Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-08 / 338. szám
1992. december 8., kedd oj Dunántúli napló 7 Új tanműhelyek az 508. Szakmunkásképzőben Saját erőből Megszűnt a „délutáni műszak” az iskolában „Kettős rövidzárvédett stabilizált tápegység”. A racionális pontosságra törekedő meghatározásoknak ezt a nyelvi ficamaival együtt is elragadó példányát a mérőpadok elektromos szerelvényt rejtő dobozain olvasom az iskola egyik szaktan- termében. Megjegyezni nem torz nyelvi bája miatt érdemes, hanem mert a tápegységeket maguk a diákok - az 508. Ipari Szakmunkásképző Intézet harmadéves elektroműszerész tanulói - szerelik össze. Közreműködésük nélkül a gyengeáramú mérőpadok kiépítése, felszerelése milliókba kerülne. A takarékosság egyútal didaktikai alapművelet: a diákok a papíron már megtervezett nyomtatott áramköröket rekonstruálnak alkotó módon. Ez már harmadik vagy negyedik szakközépiskolai évfolyam, de csak az idén szeptembertől költözhettek a mostani tágas gyakorló-tanterembe. Ugyanúgy ahogyan a fodrászok, az asztalosok, a „vasasok”, a „bőrösök” és a fényképészek is. Mint Haász Jánostól, a tanműhelyek vezetőjétől megtudom, az iskolában nagyot változott azóta a világ. A 120 milliós beruházáshoz jóelőre elkészített bővítési terv birtokában foghattak. A tetőtérbeépítéssel nem csak tanműhelyekkel, de új szertárakkal és hat új tanteremmel is bűvült a közel 2 ezer diákot oktató pécsi iskola.- Megszűnt a délutáni tanítás - mondja a tanműhelyvezető - gondolja meg, mit jelent ez például a bejáróknak! Az állványerdőből már jóval korábban kitakarózó ablakszemek csillannak a koratéli napfényben. Az udvaron szélesítik a műhelyekhez vezető járdát. Jóformán már csak ez a munka utal a közelmúltban befejezett építkezésre. Haász Jánossal a fodrászok tanműhelye felé vesszük utunkat.- Ma egy szülő százezer forintot fizet, ha tud, hogy a lánya maszek fodrásznál tanulhasson -jegyzi meg kalauzom. - Amióta megszűnt a BÁZIS, a Mezőgép pécsi és pécsváradi részlege - és sorolhatnám, azóta - ami a szakmákban való elhelyezkedést illeti - egyre inkább csak a vállakózásokra számíthatunk. A tanműhely- és tanteremépítés kényszer, de lehetőség is arra, hogy új szakközépiskolai osztályokat indíthassunk az 1993/94-es tanévben faipari, épületgépész és bőrkonfek- ció-ipari szakmacsoportokban. Az oktatás szakmacsoportos alapképzéssel indul, majd a gyerekek képességeik szerint a négyéves szakközépiskolai képzést választhatják és érettségizhetnek, vagy három év alatt szakmunkásbizonyítványt szereznek. A gyengébbek sem maradnak lehetőség nélkül, ők a 9-10. osztály elvégzésével válhatnak betanított munkássá. % Az iskola nyilvánvalóan az építőipari beruházások élénkülésére számít, amikor az épületgépész és a faipari szakközépiskolai szak (a „bútorosok” mellett az épületasztalosok) indítását tervezi, és noha néhány bőripari szakmában a gyakorlati oktatóhelyek hiánya miatt szünetel a beiskolázás, mégis számítanak a szakközépiskolai szak sikerére a bőriparban is. Talán azért is, mert az ide igyekvőkben is él a remény, hogy a Pentától a Hunorig, a Pécsi Cipőipari Szövetkezettől a környékbeli cipőgyárakig, a régió vállatai lassan túljutnak majd (vagy már túljutottak) a mélyponton. Azt mondja Haász János, hogy ennél fontosabb az a körülmény, hogy az új vállalkozások is a szakmák középkádereit - érettségizett szakembereket, technikusokat - alkalmaznak a legszívesebben. Közéjük tartoznak az említett elektroműszerészek; közülük is majd a számítástechnikai képzésben részesült elektroműszerészek találhatnak állást különösebb gond nélkül. A foglalkozásvezető tanár, Puszii Tibor nem túloz, amikor azt mondja, az elektronikáé és szakembereié a jövő. Más kérdés, hogy lakóhelyhez közeli munkahelyet találni a vidékieknek továbbra is nehéz. Hét tükör mosolyog Mécs Zsuzsa szőkeségére, ugyanennyi Jónás Szilvia vörös színben játszó hajára. Szilvia most végez egy fiúsra vágott fekete haj fürdetésével, Zsuzsa pedig csak sokára, s elfogódottan válaszol, miért választotta mégis ezt, és nem az óvónői szakmát. Kérdezném azt is, emlékeznek-e az első paciensükre, aki a fodrász-székükbe ült, de mielőtt komolyan vehetném a válaszukat, Szilvia - akár az egymásban megvillanó tükrök - elneveti magát: „Ki volt az első? Hát a hajasbabánk!” A jó kedély, az előzékenység persze nem hátrány, különösen, ha egy jó fodrász hét-nyolc órai álldogálás után is képes erre.- Általában nem is sejtik micsoda fizikai munka a kedves vendég fölött görnyedni, álldogálni egésznap - mondja dr. Tóth Lászlóné, a fodrászok szaktanára. A kislányoknak egyelőre ezt a négy-öt órahosz- szát is elegendő megszokni, és természetesen a feladatukat is szakértelemmel el kell végezni, a vendéget ki kell szolgálni. Az elsőéveseknek kötelező először saját modellről gondoskodni - általában a családtagokat hozzák kézenfogva -, s rajtuk gyakorolni a mesterséget. És hadd mondjam, a mi szakmánkban nem jellemző a lemorzsolódás: Zsuzsa és Szilvia pedig az igazán szorgalmas, ügyes tanulóink közé tartozik. Amióta ez a szép saját fodrászatunk megnyílt, bárki bejöhet, szívesen jönnek a pécs-kertvárosiak is, és nemcsak azért mert féláron dolgozunk! Szomorú-e vagy sem, de az iskola, a maga szerény lehetőségeivel így is gazdálkodik, s ki hinné, hogy ezt a fodrászműhelyt egy esőbeállóból tupíroz- ták fel ilyenre, s tették a kultúrált külső „menedékévé”? * A hokedli elkészítése egy kezdő asztalos számára szakmai etalon. Kiindulópont. A Keszüről bejáró fiatalember, Szabó Sándor azt mondja, számára két és fél-három napos munka. Azt nem mondja, hogy van, aki még csak a széklábbal vacakol. Akinek az apja otthon Keszüben is asztaloskodik, az a dicsekvést rangján alulinak tartaná. Csak mutatja, hol kellett kialakítani a „vinklis” felületeket, a kávát, hogyan illeszkedik a csapolás. Hogy mitől olyan csökönyös-egyenes egy hokedli tartása, akár egy lábait a földnek vető bulldogkutyáé. A simítógyalu már a szekrényében pihen, a vésők, ráspolyok, kézifűrészek közt. A szerszámok makulátlan rendjét csak egy fehérlő zacskó töri meg a kitüremkedő kiflivéggel. Itt tizenhat gyalupadnál gyakorolhat a fűrészpor-illatú fiatalság. Közülük - mondja Csery László szakoktató - ki bútor-, ki épületasztalos lesz. S a jövő évben indulók már érettségit szerezhetnek, ha később is telik abból a lendületből, amivel a gyalupadnak feszülnek. Mert hogy a minőségi munkának, a tervezni is tudó ügyes kéznek van jövője ebben a szakmában is, az egészen bizonyos. B. R. Elektroműszerész-tanulók órája az új gyakorlóteremben Fotó: Proksza László Nyugdíjfizetés a szokottnál korábban A karácsonyi jókívánság kíséretében, a kialakult hagyományoknak megfelelően az idén is a szokottnál korábban adta postára a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a decemberre esedékes nyugdíjakat. Budapesten már ezen a héten, míg vidéken legkésőbb a jövő hét elejétől várhatják a kézbesítőt az érintettek. ■A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jó előre, még az év elején kiküldött értesítőjében tájékoztatta a jogosultakat a havi kifizetési napokról, tehát mindenki pontosan tudhatja, mikor kell otthon maradnia. Természetesen a lakossági folyószámlára kért járandóságokat is korábban postázták, mint megtudtuk, minden tizedik nyugdíjat valamelyik pénzintézeti számlára kérték a címzettek. A fővárosban él a legtöbb nyugdíjas, több mint félmillió. A vidéki ranglistát az ország legnagyobb - megyéje, Bács-Kiskun vezeti, ahol a nyugdíjasok száma meghaladja a 138 ezret. Békésben 116 ezer, Baranyában 110 ezer, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 109 ezer idős ember várja a postás csengetését. Hevesben és Somogybán 93-93 ezer, Komá- rom-Esztergom megyében 82 ezer, Zalában 74 ezer, Nógrád- ban 63 ezer, míg Tolnában 62 ezer nyugdíjas él. Meg nem erősített hírek szerint januárban még a decemberivel azonos összegű nyugdíjat folyósítanak az érintetteknek. Mint ismeretes, a járandóság jövő évi emelésének mértékéről, visszamenő hatályáról és ütemezéséről az elkövetkező napokban dönt az Országgyűlés.-szabóTávoli harcmezőkön ... Veszélyes önkéntesek Voltak már kísérletek Hányszor éltek már vissza az önkéntesség nemes fogalmával, adták kötelező vagy kényszerből történt cselekvéseknek az önkéntesség látszatát? Olyan összecsapásokban, háborúkban, amikor senki sem akarta a beavatkozás hivatalos felelősségét vállalni, önkénteseként, de felsőbb parancsra jöttek a katonák. Áz angolai háború tetőpontján kubai és dél-afrikai önkéntesek csaptak ösz- sze; Kambodzsába vietnami önkéntesek vonultak be; dél-amerikai konfliktusokba észak-amerikai önkénteseket toboroztak. Lehetséges, hogy miközben a távoli harcmezőkön leáldozóban van az ilyesfajta önkéntesek csillaga, Délke- let-Európában nő irántuk a kereslet? A muzulmán bos- nyákok oldalán - állítólag - több ezer iszlám önkéntes, köztük sok Afganisztánban harcolt modzsahed vesz részt a csatákban; a szerbek - ugyancsak állítólag - már kétezer oroszt tudhatnak soraikban. Nem államok küldték őket; kalandvágyból, zsoldért, fanatizmusból mennek, inkább tűrve, sőt támogatva (sok esetben anyagilag segítve), mint tiltva. Nemcsak a fegyverembargón jelentkeznek lyukak, hanem a fegyverforgatók érkezését sem tudják akadályozni. S ez új veszélyeket és bonyodalmakat rejthet magában. Hosszabbá és hevesebbé teheti a háborút: miközben Oroszország s több iszlám állam részt vesz a kéksisakos ENSZ-vűvele- tekben, elvben akár saját honfitársaikkal ütközhetnek; nem kívánt „ideológiai töltések” jelentkezhetnek, akár egy mohamedán-pravoszláv vallásháború képében. A meghiúsult tűzszünetek és kisiklott tárgyalások tanúsága szerint ex-Jugoszláviá- ban még a jelenlegi keretek között is szinte lehetetlen megoldást találni. A válság bármilyen kiszélesítése csak gyarapítja az akadályokat. Bármilyen szép szavak támasztják is alá a segédcsapatok jövetelét, nem lenne, célszerűbb lemondani az önkéntesekről? Réti Ervin A költözés még tart Új helyen a munkaügyi központ komlói kirendeltsége A kirendeltségvezető kezében méretes csavarhúzó: éppen bútorokat szerel össze. Az ügyfelekkel nem foglalkozó hölgyek is sürögnek-forognak az információ feliratnál várakozókat kerülgetve. A padlószőnyegeket kartondobozok védik az építési portói-kosztól teli cipőktől. Az épületen kívül munkások betont kevernek és terítenek, rendezik a terepet, miközben az ügyfélszolgálat zavartalanul)?) folyik. Csütörtöktől új helyen fogadja Komlón ügyfeleit a Baranya megyei Munkaügyi Központ kirendeltsége.-Nem mondhatom, hogy a készbe költöztünk be, de inkább választottuk a kétnapos kellemetlenséget, hisz a régi helyünkön a 18 kollégának 9 asztala volt, számítógépeket kellett a szekrényben tartanunk, mert nem volt hova tennünk. Hetven négyzetméteren átlagosan naponta 350 embert fogadtunk - mondja Gál Zoltán kirendelt- ségvezető. - Itt 400 négyzetméter a birodalmunk, s hétfőtől a házon belül már minden a helyére kerül. Bár cseppet sem látszik idillinek a helyzet a templom szomszédságában lévő Bajcsy utcai családi házból átalakított új kirendeltségen a nyitás napján, az ott dolgozók egyértelműen örülnek a megváltozott munkakörülményeknek. A városháza alagsorában ugyanis olyan szűkén voltak, hogy örültek az influenzajárványnak, mert a betegségek miatt akkor kevesebben voltak. Tavaly januárban 2000 munkanélküli napi dolgaival foglalkozott 6 munkatárs, ma 18-an látják el ugyanezt a feladatot, dehát időközben a munkanélküliek száma is közel háromszorosára emelkedett. Nagy a körzet, Komlón kívül Hidastól Gödréig mindenki őket keresi.- Napok alatt eltűnnek a mostani kellemetlenségek - folytatja a kirendeltségvezető - s azután végre normális körülmények között dolgozhatunk. Munkánkban eddig az államigazgatási jelleg dominált, mostantól egyre inkább szolgáltatásokat is szeretnénk nyújtani a minket - többnyire - kényszerűségből felkeresőknek. Ezzel a létszámmal már megvalósítható, hogy külön csoport foglalkozzon az először hozzánk érkezőkkel, mások regisztrálják a megjelenésre kötelezetteket, s jut erő a munkaerőközvetítésre, a vállalatokkal való kapcsolat- tartásra, munkahelyek feltárására, a munkaadókkal a munkahelymegtartó és bővítő lehetőségek ismertetésére. Lesz tanácsadó szolgálatunk is, s az arra rászorulókat a pszichológus szakszolgáltatásunkhoz irányítjuk. Alapvetően megváltoztak tehát a központ dolgozóinak munkafeltételei, s ez nemcsak nekik, hanem a munkanélkülieknek is kedvező lehet. Bár egyértelmű, a legjobban annak örülne mindenki, ha a munkaügyi központ dolgozóinak létszámát kellene csökkenteni, mert fogynának a munkanélküliek. Erre azonban sajnos, ma igen kevés a remény Komlón és környékén. G. G.
