Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-18 / 288. szám

Fegyveres védelem a Paksi Atomerőműben (5. oldal) napló KÖZÉLETI LAP III. évfolyam, 288. szám 1992. október 18., vasárnap Ára: 13,80 Ft Üj vasárnapi Dunántúlt „Sohase mondd.. Hernádi Judit sajátos vélemé­nye a humorról. (írásunk a 2. oldalon.) Kolping-ház Bolyban Kolping-ház avatására került sor tegnap Bolyban. A három szintes, mutatós épületegyüttes az augsburgi Kolping-család anyagi támogatásával valósulhatott meg. A tegnapi ünnep­ségen a bólyi iskolások térzenéjét szentmise követte, majd a ház megszentelése után dr. Körinek László, a Magyaror­szági Kolping Szövetség világi elnöke átvágta a nemzetiszínű szalagot. Fotó: Proksza László Pecsét a barátságon Külsheimet bemutató képkiállítás látható a pécsváradi művelő­dési ház emeleti kiállítótermében Fotó: Proksza László Leányvásár Pécsváradon Emléktáblaavatás Balatonbogláron A második világháború alatt Magyarországra menekült fran­cia hadifoglyok hazánk és a ma­gyar társadalom iránt érzett hálá­juk jeléül szombaton emléktáblát állítottak Balatonbogláron. Varga Béla pápai prelátus, Bala- tonboglár egykori plébánosa, a Nemzetgyűlés volt elnöke véd­nökségével és a Magyar Ellenál­lási Szövetség közreműködésé­vel elkészített emléktábla avatá­sánál Martonyi János külügyi ál­lamtitkár mondott beszédet. Az ünnepségen részt vett Pierre Brochand, Franciaország buda­pesti nagykövete, aki a magyar hatóságok menekült katonákkal szemben tanúsított emberséges magatartásáról emlékezett meg. Szendrő-díj Második alkalommal döntöt­tek a Pécsi Nemzeti Színházban arról, ki kapja a társulat egykori igazgatójáról, Szendrő Józsefről elnevezett díjat. A színművé­szek szavazatai alapján az idei kitüntetett Péter Gizi színmű­vész, akinek a Tragédia tegnap esti előadása előtt Gordon Zsu­zsa adta át a díjat: Gordon Zsu­zsa is Szendrő igazgatása alatt volt Pécsett színész. A közön­ség melegen ünnepelte Péter Gizit, akinek az elmúlt évtize­dekben számos kiváló alakítását láthatta. Vörösmarty- emlékszoba nyílt Pincehelyen V örösmarty-emlékszobát avattak tegnap a Tolna megyei Pincehely-Görbőn, a volt Cse- falvay-kúriában. A helyi ön- kormányzat és a Tolna Megyei Múzeumok Igazgatósága által szervezett ünnepségen Czine Mihály egyetemi tanár mondott avatóbeszédet. Az eseményen közreműködött Bodor Tibor Színművész, a bonyhádi ’Vö­rösmarty-énekkar és a pincehe­lyi gyermek és ifjúsági szavaló­kör. Ünnepélyesen is megpecsé­telték barátságukat a németor­szági külsheimiek és a pécsvára- diak tegnap este a két település közötti partnerszerződés aláírá­sával. Külsheim és Pécsvárad la­kói már néhány éve tartják egy­mással a kapcsolatot. Iskolásaik két német alapítvány támogatá­sával egymás lakóhelyén kutatá­sokat folytattak, ismerkedtek a két nép kultúrájával, történelmé­vel. Munkájuk eredményeként tegnap meg is nyílt a pécsváradi iskola zsibongójában a „Küls- heim-Pécsvárad, két telepü­lés-két világ” című kiállítás. Az ezer kilométernyi távolság elle­nére is elkezdődték a vendéges­kedések, barátságok, ismeretsé­gek szövődtek. A művelődési központban tegnap a vendégeket először Ka­kas Sándor, Pécsvárad polgár- mestere köszöntötte és beszélt a két település kapcsolatáról. Re­ményét fejezte ki, hogy a jövő­ben még több területen, még gyakrabban találkozhatnak majd a polgárok. Külsheim polgár- mestere, Günther Khun megem­lékezett Magyarország szerepé­ről Németország egyesí- (Folytatás a 2. oldalon) Havonta egyszer Zöld piac Pécs főterén Felhőkből olvasható súlyos esélye mutatkozott még tegnap kora délelőtt annak, hogy esetleg elveri eső a pécsi Széchenyi té­ren immár hetedik alkalommal rendezett Zöld piacot. Aztán az időjárás megkegyelmezett a szervezőknek és árusoknak - az Ormánság Alapítvány, a Pécsi Zöld Kör és a Nektár Méhész­bolt -, akik az IBUSZ Iroda előtti térszeletkét kapták meg a piacnak minden hónap harmadik szombatjának délelőttjére. A piac szót akár idézőjelbe is tehetnénk, hiszen három stand- nyi volt az egész, ám azokon a biobrikettől kezdve a gyógynö­vényfélékig sok mindent kínál­tak. A méhészbolt standjánál például mézbort, napraforgó-, valamint selyemfűmézet, méh­viaszgyertyát, virágport, propo- liszos kenőcsöt. Az Ormánság Alapítvány standjánál a zöldség­féléken kívül fonott kosarakat, biofóliába csomagolt aszalt gyümölcsöket, körömvirágot, csalánlevelet, fehér fagyöngy tinktúrát, sőt 100 százalékos gyapjúszőnyegeket, amelyeket kizárólag növényi anyagokkal - dióval, vérhullató fecskefűvel - színeztek. Az alapítvány céljául tűzte ki, hogy a nevében képviselt tájegy­ség ősi kézműves mesterségeit felélessze, újra termesztésbe fogja a régi gyümölcsfajtákat és elteijessze a kémiai anyagokat mellőző kertművelést, növény- termesztést. Jelenleg az önkor­mányzatok támogatása révén Gilvánfán és Drávafokon van organikus mintafarmjuk. Az utóbbi faluban a 75 évre haszná­latba adott területhez egy öreg kúriát is kaptak. Itt szeretnék lét­rehozni humánökológiai köz­pontjukat, oktatóbázisukat. D. I. Gazdasági irányváltást sürget a KDNP A Kereszténydemokrata Néppártnak világosan ki kell dolgoznia, hogy mit kíván tenni a következő választási ciklusban, és az ebben partner politikai erő­vel akár koalícióban is együtt tud működni a párt - jelentette ki Surján László pártelnök a KDNP szombati nagyválasztmányi ülé­sén, amelynek fő napirendi pontja - a politikai helyzetelem­zés mellett - az alapszabály mó­dosítása volt. Surján László el­nöki beszámolójában kül- és belpolitikai elemzés mellett ak- tuálpolitikai kérdésekre is kitért, és szólt a kereszténydemokraták 1994 utáni közéleti szerepválla­lásáról. Az elnöki beszámolót követően zárt ajtók mögött foly­tatta tanácskozását az országos választmány. A tanácskozás politikai nyi­latkozat elfogadásával ért véget. A dokumentum egyebek közt leszögezi: a KDNP eredménye­sebb gazdaságpolitikát kíván. Szerinte a társadalom többségét alkotó bérből és fizetésből élő­ket, sokgyerekeseket, nyugdíja­sokat, pályakezdő fiatalokat fo­kozottan óvni kell a súlyos gaz­dasági adóterhektől. A párt ezért gazdasági irányváltást sürget, és ezzel egyidejűleg a magyar gaz­daság fokozottabb védelmét. Keleti György: „biztonságban vagyunk” Tüntetés a Duna elterelése ellen Vasárnap 11 órára a Parla­ment elé várja Lipták Béla, az amerikai székhelyű Magyar Környezetvédelmi Alap veze­tője mindazokat, akiknek fon­tos a Duna ügye. Ezt szomba­ton délben a Ferihegyi repülő­térre érkezett környezetvé­delmi vezető nyilatkozta a vá­róteremben rögtönzött sajtótá­jékoztatón. Magával hozta és bemutatta a nagy amerikai környezetvédő szervezetek támogatását kifejező transzpa­renst, ismertette, miként kíván mindazokkal, akik vele tarta­nak, Dunacsunig vonulni. A közös cél: megakadályozni a Duna elterelését, az ivóvíz­kincs, természeti táj, az értékes termőföld tönkretételét. Rámu­tatott: több 10 ezer tüntető Ausztriában is sikeresen lépett fel azért, hogy ne helyezzék üzembe a már megépített ham­burgi vízierőművet. Keleti György, a Honvédelmi Minisztérium volt szóvivője a kisbéri választások megnyeré­sével került a parlamentbe. A szocialisták képviselőjével a hé­ten Pécsett beszélgetett munka­társunk.- Elég meglepő, de Ön a par­lamentben nem a honvédelmi bizottságot választotta. Miért?- Több oka volt, hogy a nem­zetbiztonsági bizottság munká­jába kapcsolódtam be. Az egyik, hogy két szocialista kép­viselő is van a honvédelmi bi­zottságban, ők a kezdetektől ezt a munkát végzik, s mivel a párt­nak csak ez a két hely jutott a bizottságban, nem lett volna fair olyan igénnyel fellépnem, hogy bármelyikük is átengedje a szé­két nekem. Természetesen a munkájukat azért segítem. A nemzetbiztonsági bizottság munkája egyébként hasonló a honvédelmiéhez, úgyhogy nem kell új dolgokat megtanulnom így sem.- Tehát a honvédelemmel, mint szakterülettel nem szakí­tott. Sokan vagyunk, akik aggó­dunk Magyarország biztonsá­gáért: túl sok a vita szomszéda­inkkal. Ha Ön - ellenzéki képvi­selő létére - megnyugtat ben­nünket, az sokaknak talán töb­bet jelenthet, mint bármely hi­vatalos nyilatkozat.- Pedig - bár Kelet-Közép Európa mostanában valóban konfliktusokkal teli térség - tényleg nincs háborús veszély. A magyar honvédelem eszközei nem elavultabbak, mint a szom­szédoké, s hogy a magyar ka­tona rosszabb lenne a szlovák­nál, vagy a románnál, az, ugye, fel sem merülhet.- Nem is erre gondoltam, in­kább a számbeli fölényre, ami a román hadsereg esetében azért (Folytatás a 2. oldalon) Kónya (balról) „hajmeresztő” beadása az oldalvonalról. (Tudósításunk a 8. oldalon) Fotó: Cs. L.

Next

/
Thumbnails
Contents