Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-28 / 328. szám
6 aj Dunántúli napló 1992. november 28., szombat Elkerülni a bajt? Szilvesztertől gyakorlatilag mindenre fogadni lehet Pécsről vezénylik az országos fogadásszervezést Újfajta nyereményjáték - Angliai agárverseny A tervek szerint a Hullám étteremben üzemelő FORDÁN biliárd szalonban is lehet majd fogadásokat kötni a közeljövőben Fotó: Läufer László Sok vita lesz még a NATO gyors reagálású erőinek felállításáról és magyarországi elhelyezéséről szóló javaslatról, amelyet Csóti György MDF-es képviselő teijesztett elő az Észak-Atlanti Közgyűlésen. Mi a logikája? Röviden szólva: elkerülni a bajt, vagyis békefenntartó erőket állomásoz- tatni ott, ahol konfliktusok vannak. Minthogy pedig Magyar- ország déli határán véres háború folyik, a lehető legközelebb, erre a határszakaszra települhetnének a békefenntartó csapatok. Fokozottabb NATO-szerep- vállalást kíván Csóti? Ennek előmozdítása is lehet a célja, hiszen magyar részéről már nem egyszer szóvá tették, hogy Nyugat-Európa túlzottan pasz- szív a kelet-középeurópai konfliktusok ügyében. Erőszak tárgyalás helyett? Bár a javaslat gyorshadtestek felállításáról szól, a magyar külpolitika érthetően nagyon November 22-én, közép-európai idő szerint délután 5 órakor az ENSZ Biztonsági Tanácsának 787. határozata alapján 5 romboló és 2 fregatt harci küldetésre indult. Mike Boorda tengernagy parancsnoksága alatt megkezdődött a „Tengeri őrség” fedőnevet viselő ENSZ-NATO-Nyugat-európai Unió közös hadművelet. Ettől az időponttól kezdve az Adriai-tengeren cirkáló hadihajók leállítanak minden olyan hajót, amelyikről feltételezhető, hogy „Kis-Jugoszlávia” valamelyik kikötőjébe tart. Az adriai blokád „új fejezetének” legfontosabb pontja, hogy a szövetséges flotta ellenállás esetén fegyvert is használhat bármilyen nemzetiségű hajó ellen, amely nem tesz eleget a kapott parancsoknak. Hogyan történik ez a gyakorlatban? Ha a flotta bármelyik egysége meg akar állítani valakit az Adrián, a kialakított szabályoknak megfelelően a 16-os URH csatornán megállásra szólítja a gyanús hajót. Közli, hogy az ENSZ határozatok értelmében jár el, s tájékoztatást kér a hajó nemzetiségéről, nevéről, szállítmányáról és a célkikötőről. Ha a válasz gyanút ébreszt, a hadihajó parancsnoka közli a megvizsgálandó hajó kapitányával: köteles a fedélzetre envisszafogott minden olyan kérdésben, amely azzal a veszéllyel fenyeget, hogy magyaror- szág bármiféle formában belekeveredhet a szomszédságunkban folyó háborúba. Jó lenne hinni, hogy a Csóti-féle javaslat nem akar változtatni azon, hogy Budapest a jövőben is minden európai konfliktus esetében a végsőkig a politikai megoldások híve és előmozdítója. Mi a probléma lényege? Egyebek között az, hogy milyen feltételek mellett állomásozhatnának nemzetközi haderők Magyarországon. De sorakoznak a kérdések. Kívánatos-e egy ilyen helyzet létrehozása? Nem sodor-e bennünket olyan politikai és katonai vizekre, ahol nem szeretnénk hajózni? S végül: növekszik-e ezáltal Magyarország biztonsága? Igazán érdemi válaszok minden kérdésre csak később születhetnek. Addig pedig a legkisebb kockázat a javaslat alapos vitája. gedni egy katonai vizsgáló csoportot, s végre kell hajtania a csoport vezetőjétől származó minden utasítást. Amennyiben a hajó nem reagál az eddig elhangzott parancsokra, rádión még kétszer felszólítják az azonnali megállásra, most már kiegészítve egy félreérthetetlen megjegyzéssel: „különben lövünk”. Amennyiben ez a parancs is hatástalan marad, eldördül az első lövés, ezúttal még a gyanúsított hajó orra elé. A hajót - így szól a tengernagy által aláírt parancs - egy lövéssel vagy többel, barátságosan vagy erőszakosan, de mindenképpen megállásra és engedelmességre kell kényszeríteni. Az ellenőrző katonai hajóról helikopterrel egy tiszt vezetésével hat katonából vagy tengerészből álló kommandó száll le a megállított hajóra kötélhágcsókon, fegyveres biztosítással. A kommandó tagjai modem gyorstüzelő kézifegyverekkel felszerelve végzik el a munkájukat. A tiszt a parancsnoki hídon átvizsgálja a papírokat, s ha kell, elvégezteti a hajó teljes átkutatását. Amennyiben olyan árura bukkannak, amit tilos Szerbiába illetve Montenegróba bevinni, a hajót megfelelő kikötőbe irányítják, ahol megteszik a további lépéseket. Szilveszterkor szeretnének „robbantani” - tudtuk meg a Fordán Kft. pécsi, Citrom utcai irodájában a cég vezetőjétől, Forczek Lászlótól és segítőjétől, Herke Attilától, aki a rendszerigazgatói feladatokat látja el. Hogy miben? Bármilyen meglepő is, a következő öt esztendőben - nem Budapest, hanem - Pécs lesz az egyik legjövedelmezőbbnek ígérkező szerencsejáték-üzletág, a fogadásszervezés magyarországi központja. Legalábbis jelenleg így áll a helyzet, s hogy így áll, nem cáfolja a Fordán vezetője sem. Szerencsét a szerencsejátékban- A Tuti Tipp Kft-t és a Victory Befektetési Rt-t is pécsi központtal jegyeztettük be, a fogadásszervezésre szóló koncessziót pedig - egy fővárosi, Kenter fantázianevű cég mellett - a Tuti Tipp nyerte el - hallottuk Forczek László ügyvezető igazgatótól, akit kezdetként a leendő fogadásszervező társaság megalakításának előzményeiről faggatunk. Mint az ügyvezető szavaiból kiderül, a biliárd-rendszeréről országszerte ismert Fordán Kft. tulajdonosai még a szerencsejátéktörvény elfogadása előtt határozták el, hogy „szerencsét próbálnak a szerencsejátékban” is. S miközben a mikénten törték a fejüket, összejöttek egy budapesti társasággal, akik szintén ezt az ötletet szerették volna pénzre váltani.- Ekkor hoztuk létre velük, vagyis a Testorg Kft-vel a Tuti Tipp nevű közös társaságot - meséli a közelmúlt történéseit az ügyvezető igazgató. - Ami mindéképpen mellettünk szól az az, hogy a Testorg egyik tagja, Aradi Péter már dolgozott fogadásszervezőként - nem csak itthon, Amerikában is. Az Egyesült Államokban természetesen amolyan megfigyelői státuszban, kifejezetten az üzlet tanulmányozása céljából, míg itthon még a szerencsejátékokról rendelkező törvény előtt. S az az igazság, nem sok szerencsével - elsősorban, mert többszöri, egymásnak ellentmondó jogi állásfoglalás után végül Aradiékat a hatóság arra kötelezte, hagyjanak fel tevékenységükkel. A szerencsejátéktörvény után viszont szabaddá vált a pálya: a Fordán és Testorg által létrehozott Tuti Tipp Kft. - többek között a Szerencsejáték Rt. előtt(!)- elnyerte a fogadásszervezői koncessziót, ami a gyakorlatban nem jelent mást, mint, hogy hogy öt évig (ami két és fél esztendővel automatikusan meghosszabbítható) övék - a Kenter mellett - a magyarországi bukmékerhálózat megszervezésének és működtetésének joga.-Ez persze igen nagy pénz befektetését igényli. Olyan nagy összegről van szó, hogy annyival sem a mi cégünk, sem a Testorg nem rendelkezett - ismerteti a tényeket Forczek lászló. - Ki kellett találni valamit. Sikerült. A Tuti Tipp ugyanis saját maga finanszírozására egy befektetési részvénytársaságot alapított Victory Rt. néven - a többi pedig már - várhatóan - csak idő kérdése lesz. Információink szerint a Vic- tory-papírokat igen szép számban és összegben jegyezték, úgyhogy a cikkünk elején említett „szilveszteri robbantásnak”, vagyis az első fogadóiroda megnyitásának, valószínűleg, nem lesz akadálya. Érdeklődésünkre, hogy a szilveszteri nyitást hol tervezik, az ügyvezető igazgató nem szolgált meglepetéssel:- Mivel a Tuti Tipp és a Victory is pécsi illetőségű cég, nem nehéz kitalálni a választ: Pécsett. Hogy konkrétan hol, arról egyelőre nem nyilatkoznék. Egy-két hétre még szükségünk van a végleges megállapodáshoz. Annyit azért elárulok: egy igen nagy befogadó-képességű terem bérletéről tárgyalunk, 99 százalékban már sikerült is megegyeznünk a tulajdonossal, úgyhogy nem hiszem, hogy bármi akadálya lenne a szilveszteri nyitásnak. Az említett teremben a fogadáson kívül majd biliárdozni is lehet. A minden bizonnyal nagy show keretében megnyíló pécsi fogadási-központ mellett a következő néhány hónapban Budapesten, Győrben és Kecskeméten is megnyitnak egyet-egyet, de a tervek szerint - amint a szükséges összeg rendelkezésre áll - az ország 10-15 (de egyes információk szerint 40) városában működik majd a pécsiek által (is) vezérelt bukméker-hálózat. Esik-e másnap az eső?- Az irodák mellett mobil fogadóhelyek működtetését is tervezzük - teszi hozzá a fentiekhez Herke Attila rendszerigazgató. - így tehát tavasztól az NB l-es labdarúgó mérkőzések eredményeire, félidei eredményeire és egyéb, a végeredményt tekintve egyértelműen eldönthető kérdésekre is fogadni lehet majd. A focit megelőzve pedig - szilvesztertől - egy újfajta számnyerémény-játékra, és a Friderikusz-show-ból már ismert, egyébként világszerte unikumnak számító egérfuttatásra koncentrálhatják energiáikat és pénzüket a leendő fogadók. Az ígéretek szerint áprilistól indul az agár- és lóverseny - az osztrák műholdas fogadáshoz hasonló szisztémában. Vagyis úgy, hogy a magyarországi játékosok angliai ló-, és agárversenyek eredményére tehetik fel pénzüket, s azt, hogy nyemek-e, egyenes adásban, egy, a fogadóirodákban megtekinthető, speciális műholdas adásból tudhatják meg. S hogy a fentiek mellett mi mindeme lehet még fogadni a bukmékereknél? Gyakorlatilag mindenre: a politikai élet eseményeitől kezdve egészen addig, hogy másnap esik-e az eső? S a végére egy biztatásként is felfogható figyelmeztetés: vigyázat, a nyeremény - és természetesen az elbukható összeg - határa a csillagos ég. Pauska Zsolt Adriai blokád Páneurópa V agy közös államszervezetbe tömörül az európai kontinens Portugáliától Lengyelországig, vagy még az évszázad folyamán politikai, gazdasági és kulturális romlásba dől - figyelmeztetett hetven évvel ezelőtt egy fiatalember. Az akkor 28 esztendős Richard Couden- hove-Kalergi 1922. novemberében a Neue Freie Presse című lapban megjelent „Páneurópa - egy javaslat” című cikkében látnoki pontossággal mutatott rá a földrészt fenyegető diktatúrák és háborúk veszélyeire. Ellenszerül páneurópai program megvalósítását indítványozta. Javaslatai között szerepelt az első világháborút lezáró békeszerződések igazságtalan kitételeinek felülvizsgálata, örök időkre szóló átfogó békeszerződés, az európai kisállamok vitáit eldöntő, kötelező érvényű ítéleteket hozó döntőbíróság létesítése, a belső európai határok eltörlése, valuta- és vámunió, továbbá közös európai haderő felállítása a közös határok védelmére. A politikai visszhang elmaradása késztette az Osztrák-Magyar Monarchia diplomatájának fiát 1923-ban megjelent fő műve, a „Páneurópa” című könyv megírására. A mű - bár számos barátot és tisztelőt szerzett Coudenhove-Kalergi- nek, fő célját, a páneurópai eszme elterjedését, kormányszintre emelkedését, nem érte el. Coudenhove-Kalergi mindenesetre 1926-ban Bécsben összehívta az első Páneurópa Kongresszust. 24 országból mintegy kétezer résztvevő érkezett a rendezvényre. Ezt követően, 1926- 27-ben, már egész Európát átfogó szervezet képviselte a kezdeményezést. 1929-ben a Páneurópa Unió díszelnöke, Aristide Briand francia külügyminiszter a Népszövetségben mondott beszédében az európai nemzetek egyfajta föderatív kötelékére tett javaslatot. Ez végül is Aglia elutasításán megbukott. Coudenhove 1940-ben az Egyesült Államokba menekült, visszatérésekor, 1946-ban megállapíthatta: Európa immár fogékonyabb az európai eszme iránt. Miután azonban a szövetséges hatalmak elmulasztották egy nyugat-európai parlament összehívását, magánkezdeményezésbe fogott. Ennek eredményeként született meg az Európai Parlamentáris Unió (EPU). Az EPU-nak sikerült elérnie, hogy az 1949-ben megállapított Európa Tanács ne csupán a miniszterek tanácsából álljon, hanem legyen parlamenti gyűlése is. Megkezdődött az európai parlamentarizmus története. A mozgalom háború utáni újjászervezése az 1954-es baden-badeni Páneurópa Kongresszussal fejeződött be. A Páneurópa Unió az ötvenes években nem tagolódott nemzeti szekciókra. Legfontosabb testületé a nemzetközi összetételű Központi Tanács volt. Vezető tagjai között államférfiak, értelmiségiek és gazdasági vezetők voltak, akik, bár támogatták az integrációs fejlődést, ellenezték, hogy egyoldalúan csak gazdasági tömörülés jöjjön létre. 1965-től Coudenhove-Kalergi fokozatosan visszavonult a politikától. 1972- ben bekövetkezett halála után, 1973- tól Habsburg Ottó lett a nemzetközi Páneurópa Unió elnöke. Irányításával aktív mozgalommá újult a Páneurópa Mozgalom, tagjainak száma csupán Németországban több mint egymillióra nőtt. A Páneurópa Unió háború utáni történetének két kiemelkedő évszáma: 1979 és 1989. 1979-ben teljesült a páneurópások egyik régi követelése: megtartották az első európai parlamenti választásokat, Habsburg Ottó Európa-parlamenti képviselő lett. Vezetésével több mint hatvan fős páneurópai képviselőcsoport alakult a Strasbourg-i parlamentben, amely síkra szállt a közép- és kelet-európai demokratikus átalakulás mellett. 1989 kiemelkedő eseménye volt az osztrák-magyar határon megtartott páneurópai piknik, amelynek keretében először nyílt rés a Keletet és Nyugatot elválasztó „vasfüggönyön”. Több száz NDK-menekült használta fel az alkalmat arra, hogy Nyugatra távozzék. Páneurópa jelenlegi fő céljai:-az Európai Közösség mielőbb fejlődjön tovább politikai és gazdasági unióvá, európai szövetségi állam keretében;- az EK fogalmazza meg és katalogizálja az alapvető kisebbségi jogokat, legyen európai népcsoportjog;- az Európa Tanács vegye fel soraiba a még fel nem vett, csatlakozni kívánó közép- és kelet-európai államokat, az EK mielőbb bővüljön Kelet felé;- alakuljon európai biztonsági unió, a NATO európai oszlopaként;-jöjjön létre az európai régiók kamarája;- legyen európai állampolgárság. Kováts Antal Az ötödik forduló a csehszlovák privatizációban Csehszlovákiában megkezdődött a vagyonjegyes, úgynevezett kuponos privatizáció ötödik fordulója, amely - csehszlovák állami keretek között - a vagyonjegyes privatizációs folyamat lezárását is jelenti. Esetleges újabb privatizálási hullámokról a két önálló utódállam, Csehország, illetve Szlovákia külön-külön dönthet majd jövőre. A vagyonjegyes privatizáció lényege, hogy a felnőtt állampolgárok - illeték lefizetése ellenében - úgynevezett beruházási pontokhoz juthattak hozzá, és e pontok felhasználásával, „távlicit” keretében lehet megpályázni a privatizációra felajánlott, különböző vállalati részvényeket. Az utolsó, ötödik fordulóban inkább az a cél, hogy az összes, eddig fel nem használt beruházási pont „értékesüljön”, vagyis valamilyen részvényre sikerüljön átváltani.