Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-30 / 330. szám
1992. november 30., hétfő oj Dunántúl! napló 7 Mohácson a kultúra nem ellenség, hanem szolgáltatás A művelődés mozaikkockái Jó kompromisszum? Elég borzasztó, de az a helyzet, hogy ma már a kultúrának újra védőbeszédre van szüksége. Mintha mentséget kellene keresni a számára, bizonygatni a létjogosultságát, ami már csak azért is nehéz, mert hasznára nincs kézzelfogható, tárgyi bizonyíték. A művelődési intézmények java része alaposan ismeri ezt a problémát. Ma is könnyebb egy-egy kultúrház költségvetését megnyirbálni, közművelődési intézmények feladatairól vitát nyitni, könyvtárat bezárni, mint elgondolkodni egyszer azon, mi a szerepe ma ebben az országban a kultúrának, a művelődésnek. A gyökerekhez Szerencsére van olyan hely is, ahol nem élnek az örökös aggodalom szorításában, s ahol a környezet elismeri, és ami ennél fontosabb, felismeri az értéket. Mohácson a Bartók Béla művelődési központban soha nem kellett görcsösen akarni, hogy az ottaniak munkáját elengedhetetlennek tartsa a közvélemény, a fenntartó, az ön- kormányzat. Hogy lehet ez?- Először is a gyökereket próbáltuk megtalálni - kezdte a központ igazgatója, Lehel György. -Az intézményünk az ötvenes évektől létezik, de itt, Mohácson a két világháború között igen élénk volt az egyesületi szerveződésben működő csoportok tevékenysége, volt olvasókör, gazdakör, könyvtár. Az egyik nagy tevékenységi irányunk éppen a néphagyományon alapuló ünnepségek felélesztése, illetve ápolása. Nemcsak a Nepomuki Szent Jánossal kapcsolatos rendezvénysorozatról van szó, és nem is csak a hagyományos busójárásról. Űj ötletekkel kapcsolódnak a régi idők polgári mulatságaihoz. Három éve volt először itt sörfesztivál, s azóta kiderült, hogy az emberek igenis szeretnek ilyesmiben részt venni. Az idei alkalommal 2300 vendég érdeklődött, annak ellenére, hogy belépőjegyet is fizetniük kellett.- Ünnepek nélkül olyan az élet, mint egy végtelen út vendégfogadó nélkül - idéz az igazgató. - Ez a munka persze csak úgy megy, ha mindenki magáénak érzi - teszi hozzá. Sok szövetséges Annyi biztos, hogy ő és munkatársai nem féltik magukat: ha kell, székeket cipelnek, rakodnak, ha kell, a szabadnapjukon is be tudnak ugrani. De nem ködösödik el a személyes eredmény sem. A gárda stabil, önálló, képzett, ahol ki-ki saját, személyes ügyének veszi a munkát.- Meg akarunk felelni a mef>változott társadalmi körülményeknek, bevételeket hozó programokat akarunk szervezni, melyekre azonban igény, és fizetőképes kereslet van - mondja beszélgetőpartnerem. - Mégis csak olyan vállalkozásokba kezdünk, melyek valahol a kultúra köré csoportosulnak. Már évek óta folyik a munkanélküliek átképzése, ehhez pályázati pénzeket is szereztünk. Rugalmasnak kell lenni és teljesen nyitottnak. Nemrég például a kishajókhoz szükséges szakvizsga megszerzésére indítottunk tanfolyamot. Bérbeadjuk a helységeinket, lehet nálunk hirdetőújságba hirdetést feladni, ez is egy módja a kapcsolattartásnak. Kulturális turizmus Minden együttműködésük jó, a társintézményekkel, iskolákkal, könyvtárral, múzeummal, de az egyházakkal is. így lehetséges, hogy a művelődési központ helységein túl a templomok, a városháza díszterme rendelkezésre áll. Fordítva is: ők is segítenek, ha a szakmai tudásukra van szükség. Úgy látszik, hogy bár a közösségi terek léte magában is remek dolog, ahhoz, hogy egy szerveződés működni tudjon, kell a szakmai segítség. Ezt érzik azok az egyesületek, csoportok, melyek partnerként igénybe veszik a központ tapasztalatát, az ottani hozzáértők tanácsait. Mohács szerencsés helyzetben van, mert kellemes átmenetet mutat a falu és a város közt. Ez nem sértés, inkább dicséret, hiszen megvannak a nyílt. szemtől szembeni kapcsolatok, az emberek az utcán beszélnek egymással, köszönnek, tudnak egymásról. Ugyanakkor az inf- rasturktura városi, ettől is jól érezheti magát az itt lakó. Bizonyos, hogy az igényeket mindez befolyásolja. Lehel György is hisz ebben. Az emberek fölajánlják nekik a segítségüket, a nagyobb ügyektől odáig, hogy ingyen házhoz viszik a művelődési központban főhadiszállásozó Mikulást.- Bármennyi pénzt és lehetőséget kapunk, a város érdekében használjuk fel- így az igazgató. - Nincsenek üresjáratok, se anyagi,se szellemi vonatkozásban. Kell is figyelni, hiszen a 10 milliós költségvetéshez 3 milliós a kötelező bevétel, ezt pedig teljesíteni illik. Anyagi ügyekben csak kis lépésekben tudnak előre haladni. Minden évben történik valami csere, felújítás, ezért van, hogy a központ összes terme, tere, szobája gondosan karban van tartva. Kihasználják a pályázati lehetőségeket is, és kapnak pénzeket. A legkisebb összegre is szükség van. Emellett ahol lehett, racionálisabbá vált a munka, az időbeosztás, az anyagfelhasználás és így tovább. Nagy kihívást jelent a mozi, amit a megyei moziüzemi vállalat adott át. Amikor átvették, félmilliós veszteséggel működött. Új gazdái nyereségre számítanak,. ehhez persze kellett némi változtatás. A mozi - felújítva- egyébként most már színházi produkciók befogadására is alkalmas. Meghirdették a színházbérieteket, az emberek kaptak utánuk. Nagy szó ma kimondani, hogy a teltházakkal rentábilissá vált ez a fajta tevékenység. Az emeleten kiállító- hely van, ahol gyakran kapnak bemutatkozási lehetőséget pécsi, baranyai alkotók.- Több irányban akarunk lépni- zárta a beszélgetést Lehel György. - A 22 százalékos munkanélküliség nagy feladatot jelent nekünk is. Munkát nem adhatunk, de azért tehetünk, hogy a teljesen megoldatlan emberi problémákon enyhítsünk, hogy a munkanélküli legalább szellemileg ne épüljön le, hogy valamilyen kiegészítő tevékenységet végezhessen, hogy valamit tanulhason. A másik terv a kulturális turizmussal függ össze. A városnak kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak, és mi is igyekeztünk megtalálni a magunk összekötő szálait. Belekerültünk ebbe a körforgásba, és itt nagy lehetőségeket látok. Szeretnénk több konferenciát szervezni, találkozóknak helyet adni, akár nemzetközi érdeklődésnek is megfelelve. Mindehhez, és még sok minden máshoz Mohácson is elsősorban polgárok kellenek. Polgár pedig nem terem magától, csak azzá válik, ha a környezete engedi, támogatja, és elvárja tőle. A gazdasági, társadalmi környezete éppúgy lényeges, mint a kulturális háttér. Mert enélkül, végre értsük meg jól, nem megy. H. I. Gy. Tegyük időrendbe az eseményeket: a kormány és a szak- szervezetek képviselői éles vitát folytatnak az Erdekegyezetető Tanács ülésén. Megérkezik a hír, hogy véglegesen eldőlt: a vasutasok sztrájkolni fognak. Az ÉT ülésének valamennyi résztvevője messzemenő kompromisszumkészséget tanúsít,és megszületik a megállapodás. Vajon a második és harmadik esemény között volt-e ok-oko- zati összefüggés? Akárhogy is válaszoljunk, a lényeg a végeredmény. Jó kompromisszum született? A családi pótlék emelése, a 9000 forintos minimálbér elfoA japán kormány kidolgozta tervét, miként segítse a volt szovjet köztársaságokat úgy, hogy azok hozzájuthassanak Kelet- és Közép-Európa áruihoz - írja a Jomiuri Simbun című napilap. Az októberben Tokióban tartott segélyértekezleten vállalták a támogató országok, hogy úgynevezett háromoldalú segélyakciókat indítanak be. Japán ekkor tett ajánlatot 100 millió dolláros, emberiességi Tragikus, hogy immár bizonyítani sem kell, mennyire zavaros lett Európa. Véres háborúk, halottakat követelő rendzavarások, tömegverekedésbe torkolló tüntetések, botrányos gyűlések, pattanásig feszülő nemzetközi konfliktusok, tudatosan indulatkeltő irományok az újabb és újabb mérföldkövek, amelyek félremagyarázhatatla- nul jelzik: szélsőséges méregkeverés folyik Európa-szerte. A kérdés: miért? Kik csinálják és milyen célokkal? Milyen ideológiák kötik össze vagy választják el őket egymástól? Vannak-e közöttük nemzetközi összekötő szálak? Ezeken lehet, sőt kell vitatkozni, de az sajnos nehezen vitatható, hogy mind több fajta feszültség fenyegeti nemzeteken belül és nemzetek között a megértést Európában. Mi sem vagyunk kivétel. De mind kevésbé mutogathatnak Európának erre a felére mások, ha a földrész békességét féltik. Örülnünk kellene ennek? Aligha ez az, amin itt és most örvendezni érdemes. Milyenek is vagyunk most mi, gadása, a gyógyszerek és a háztartási energia „ÁFA-mentesí- tése” - hogy csak néhány megállapodást említsünk -, vitathatatlanul kedvező az egész lakosság számára. Csak gazdasági haszna van? Az anyagiakon túlmenő előnyök is származnak az egyetértésből. Hozzájárulhat a társadalmi és szociális béke megőrzéséhez, s ezáltal a belső stabilitás erősítéséhez. Ki győzött? Kemény csaták ugyan zajlottak, de senki nem állhatott föl győztesként, s nem kellett senkinek legyőzöttnek éreznie magát. alapon nyújtandó segítségre, amelynek „haszonélvezője lesz Magyarország, Csehszlovákia és más közép- és kelet-európai ország”. A Medimpex tokiói képviselője, Almási Miksa a konkrétumokról szólva elmondta, hogy a japánok januárban állítják össze a végleges terméklistát és írnak ki tender- ajánlatot, amelyen jó eséllyel indulnak majd a magyar gyógyszerek. európaiak? Megint úgy tűnik, korántsem csak abban különbözünk egymástól, hogy mi az anyanyelvűnk. Mind gyakrabban bukkannak fel újra Európa-szerte olyanok, akik csakis nemzeti, faji, hitbéli és kulturális különbségeinket tartják fontosnak, s azt helyezik előtérbe, ami elválaszt bennünket, európaiakat egymástól. Ezek a demagógok másfajta európaiak, mint azok, akik tudják: a közös jövő érdekében elválaszthatatlanul összeköti e földrész lakóit a közös földrajzi, gazdasági, történelmi európaiság. Az, hogy tetszik, nem tetszik, mindany- nyian itt élünk Európában. Gyógyítható-e Európa? Mintha most azon múlna, sikerül-e Keleten és Nyugaton egyaránt megakadályozni azok felülke- rekedését, akik azon mesterkednek, hogy nemzeteket újból nemzetekkel szembeállítsanak. A századvég legnagyobb kérdőjele, együtt élünk-e, vagy legalábbis egymás mellett itt, Európában? Vagy megint egymás ellen? Az is veszélyben van, aki még nem érzi ezt a veszélyt. A színház ifjúsági klubjában jelenleg menekültek óvodája működik Fotó: Kóródi Gábor Háromoldalú segélyakció Európa gyógyítható? A fagyasztás konzerválja a pestisvirúst Amit a kárpótlásról (még) tudni kell A kór még tizedel Ha tetszik - hitelfedezet Pestis tizedeli a hazai sertésállományt, olyan, amelyhez hasonló járvány még nem volt Magyarországon. Hogy honnan jött, honnan keletkezett? Nem tudjuk. Hogy mit tehetünk a fertőzés leküzdésére, illetve a későbbiekben a megelőzés érdekében, arról dr. Varga János professzort, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem tanárát kérdeztük. A professzor elmondta, hogy a betegséget terjesztheti élő sertés, illetve vaddisznó, az elhullott állatok nyers húsa - fagyasztva is! -, bőre, zsigerei, de még a szállítóeszközök is fertőznek. A betegség lappangási ideje 1—4 hét. A beteg állatokat étvágytalanság, gyengeség, imbolygó járás jellemzi, de magas láz, bőrpír, bőrvérzés, kötőhártya-gyulladás, véres vizelet is előfordulhat. A betegségek pontos diagnosztizálása az esetek többségében laboratóriumi vizsgálatot igényel. A sertéspestis nem mindig jár tömeges pusztulással, a betegséget túlélt állatok azonban vírushordozók maradnak. Ha vemhes állatok fertőződnek, általában elvetél a koca. Ha mégsem, akkor nagy a valószínűsége, hogy a malacok hordozzák tovább a vírust. A betegség elleni védekezésként világszerte központi intézkedéseket alkalmaznak: leölik az állatokat, zárlatot rendelnek el és fertőtlenítenek, illetve folyamatos megfigyelés alatt tartják az állományt. A kiterjedt járványok korlátozására esetenként védőoltást is alkalmaznak, de a tapasztalatok szerint a vakcinák nem adnak teljes védelmet a betegséggel szemben. Ezek után megkérdeztük a Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztályának vezetőjét, dr. Nagy Attilát: szerinte is veszélytelen az emberre a sertéspestis? És mi történik az elhullott állatok húsával? A főosztályvezető elmondta, hogy a sertéspestis vírusa az emberre tulajdonképpen veszélytelen. Ennek ellenére a megbetegedett állatok húsa emberi fogyasztásra alkalmatlan. A betegségben elhullott tetemeket az állati fehérjefeldolgozó üzemben teszik ártalmatlanná. ■Ní A fertőzött telepekről alapos állatorvosi vizsgálat után, kizárólag egészséges, láztalan sertéseket szállítanak a vágóhidakra, ahol a lappangási időben elkülönítetten kezelik őket. (domi) A jogalkotók egyik célja az volt, hogy a kárpótlási jegyek zömét a privatizáció során használják fel. Amikor ezt szorgalmazzák, nem kötik ki, hogy kik vásárolhatnak ezekkel az értékpapírokkal az állam által közvetlenül értékesítésre kerülő részvényekből, üzletrészekből, vagyontárgyakból. Amig földért csak maguk a kárpótlásra jogosultak licitálhatnak, addig a privatizációnak ezen a csatornáján azok is felhasználhatják a kárpótlási jegyeket, akik mondjuk vették, örökölték, vagy ajándékba kapták azokat. Kormányrendelet biztosítja, hogy a vállalkozó kedvű magánszemélyek, gazdasági társaságok, szövetkezetek - ha nem rendelkeznek elegendő készpénzzel - igénybe vehessék a kereskedelmi bankoktól igényelhető, viszonylag alacsony kamatozású, úgynevezett Egzisztencia hitelt. Ennek alapfeltétele, hogy a vállalkozók a felvenni szándékozott összeg arányában rendelkezzenek némi tőkével is, vagy akár ezt helyettesítő kárpótlási jeggyel. Akik 5 millió forintnál kevesebb hitelt igényelnek, elegendő, ha az összeg 2 százalékát, 5-10 millió forint esetén 15 százalékát, 10 millió forint felett 25 százalékát fel tudják mutatni. Ha az E-hi- telre -jelentkezők a saját részüket kárpótlási jegyekben kívánják megváltani, akkor a törvény szellemében fedezetül az értékpapír meglétét igazoló központi letéti igazolást kell elfogadniuk a bankoknak. Nemcsak magánszemélyek, hanem kollektívák is vásárolhatnak - privatizálhatnak - állami vagyont. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében a dolgozókból alakult szervezet is jogosult lehet hitelre, illetve tagjai igényelhetik a részletfizetési kedvezményeket. Az Egzisztencia hitelhez hasonlóan az MRP-hitel igénybevételéhez is szükség van bizonyos mértékű saját tőkére. 5 millió forintig egy-egy résztvevőnek a vételár 2 százalékával kell legalább rendelkeznie. Ötmillió forint felett 100 ezer forint, illetve még az ötmillió forint feletti összeg 15 százaléka az a minimális saját pénz, amit a bankok elvárhatnak a hitelre jelentkezőktől. 10 millió forint felett 850 ezer forintot és a 10 millió feletti vételár-rész 25 százalékát kérik a bankok. A sajáterős részt az MRP szervezet tagjai kárpótlási jegyekkel is teljesíthetik. Újvári Gizella
