Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-21 / 321. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. november 21., szombat AXE digitális központok Új korszak a távközlésben Magyarországon egymillió telefon hiányzik. S ha a hálózat „európaizálása” el is kezdődött ugyan - messze még a Kánaán . . . Viszont dereng már valami, amiben Pécs város, a környék, Baranya és a dél-dunántúli régió szerencsésnek mondható: egy-két éven belül (Pécsett rövidesen) bevezetik a legmodernebb nagy kapacitású telefonközpontokat. Kezdetben volt a „Halló, Központ? Kisasszony, kapcsolja nekem a 8-ast, de sürgősen! ...” - nem sokkal azt követően, hogy Koharits Nepomuk János takarékpénztári tisztviselő és Vécsei István postafőnök 1885. okt. 1-jén Pécsett, a Gyár „utcza” 6. szám alatt - magánvállalkozásban, 11 előfizetővel - üzembe helyezték a város első telefonközpontját és „hálózatát”. A központ első kezelője, Ripperger Józsa kisasszony bedugott egy zsinórban folytatódó fémdugót a kért számhoz, meg- kurblizta a csengőt, és belefuvo- lázta a tölcséres mikrofonba: „Tessék beszélni!” A telefon Budapest, Arad, Szeged után Pécsett is egycsa- pásra népszerű lett. Egy-két év alatt már 43, a századfordulón 131, a Rotary Automata központ 1930-as felavatásakor pedig már több mint 1500 előfizetőt jegyeztek. Ez a forgó kapcsológépes automata központ azután jó négy évtizeden át szolgálta a város, a terület egyre nüvekvő igényeit, egészen a 12 000 új állomáskapacitású Crossbar-központ bevezetéséig (1972.) Kis lélegzetvétel (és némi bővítések) után azonban a helyzet évről-évre romlott - jelenleg katasztrofális ... De hát ezt mindannyian tudjuk. Reméljük azonban, hogy már nem sokáig. Fölépült a Magyar Távközlési Rt. pécsi igazgatóságának szép, új, Rákóczi úti palotája; folynak a szerelési munkálatok a kertvárosi új központban. És december vég - 1993. februáija között várhatóan megszűnik a „vonaltalan- ság” idegőrlő nyomora. Ennek a nyomába szegődtünk. A Rákóczi úti főépület emeleti szintjein kaptak helyet a központosított felügyeleti rendszer hivatali részlegei, osztályai. A folyosókon balra-jobbra ajtók meglepő sűrűséggel. Az irodatér mindenhol szinte kicsi. ámde minden az optimális helyen áll. íróasztal, fotel, zöld növények - kényelem és praktikum, egyszerűség és elegancia együtt. Az egész légkörében van valami nyugodt, halk pontosság, előzékeny és tömör stílus - a folyosón kávéfőző automaták. A titkárságon már várnak. Az igazgatói irodában, amely nem nagyobb a többinél, Reiner Ágoston, a MATÁV pécsi igazgatója megerősíti észrevételeimet. Valóban - gondolom -, hol vannak már a teremszerű főnöki rezidenciák, vaskos kolóniátokkal, hétmérföldes filodendro- nokkal!... Hasonlóan egyszerű, mégis finoman kellemes berendezésű kisebb-nagyobb tárgyalók is vannak, méreteikben a célnak megfelelően. Ritkán üresek. Jócskán akad külföldi partnerük is, főleg mióta leomlottak a COCOM-lista tilalomfái. PéTÁV szemléletet váltott - embercentrikus irányban. Vagyis európai módon: pontosság, hatékonyság, ügyfélbarát magatartás a MATÁV fő elve -, hangsúlyozza a társulás igazgatója. Bennünket az utóbbi években sokan szidtak a tűrhetetlen vonalzsúfoltság miatti fölháboro- dástól a lekommunistázásig, széles skálán. Vagyis - mondván - attól rossz a telefonhely- zet, hogy mi „még” itt vagyunk ... Ez megalázó volt. Tudomásul kellett vennünk, hogy a társadalom nem tűri el tovább a mai telefonhelyzetet; másfelől arra is rá kellett ébrednünk, hogy a külföld betört erre a területre is. A piacon versenyhelyzet alakult ki. És most, ha a nagy beruházások működni kezdenek, elindulhat egy egészséges fejlődés. % Az általános telefonhálózati rekonstrukció keretében a jeA Rákóczi úti telefonpalota ügyfélszolgálati irodája esett a világ legfejlettebb távközlési rendszerei honosulnak meg, s a teljes rendszer alkotóelemei Svédország, Japán, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, az USA szinte valamennyi fejlett ország gyáraiból érkeztek. Kemény árverseny után - élvonalbeli cégek között. Van miről tárgyalni...- Ez a szép új épület külsejével és környezetével együtt is jelezni kívánja, hogy a MAlenlegi öt vidéki központ (Szeged, Miskolc, Győr, Debrecen, Pécs) helyett a fővárossal együtt 9 területi, ún. „szekunder” központ lesz az országban. Az újak: Szolnok, Székesfehérvár, Zalaegerszeg. Pécsett az új központ - közkeletű szóval az új kertvárosi „kétezres” - a városrész délkeleti szegélyén kapott helyet egy szép vonalú épületben. Itt, teljes nevén az AXE 10 tárolt programvezérlésű digitális központban, mint már többször is olvashattuk, folynak a szerelési munkák, és előbb-utóbb kedvező változások tanúi lehetünk. Mi által és hogyan? Kalauzom a helyszínen Kneisz Ferenc, a Pécsi Távközlési Rt. beruházási project vezetője. A formálódó épületbelső agya és szíve az emeleti rész három terme. Az első, a kisebb, az ún. átviteltechnikai helyiség inkább csak sejteti a jövőt: üres tér, polckeretszerű fémvázakkal. A falsíkban a NEC japán cég mikrohullámú (digitális) átviteltechnikai berendezésének műszerei már beszerelve várnak feladatukra. Ez teremti meg majd a Pécs-Budapest, Pécs- Székesfehérvár, illetve Pécs régi (I) és új (II) központja közötti összeköttetést. A mikrohullámokat innen „átlövik” a Misinára, amely tükörként veri vissza azokat a főposta mögötti régi központba. Amolyan közbülső eszköz ez a régi vezetékes és a nem kábeles új berendezés között. Áhítattal nézem, hisz végső soron ez köt majd össze bennünket egymással, a régióval, a fővárossal, a világgal. Mennyei zene hangszere ez: búgó hangot, azaz vonalat ad .. . Ahányszor és ahová csak telefonálni akarunk. A terem középső része is szerelés alatt áll. Itt kap helyet az az optikai átviteltechnikai rendszer (üvegszál anyagú kábelek), amelyhez a két pécsi központ, a budapesti, a mohácsi, majd a siófoki digitális központ csatlakozik. A méretek itt önmagukban is beszédesek. Egy hagyományos (pl. Crossbar) rendszer központja egységenként (blokkonként) kb. 1,5-2 m-es. Itt ugyanazzal a funkcióval mindössze 15-20 cm egy ilyen blokk mérete. A megabit kifejezést használják rá. A teremben 144 megabites rendszert alakítanak ki. Egy 2 megabites szerkezet 30 beszélgetésre nyújt lehetőséget. Ez a rendszer 1920 telefon- beszélgetés egyidejű lebonyolítására alkalmas. A közbülső helyiségben a centralizált felügyelet kap helyet. Itt - a századelő hosszúszoknyás telefonközpontos kisasszonyai helyett - valószínűleg mindössze 5 számítástechnikus figyeli majd a számítógép-terminál működését, jelzéseit. Rálátással az egész régióra, hiszen Befejezéséhez közeledik az AXE digitális telefonközpont szerelése a Kertvárosban. A munkák zöme a gépteremben folyik. Proksza László felvételei Pécs, Komló, Kaposvár és Barcs, Siófok, később Mohács és Szekszárd tartoznak majd ide. Az új „húszezres” központ valójában több mint húszezer előfizetőt, illetve főállomást jelent. Valójában Pécs 18 656 és Mecseknádasd 768;, Kökény 256 és Keszü 512 előfizetőjét, valamint az ún. kihelyezett fokozatokat, Pécsvárad 1024 és Hosszúhetény 256 új előfizetőjét értik ezen. De voltaképp elő van készítve a tárolt program- vezérlésű digitális központ 40-50 ezres végkapacitása is. Nemkülönben ide csatlakozik a már említett - több mint 6000-es - városok közötti távbeszélő kapcsolat külön rendszere is. A harmadik egy hatalmas terem. Itt a fém állványzatok polcféle részeiből sok ezernyi búzakék lapocska (csatlakozó dugó) ágazik ki. Ezekbe csatlakoznak a tárolók, azokba pedig az egész elektronikus mechanizmust „mozgásba hozó” integrált áramkörök. Végigsétálva a fém állványzat'mellett, eljutunk egy középen álló speciális központi számítógéphez, amely voltaképp az új telefonközpont egészének a működését irányítja a tárolt programvezérléssel. A telefondíj-adatok tárolásától a karbantartásig mindent. Az egész nem nagyobb egy kisméretű ruhásszekrénynél. Ezzel el is érkeztünk a legfontosabb kérdéshez: MIKOR? ... Tervek szerint decemberben vizsgálatokat tartanak a magyar-svéd vegyesvállalat, az Ericsson Technika Kft-ve. 1 közösen. S ha minden jól megy remélik - karácsony táján elkezdődhet a próbaüzem. Ez „kétlépcsős” lesz, vagyis a másodikban már az előfizetők is rá vannak kapcsolva. A próbaüzem előírás szerint öt hétig tart. S ha sikeresen zárul, akkor kerülhetnek rá végleg a rendszerre az előfizetők.- Megérezzük vajon a változást a belvárosban is?- Hogyne, hiszen az I-es központ tehermentesül. S ha például Budapest zsúfolttá válik bent a városban, a hívás automatikusan átirányul ide.- A régió többi része mire számíthat?- Mohács központja (nem hivatalosan) 94 nyarán; Kaposvár és Barcs 1993 nyarán próbaüzemei. Nagykanizsa, Keszthely, valamint Siófok és a BA- LATEL vállalat központja esedékes még a jövő évben. Szek- szárdé később, a tárgyalások folynak. S hogy ki ne maradjon: Komló próbaüzeme 1993. tavaszán indul -, sorolja kísérőm a régió új rendszerű „AXE” központjait. Amit láttam - a csúcstechnika csúcsa. Ma már az egész fejlett nyugati világban ilyen központokat használnak. Nagyobbak vannak - korszerűbbek aligha. (Technikailag.) Vagyis a fő célt - elérni az országban mindenüvé és csatlakozni az európai gerincirányokhoz - elérjük pár év alatt. Világviszonylatban - az arányokat illetően - azonban egyelőre nem sokat javul a helyzet. Az ország egymilliós telefon- igénye csak az ezredforduló utáni években elégülhet ki véglegesen. Wallinger Endre Holnapok elrablói- Holnap? - fölpillant, szemében a Pieta szomorúsága. - Nem tudom, lesz-e ■ holnap? Apámat a múlt héten ölték meg. Anyám belehalt... A férjemről három hete semmi hír. Meggyilkolták őt is, fogságba esett? Nem tudom ... és a kisfiam a szüleimnél volt... - Hangja el- csuklik, de kisírt szeme száraz marad. Már nincsenek könnyei. Hát így. A huszonegyedik század küszöbén. Helsinki, emberi jogok, erőszak elleni határozatok és humanista kinyilatkoztatások bástyái mögül, óvatos rosszallások közepette... Valamikor, két évezred messzeségén túl, egy polgár közülünk, akik csak úgy, a maguk bátorítására és a legyőzöttek megfélemlítésére, népünnepély keretében rendezték meg foglyaik egy részének leölését, szóval az a polgár valamivel később azt tanította, hogy az erkölcs az, ha mindenki azt teszi, ami joga és kötelessége. Ez természetesen nem volt ugyanaz, mint a katonák barbár magatartása, bár magyarázhatták volna úgy, mármint a katonák, hogy az ő kötelességük a gyilkolás... Aztán jött másvalaki, aki Isten fiának mondotta magát és aki szeretetet hirdetett, s könyö- rületességet a gyengékkel szemben. Az erősek azt felelték erre: az erkölcs a gyengék találmánya, nem kell törődni vele, hiszen gyengék. A vér pedig folyt tovább. A jog nevében, az erkölcs nevében, istenek és eszmék nevében. Mindig akadt érv, indok, szükség vagy mentség a keresztre feszítéshez, a karóba húzáshoz, a fölnégyeléshez, a máglyára vetéshez, a lefejezéshez, az akasztáshoz, a börtön lassú kínhalálához ... Sokkal később azt mondta egy filozófus, hogy ismeri az ember természetét. S mert ismeri, tudja: egyfajta erkölcs létezik csak: az erősek erőszakossága. A világ nem sokat késlekedett igazolni őt. Már nem érte be holmi szerény, „zártkörű” gyilkolásokkal. Földrészeket borított lángokba tízmilliókat küldve a halálba; egy emberöl- tőnyi időn belül kétszer is! Áz erősek tehát valóban erőszakosak voltak, kíméletlenek és kegyetlenek is. S mert ravaszok is voltak, elméleteket gyártottak az erőszakhoz, látványos hazugságokkal, hamis ígéretekkel. S áldozataik némán meneteltek végzetük felé ... Távol az időben és tegnap és - ma! Mert keresztények voltak, mert zsidók voltak, mert palesztinok voltak; magyarok vagy egy más nemzet fiai ... Mert legyőzöttek voltak; mert gyengék voltak? A minap valaki kilő egy rakétát, hogy odafönt ízekre szakadjon egy szállítógép és vele a pilóták, a navigátor, a fedélzeti mérnök. Négy vétlen, segíteni kész ember, akik számára nem lesz többé holnap. Mert valaki, tán egy azok közül, akik számára élelmiszert, gyógyszert vittek volna, gyűlöletből, torz indulatból, egy félelmetesen sötét és ostoba esztelenségből, útjára indította végzetüket... Azután itt, egészen közel, ahol béke van, ahol törvénytelen az erőszak, mégis: eldördül a fegyver. Egyszer... és még egyszer. S vérbe fagyasztja a pillanatot, és két ember sosem mondhatja többé: majd holnap ... Vagy a másik: egy kölyök kezében gyilokkal, agyában valami érthetetlen érzelmi, indulati zavarral döf, és döf megint! És egy rendőr, aki mások biztonságának védelmére esküdött, föl sem foghatja, hogy másnap nem lesz szolgálat, s nem lesz másnap sem ... Ki tudja megmondani, miért? Ki ismeri a választ, hogy hol vész el az élet megbecsülése? Mivel és mikor kezdődik a másik létjogának tagadása? Mert nem a gyilkos tettel - az bizonyos. Nem a rakétát kilövő kéz mozdulatával, á puska ravaszát meghúzó ujj rándulásával, a kést döfő lendületével. Mindez következménye és nem oka a tragikus végkifejletnek! A pusztító szándék mögött mindig kell lennie valami megdöbbentő tudatlanságnak, tudathasadásos önkívületnek. Egyfajta szörnyű félreértésnek, végzetes tévedésnek, hibás döntésnek ... És ki mondja meg, hol a pillanat, amikor a lélek elindul e végzetes kisiklás útján? A gyermekkor oly szakaszában, amely oktalan tépdes virágot és lepkeszárnyat? Kínoz állatot, rúg bele társába szeszélyes indulatoktól vezérelve? Akkor, amikor az utca kövezetén fekvő embert kerülgetik közönyös városlakók? Akkor-e, ha a társadalom önfenntartó erejét önző érdekek osztják meg, s vetik oda hitvány kevesek martalékává ...? Nem tudom, tűnődtek-e valaha is az élet értelméről azok, akik mások életét kioltották? Gondoltak-e valaha is arra, hogy mi életük célja? Jutott-e eszükbe, hogy áldozatuk, mint mindenember, egyedi csodája a létező világnak? Fölfogták-e, hogy egy ember elmúlásával a hozzá tartozók számára is elmúlik egy világ, és semmi sem lesz többé olyan, mint volt annak előtte? Értik-e, .hogy tettükkel nemcsak a holnapok elrablói, hanem áthágói egy belső törvénynek is, amiért akkor is bűnhődniük kell, ha sosem kerülnek bíró elé?! Érzik-e, érezték-e egyszer is, hogy az élet önmagában is az öröm és a megnyugvás forrása, ha az ember képes valódi értékének fölismerésére és tiszteletére? Okkal gyaníthatóan - aligha. Túl gyakorta törnek felszínre őserdei ösztönök, elvakult indulatokkal, a hüllők gyilkos és alattomos gonoszságával, emitt „csak” néhány embert, amott ezreket fosztva meg létüktől, szeretteiktől, életük értelmétől ..., ami egyszerre más, és mégis: ugyanaz mindig ... Az asszony, szemében a Pieta szomorúságával, búcsút int, és elindul bizonytalan útjára; oda, ahol lángolnak a háztetők, Sebesültek könyörögnek egy korty vízért, s holtakat siratnak az életükért küzdők . .. Ide készül az asszony a kisfiáért, a férjéért; ebben a hideg kora őszben, amikor e vérengzés határain túl a központi fűtés és a biztonság melege járja át a lakásokat, ahova nem hallatszik be az a néhány szó: „Nem tudom, lesz-e holnap ...” Búsbarna László
