Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-07 / 307. szám
10 üj Dunámon napló 1992. november 7., szombat Repednek az előtetők gerendái Szebb lesz a pécsi, Xavér utcai Szociális Otthon Az elmúlt időszakban csökkent a születések száma, kevesebb a gyerek az óvodákban és az iskolákban Fotó: Läufer László Egy társadalmi vita margójára Terhességmegszakítások Baranya megyében Egy újra felélénkülő társadalmi vita készteti a felnőtt társadalmat véleményalkotásra a művi abortusz kérdésében. A vita aktualitását az adja, hogy az alkotmánybíróság döntése nyomán: az országgyűlésnek még ez évben újra kell szabályoznia a művi vetélések engedélyezését. A törvénytervezetet a kormány már a parlament elé terjesztette, és megkezdődött a képviselők vitája. A terhességmegszakítás nem tekinthető pusztán népesedéspolitikai és szociálpolitikai kérdésnek - jóllehet sokak érvelésében ezek az elsődleges szempontok - sokkal inkább az erkölcsi értékrend, valamint az emberi szabadságjogokról alkotott vélemények motiválják a vitázók érveit A terhesség-megszakítás a születéskorlátozásnak az egészségre talán legkárosabb módját jelenti. Ugyanakkor jogi szabályozással való tiltása - amely védi a születendő életét is - mindig nagy ellenállásba ütközött, mert sokak szemében az egyén döntési lehetőségének korlátozását szimbolizálja. Érthető tehát a demográfusok, orvosok, jogászok, politikusok, egyházi személyek heves reagálása a vitában. Az eszmecseréhez a KSH Baranya Megyei Igazgatósága a megyei abortuszhelyzetet tényszerűen bemutató kiadvánnyal kapcsolódott. E cikk az elemzés főbb megállapításait tartalmazza. Hét évvel ezelőtt kezdődött az a felújítási program, amelynek eredményeként korszerűbb és csinosabb lett a pécsi, Xavér utcai Szociális Otthon. A változás a távfűtés bevezetésével, 1985-ben kezdődött, s szinte minden évben előrébb jutottak. Szennyvízvezeték-építés, konyhafelújítás, kisebb szobák kialakítása után ebben az évben már a szépülés volt a céljuk. A külső homlokzat felújítására 2 100 000 forintot kaptak a pécsi önkormányzattól, ám ez az összeg csak a főépület megszépítésére volt elegendő. Az utcafront felőli rész és a gazdasági épület vakolatának javítása és a festés azonban nem maradhatott el, hisz igencsak felemás képet mutatott volna az épületegyüttes. így az intézet a saját keretéből, ezekben a napokban szépítteti az épületek külsejét. Okkersárga színt kap minden felület. A munkákkal november közepén készülnek el, de az intézet vezetősége már két újabb Bő évtizeddel ezelőtt csak találgatni lehetett, mi lesz a pécs- bányatelepi kórház sorsa. A többféle elképzelés közül kettő szilárdan tartotta magát: fertőző osztállyá, vagy szociális otthonná változtatják. Végül egy harmadik mellett döntöttek. Eszerint a sebészeti és a nőgyógyászati ágyakat beolvasztják a Megyei Kórház osztályaiba, a felszabaduló helyeken pedig egy száz ágyas geriátriai és rehabilitációs osztályt hoznak létre. Hogy miért vállalták fel ezt a változást, arról dr. Hazafi Klára főorvost kérdeztük, aki tavaly ősztől a Gerontológiai Szakmai Kollégium elnöke.- A demográfiai adatokból egyértelműen kitűnt, hogy a lakosságon belül egyre nő az idősek aránya. Ez volt a kiindulópont. Azt is érzékelni lehetett, hogy emelkedik a szegények, a deviánsok száma. Ők azok, akiket a társadalmi történések legsúlyosabban érintenek, s erre az egészségügyi és szociálpolitikai ellátó rendszernek fel kell készülnie. Ez ugyan akkor még hivatalosan nem fogalmazódott meg, de szerencsére sokan voltak, akik ilyen szemlélettel közelítettek a kérdéshez. Kezdettől ezt a támogató magatartást érzékeltük, s nyilván ennek köszönhető az is, hogy 1987-ben Bíró László plébános vezetéséfeladaton gondolkodik. Az egyik a kerítés megjavíttatása, mivel a Művészeti Gimnáziummal határos udvaruk végén lévő kőkerítésből nap nap után újabb és újabb darabok hullanak ki. Gond van a tavaly elkészült teraszok előtetőivel is, amelyek tartó- és keresztgerendái sorra repedeznek. Ezek az előtetők azért fontosak, mert ősztől tavaszig a védelmük alatt tudják levegőztetni a lakókat, elsősorban a fekvő, vagy nehezen mozgó embereket. A gerendákat első osztályú anyagként számlázták nekik, jóllehet a mostani állaguk azt mutatja, hogy nagyon messze vannak ettől a minősítéstől. Aki szállította, pillanatnyilag külföldön van, s türelmet kér tőlük. Az még csak lenne, de az intézet dolgozói nem merik megkockáztatni, hogy ilyen tetők alá vigyék az otthon lakóit, így aztán kénytelenek a fedett teraszokat nem létezőknek tekinteni. T. É vei megjelentek az első karitatív hívő csoport tagjai a legsúlyosabb betegeink között, majd 1990-ben ápolórendi apácák kezdték meg munkájukat nálunk. Szintén az elmúlt tíz év munkájának az eredménye, hogy több ütemre bontottan megújult, korszerűsödött a kórház, s hogy ezzel párhuzamosan kidolgozták és megvalósították azt a szakmai programot, amelynek eredményeként modell értékű geriátriai intézménnyé fejlődtek. Napi gyakorlattá vált az az idősek gyógyítását, rehabilitációját szolgáló felvételi-keze- lési-elbocsátási program. Az évi 1200-1500 beteg 60-70 százaléka javult állapotban, vagy gyógyultan hagyja el az intézetet. Ez pedig azt jelenti, hogy többé-kevésbé ismét önálló életvitelre képesek, ami a hozzátartozók szempontjából is nagyon lényeges. A jubileum alkalmából, november 13-án tudományos ülést rendeznek. A program egyik részében visszatekintenek az eltelt időszakra, de a másik felében arról hangzanak el előadások, hogy milyen speciális problémákat hordoz az idősek kezelése, s hogy milyen eljárásokkal, készítményekkel tudják őket gyógyítani. Magyarországon 1956-ban - a szovjet mintát követve - teljesen liberalizálták a művi vetéléseket. Az abortusz engedélyezésének bizonyos mértékű szigorítására az 1973. évi 1040. sz. Minisztertanácsi Határozattal került sor. 1974-től megemelték a gyermekgondozási segély összegét, s a hetvenes évek második felében egyre szélesebb körben vált ismertté a korszerűbb fogamzásgátlók használata is. Mindez a terhesség-megszakítások számszerű alakulására Baranya megyében is nagy mértékben hatott: 1974-ben az abortuszok száma (4416) az 1970-73. évek átlagához (7217) mérten közel 40%-kal csökkent. A mérséklődés 1983-ig (3031 abortusz) tovább folytatódott. Azóta újra növekvő a tendencia. Ez a jelenség hasonló az országosan regisztrált folyamathoz. Arányok A terhesség-megszakításoknak a születésekhez viszonyított gyakorisága az előbb ismertetett tendenciához hasonló. Az 1970-73. években a művi vetélések száma átlagosan 16%-kal haladta meg a születésekét, ugyanakkor 1974-79 között 44%-kal kevesebbszer fordul elő annál. A nyolcvanas évek második felétől az abortuszok nem érték el ugyan az 1974 előtti tragikus gyakoriságot, ám - hasonlóan az országos tendenciához újra emelkedő az irányvonal. Feltételezhető, hogy a terhes nők - ha már elszalasztották a megelőzés lehetőségét - a „gyermekvállalás, vagy terhesség-megszakítás” döntés helyzetében a korlátozó szabályozás mellett életkörülményeik szempontjait veszik figyelembe. A nyolcvanas évektől a romló gazdasági helyzet hatása, az életszínvonalra nem serkentette az ingadozók gyermekvállalási kedvét. Tanácstalanok A megfelelő korúak számához viszonyítva a művi vetélések száma legmagasabb az ideális szülőkorban levők (20-34 évesek) korcsoportjában, ezen belül is a 20-24 évesek körében. Elgondolkodtató, hogy az elvileg kellő ismeretekkel rendelkező nők közül milyen sokan tanácstalanok a megfelelő védekezés megtalálásában, hiszen ezer 20-24 éves nő 1991-ben 56 esetben műtéttel „szabadult meg” a nem kívánt terhességétől, 47%-kal több, mint 1980-ban. Az 1980. és 1990. évre ösz- szevetve az 1000 megfelelő korú nőre jutó művi vetélések száma Siklóson 86, Komlón 84, Szigetváron 32%-kal emelkedett, ez jóval meghaladva a megyében átlagos mértéket (14%). (Pécsett és Mohácson 3-3, a községekben 7%-os volt a növekedés.) Mindhárom előbb kiemelt városban elsősorban a fiatalabb korcsoportoknál nőtt dinamikusan az előfordulások gyakorisága. Kik? A terhességmegelőzési gyakorlat hiányát, eredményességének alacsony színvonalát tükrözi a művi vetélések gyakori ismétlődése is 1991-ben a terhességüket megszakító nők 44 %-a már legalább egyszer átesett ilyen műtéten, s 4%-uk életében - saját bevallásuk szerint - a művi vetélés már az ötödik, vagy többedik eset volt. Az alapvető ismeretek hiányára következtethetünk a terhességmegszakítások mintegy ötödénél, az első terhességüket megszakítók esetében. Növekszik a még gyermektelen nők abortuszainak száma és aránya. Ez pedig - csakúgy mint az első terhességüket megszakítók esetében - azért aggasztó jelenség, mert a művi vetélés veszélyeztetheti a későbbi gyer- mekválallást, az utód egészségét. A kettő vagy több gyermekes művileg vetélők körében fordult elő az abortuszok több, mint fele. Ez az állapot mint terhes- ség-megszakítási indok is sokuknál szerepel az utóbbi két év adatai szerint. Ezt az okot - amelyet feltehetően a megélhetési kilátások, a lakáskörülmények nagy mértékben motiválnak - megelőzi a házasságon kívüli terhességek előfordulása. Mindebből bizony nem tükröződik az oly kívánatosnak tartott felelősségteljes családtervezés. Miért? Az utóbbi évben a házasság hiánya legnagyobb arányban a pécsiek (38%) és a szigetváriak (37%) indoklásában szerepelt, míg két élő gyermekre a községekben (35%), Mohácson (38%), valamint Siklóson (37%) hivatkoztak. A nő betegsége miatti terhesség-megszakítás a megyei átlagnál nagyobb arányban Komlón (14%) és Szigetváron (17%) fordult elő. A propagatív korú nők gazdasági aktivitás szerinti csoportjait és a foglalkozási jellemzőket tekintve megállapítható, hogy a terhességüket megszakító fizikai foglalkozásúak és eltartottak aránya jóval meghaladja ezen csoportok 14-49 éves nőkön belüli részesedését. Párhuzamosan a szellemi foglalkozású abortáló nők aránya kisebb, mint népességen belüli reprezentációjuk. Megítélések A KSH Népességtudokányi Kutató Intézet ez év júliusában országos reprezentatív mintán közvéleménykutatást végzett a terhesség-megszakítás törvényi szabályozásával kapcsolatban. Megállapítható, hogy a lakosság tájékozott arról, hogy a terhesség-megszakítás engedélyezését újra szabályozzák. A megkérdezettek többsége a jelenlegi szabályozáshoz képest szigorításra számít, ez azonban nem találkozna a lakosság meghatározó részének (70%) egyetértésével. A vizsgálat eredményeinek érdekessége, hogy a válaszadók életkora nem jelent differenciáló tényezőt, vagyis nem lehet azt mondani, hogy a fiatalabbak liberálisabb nézetűek lennének ebben a kérdésben. Az iskolai végzettség azonban kisebb mértékű eltéréseket mutatott: az alacsonyabb iskolai végzettségűek között magasabb azok aránya, akik az abortusz teljes betiltását szeretnék, a magasabb végzettségűek között pedig azok képviselnek az átlagosnál nagyobb arányt, akik a jelenlegi rendszer fenntartását tartanák helyesnek. A teljes liberalizálás hívei között iskolai végzettség szerint nem mutatható ki különbség. A terhesség megszakítása, vagy megtartása melletti döntésben - a kérdezettek véleménye szerint - elsősorban anyagi, szociális tényezők játszanak szerepet. Fontosságában ezt követi a meglévő gyermekek számának szempontja. Az erkölcsi megfontolások csak viszonylag kis súly- lyal játszanak szerepet. Azok aránya, akik szerint a lelkiismereti kérdés egyáltalán nem játszik szerepet: 10%. E kérdéskörrel kapcsolatban a vizsgálat azt is tudakolta, hogy a lakosság miként vélekedik az élet kezdetéről. A kérdezettek 53%-a a fogamzástól, 22%-a a magzat megmozdulásától, 20%-a a születéstől gondolja az élet kezdetét, a többieknek nem volt e kérdésről kialakult véleményük. A terhesség-megszakítás bizonyos feltételek melletti engedélyezésével egyetértők túlnyomó többsége ezt akkor tartja indokoltnak, ha az anya egészsége veszélybe kerül, illetve a gyermek nem lenne egészséges, ha a nő kiskorú, vagy válság- helyzetben van. További megengedő feltételnek tartják, ha a szülőknek nincs biztos jövedelmük, állásuk. Döntéshelyzetben A felélénkült abortuszvitákban nehéz lesz konszenzust találni. Mindenesetre kedvező jelenség, hogy a parlamentben vitázók a korábban elhanyagolt, morális aggályokra irányították a figyelmet. Márpedig az erkölcsi szempontok erősödése kelthet csak reményt, hogy a gyermek vállalása, vagy a terhesség megszakíttatása melletti döntésben ne csak anyagi megfontolások kapjanak szerepet. Ez, és az alapfokú oktatásba beépülő szexuális nevelés lehet a biztosítéka, hogy a művi vetélés végre megszűnjön családtervezési eszköz szerepében. Horváth Csabáné KSH Baranya Megyei Igazgatósága Gondos kezek vigyázzák a betegeket a kórház szobáiban Jubilál a pécsbányatelepi geriátriai osztály Évente 1200-1500 idős beteg A 100 élveszületésre jutó művi vetélések számának alakulása Megnevezés 1970-73 1974-79 1980-89 1990 1991 évek átalaga A megyében 115,6 55,7 62,2 66,4 70,1 Országosan 119,0 51,0 63,1 71,9 70,7 1000 megfelelő korú nőre jutó művi vetélések száma a megyében Évek 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-49 1 -49 évesek összesen 1980 31 38 44 39 30 8 29 1990 34 49 49 42 32 10 33 1991 34 56 53 41 33 8 34
