Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-01 / 301. szám

A jövő foglalkozása: reklámmanager? Manapság egyre több manager tanfolyamot hir­detnek Magyarországon is, illetve növekszik azok száma, akik ebből élnek. Nálunk is szakmává növi ki magát ez a tevékenység, sőt már marketing akadémiát is szerveznek. Tordai Tamás­tól, a Businesscom Marke­ting Akadémia ügyvezetőjé­től kérdeztük, mitől akadé­mia ez az oktatási forma.-A marketing akadémia szóval egy napjainkra kiü­rült fogalmat szeretnénk visszahozni, egyfajta szer­vezett oktatáson kívüli, emelt színvonalú, gyakor­latcentrikus tanítás definiá­lására. Olyan egy éves mar­keting- és reklámoktatást szeretnénk nyújtani, amely anélkül, hogy az elméleti alapokat nélkülözné, a szakma gyakorlatával is in­tenzíven foglalkozik. Lehe­tővé tesszük a tehetséges és ambiciózus érdeklődők számára, hogy tevőlegesen bekapcsolódhassanak a rek­lámszakmába és esélyt kap­janak az érvényesüléshez. Két szakon indítanak kurzusokat, az egyik, a rek- lámszervező-account mana­ger és a másik, a reklámter- vező-kreatív manager. Az előbbiek munkájuk során hidat alkotnak a reklám- szakma (ügynökség, reklám osztály) és a megrendelő között, míg az utóbbiak rek­lámfeladatok koncepcióival foglalkoznak, reklámkam­pányokat terveznek, film­forgatókönyveket és rek­lámszövegeket írnak. A 116 elméleti órához 50 órás gyakorlat is tartozik, amely­nek során megismerkedhet­nek az akadémia hallgatói a különböző reklámügynök­ségekben és marketing kuta­tással foglalkozó cégek munkájával, ellátogatnak a médiákhoz és a filmstú­dióba. A második félévtől a hallgatók bekapcsolódhat­nak szakmai projektekbe. A kurzus szakdolgozattal il­letve elméleti és gyakorlati beszámolóval zárul. A sike­res vizsga után oklevelet kapnak a hallgatók. Mint az ügyvezető el­mondta: a képzés profilja, nevezetesen az, hogy konk­rét marketing szakmát céloz meg, nem illeszkedik a mi­nisztérium átfogó (reklá­mügyintéző, reklámmana­ger) oktatási koncepciójá­hoz, ezért az oklevél értékét az elsajátított ismeretek, va­lamint az oktatás saját presz­tízse adják meg. H. Zs. Kóros helyzet a dombóvári kórház körül De ki gondolt igazán a betegekre? Dombóváron a városi kór­ház igazgatóját, dr. Hajós Ká­rolyt menesztenék az intéz­mény éléről. Dombóváron - Karinthyval szólva - „az egész város be­széli”, hogy a körzeti orvosok megharagudtak az igazgatóra, mert kritikával illette munká­jukat. Évekkel ezelőtt ügyeleti rendelőállomást építettek a kórház területén a körzeti or­vosok számára, akik innen vo­nultak ki aztán tüntetőleg, s hogy mennyire voltak e kriti­kák jogosak vagy sem, eldön­tésükben utólagos szembesíté­sek mit segítenek? A többségében MDF-es „ha­ragosok” viszont nem nyugod­tak. Elérték azt, hogy a városi önkormányzat a kérdésben igencsak megosztott képviselő­testülete október 1-jével fel­függesztette állásából dr. Ha­jóst. Majd a testületi vétók után példázatos kompromisszum­készség és szakértelem jele­ként Hajós felmondási idejét október 5-re (!), majd október 15-re(!) „módosították.” Lehet, hogy a doktor úr kri­tikus volt velük - mondja egy nyugdíj előtt álló kórházi dol­gozó -, de ennek mégsem lehet a következménye az, hogy egy három gyerekes apát kitegye­nek az utcára. A négy éve igazgató „fő­nök” vezetési stílusa, munkája ellen a kórháziaknak semmi ki­fogásuk. Sőt, amikor a döntés­ről értesültek, első dühükben ki akartak vonulni az önkor­mányzat elé. A rossz nyelvek (minden bi­zonnyal „kormányellenes erők”) szerint a Magyar De­mokrata Fórum tagjai találták útjukban a „rovott múltú”, „bolsevik” dr. Hajóst, bár munkájával szemben egyetlen épkézláb szakmai és/vagy eti­kai kifogást nem tudtak emelni. Eltávolításában szívesen se­gédkezett a Gunarasban pan­ziót vezető alpolgármester is. Az ő szemében azért lett fe­kete bárány az intézményve­zető - beszélik a gonosz nyel­vek -, mert az alpolgármester „civilben” vállalkozó lévén, fölvásárolta volna az egész Gunarast, ámde az ellenvéle­mények, köztük dr. Hajósé sze­rint, ha az egy „valutás” stranddá válik, akkor a kis­pénzű beutaltak, a nyugdíjasok félő, hogy búcsút inthetnek a gyógyvíznek. Am lehet, hogy mindez csak szóbeszéd. Merő rágalom. De azt Fazekas István polgármes­ter is megerősíti, hogy az el­múlt hetekben a képviselők közül többen álmatlanul forgo­lódtak éjszaka az ágyukban, és egyre gyakrabban hiányozgat- tak azokról az ülésekről, me­lyeken a tengeri kígyóvá nőtt ügyet tárgyalták. Néhány Ha­jós ellen felsorakoztatott kép­viselő utóbb fordított is a vé­leményén.- Nem, nem az igazgató személyéről van szó! - hangsú­lyozza a polgármester.- Azért hiszem úgy, hogy dr. Hajóst vissza kell helyezni az állásába, mert egy érvek nélküli, pressziókkal kikényszerített el­járáshoz nem statisztálok. A KDNP színeiben kerültem ide, de „koalíciós” partnereimmel egy pillanatig nem tudtam együtt dolgozni. Ugyanakkor másik, dr. Hajóshoz hasonló, megfelelő jelölt sem akadt, aki a kórház vezetését vállalta volna, márpedig egy kórház a betegek érdekében sem lehet vezető nélkül. Annyi történt, hogy az igazgató végül ennek a komp­romisszumnak köszönhetően félállásban laboránsvezető, fél­állásban intézményvezető ma­radt, másfelől patthelyzet ala­kult ki: legutóbb tízen Hajós mellett, tízen ellene szavaztak, aki most föltehetően bírósághoz fordul. Gondoljon a betegekre - az is felelősségemhez tartozik, hogy a kórház egyáltalán mű­ködjön! Bóka Róbert Humán szolgálat a honvédségnél Pszichológusok, tanárok segítenek feltárni a problémákat Édesanyák, menyasszonyok, feleségek, barátnők vigyázzák, aggódják a sorkatonák minden szolgálatban töltött percét/, mozdulatát. A humán szolgálat bevezetésével talán kevesebbet kell izgulniuk. Erről kérdeztük Sásik László ezredest, a Magyar Honvédség Szárazföldi és Ki­képzési Főszemlélőség Előké­szítő Törzs vezetőjét.- Számos problémával küz­dünk, amelyek egyrészt vissza­vezethetők a szűkös költségve­tésre, a növekvő munkanélküli­ségre, az életfeltételek elnehe- zülésére. Gondjaink másik cso­portját a honvédségen belül kell keresnünk: a hierarchikusan felépülő, parancsokkal, utasítá­sokkal vezetett szervezet, amely a benne szolgálatot teljesítőkre szinte folyamatosan, erős hatást gyakorol. Ezt nehezen tudják elfogadni a fiatalok, különösen akkor, amikor a társadalomban demokratizálódási folyamat zaj­lik. A beilleszkedést nehezíti a katonatársak negatív magatar­tása, amit tovább fokoznak a szociális gondok. A külföldi hadseregeknél be­vált a humán szolgálat, a Ma­gyar Honvédségben jelenleg nincs ilyen szakmai szervezet, ezért döntött a Honvédelmi Mi­nisztérium és az MH a humán szolgálat felállítása mellett. Sásik László elmondta, a honvédségben a humán erőfor­rás-gazdálkodás bizonyos terü­letei, mint a személyügyi munka, az oktatás, képzés lefe­dett, ugyanakkor vannak ke­vésbé művelt területek is. A humán szolgálat foglalkozna a haza fegyveres szolgálatához szükséges hazaszeretet érzésé­nek elmélyítésével, más népek A fegyveres szolgálat komoly pszichikai terheket ró a fiatalokra tiszteletének, megbecsülésének erősítésével, az általános em­beri értékek, hagyományos ka­tonai erények elfogadtatásával, fejlesztésével. A szolgálat szer­vezné a katonák szabadidejének hasznos eltöltését, biztosítaná művelődésük, regenerálódásuk feltételeit, részt venne szociális gondjaik, problémáik feltárásá­ban, segítené azok megoldását, gondozná a honvédség és a tár­sadalom kapcsolatát. A kiképzésért felelős pa­rancsnok-helyettesek aláren­deltségében pszichológusok, szociológusok, közművelődési szakemberek, szociális munká­sok, humán menedzserek, pe­dagógusok dolgoznának, akik­nek 85 százalékuk a csapatok­nál tevékenykedne, napi kap­csolatban lennének a katonák­kal. A felkészítés érdekében jövő év januártól augusztusig tanfolyamokat szerveznek, ezt követően 1993. augusztusban hoznák létre a szervezetet.- Ettől nem várható az anyagi erőforrások megválto­zása, az elhelyezési körülmé­nyek sem javulnak. Ami viszont a legnagyobb feszültséget okozó anyagi gondok, szociális problémák megoldásához, a személyközi kapcsolatok javí­tásához, a durvaságok, az em­beri méltóságot sértő megnyil­vánulások kiszűréséhez, a kul­túrált szórakozás, pihenés, re­generálódás biztosításához és ezeken keresztül egy kiegyensú­lyozottabb, hatékonyabb szol­gálatvégzéshez, a társadalom számára egy emberarcúbb hon­védség kialakításához szüksé­ges, ahhoz mindenképpen hoz­zájárul. Hajdú Zs. ínyencségek bébiknek Drága a papi, kevesebbet vesz belőle a mami frás közben is eszem. Tehe­tem, mert erre, a nem magyar gyártmányú bébiételre ráírták: egy éves kortól fogyasztható. Az életkort túlléptem. Megálla­pítom, hogy miután az előírások szerint ezt, a 115 forintos ké­szítményt, a használati utasítás­nak megfelelően fogyasztottam, azaz „vízfürdőben melegítettem fel”, igen finomnak éreztem. A boltokat járva korábban kiderült, növekedett a bébiita­lok és bébiételek kínálata. A Kecskeméti Konzervgyár ter­mékei mellett megjelentek, kö­rülbelül dupla áron külföldi ké­szítmények is. A minőséget a kisgyerek dönti el, ő, aki még nem tud beszélni, nem tud vé­leményt alkotni. Legfeljebb el­fordítja a fejét vagy megeszik, megiszik egyszerre hármat is abból, ami neki ízlik ... Gyakorló szülők megítélése szerint naponta egyszer szinte mindenki ad bébiételt vagy italt apróságának. Eldöntheti, hogy a száz forint körüli külföldi vagy a 30-50 közötti magyar készít­ményekkel traktálja az éhes, szomjas picit. Mindenesetre na­gyon drágák ezek az áruk, az említett összegek 200 grammra, körülbelül két decinyi egységre szólnak. A rostos és szűrt leve- ket is olcsóbban lehet már kapni, adott egységre pedig még primőr zöldségből is ol­csóbbat lehet készíteni, ám so­kan a kényelmet is előnybe kell, hogy részesítsék, ezért. . . Szóval ezért volt előszörre furcsa, hogy Szakái Benőné, a Kecskeméti Konzervgyár ke­reskedelmi osztályának veze­tője kérdésünkre azt mondta, visszaesett a kereslet a bébiéte­lek és -italok iránt. Pillanatnyi­lag ételekből évente há­rom-négy tonnányit, az italok­ból pedig 6-7 tonnányit adnak el. Énnyire van igény, hallot­tam, aztán elgondolkoztam azon a tényen is, hogy az osz­tályvezető által említett 52 féle étel és tíz féle ital közül egyidő- ben ugyanabban a boltban mennyi kapható ... Bozsik Melyiket szeressem? Hitelezni a napfénynek Egy jó kölcsönkonstrukció hiányzik A termálkincsen, a vulkani­kus energián kívül van még egy emberi léptékkel mérve „örö­kégő” energiaforrásunk - és ez a napfény. Egy pécsi mérnök, Patartics László mindössze né­hány hete kínálja a Magyaror­szágon csak általa s most első­ként forgalmazott portékát, ami nem más mint egy napkollektor. A szőlő persze azonnal sava­nyú lesz, ha a beruházási költ­ségekre gondolunk. Egy 20 csőből álló modul, amely egy kisebb családi ház használati melegvízelőállításához szüksé­ges, 144 ezer forintba kerül. És mi ebben az újdonság? A nap­házakat már „kitalálták”, a technológia elterjedését ma is akadályozza rendkívüli drága­sága.- Csakhogy az általam for­galmazott vákumcsöves kollek­tort - amit egy-két elemében én is megújítottam (például a „hi- degtemelésnél” az abszorpciós hatás növelése) -, a NASA-i űrközpontban kísérletezték ki, tizenkét éve használják. Csak Angliában, egy helyen gyártják a világon. Nem sok köze van az eddigi passzív, fényelnyelésen alapuló eljárásokhoz. Svájc út­törő ezeknek az új kollektorok­nak az alkalmazásában. Auszt­riában az 1984-es megjelenésé­től 1991-ig megtízszereződött a vákumcsöves kollektorok száma, márpedig nálunk jóval kedvezőbbek az éghajlati felté­telek, mint Ausztriában. El kel­lene gondolkodni az előnyein.- Ezek közé nemcsak az tar­tozik, hogy abszolút környezet- barát, hanem hosszú távon - kü­lönösen hotelek melegvízterme­lésére, de családi házaknál is - rendkívül olcsó! - mondja Pa­tartics László. - A hagyomá­nyos energiahordozók ára min­dig csak emelkedni fog - rövi­desen a duplájára. Ez világten­dencia. Itt pedig az egyszeri be­ruházás után két-három évtize­dig legfeljebb szerény amorti­zációs költségekről beszélhe­tünk. Ausztriában külön intéz­mény, energiaközpont gondos­kodik arról, hogy az emberek „kalákában” segítve egymást a technológiát adaptálni tudják; szaktanácsot kapnak, szerszá­mokat kölcsönözhetnek. Másfe­lől köztudott, minél eredménye­sebb alkalmazásuk a ház tájolá­sánál kezdődik. Hazai elterjedé­sét bankhitelek és az önkor­mányzatok is segíthetnék. A hi­telező önkormányzat az így megtakarított energián busásan nyerné vissza a pénzét. B. R. Mi lett velük itthon és a világban? • • Összeáll a Savages Örömujjongás kísért minden belépőt a minap, a Vasutas Mű­velődési Házban, ahol a legen­dás Savages tagjai közül hár­man nosztalgiabeszélgetést tar­tottak egykori rajongóikkal, az­zal a nem titkolt céllal, hogy jö­vőre, egy koncert erejéig össze­hozzák az együttest. Zsoldos Jenő: - Szétszóró­dott az egykori nagy csapat: Bérezés, Csizmadia, Hermann, Meződi, Sárkány, és én. Sőt kö­zülünk ketten már elhunytak. Tíz évig, ’64-’74-ig játszottunk, több tagcserét átélve. A zenekar feloszlása után zeneiskolában tanítottam, közben vendéglátóz­tam, amíg rájöttem, a kettő nem megy együtt. Két évig Norvégi­ában játszottam szalon- és ha­gyományos tánczenét, futó slá­gereket. Egy itthoni időszak után Németország következett. Itt tanultam meg, hogy a kapita­lizmusban az igazi értékeket megbecsülik, nem úgy, mint hazánkban, ahol manapság a vendéglősök többre értékelik a takarítónőt egy jó zenésznél... Bérezés László: - Az a legér­dekesebb, hogy abban az idő­ben Pécs sok zenekart elbírt. Meszes a Flamingót, a Ságvári a Tremolót, a volt „Doki”, most DOZSÓ a Kaponyáékat, a Pan­nónia a Csekééket, a Kiszöv az X-et, a KPVDSZ minket, ké­sőbb a Drapp Macskát. Mintegy 3-400 ember járt rendszeresen a bulikra. Mi a szolidabb vonalat képviseltük, bár játszottunk BST-től kezve Deep Purple és Uriah Heep nótákat is. Az utá­nunk következő, néhány évvel fiatalabbak vadabbak voltak. Meződi József. - Felmentem Pestre a semmibe. Ott eljátszot­tam, amit itt tanultam barátaim­tól. Szerencsém volt, bekerül­tem az Apostolba, majd a Rock­színházba. Előbb, mint „zenei súgó”, ugyanis a „Sztárcsiná- lók”-ban a főszereplő nem tudta kiénekelni a magas hangfek­vésű részeket. Helyette ezeket én adtam elő, úgy, hogy a kö­zönség nem vett észre semmit. Azután ottragadtam, szerepeket is kaptam. Legnagyobbnak a „Bábjátékos”-t tartom, sajnos kis szériát ért meg, mivel túl sok mondanivalója volt, s Magyar- országon azt nem szeretik. Jó visszaemlékezni a régi szép pé­csi évekre, ezért szeretném ösz- szehozni társaimmal ezt az em­lékbulit. Ruzsinszky vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents