Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-27 / 296. szám

1992. október 27., kedd aj Dunantmt napiö 7 Költözködés előtt Palotabozsokon Búcsú egy öreg iskolától Pártügy? Ezek az öreg, sárgára mázolt falak palatáblát, pedellust és .még olyan vacogó fogú kisdiá­kokat is láthattak, akik télidő­ben hónuk alatt tűzifát szoron­gatva poroszkáltak az iskola­kapu felé. A palotabozsoki is­kola közel száznyolcvan éve épült. A korábban egyházi tu­lajdonú épületre a katolikus templom szomszédságában bukkanhatunk, a műút felől ér­kező elől gesztenyefák rozsdá­sodó levelei mögé bújik, mintha restellné korát. Pedig csak olyan, mint egy jó karban lévő aggastyán; a bók őszinteségét - hogy sokkal fiatalabbnak látszik koránál -; maga se vonhatja kétségbe. Az udvarán magas kémény­nyel hivalkodó kazánház, faha­sábok frissen fűrészelt, gyanta­illatú halmával. Közeledik a tél. De még ennél is gyorsabban közeledik a költözködés ideje.- Az önkormányzat 30 mil­liót áldoz egy új iskolaépületre - mondja Kiss Istvánná , az in­tézmény igazgatója. - A régit karbantartani költséges lenne, csak elodázná a végleges meg­oldást. Ezeknek a magas bel­magasságú termieknek a fűtése eddig is költséges volt, nem szólva a födémproblémákról, a beszakadással fenyegető meny- nyezetről. Novemberben költö­zünk terveink szerint. Minden korszerűbbé válhat majd, pél­dául bevezethetjük a gázfűtést is. Hurcolkodik hát az iskola, mennek a gyerekek majd a szél­rózsa minden irányába: rövide­sen az iskolakönyvtárból, az óvoda és a volt bölcsőde egy-egy helyiségéből, sőt egy mosókonyhából is osztályterem lesz. Egy közeli pajtából pedig raktár, ahová többek közt a „ki­települt” szertárak anyaga ke­rül. Az iskolában az elsőtől a nyolcadik osztályig 104 kisdiák tanul - számuk alig változott az elmúlt években - ; a költözkö­dés stratégiáját pedig a gyere­kek létszáma határozza majd meg. A pedagógusok azt mond­ják, nemcsak a beruházás költ­ségeit állja felerészben a helyi önkormányzat, de jönnek és se­gíteni fognak a falubeliek - a szakmaibelieken - a kőművese­ken, ácsokon, asztalosokon, fű­tésszerelőkön, lakatosokon - kívül a kétkezi akarat is. Az 1994-es iskolaévet ugyanis már az új épület hon­foglalásával szeretnék kezdeni. A szükségen túl a józan meg­fontolás kényszerítette a bozso- kiakat erre a döntésre, ahol az iskolának a szakmai ambíciói miatt sem kell szégyenkeznie. Az előbbiekre is utal és elég be­szédes, hogy a szülők iskolát segítő körének létrehozását ter­vezik - s ezt már nem az építke­zéssel kapcsolatos gazdasági szempontok motiválják.- A szülői munkaközösség megszűnt, iskolaszék nincs, de ennek a körnek a létrehozásával nemcsak a pedagógiai munkát és a szülői elképzeléseket sze­retnénk közelebb hozni egy­máshoz - magyarázza az igaz­gatónő. Ezzel a körrel a szülők­ben egyébként is meglévő se­gítő szándék érvényesülne. Tag­jai vagyunk az iskolaközi szakmai munkaközösségnek is, amit a környékbeli falvak - Véménd, Nagynyárád, Duna- szekcső, Dunafalva stb. - peda­gógusainak együttműködésével alakítottunk meg.- A Regionális Oktatási Központok számukra is homá­lyos, leendő léténél jobban ag­gasztja a bozsoki pedagóguso­kat néhány újdondi, a régiekhez hasonlóan szaporodó rendelet, elsők között az, amely nem fo­galmaz egyértelműen a pedagó­gusokat megillető pótlékok ügyében. Annál büszkébbek le­hetnek egynéhány tanítvá­nyukra - maga az igazgatónő sem rejti véka alá örömét, ami­kor a mindössze hét „kisdiákot” számoló nyolcadik osztályba invitálhat. Heten vannak mindössze, de a kis szemüveges srác, Kovács István fúvóstudása, zenei érzé­kenysége - mondják felér egy egész zenekaréval. Kisúj­szálláson már negyedik osz­tályos diákként országos fúvós­versenyt nyert korcsoportjában, s most Pécsre, a Művészeti Szakközépiskolába készül. Mint elmondta, köszönheti ezt Dobos Józsefnek, a Mohácsról Palotabozsokra járó, az iskolá­ban órákat adó zenetanárának is.Vida Anikó reálisan ítélve meg önmagát, dísznövényker­tésznek tanulna Villányban, Kálló József eladó szeretne lenni, a német nyelv tudását némiképp a szülői házból örö­költe, ugyancsak Pécsett járna kereskedelmi iskolába Schmidt Andrea, aki a német mellett az angol nyelvet szeretné elsajátí­tani, Csibi Tímea a Leőwey Klára Gimnázium német nem­zetiségi tagozatát szemelte ma­gának. Az édesanyja javasolta Magyarosi Laurának a katoli­kus gimnáziumot, ezért a taná­rai szerint törekvő, szorgalmas lány elsősorban a Nagy Lajos Gimnáziumba szeretne beke­rülni, míg Országh Krisztina, kezeit elfogódottan összekul­csolva, a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium református tagoza­tát említi... S hogy miért? „Mert nem ke­zelnek bennünket idegenként” - mondja a sötétvörös hajú lány csöndesen. Majd kisvártatva hozzáteszi: „Nem mintha ebben a iskolában nem lenne így. De talán éppen ezért vágyok egy ilyen iskolába, ahol - mint a re­formátus tagozat vezetője ígérte -, törődnek is velünk. Egyébként a palotabozsoki iskolában negyedik éve taníta­nak a német nemzetiségi nyel­voktatás metodikája szerint, másfelől az átlagnál jobb ta­nulmányi eredményeknek több oka is van. A falu nemcsak ká­beltévéjére, konszolidált kö­rülményeire lehet büszke, de arra is, hogy az éneket az első osztálytól kezdve szaktanár ok­tatja, de idejekorán tanítják sza­kos tanárok a földrajzot, a bio­lógiát és a történelmet is. Csak a tankönyvhiány - főként a nyelvkönyvek hiánya - ne lenne évről-évre visszatérő gond a nagy garral beharangozott tan- köny vbőség ellenére.- Itt megengedhetjük ma­gunknak azt a luxust - mondja Csíki Vinczéné, az alsótagoza­tosok tagozatvezetője -, hogy minden egyes gyereknek segít­sünk, akinek szüksége van erre, hiszen egy osztályba 10-15 gye­rek jár csak. Ami az ismeretek megalapozását illeti, igen nagy a szerepe a folyamatos, a szö­veg megértésén alapuló olva­sásnak. Ebben Lovász Gabriella immáron évek óta bevált és eredményekben visszaigazolt módszerét követjük. Korábban más metódusokkal is próbálkoz­tunk, de Lovász Gabrielláé vált be. Az ő útmutatásával a leg­gyengébb képességű elsősök is olvasni tudnak novemberre. A regionális oktatási köz­pontról is sajátos, megszívle­lendő véleménye van:„A becsü­letes nevelők ellenőrzéssel vagy anélkül, de igyekeznek tisztes­séggel helytállni a gyerekek, a katedra előtt. Az se jó, ahogyan most van, hogy szakfelügyelő se jön az iskolánk felé, és miért lenne jó az nekünk, ha senki nem érdeklődik a munkánk iránt?” Bóka Róbert A parlamenti pártok berkei­ben zajlik az élet: irányzatok csapnak össze, elnökválasztási kampány folyik, új stratégia formálódik, csoportokra bom­lanak és sorolhatnánk tovább a közelmúlt fejleményeit. „Az ő ügyük” - legyint az ál­lampolgár, „a mi belső problé­mánk” -jelentik ki a funkcioná­riusok. De vajon igazuk van-e? Sok tekintetben igen, hiszen minden pártnak lehetnek és vannak olyan ügyei, amelyek kizárólag a tagságára, esetleg a vezetőségére tartoznak. Ezekbe bármilyen külső beavatkozás tényleg illetéktelen, vagy lega­lábbis illetlen. Ugyanez-e a helyzet, ha az adott problémák hatása túlmegy a pártok keretein, és befolyá­solja az egész társadalom han­gulatát, helyzetét? Nyilvánva­lóan nem, s a parlamenti pártok esetében jórészt erről van szó. Minimum 15% az áfa Januártól az Európai Közös­ség valamennyi tagállamában egységesen 15 százalék a ke­reskedelmi forgalomban megje­lenő árucikkek ÁFA-jának mi­nimuma - erre a megegyezésre jutottak a Tizenkettek pénz­ügyminiszterei luxemburgi ta­nácsülésükön. A forgalmi adók harmonizálására a jövő évtől életbe lépő egységes Közös Piac jegyében került sor. Két dudás nem fér meg a po­litika csárdájában sem? A köz­mondás annyiban nem állja meg a helyét, hogy valójában egy dudásról van szó. A másiknak nemrég távoznia kellett, de em­léke, híre s a megelőző kor­szakban oly nagy visszhangot kiváltó „dallamai” még jelen vannak. Moszkváról van szó, ahol Jelcin és Gorbacsov között folyamatosan zajlik a mélyüté­sektől sem mentes küzdelem. Az orosz elnök - ha csökkenő mértékben is - hazája közvéle­ményének rokonszenvére tá­maszkodik, a volt Szovjetunió valamikori első embere viszont főként arra a külvilgára számít­hat, amely nem felejtette el személyes szerepét a nagy vál­tozások megindításában, mégha a maga által felkorbácsolt hul­lámok később el is sodorták. Miért törekszik Jelcin, szinte látható görcsösséggel a „de- gorbacsovizálásra” ? Talán még túlontúl erősek a régi ref­Legnagyobb fajsúlyú esemé­nyeik, döntéseik, megnyilatko­zásaik általános, belpolitikai je­lentőségűek. Hiszen, ha egy pártban - tegyük fel - új irány­zat kerekedik felül, az rányom­hatja a bélyegét a párt parla­menti szereplésére, állásfogla­lásaira, ami pedig kihat az egész törvényhozásra. Mi következik ebből? Min­denekelőtt az, hogy a parla­menti pártok - legyenek bár kormánykoalícióban vagy el­lenzékben - egyetlen belső lé­pésüknél sem feledkezhetnek meg az egész lakosság előtti felelősségükről. Természetes­nek kell tekinteniük, hogy nem­csak tagjaik, nem is csak válasz­tóik, hanem az állampolgárok legszélesebb körei is véleményt formálnak és mondhatnak mindarról, ami pártjukban tör­ténik.Saját létfontosságú ügye­ibe minden nép „beleszólhat”. Kerékpárút Fertőd körül A Fertő-tó körüli kerékpárút újabb 7,5 kilométeres szakaszát adták át kedden Fertőd térségé­ben. A magyar oldalon a követ­kező két évben elkészül a még hiányzó 17 kilométeres sza­kasz^ ezt követően a biciklisták körbekerekezhetik a Fertő-ta- vat.A most elkészült magyaror­szági útszakasz egyébként 17 millió forintba került. lexek. Amikor a Szovjetunió­ban nem létezett demokrácia, elképzelhetetlen volt a csúcso­kon a normális váltás. Sztálin fizikailag is megsemmisítette valódi vagy vélt ellenfeleit; Hruscsov túlélte, de tökéletes elszigeteltségben. Az utódok, Brezsnyevtől Csemyenkoig ezért akkor sem akarták átadni helyüket, amikor félhalottan már semmire sem voltak képe­sek. Gorbacsov önként-nem önként, de távozott, viszont nemzetközileg jegyzett szemé­lyiség maradhatott, odahaza pe­dig bíráló hangokat is hallatt. Ezt ki kell bírnia egy demokrá­ciának s ki is bírja, lásd That­cher megjegyzéseit Major cím­ére. Oroszország azonban a demokratikus gyakorlatot ille­tően fiatal s könnyebb szóno­kolni a demokráciáról, mint át­ültetni a hétköznapokra. A dudások viaskodása ezúttal leginkább a csárdát, Oroszor­szágot sújtja. Réti Ervin Degorbacsovizálás? Útban az ellehetetlenülés felé? 1.7 millióval kevesebb sertés — A szántóterület 7 százaléka műveletlen — A foglalkoztatottak száma egy harmadával csökkent A Központi Statisztikai Hiva­tal felmérése igazolja, hogy a mezőgazdasági ágazat termelé­sét jelentős mértékben hátrál­tatta az év első felében a kedve­zőtlen időjárás, és a gazdálko­dás pénzügyi feltételeinek to­vábbi romlása, valamint a tulaj­donosi és szervezeti változások elhúzódása. Az adatok tanúsága szerint a mezőgazdaság, az erdőgazdál­kodás és az élelmiszeripar telje­sítménye egyaránt csökkent. A korábbi években keletkezett aszálykárok és az értékesítés alacsony árszínvonala a gazdál­kodó szervezetek közül igen sokat csődbe, vagy csődközeli helyzetbe juttatott. A mezőgaz­daság vesztesége az elmúlt év­ben 21 milliárd forint volt. A gazdálkodó szervezetek csak­nem 10 százaléka került csőd-, vagy felszámolási eljárás alá. 29! szervezet ellen indítottak csődeljárást és 41 szervezet fel­számolása kezdődött meg. Az idei év első felében to­vább emelkedett a termelésből kivont területek nagysága. Míg 1991-ben az összes szántóterü­let 2,1 százalékát nem művel­ték, ez az arány az idén már 7 százalékra emelkedett. Búzából és rozsból az előző évinél jóval kevesebbet vetettek be a gazda­ságok. A féléves adatok szerint szarvasmarha állomány 232 ezerrel, sertés pedig 1,7 millió­val csökkent az előző év azonos időszakához kepesl. Az élelmiszeripar teljesítmé­nye 11 százalékkal maradt el a tavalyi év első felétől. A terme­lés mennyiségi növelésére csak a növényolaj-, az ásvány-, szikvíz- és üdítőipar, valamint a söripar volt képes. A mező- gazdaság és élelmiszeripar fo­lyó áron számított exportjának értéke 27 százalékkal haladta meg az előző év azonos idősza­kát. A kivitel értékének növe­kedése a jelentős exportstruk­túra módosulásával magyaráz­ható. A mezőgazdasági termé­kek cs ciúáúaioK Kivueie ugyanis több mint kétszeresére emelkedett, viszont az élelmi­szeriparai termékek közül a hús-, baromfi- és tejipari ter­mékek exportja mintegy 22 szá­zalékkal csökkent. A mezőgazdaságban foglal­koztattok száma 32,7 százalék­kal, az élelmiszeriparban dol­gozóké 9,9 százalékkal volt ke­vesebb az év első felében, mint tavaly ilyenkor. A fizikai dol­gozók létszáma több mint 107 ezerrel apadt. A nettó keresetek a mezőgazdasági üzemekben i 3,8 százalékkal, az élelmiszer­iparban pedig 21,4 százalékkal növekedtek. A KSH következtetése az adatokból: a hosszabb ideje fennálló és kedvezőtlen hatású gazdasági körülmények mellett- kül- és belföldi piacszűkülés, agrártámogatás minimalizáló- dása, hitelezési preferenciák megszűnése - az ágazat az aszá­lyos esztendők miatt a teljes el­lehetetlenülés felé halad. &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents