létesítményt. Ezzel szemben a megyei közgyűlés képviselője nem járult hozzá, hogy az átvé­teli jegyzőkönyvbe bejegyezzék a város jogos igényét a központi vagyon terhére. A VÁB dönté­sének alapját is a három önkor­mányzat között létrejött megál­lapodás képezte, amelynek lé­nyege, hogy a központi vagyon terhére a harkányi önkormány­zat a szigetvári fürdőt üzemké­pes állapotban adja át, és to­vábbi 7 millió forintot biztosít a strand fejlesztéséhez. Ezzel szemben a megyei közgyűlés kinyilvánította, hogy tulajdon­hoz jutása esetén nem vállalja át a települések közti korábbi megállapodást. A strand továbbra is zárva, a medence használhatatlan, nincs aki felvállalná a javítás költsé­geit, a jogi helyzet egyre bonyo­lódik. Most tél van, de tisztáző- dik-e tavaszra a helyzet... Jótékonysági bál szilveszterkor Hirdetésfelvétel Szigetváron Tinódi Művelődési Központ Széchenyi u. 24. Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltsége

Next

/
Thumbnails
Contents