Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-27 / 296. szám
8 tu Dunántúlt napló 1992. október 27., kedd A „magyar diadalív” Cres szigetén. A Cres (Cherso) sziget gyönyörűen fennmaradt, római kori diadalívét ma a magyarok tiszteletére kellene kibővíteni és újra emelni. Először és kezdetben a saját zsebükből segítették a menekültjeinket és elsőként tértek vissza hozzánk mint turisták. - így nyilatkozott Zdenka Loncar, az abbáziai horvát idegenforgalmi vezető, amikor a környék múltjáról emlékeztünk, a jelenről tanácskoztunk, és a - reméljük - szebb jövőről álmodoztunk. Az „Adria gyöngyének”, a szigetvilág felé vezető kapunak, Fiume üdülőparadicsomának immár harmadik arculatát látom. Az első, monarchiabeli, palotaszállókkal, egzotikus parkokkal, pompás villákkal és sétányokkal ékeskedik. A Frap- part nevű rózsaszín márvánnyal bontottat Lupisz mérnök, a torpedó felfedezője építtette. Ez összefonódik a harmadik, a mostani képpel ellentétes értelemben. Semmilyen vonatkozásban sem robbanékony a hangulat. Csend és béke uralkodik a csodás mediterrán éghajlatban éppúgy, mint Abbázia osztrákolasz idején 1918 előtt és után 1945-ig. Csak a diszkók és a játékkaszinók emlékeztetnek arra. Abbázia - Isztria kapuja hogy a harmadik évezred felé közeledünk. Visszataláltak ide a magyarok, csehszlovákok, osztrákok, németek és főként az olaszok. A forintot Trieszt környékén éppúgy jegyzik, mint a márkát vagy a schillings. A líra viszont majdnem fizetési eszközzé lett Isztriában, mert az árak közel egyharmadát teszik kia az olaszországiaknak. Az üzletekben és vendéglőkben bőséges választék. Élelmiszer, gyümölcs - már a füge is beérett - üdítők, szeszes italok a szerény magyar turistakasszával is hozzáférhető. Éppúgy a cam- ping-díjak és a komp, mely átvisz az álomszerű szigetvilágba. Az öreg matróz Adria-parti olasz táj szólásban arról lelkesedik, hogy együtt van megint a Ferenc József korabeli család horvát-olasz-osztrák-magyar tagozata. Az abbáziai parkban a távol-keleti kaméliacsoport messze túlélte a századik telet. A szállodák nagy része fedett, meleg tengervízi uszodákkal gazdagodott, visszakapják régi nevüket, és az ezeknek megfelelő, hagyományszerű szolgáltatásokat is nyújtják. Kivétel a „Kristal”, mert ennek elődje egy Breiner nevű panzió volt. Itt is, másutt is bőven van parkolási lehetőség és megfelelő közbiztonsági szolgálat az autók, a buszok és a motorcsónakok őrizetére. Tekintettel a nagy keresletre, Fiúméban (Rijeka) aránylag rövid idő alatt és olcsón meg lehet szerezni a nemzetközi motorcsónak- és jachtvezetési engedélyt. Következésképpen feltűnően sok osztrák és német hajó ringatózik az abbáziai, icici és ikai kikötőkben. Sok Trieszt környéki is ide települt át az ottani horribilis taksák miatt. Tito villáját ennek következtében jachtközponttá alakították át az Abbázia-Laurana parton és felszabadították a katonai zárlatot sok Quamero öbölbeli sziget körül. Ezeknek csendje, békessége és páratlan természeti szépsége valóságos turistaparadicsomot nyújt a látogatók számára. Mindenütt kis vendéglők, halászcsárdák, forintvendégek számára is hozzáférhető árakon. Premuda. Molat és más szigetekről sokáig fog lelkesedni a látogató már csak a vendégszerető és barátságos lakosság miatt is. Mindenütt a zamatos, hamisítatlan helyi bor, a „Malvázia” szőlő terméke járja. Fehér és vörös kiadásban egyformán olcsó. Éppúgy, mint az őszi és téli szállodaárak. Az itteni „telelés” iránt Ausztriában és Németországban nagy érdeklődés mutatkozik a lágy éghajlat miatt is. Magyarország felé javítani kellene a vasúti összeköttetésen. J. F. Balvany Az isztriai tengerpart Abbáziánál A Kristal strand Növényvédelmi tanácsadó Talajlakó kártevők A növényvédelmi és termesztési alapvető követelmény az intenzív termesztésnél a talaj lakó kártevők elleni védekezés. A legtöbb árutermelő, illetve kis- kcrttulajdonos talajlakó kártevők közül csak a látható kártevőket ismeri (cserebogárpajorok, drótférgek). Kisebb figyelmet fordítanak a rejtett életmódú (pl. légylárvák), vagy csak a mikroszkóppal, illetve biológiai vizsgálattal meghatározható (fonalférgek) kártevőkre, melyeknek jelenléte csak a növények részleges, vagy teljes pusztulása után szembetűnő. Problémát továbbá - főleg az árutermelőknél - a monokultúrás (ugyanazon növény több termesztési cikluson keresztül történő termesztése) növény- termesztés, ehhez még hozzájárul a folyamatos trágyázás, mellyel „kiegészítjük” a talajt olyan kártevőkkel, melyet a trágyával viszünk ki a területre (pl. lótücsök vagy lótetű). A talajlakók a rovarkártevők speciális csoportját alkotják. Jellemzőjük, hogy életük túlnyomó részét a talajban töltik, a növények gyökérzetével táplálkoznak. Kártételük a fás, lágyszárú, szántóföldi és kertészeti kultúráknál egyaránt előfordulhat. Kártételük március végétől - a talaj felmelegedésétől - a fagyok beálltáig tart, kivételt képeznek a zárt és fűtött termesztő berendezések, ahol kártételükre az egész év folyamán folyamatosan számíthatunk. Szaporodásuknak kedvez a szerves anyagban, gyökérmaradványokban gazdag talaj, a csapadékos időjárás, vagy öntözés. Fertőzési forrásként szerepel az elgyomosodott műveletlen terület (árokpart, egyéb ru- deriális terület) is. Az egyes talajlakóknak a közvetlen tőpusztuláson kívül jelentős szerepük van a hagymás, gumós, répatestű növények tárolhatóságában (eltarthatóságában). A szemmel alig látható rágások, sebzések helyein a terménybe behatolhatnak a rothadást előidéző gombák, baktériumok. Tárolás alatt a kártétel fokozódhat, ha a tárolóhelyiségben magas a hőmérséklet és a relatív páratartalom. Kevésbé ismert kártevők a fonálférgek: apró, mikroszkopikus élőlények. Több száz növényparazita fajuk ismert. Termesztett és vadon élő növényeink bármely részén előfordulhatnak, az elnevezésük is többnyire a károsított rész alapján történik. Legveszélyeztetettebb kultúráink a vetésváltás, talajcsere, talajfertőtlenítés nélküli intenzíven nevelt üvegházi, fóliás zöldség- és dísznövények, ezt követően a szőlő, gyümölcs, fásszárú dísznövények. A közvetlen növénypusztulás ugyan nem következik be (más károsítókkal együtt inkább”, a létrejött mennyiségi és minőségi kártétel mégis jelentős lehet (gyökér-, gumórothadás, levél- és virágdeformáció, leromlás stb.). Fő kártevőként és gyengültségi parazitaként egyaránt megjelenhetnek, ezenkívül vírusterjesztők, kórokozókhoz csatoltan raktári (tárolási) károsodások okozói. Kártételük megjelenési formája változatos, á fontosabb fajoknál a következőképpen nyilvánul meg: Szárfonálférgeknél dísznövények esetében a szár rendellenes vastagodása, görbülése, virághagymák torzul fejlődése, pikkelylevelek vastagodása, levéldeformáció, gyenge színeződés nélküli virágzat, gumók gyűrűs elváltozása. Burgonyán a gumók ólomszürkén besüppednek. Étkezési hagymáknál a dísznövényekhez hasonló vastagodás, répaféléken a karógyökerek rendellenes vastagodása, felrepedése. Uborkán, dinnyén a szár ízközei rövidek, vastagok és görbék. A gumórontó fonálférgek besüppedő foltosságot okoznak, a héj felszakad, kórokozók közvetítésével rothadás következik be. A répafonálféreg kártétele nyomán a répafélék gyökérteste vékony, torzult, rajta járulékos gyökerek tömege („szakállas répa”) jelenik meg. A gyökérgubacs-fonálrétegek szántóföldi zöldségnövények, üveg és fólia alatti zöldség, dísznövények gyökérzetén csapadékos vagy öntözött viszonyok mellett kóros szövetburjánzást, gubacsképződést okoznak. A gyökérzet rendellenesen elágazik. Tóth Béla Orvosírók világkongresszusa Az UMEM és az UMAM ez- évi világkongresszusát Curiá- ban, a hangulatos, kellemes portugáliai üdülő és gyógyfürdő-helyen tartotta meg. A kongresszus programján három téma szerepelt: Kolumbusz felfedező útja. Utópiák: Isten vagy sátán? A jövő építése a múlt tapasztalatai alapján. Három napon keresztül nívós, változatos, érdekes előadások, tanulmányok, esszék, költemények Európából, Brazíliából, Kanadából jött előadói, és képzőművészek vizsgálták, tárták fel az említett kérdéseket. A problémák az orvosírók lelkivilágán átszűrve színes kaleidoszkóppá alakultak fülünk hallatára, szemünk láttára. Jól szervezett kirándulások mutatták be észak Portugália legszebb tájait, kastélyokat, várakat, Coimbrát a portugál „Ox- fordot”, Portót, a híres borvidék központját és kikötőt. A magyar előadás azt az ellentétet emelte ki, amely Európa nyugati része és Magyar- ország sorsa közt jellemezte a világtörténelem folyamatát. Shakespeare szavai: „Szólj kevesebbet, mint mondhatnál” - adták meg az alaphangot és elhatárolták a már elhangzott előadások színes szóbőségétől. Magyarország történelmének éles ellentéte jellemezte az ösz- szevetést. Mikor Kolumbusz bátor hajósaival új földrészt fedezett fel, és hatalmas kincses- kamrát tárt fel az európai fehér ember számára, mi élet-halál harcot kezdtünk a török támadással szemben. Száz évig sikeresen védtük határainkat és Európa nyugati felét. Két évezredes történelmünk során nagyon kevés alkalmunk volt választani jó és rossz, Isten és sátán között. A hit és remény mélyen a lelkekben élt tovább, az elnyomók hirdették és alkalmazták a maguk ideológiáját. fgy volt ez a legutolsó évekig. Erről többet mondani már a napi politika volna. Helyzetünkből adódott és áll fenn, hogy a mi terveink, jövőre vonatkozó ábrándjaink nem szárnyalhatnak a Holdig vagy a csillagokig, nekünk a túlélés a célunk és feladatunk. Konkoly-Thege Aladár Önálló cigány értelmiséget! A Társadalmi Egyesülések Baranya megyei Szövetsége és a Baranya megyei Ifjúsági Cigány Szövetség a cigány nemzetiség kulturális elmaradottságának mérséklése és az önálló nagylétszámú cigány értelmiség megteremtése érdekében programot hirdet meg. Az általános és középfokú képzettségi szint megteremtésében számítunk a Baranyában élő cigány nemzetiségű pedagógusokra. Kérjük, amennyiben segíteni kívánják célkitűzésünk megvalósítását, jelentkezzenek a Pécs, Apáca u. 15. 7621 címen vagy a 10-675, 11-399 telefonszámon. Várjuk továbbá az 1993-ban érettségiző cigány fiatalok jelentkezését is. Szeretnénk elősegíteni továbbtanulásukat, illetve az erre történő felkészítésüket. E két témakörben Török László a TESZ Baranya megyei elnöke és Orsós György Baranya megyei Ifjúsági Cigány Szövetség elnöke november 2-7 között személyes megbeszélésre várja az érdke- lődőket. Előkerült Abbázia szimbóluma.
