Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-08 / 338. szám

1992. december 8., kedd oj Dunántúli napló 7 Új tanműhelyek az 508. Szakmunkásképzőben Saját erőből Megszűnt a „délutáni műszak” az iskolában „Kettős rövidzárvédett stabi­lizált tápegység”. A racionális pontosságra törekedő meghatá­rozásoknak ezt a nyelvi ficama­ival együtt is elragadó példá­nyát a mérőpadok elektromos szerelvényt rejtő dobozain olva­som az iskola egyik szaktan- termében. Megjegyezni nem torz nyelvi bája miatt érdemes, hanem mert a tápegységeket maguk a diákok - az 508. Ipari Szakmunkásképző Intézet har­madéves elektroműszerész ta­nulói - szerelik össze. Közre­működésük nélkül a gyengeá­ramú mérőpadok kiépítése, fel­szerelése milliókba kerülne. A takarékosság egyútal didaktikai alapművelet: a diákok a papíron már megtervezett nyomtatott áramköröket rekonstruálnak al­kotó módon. Ez már harmadik vagy ne­gyedik szakközépiskolai évfo­lyam, de csak az idén szeptem­bertől költözhettek a mostani tágas gyakorló-tanterembe. Ugyanúgy ahogyan a fodrá­szok, az asztalosok, a „vasa­sok”, a „bőrösök” és a fényké­pészek is. Mint Haász Jánostól, a tan­műhelyek vezetőjétől megtu­dom, az iskolában nagyot válto­zott azóta a világ. A 120 milliós beruházáshoz jóelőre elkészített bővítési terv birtokában foghat­tak. A tetőtérbeépítéssel nem csak tanműhelyekkel, de új szertárakkal és hat új tanterem­mel is bűvült a közel 2 ezer diá­kot oktató pécsi iskola.- Megszűnt a délutáni tanítás - mondja a tanműhelyvezető - gondolja meg, mit jelent ez pél­dául a bejáróknak! Az állványerdőből már jóval korábban kitakarózó ablaksze­mek csillannak a koratéli nap­fényben. Az udvaron szélesítik a műhelyekhez vezető járdát. Jóformán már csak ez a munka utal a közelmúltban befejezett építkezésre. Haász Jánossal a fodrászok tanműhelye felé vesszük utunkat.- Ma egy szülő százezer fo­rintot fizet, ha tud, hogy a lánya maszek fodrásznál tanulhasson -jegyzi meg kalauzom. - Ami­óta megszűnt a BÁZIS, a Me­zőgép pécsi és pécsváradi rész­lege - és sorolhatnám, azóta - ami a szakmákban való elhe­lyezkedést illeti - egyre inkább csak a vállakózásokra számítha­tunk. A tanműhely- és tantere­mépítés kényszer, de lehetőség is arra, hogy új szakközépisko­lai osztályokat indíthassunk az 1993/94-es tanévben faipari, épületgépész és bőrkonfek- ció-ipari szakmacsoportokban. Az oktatás szakmacsoportos alapképzéssel indul, majd a gyerekek képességeik szerint a négyéves szakközépiskolai képzést választhatják és érettsé­gizhetnek, vagy három év alatt szakmunkásbizonyítványt sze­reznek. A gyengébbek sem ma­radnak lehetőség nélkül, ők a 9-10. osztály elvégzésével vál­hatnak betanított munkássá. % Az iskola nyilvánvalóan az építőipari beruházások élénkü­lésére számít, amikor az épü­letgépész és a faipari szakkö­zépiskolai szak (a „bútorosok” mellett az épületasztalosok) in­dítását tervezi, és noha néhány bőripari szakmában a gyakor­lati oktatóhelyek hiánya miatt szünetel a beiskolázás, mégis számítanak a szakközépiskolai szak sikerére a bőriparban is. Talán azért is, mert az ide igyekvőkben is él a remény, hogy a Pentától a Hunorig, a Pécsi Cipőipari Szövetkezettől a környékbeli cipőgyárakig, a régió vállatai lassan túljutnak majd (vagy már túljutottak) a mélyponton. Azt mondja Haász János, hogy ennél fontosabb az a körülmény, hogy az új vállal­kozások is a szakmák középká­dereit - érettségizett szakembe­reket, technikusokat - alkal­maznak a legszívesebben. Kö­zéjük tartoznak az említett elektroműszerészek; közülük is majd a számítástechnikai kép­zésben részesült elektroműsze­részek találhatnak állást külö­nösebb gond nélkül. A foglal­kozásvezető tanár, Puszii Tibor nem túloz, amikor azt mondja, az elektronikáé és szakembereié a jövő. Más kérdés, hogy lakó­helyhez közeli munkahelyet ta­lálni a vidékieknek továbbra is nehéz. Hét tükör mosolyog Mécs Zsuzsa szőkeségére, ugyanennyi Jónás Szilvia vörös színben ját­szó hajára. Szilvia most végez egy fiúsra vágott fekete haj für­detésével, Zsuzsa pedig csak sokára, s elfogódottan válaszol, miért választotta mégis ezt, és nem az óvónői szakmát. Kérdezném azt is, emlékez­nek-e az első paciensükre, aki a fodrász-székükbe ült, de mielőtt komolyan vehetném a válaszu­kat, Szilvia - akár az egymás­ban megvillanó tükrök - elne­veti magát: „Ki volt az első? Hát a hajasbabánk!” A jó kedély, az előzékenység persze nem hátrány, különösen, ha egy jó fodrász hét-nyolc órai álldogálás után is képes erre.- Általában nem is sejtik mi­csoda fizikai munka a kedves vendég fölött görnyedni, álldo­gálni egésznap - mondja dr. Tóth Lászlóné, a fodrászok szaktanára. A kislányoknak egyelőre ezt a négy-öt órahosz- szát is elegendő megszokni, és természetesen a feladatukat is szakértelemmel el kell végezni, a vendéget ki kell szolgálni. Az elsőéveseknek kötelező először saját modellről gondoskodni - általában a családtagokat hoz­zák kézenfogva -, s rajtuk gya­korolni a mesterséget. És hadd mondjam, a mi szakmánkban nem jellemző a lemorzsolódás: Zsuzsa és Szilvia pedig az iga­zán szorgalmas, ügyes tanuló­ink közé tartozik. Amióta ez a szép saját fodrászatunk meg­nyílt, bárki bejöhet, szívesen jönnek a pécs-kertvárosiak is, és nemcsak azért mert féláron dolgozunk! Szomorú-e vagy sem, de az iskola, a maga szerény lehető­ségeivel így is gazdálkodik, s ki hinné, hogy ezt a fodrászmű­helyt egy esőbeállóból tupíroz- ták fel ilyenre, s tették a kultú­rált külső „menedékévé”? * A hokedli elkészítése egy kezdő asztalos számára szak­mai etalon. Kiindulópont. A Keszüről bejáró fiatalember, Szabó Sándor azt mondja, szá­mára két és fél-három napos munka. Azt nem mondja, hogy van, aki még csak a széklábbal vacakol. Akinek az apja otthon Keszüben is asztaloskodik, az a dicsekvést rangján alulinak tar­taná. Csak mutatja, hol kellett kialakítani a „vinklis” felülete­ket, a kávát, hogyan illeszkedik a csapolás. Hogy mitől olyan csökönyös-egyenes egy hokedli tartása, akár egy lábait a földnek vető bulldogkutyáé. A simítógyalu már a szekré­nyében pihen, a vésők, ráspo­lyok, kézifűrészek közt. A szer­számok makulátlan rendjét csak egy fehérlő zacskó töri meg a kitüremkedő kiflivéggel. Itt tizenhat gyalupadnál gya­korolhat a fűrészpor-illatú fia­talság. Közülük - mondja Csery László szakoktató - ki bútor-, ki épületasztalos lesz. S a jövő év­ben indulók már érettségit sze­rezhetnek, ha később is telik abból a lendületből, amivel a gyalupadnak feszülnek. Mert hogy a minőségi munkának, a tervezni is tudó ügyes kéznek van jövője ebben a szakmában is, az egészen bizonyos. B. R. Elektroműszerész-tanulók órája az új gyakorlóteremben Fotó: Proksza László Nyugdíjfizetés a szokottnál korábban A karácsonyi jókívánság kí­séretében, a kialakult hagyomá­nyoknak megfelelően az idén is a szokottnál korábban adta pos­tára a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság a decemberre esedékes nyugdíjakat. Budapesten már ezen a héten, míg vidéken leg­később a jövő hét elejétől vár­hatják a kézbesítőt az érintettek. ■A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jó előre, még az év elején kikül­dött értesítőjében tájékoztatta a jogosultakat a havi kifizetési napokról, tehát mindenki pon­tosan tudhatja, mikor kell ott­hon maradnia. Természetesen a lakossági folyószámlára kért já­randóságokat is korábban pos­tázták, mint megtudtuk, minden tizedik nyugdíjat valamelyik pénzintézeti számlára kérték a címzettek. A fővárosban él a legtöbb nyugdíjas, több mint félmillió. A vidéki ranglistát az ország legnagyobb - megyéje, Bács-Kiskun vezeti, ahol a nyugdíjasok száma meghaladja a 138 ezret. Békésben 116 ezer, Baranyában 110 ezer, Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben 109 ezer idős ember várja a postás csengetését. Hevesben és Somogybán 93-93 ezer, Komá- rom-Esztergom megyében 82 ezer, Zalában 74 ezer, Nógrád- ban 63 ezer, míg Tolnában 62 ezer nyugdíjas él. Meg nem erősített hírek sze­rint januárban még a decembe­rivel azonos összegű nyugdíjat folyósítanak az érintetteknek. Mint ismeretes, a járandóság jövő évi emelésének mértéké­ről, visszamenő hatályáról és ütemezéséről az elkövetkező napokban dönt az Országgyű­lés.-szabó­Távoli harcmezőkön ... Veszélyes önkéntesek Voltak már kísérletek Hányszor éltek már vissza az önkéntesség nemes fo­galmával, adták kötelező vagy kényszerből történt cse­lekvéseknek az önkéntesség látszatát? Olyan összecsapá­sokban, háborúkban, amikor senki sem akarta a beavatko­zás hivatalos felelősségét vállalni, önkénteseként, de felsőbb parancsra jöttek a ka­tonák. Áz angolai háború te­tőpontján kubai és dél-afri­kai önkéntesek csaptak ösz- sze; Kambodzsába vietnami önkéntesek vonultak be; dél-amerikai konfliktusokba észak-amerikai önkénteseket toboroztak. Lehetséges, hogy miköz­ben a távoli harcmezőkön leáldozóban van az ilyesfajta önkéntesek csillaga, Délke- let-Európában nő irántuk a kereslet? A muzulmán bos- nyákok oldalán - állítólag - több ezer iszlám önkéntes, köztük sok Afganisztánban harcolt modzsahed vesz részt a csatákban; a szerbek - ugyancsak állítólag - már kétezer oroszt tudhatnak so­raikban. Nem államok küld­ték őket; kalandvágyból, zsoldért, fanatizmusból mennek, inkább tűrve, sőt támogatva (sok esetben anyagilag segítve), mint tiltva. Nemcsak a fegyve­rembargón jelentkeznek lyukak, hanem a fegyverfor­gatók érkezését sem tudják akadályozni. S ez új veszé­lyeket és bonyodalmakat rejthet magában. Hosszabbá és hevesebbé teheti a hábo­rút: miközben Oroszország s több iszlám állam részt vesz a kéksisakos ENSZ-vűvele- tekben, elvben akár saját honfitársaikkal ütközhetnek; nem kívánt „ideológiai tölté­sek” jelentkezhetnek, akár egy mohamedán-pravoszláv vallásháború képében. A meghiúsult tűzszünetek és kisiklott tárgyalások tanú­sága szerint ex-Jugoszláviá- ban még a jelenlegi keretek között is szinte lehetetlen megoldást találni. A válság bármilyen kiszélesítése csak gyarapítja az akadályokat. Bármilyen szép szavak tá­masztják is alá a segédcsa­patok jövetelét, nem lenne, célszerűbb lemondani az ön­kéntesekről? Réti Ervin A költözés még tart Új helyen a munkaügyi központ komlói kirendeltsége A kirendeltségvezető kezé­ben méretes csavarhúzó: éppen bútorokat szerel össze. Az ügy­felekkel nem foglalkozó höl­gyek is sürögnek-forognak az információ feliratnál várakozó­kat kerülgetve. A padlószőnye­geket kartondobozok védik az építési portói-kosztól teli cipők­től. Az épületen kívül munká­sok betont kevernek és teríte­nek, rendezik a terepet, miköz­ben az ügyfélszolgálat zavarta­lanul)?) folyik. Csütörtöktől új helyen fogadja Komlón ügyfe­leit a Baranya megyei Munkaü­gyi Központ kirendeltsége.-Nem mondhatom, hogy a készbe költöztünk be, de inkább választottuk a kétnapos kelle­metlenséget, hisz a régi helyün­kön a 18 kollégának 9 asztala volt, számítógépeket kellett a szekrényben tartanunk, mert nem volt hova tennünk. Hetven négyzetméteren átlagosan na­ponta 350 embert fogadtunk - mondja Gál Zoltán kirendelt- ségvezető. - Itt 400 négyzetmé­ter a birodalmunk, s hétfőtől a házon belül már minden a he­lyére kerül. Bár cseppet sem látszik idil­linek a helyzet a templom szomszédságában lévő Bajcsy utcai családi házból átalakított új kirendeltségen a nyitás nap­ján, az ott dolgozók egyértel­műen örülnek a megváltozott munkakörülményeknek. A vá­rosháza alagsorában ugyanis olyan szűkén voltak, hogy örül­tek az influenzajárványnak, mert a betegségek miatt akkor kevesebben voltak. Tavaly ja­nuárban 2000 munkanélküli napi dolgaival foglalkozott 6 munkatárs, ma 18-an látják el ugyanezt a feladatot, dehát idő­közben a munkanélküliek száma is közel háromszorosára emelkedett. Nagy a körzet, Komlón kívül Hidastól Gödréig mindenki őket keresi.- Napok alatt eltűnnek a mostani kellemetlenségek - folytatja a kirendeltségvezető - s azután végre normális körül­mények között dolgozhatunk. Munkánkban eddig az állami­gazgatási jelleg dominált, mos­tantól egyre inkább szolgáltatá­sokat is szeretnénk nyújtani a minket - többnyire - kénysze­rűségből felkeresőknek. Ezzel a létszámmal már megvalósít­ható, hogy külön csoport fog­lalkozzon az először hozzánk érkezőkkel, mások regisztrálják a megjelenésre kötelezetteket, s jut erő a munkaerőközvetítésre, a vállalatokkal való kapcsolat- tartásra, munkahelyek feltárá­sára, a munkaadókkal a munka­helymegtartó és bővítő lehető­ségek ismertetésére. Lesz ta­nácsadó szolgálatunk is, s az arra rászorulókat a pszichológus szakszolgáltatásunkhoz irányít­juk. Alapvetően megváltoztak te­hát a központ dolgozóinak munkafeltételei, s ez nemcsak nekik, hanem a munkanélküli­eknek is kedvező lehet. Bár egyértelmű, a legjobban annak örülne mindenki, ha a munkaü­gyi központ dolgozóinak lét­számát kellene csökkenteni, mert fogynának a munkanélkü­liek. Erre azonban sajnos, ma igen kevés a remény Komlón és környékén. G. G.

Next

/
Thumbnails
Contents