Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-28 / 328. szám

1992. november 28., szombat aj Dunántúli napló 7 Hatmilliárdba kerül a füstgáz-kéntelenítő A filterprogram után Négy feladatból hármat megvalósított a hőerőmű Az idei évben készült el az ABC felújítása és a mozgólépcső cseréje Fotó: Läufer László Kint a gödörből a Konzum Rt. a Ébredezik a lakossági fogyasztás, éledezik a bevásárló turizmus A minap tárgyalta a Pécsi Hő­erőmű Rt. igazgató tanácsa az erőmű és a környezetvédelem kapcsolatát. Az ott elhangzot­takról kérdeztük dr. Kamarás Béla műszaki igazgatóját. Kényszerleállások után- Minden ipari üzemnél egyre súlyosabb kérdésként ve­tődik fel a környezetvédelem. A Pécsi Hőerőműben több in­tézkedést tettünk, hogy megfe­leljünk az elvárásoknak. Ezek közül kiemelkedik a filter program, amely a Magyar Vil­lamos Művek Tröszt kezdemé­nyezésére indult be és elsőként Pécsett valósult meg. Az 1964-ben megszűnt kis erőmű salakhány óját elvittük, a szén­bánya meddőhányóját felhasz­náltuk. A zagynál bevezettük az egykazettás rendszert, ezál­tal jelentősen csökkent a por­zás a Tüskés réten. Az erőműveket általában 20-25 évre tervezik, ezen idő eltelte után szükségessé válik az átépítés, a teljes rekonstruk­ció. Pécsett a '80-as évek köze­pén járt le a blokkok tervezett működési ideje. . - A rekonstrukció kapcsán lényeges szempont volt a kör­nyezetvédelmi feladatok pon­tos megfogalmazása. Felkértük a Környezetvédelmi Intézetet egy olyan tanulmányterv elké­szítésére, amelynek megállapí­tásai a szigorodó környezetvé­delmi előírásoknak is megfe­lelnek a következő két évtized­ben. Négy téma köré csoporto­sították a tennivalókat: a por- kibocsátás csökkentése, jó ha­tásfokú füstgáz kéntelenítő fel­szerelése, a nitrogén-oxid ki­bocsátás csökkentése, valamint a talaj- és élővizek hatásos vé­delme. Ezen szempontok fi­gyelembe vételével kezdődött meg a rekonstrukciós munka. 1986-87-ben két blokkot épí­tettünk át. Ezt követően a ma­radék 4-ből további 2-őt újítot­tunk fel. A visszalévő 2 ter­melő egység átépítését ké­sőbbre halaszottuk, mert idő közben csökkent a villamos- és hőenergia-igény egyaránt, amelyet bőven kilégít a felújí­tott 4 blokk.- A kéményekbe a felújítás során német Lurgi-rendszerű elektromos proleválasztó filte­reket építettünk be, amelyek­nek meglehetősen jó a hatásfo­kuk. Ennek ellenére havonta néhány alkalommal - a kazán indításakor - fekete füstoszlop tör elő a kéményekből, ami műszaki okokra vezethető vissza. A kazánok 24 órás üzemben működnek állandóan, azonban előfordulnak kény­szerleállások különböző mű­szaki problémák miatt. Ezek elhárítása után ismételten fel kell fűteni a kazánt üzemi hő­mérsékletre - ez egy 7 órás fo­lyamat -, amit olajjal végzünk, ezért képződik nagymennyi­ségű korom. Viszont amíg hi­deg a kazán, addig nem lehet bekapcsolni a filtereket, mert rövid idő alatt eltömődnek és használhatatlanná válnak. Kormányszintű döntés kell A Pécsi Hőerőműben a me­cseki szenet égetik el, amely­nek kéntartalma 2,5 százalék, ebből 1,8 százalék az éghető kén, ami a kéményen keresztül a levegőbe kerül.- Öt nyugati cégtől kértünk ajánlatot, technológiát a kén-dioxid megkötésére, ame­lyek közül a nedves eljárás tű­nik a leggazdaságosabbnak, a végtermék pedig gipsz, ebben kötik meg a ként. A Magyar Villamos Művek Tröszt a mát­rai, oroszlányi és a pécsi erő­műre pályázatot írt ki a füstgáz kéntelenítő felszerelésével kapcsolatban, amelyet egy dán cég nyert el, illetve Pécsett már elvégezte a szükséges vizsgála­tokat is. Hasonló véleményen voltak a Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei is, mindössze egyetlen probléma van a technológia alkalmazá­sával kapcsolatban, 6 milliárd forintba kerülne a rendszer fel­szerelése és magasak az éves üzemeltetési költségek. A ter­melt villamosenergia költségét 1 Ft/kWh-val kellene emelni, hogy gazdaságosan üzemeltet­hető legyen a berendezés. Ez a két adat indokolja, hogy a be­ruházás kormányszintű döntést igényel. A műszaki igazgató el­mondta, a nitrogén-oxid kibo­csátás a jelenlegi előírásoknak megfelel, a megengedett érté­kek alatt van, azonban az előí­rások szigorodása esetén fel kell készülniük egy esetleges beavatkozásra. Ezeket a vizs­gálatokat összekapcsolják az­zal, hogy a jövőben magasabb fűtőértékű szenet kell eltüzel­niük az erőműben. Lengyel szabadalom Az utóbbi években, lengyel szabadalom alapján vezették be a sűrű zagyos technológiát az erőműben, amelynek „kör­nyezetbarátságáról” az önkor­mányzati szakemberek is meg­győződhettek a lengyelországi tanulmányúton. A régi techno­lógiával szemben, amikor 1 ki­lógramm szárazanyagot 7 kg vízzel juttattak ki a zagykazet­tába, most 1 kg szárazanyag kiszállításához mindössze 0,7 kg vízre van szükség. Ezzel el­érték, hogy nem terhelik feles­legesen vízzel a zagykazettát, nincs meg a különböző sók ki­oldásához és talajba szivárgá­sához szükséges vízmennyi­ség, elkerülhető a talajvíz és az élővizek szennyezése. A zagy kiszállítása után a felülete ki­szárad, kéreg szerűen megköt, ezáltal nem porzik. A zagy jel­lemzője, hogy vízzárósága ha­sonló az agyagéhoz, ezért még azt a kevés nedvességet sem engedi elszivárogni a talajban, ami a sűrűzagyos technológiá­val kikerül. Olcsóbban is megoldható- A környezetvédelmi ta­nulmány által megfogalmazott 4 feladatból hármat maradékta­lanul megvalósítottunk, mind­össze a füstgáz kéntelenítése megoldatlan gazdasági nehéz­ségek miatt. A távlati fejlesz­tési elképzeléseink között sze­repel, hogy az elmaradt két blokk rekonstrukciójánál lehe­tőségünk van a mindössze né­hány éve bevezetett fluid ége­tési technika megvalósítására. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 1200-1300 Celsius fokos ége­tési hőmérséklettel szemben 850 fokon ég el az anyag, ezen a hőmérsékleten kevesebb nit­rogén-oxid keletkezik, a tűz- térbe adagolt mészkőpor pedig csökkenti a kén-dioxid kibo­csátást. Tehát ha továbbra sem lesz pénz a kéntelenítő megépí­tésére, a két blokknál a fluid technológia megvalósítása ré­vén valamivel olcsóbban is megoldható a kén-dioxid kibo­csátás csökkentése. Hajdú Zs. Veszteséges első félév és gyér vásárló közönségű nyári hónapok után szeptemberben és októberben a Konzum Áruház bevétele jócskán meghaladta a kitűzött bázisz- számokat. Ebben az időszak­ban a komplexum havi for­galma a 100 millió forintos té­telt is túlszárnyalta, s ez az összeg a régi szép idők ered­ményeit idézi. A jelek szerint a Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt. a tavalyi mélypontot követően kilábalóban van a válságból. Dr. Bíró Lászlót, a cég el­nök-igazgatóját arra kértük, rö­viden értékelje az elmúlt három év történéseit.- A részvénytársaság kiugró éve 1990 volt. Ekkor még Ma­gyarország a külföldi érdeklő­dés középpontjában állt, s a nyugati befektetők egymással versengtek az itteni beruházá­sokért. A Konzum Rt.-nél is 540 millió forintos alaptőke emelésre került sor ebben az időszakban. Ugyanakkor kiala­kult egy nagy volumenű, egyen­letes forgalmat garantáló bel­földi vásárlóerő, de a legna­gyobb húzóerőt az egyre nö­vekvő jugoszláv bevásárló tu­rizmus jelentette (éves szinten az áruház forgalmának több mint egyharmada ebből adó­dott). Lehetőség nyílott ez idő tájt az alaptőke emelésnek egy újra induló módjára is. Feléb­redt közel félévszázados csipke­rózsika-álmából a tőzsde, ahol a Konzum részvények igen ma­gas áron, a névérték kilencsze­resén kerültek bejegyzésre. Ezt követően azonban min­den vonalon másfél évig tartó, hihetetlen mértékű visszaesés következett. Itthon az infláció és a munkanélküliség növeke­désének hatására a minimálisra csökkent a lakossági fogyasz­tás, a jugoszláv polgárháború kirobbanásával pedig megszűn­tek a déli szomszédok élelmi­szer-beszerző határmenti kőrút­jai is. A forgalom csökkenését jól jellemzi, hogy a korábbi vá­sárlónként! 1000 Ft. körüli ösz- szeg helyett még idén augusz­tusban is csupán 300 forintot hagytak itt alkalmanként az áruház látogatói.- Tavaly mindezek ellenére az Rt. közgyűlése úgy döntött, hogy félmilliárd forintot fejlesz­tési munkákra költenek . . .- Igen, korszerűsítettük az áruház ABC-részlegét, felújítot­tuk a mozgólépcsőt, a klímabe­rendezéseket, a hőközpontot és még folytathatnám a sort. Új szolgáltatásokat is bevezettünk - pékség, Mr. Minit, informá­ciós központ, de a legnagyobb ráfordítást a Hidasi Bútorgyár, valamint a Marcali Fémmű gépi és technológiai fejlesztése igé­nyelte. Azóta azonban beigazo­lódott, helyes volt a döntés. A közönség örömmel fogadta az áruház rekonstrukcióját, az új­donságokat, s igazolják ezt a számok is, a vevőkör nem csökkent az erősödő konkuren­cia ellenére sem. A marcali egy­ség termékei (benzines kannák, Gitler konténerek, légelszívók) gyors sikert arattak, s négyötöd részük máris exportra készül, de a Hidasi Bútorgyár is igen jó üz­letmenetet produkált az elmúlt félévben. Összességében min­denképp idekívánkozik az is, hogy, ha 1991-ben a Konzum Rt. nem költ ilyen munkákra, akkor a tavalyi évet is nyere­séggel zárta volna. A hosszú­távú tervezés, a konkurenciával való lépéstartás azonban indo­kolta ezeket a fejlesztéseket.- Mivel magyarázható az utóbbi két hónap vásárlási láza?-A betéti kamatok draszti­kus leszállítása miatt az embe­rek már nem a megtakarítást vá­lasztják, ismét nő a fogyasztás. A horvátországi, szlovéniai helyzet normalizálódása pedig ismét elindította a bevásárló tu­rizmust. Mindenesetre a mű­szaki árukból, a tartós fogyasz­tási cikkekből szeptemberben 50 százalékkal, októberben pe­dig 22 százalékkal többet ad­tunk el a korábbiakhoz képest. Végül is cégünk a második fél­évet már nyereségesnek köny­velheti el, de véleményem sze­rint az egész évet is pozitív mér­leggel zárjuk.-A tőzsdei folyamatok egye­lőre nem igazolják az Ön derű­látását, hiszen a Konzum rész­vények árfolyama egyre csök­ken, pillanatnyilag névérték alatt megvehetők.- Az emberek többsége nem ismeri nálunk a tőzsdei befekte­tési folyamatot, egyébként is igen kis lehetőségek rejlenek ebben a megoldásban. Elmúlt a kezdeti eufórikus állapot is, amikor a külföldi befektetők versengő érdeklődése döntően meghatározta egy-egy beruhá­zás jövőjét. Magyarországon ugyanakkor nem alakult ki tő­kével rendelkező befektetői ré­teg. Az is tény, hogy a hazai, amatőr szintű tőzsdén a rész­vényárfolyamok nem követik azonnal a cégek működésének rezdüléseit. Annyit viszont el­árulhatok: most érdemes Kon­zum részvényt vásárolni, hiszen a részvényárfolyam a minimu­mon van, a társaság kondíciói viszont folyamatosan javulnak. Mészáros B. Endre Tovább emelik a kötelező biztosítás díját Szálkák A jövő év márciusától csak az önkormányzattól kapott en­gedély, megkülönböztető rendszámtábla és adattárolós óra birtokában közlekedhet­nek a taxisok. Nos, mint a Fuvarozó Vállalkozók Orszá­gos Szövetségének sajtótájé­koztatóján bejelentették: a kormányrendelet végrehajtá­sához törvénymódosítás szükséges, hiszen az önkor­mányzatoknak jelenleg nincs jogosítványuk a taxi-engedé­lyek számának korlátozására. Pedig az egyik cél éppen az, hogy a települések képviselő­testülete dönthessen az enge­délyekről. Megbízható országos adat nincs, de csak a fővárosban több mint tízezren taxiznak engedéllyel, és azt még meg­becsülni sem tudják, hogy hányán dolgoznak feketén. A kínálat sokkal nagyobb, mint a kereslet. Nemcsak a taxisokat érintő információ, hogy elkészült a kötelező felelősség-biztosítás díjának jövő évi emeléséről szóló javaslat. A Magyar Biz­tosítók Szövetsége eredetileg több mint 19 százalékos nö­vekedést szeretett volna el­érni, de az érdekképviseleti szervezetek csak 14 százalé­kot hajlandóak elfogadni. A most kidolgozott javaslat sze­rint 1993-ban 850 köbcenti­méterig 14; 1150 köbcentimé­terig 9,9; 1500 köbcentiméte­rig 12,6; 2000 köbcentiig 13,7; míg ez ennél nagyobb lökettérfogatú kocsik eseté­ben 9,9 százalékos emelés várható. Ha PM is ráüti az előterjesztésre a pecsétjét. Spanyol példa Irigylem a spanyolokat! Na, nem a baszk szeparatisták újabb és újabb terrorakciói, nem is önmagában a sikeres idei sevil­lai világkiállítás és a barcelonai olimpia, nem is csupáncsak a mindenki által elfogadott, tehát köztiszteletben álló és megbe­csült királyuk miatt. Miért mégis? Mert társadalmi össze­fogásukkal követendő példát mutattak a diktatúrák alól fel­szabadult országoknak, így kis hazánknak is. Franco halálát követően min­denki újabb véres polgárháborút jósolt Spanyolországban. Még­sem tört ki a nehezen megfé­kezhető nemzeti gyilkolódás. Pedig a spanyol királypártiak, kommunisták, fasiszták, mun­káltatók és szakszervezetek ugyanúgy utálták egymást, mint mondjuk a mai magyar politikai pártok és egyes vezetőik. Ők Franco halálát követően úgy ül­tek le kerekasztal mellé egy­mással tárgyalni, hogy tudták: örökös utálatukon mit sem fog enyhíteni az idő, mégis felülke­rekedett bennük a haza párton, pártérdekeken felül álló szere- tete, az ország érdeke. A spanyolok egy cipőben (csizmában?) járnak azóta is. Nem tudom, nem kéne köl­csönkérni tőlük legalább a szá­munkra talán a mesebeli hét- mérföldes lépteket biztosító csizmáikat? Temetés Ismerősöm temetésén jutott eszembe: mennyiből lehet ma mindezt megúszni? Szegény anyám, több mint négy évtizede hónapokon át nyögte apám te­metési költségeit, ráadásul az árvaellátással is várnia kellett jó ideig. Csőstül szakadt nyakába a gond apám hirtelen halálával, az özvegység kis fizetés mellett végképp nem volt életbiztosítás négy árván maradt fiacskájá­val. Mert ha még csak pusztán a gyászt, a társ hiányát kellett volna elviselnie, azzal még csak-csak megbirkózott volna valahogy. De apám hiányán érzett fájdalmát végképp kitö- rölhetetlenné marták lelkében a kegyetlenül követelőző szám­lák, az örökös fizetni valók. Ismerősöm temetésén szí­vem szerint megkérdeztem volna az özvegyet: ha volt is vésztartalékuk, marad-e pénze a számlákra, két diák gyerme­kére?- Tudom, nem milliomo­sok, azt is, hogy a bürokrácia olyan érzéketlen a gyászra, mint apám halálakor volt, több mint négy évtizede. Ess eső, ess! A nyári kánikulában hogy vártuk az esőt! Az éltető égi áldás helyett akkor a napsugár-nyalábok egyre csak perzseltek, égettek, szárítottak, s csak reményked­tünk, hogy majd csak megnyíl­nak az ég enyhet adó csatornái. Most viszont? Fohászunk meghallgattatott, s reményte­lenül ömlik, zuhog, szemerkél föntről az áldás. Tudom, ha késve is, kell(ett) ez a csapa­dék. Jó ideje tart már az inflációs, munkanélkülis, elszegényítő magyar aszály. Mi mást tehet­nénk: reménykedünk. S ugyanúgy várjuk föntről a cso­dát, mint a nyári kánikula hó­napjaiban. Elkéne már egy ki­adós manna-hullás! Hogy új erőre kapjanak az egyre szegé- nyedők, hogy szebb öregkort élhessenek a nyugdíjasok, hogy a munkanélküliség réme ne veszélyeztessen tovább, hogy tisztes megélhetést nyújt­son a jól végzett munka, hogy . . . Ess eső, ess! S ne csak há­rom hétig, mint most. Murányi László

Next

/
Thumbnails
Contents