Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-14 / 284. szám

1992. október 14., szerda üj Dunántúli napló 7 A politikusok csendes őszt várnak A nyár végi politikai viha­rok sokakban a viharos őszi folytatás félelmét keltették. Ennek kapcsán kértünk „poli­tikai meteorológiai előrejel­zést” társadalmi életünk né­hány közismert személyiségé­től. Katona Tamás, (MDF) a minisztertanács politikai ál­lamtitkára:- Azt hiszem eredményes őszünk lesz, hiszen olyan ambi­ciózus törvényhozási programja van az országgyűlésnek, ami­nek a végrehajtására talán nem is lesz képes. De ez az elmúlt két évben is így volt. Már hoz­zászoktunk, hogy minden héten átengedjük magunkat a politikai viták „húsdarálóján” és a „vé­rünkkel” hozzuk meg a törvé­nyeket. Lehet, hogy talán nem mind lesz tökéletes, (ami futó­szalagon készül nem is lehet az), de muszáj megszületniük, ha Európához akarunk hasonlí­tani, ha hozzájuk akarunk al­kalmazkodni. Oly sokszor volt már forró tavaszunk, forró őszünk, hogy végre ideje egy kicsit eredményesebb őszt várni. A parlamentnek véget kell vetnie a rádió és televízió körül kialakult áldatlan és tragi­komikus helyzetnek, ami miatt a józan emberek röhögnek raj­tunk Európában. El kell fogadni a nemzetiségi törvényt, amely­ben valamikor már példát mu­tattunk a világnak. Most újra rajtunk a sor, meg kell mutat­nunk, hogy nem csak papolni tudunk a kisebbségek jogairól. Ebből az is következik: normá­lis őszre számítok. Dr. Tardos Márton, (SZDSZ) országgyűlési frakcióvezető:- Nagyon csendes, napsüté­ses őszre számítok és remélem, hogy senki nem támaszt maga körül majd jeges viharokat. Na­gyon sajnálatosnak tartom, hogy a vélemények az alkotmá­nyos csatornákon nem tudnak illeszkedni, szinte lehetetlen a nézeteket harmonizálni, az el­lentmondások miatt egyre han­gosabb az utca. Az alkotmányos politizálás velejárója, hogy az egyik politikai erő másként ítél meg bizonyos kérdéseket, mint a másik, másként értékeli a tör­vényeket, vagy éppen a köztár­sasági elnök jogkörét - ez sze­rintem természetes dolog. De az már nem az, ha ezeket a konflik­tusokat kivisszük az utcára, ha valaki kimondja magáról, hogy egyedül ő látja helyesen a prob­lémákat és aki nem úgy értel­mezi azokat, akár rendőri erővel is hajlandó „rábeszélni” a maga igazságára. Tévúton jár és könnyen vihart kavarhat maga körül, veszélybe sodorhatja a társadalmat az ilyen nézet. Rengeteg erőt elvesznek a má­sodlagos ügyek, és emiatt nincs idő a gazdasági krízis problémá­ira figyelnünk. Dr. Vastagh Pál, (MSZP) országgyűlési képviselő:- Nem szabad feladni a re­ményt, hogy parlamenti keretek között folytatódjon a magyaror­szági rendszerváltás, de látni kell, hogy vannak erők is, ame­lyek az utcát, a demonstrációt, az éhségsztrájkot gondolják a megfelelő eszköznek. A tünte­tés, a felvonulás, politikai alap­jog, el tudom tehát fogadni, hogy bizonyos körök a politikai nyomásgyakorlásnak ezt a for­máját válasszák. Más a helyzet, ha ezek a megmozdulások egy politikai forgatókönyv részei, akkor nehéz a jövőbe látni. Ez­zel együtt, csendes őszre számí­tok. Dr. ómolnár Miklós (FKgP) országgyűlési képviselő:- Azt remélem, hogy mind­két oldalon kisülnek a felesle­ges energiák és mindkét oldal végre igyekszik az együttmű­ködést keresni. Annyi minden áll előttünk, annyi mindent kel­lene indulatok, érzelmek, látvá­nyos összecsapások nélkül el­végezni ... A kormánypárti ol­dalon talán bizonyos fokú lelki- ismeretfordulás lehet a túlfű­töttség oka, hiszen az elmulasz­tott lehetőségeket, a meg nem tett lépéseket nem lehet pótolni. A másik oldalon a választások elvesztéséből adódó csalódott­ság érezteti még mindig a hatá­sát és ez a természetes állapot, hogy az ellenzék a dolgok köz­vetlen alakulásába végül is nem szólhat bele. Ez a kétféle indu­lat, csalódottság, frusztráció csap össze, talál hívekre, s már-már a józan észt is háttérbe szorítja. Dr. Kéri József politológus:- A most napirenden lévő po­litikai problémák mind alkal­masak volnának arra is, hogy csendben, békésen megoldód­janak, de ugyanígy a legheve­sebb összecsapásoknak is forrá­sai lehetnek. Ha kellő politikai önmérsékletről és türelemről tesznek tanúbizonyságot az érintettek, akkor csendes, békés ősz előtt állhatunk. Dűlőre le­hetne jutni a médiavitában, meg lehetne hozni azt a 3-4 alapvető törvényt, ami nélkül elképzelhe­tetlen a politikai továbblépés. Az igazi nagy kérdés: lesz-e elegendő politikai erő beis­merni, hogy a sokadik optimista gazdasági prognózis is kipuk­kadt és szembenézünk-e végre az általános lepusztulással? Dr. Bihari Mihály politológus:- Sajnos a konfliktusok éle­sedni fognak a következő he­tekben és talán a problémák nem is maradnak majd meg az intézmények falain belül, meg fogják mozgatni a társadalom egyes rétegeit. Ezért úgy gondo­lom, ha nem is lesz forró ősz, de kemény, éles politikai küzdel­mekre kell számítani. Az eg­zisztenciális feltételek romlot­tak, a tömegek sokkal rosszab­bul élnek, mint korábban, ezért mielőbb meg kellene állítani a munkanélküliség rohamos emelkedését. Különösen veszé­lyesnek tartom az ifjúság, a 14-25 éves pályakezdők tengő- dését. A másik a privatizáció. Ezt az országot egyedül a gaz­dasági teremtőerő húzhatja ki a pácból. E két probléma megol­dását én mindennél előbbre he­lyezném, ha a politikai konflik­tus csendes megoldását szeret­nénk elérni. Deutsch Tamás, (FIDESZ) országgyűlési képviselő:-A bizonytalan közhangulat rosszkedvet teremt az ország­ban s ez nem tartható sokáig. Ilyen körülmények között teret kaphatnak az olyan szélsőséges megnyilatkozások, mint ami­lyen a Csurka-pamflet volt, vagy a kétegyházi, a túrái, a po­zsonyi túlkapások. Ezek nem segítik a közhangulat feloldását és nem is csak a kormánypárt, vagy csak az ellenzék hozzáál­lásán múlnak. Egyedül a szélső­séges politikai erők érdeke lehet a most meglévő feszültségek fenntartása és szítása, de meg kell nyugtatnunk az embereket: nincs ok az aggodalomra, az al­kotmányosság stabilan műkö­dik, a rendet, a demokráciát nem fenyegeti semmilyen ve­szély. Az ősz a megnyugvás időszaka lehet, annak a folya­matnak a kezdete, amikor végre feloldódik a kölcsönös bizal­matlanság a felekben. Be ke Kata, (független) országgyűlési képviselő:- Nem szeretném összeke­verni a tényeket a vágyaimmal, de alapvetően optimista vagyok és reménykedem a társadalom józanságában. Az emberek mil­lióit nem a politikai viharok ér­deklik, hanem az állandóan romló életkörülmények, a csődbe menő munkahelyek. Az emberek tudják, hogy semmin sem tudnak javítani azzal, ha beverik az üzletek ablakait és fegyverrel a kézben rohangál­nak az utcákon, legfeljebb a te­herbírásukat teszik újabb pró­bára. Ami szomorúvá tesz: van­nak olyan országgyűlési képvi­selők, akik esküt tettek a törvé­nyességre, az Alkotmányra, mégis azt hiszik, hogy az utcán lehet eldönteni olyan kérdése­ket, amelyek eldöntésének egyedüli szintere a parlament lehet. Egyszóval: reményekedem a csendes politikai őszben. (somfai) Ülésezik az Országgyűlés Fotó: Läufer László Menj Keletre! Nemcsak gyárat, bankot is nyitott az Opel Göncz Árpád hivatalosan is felavatta a General Motors Hungary szentgotthárdi gyárát. Csak emlékeztetőül: a General Motors Hungary gyártósoráról ez év március 13-án gördült le az első magyar Opel Astra, a motorgyártás pedig 1992 július 24-én indult meg. Az pedig már történelem, hogy a több éves tárgyalássorozat befejezéseként 1990 júliusában kétharmados GM többséggel jött létre a Ge­neral Motors Hungary. 1991 januárjában kezdődtek meg az építkezések, majd 250 millió német márkával induló beruházást 400 millióra egészí­tette ki a világcég - emlékezte­tett beszédében Ernst A. Hof­mann, a GM Hungary vezér- igazgatója, aki többek között elmondotta, hogy a magyar és az európai utakon már ezerszám futnak a Szentgotthárdon készí­tett Opel Astrák. Ezek egyikét próbálta ki egy rövid tesztút során Göncz Ár­pád is, aki válaszában kiemelte, nagyra értékeli a GM magyar- országi tevékenységét, azt a szellemet, amely a nagyberuhá­zást végigkísérte. Az eddigi statisztikák szerint egyébként a Szentgotthárdon gyártott Astrák nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az eladásokat tekintve ma Ma­gyarországon az Opel az első­számú nyugati autómárka. Az elhangzott beszédből az ünnepségen jelenlévők meg­tudhatták, hogy nemcsak az Astra gyár és a motorüzem a korszerű; a GM értékesítési po­litikája is naprakész: a vezér- igazgató bejelentette, hogy ok­tóber 5-étől, hétfőtől Magyaror­szágon valamennyi Opel típus 38 márkakereskedőnél az OTP bankkal kötött megállapodás alapján hitelre is vásárolható. És még egy újdonság: a GM bank lehetőségével élve ezentúl lízingelni is lehet az Opeleket. A hivatalos gyáravatás al­kalmával lépett a nyilvánosság elé első ízben Magyarországon Louis R. Hughes, a General Motors Europe új elnöke is, aki elmondta: sokan megkérdezték tőle, megbánták-e a magyaror­szági beruházást. „A döntés egyáltalán nem bántuk meg. Az önök országa jelentős lépéseket tett a piacgazdaság létrehozása felé. Éppen ezért továbbra is ki­váló üzleti lehtőségeket kínál Európa ezen változó régiója” - mondta Louis R. Hughes, s még hozzátette: „A régi amerikai mondás, a Go West, azaz menj nyugatra megváltozott. A mai jelszó Go East! Menj Keletre! Nos, mi már itt vagyunk!” Részvényes üdülés konténerekben Körvonalazódik a Kon-Tour Ha mind az ötezer kibocsátott részvény gazdára talál, akkor a decemberi alakuló közgyűlésen eldől: a jövő nyáron üdülhet­nek-e az olasz, szlovén, görög tengerparton és a hazai üdülőhe­lyeken felállított, minden ké­nyelemmel ellátott, 4-6 szemé­lyes konténerekben a részvé­nyesek és a fizető vendégek. Ha a tízezer forintos részvényekből összejön az ötvenmilliós alap­tőke, akkor a konténeres turiz­must hazánkban elsőként indít­hatja a pécsi Kon-Tour Idegen- forgalmi Szolgáltató és Keres­kedelmi Rt. A 20 lábas, az ISO nemzet­közi szabványnak megfelelő, a lakókocsiknál tágasabb és na­gyobb kényelmet nyújtó konté­ner 13 négyzetméteres, össz­komfortos zárt terében a klíma- berendezéstől a mikrohullámú sütőig minden megtalálható. Az 5 négyzetméteres lenyit­ható terasz tovább növeli a ké­nyelmet. A konténer vonaton, vagy közúton oda telepíthető té- len-nyáron, ahol érdemes üdülni, ahol vonzó a szezon. Az alapítók által megálmo­dott és kialakított konténer már sikerrel mutatkozott be az őszi BNV-n, hétvégeken a pécsi vá­sártéren lehetett látni, rövidesen a belvárosban állítják fel. A szeptember végi nyitány óta eddig többszáz Kon-Tour Rt. részvényt jegyeztek a Sió Toumál, a Balaton Touristnál, a budapesti Quaestor Brókerház­nál és Pécsett, a Mecsek Tou­ristnál, valamint a Konzum Áruház épületében a Telekábel irodájában és a Szigetvári Taka­rékszövetkezet kirendeltségén. E kötvények kelendősége mel­lett sok minden szól: részvé­nyenként és évente egy nap in­gyenes üdülési lehetőség, első kibocsátású részvényként az ára levonható az adóalapból, az osztalék után csak 10% szemé­lyi jövedelemadót kell fizetni. Ä részvényesek a járandóságu­kon felül, és természetesen azok a fizető vendégek is üdülhetnek a lakókocsiknál kedvezőbb áron a lakó-konténerekben, akiknek telik üdülésre, de nem futja részvényre. M. L. Kötelező vagyonnyilatkozat! MEGRENDELŐLAP Megszületett a döntés: no­vember 30-ig minden olyan magyar állampolgárnak, aki 1988 január elseje után a szemé­lyi jövedelemadó-törvény hatá­lya alá tartozó jövedelemmel rendelkezett függetlenül attól, hogy volt-e adófizetési kötele­zettsége, vagy sem - vagyonbe­vallási kell készítenie. Dr. Minarik Györgyöt, az APEH elnökét kérdeztük a leg­fontosabb tudnivalókról.-A vagyonnyilatkozat intéz­ményét 1992. január 1-től is­meri a törvény, de az akkor szü­letett végrehajtási utasítás még nem tartalmazta a vagyonnyi­latkozat benyújtásának időpont­ját. A kormány mostani döntése ezt a hiányt pótolta. E lépésnek vannak már előzményei, hiszen amikor 1988-ban bevezették a személyi jövedelemadó rend­szert, már akkor lehetett önkén­I. \ 5. .9- 3 it I lí C .11. tes alapon vagyonbevallási ké­szíteni. Akkor mintegy hatvan­ezren éltek ezzel a lehetőség­gel. Most sokkal szélesebb kört érint a rendelkezés, gyakorlati­lag minden, jövedelemmel ren­delkező magyar állampolgárra - még a nyugdíjasokra is - kiter­jed a törvény hatálya.- A mostani rendelkezés vég­rehajtása mintegy fél milliárd forintjába kerül az államnak. Mi indokolja most ezt a rendkí­vüli kiadást?- Az a cél, hogy az adóható­ság ellenőrzései során meg tudja állapítani a bejelentett jö­vedelem és az időközben bekö­vetkezett vagyonosodás között van-e összefüggés, vagy nincs? Nyilvánvaló, ez azokat érinti, akik mondjuk évi 200 ezer fo­rintos jövedelmet vallanak be, de egy-két év alatt villát, nyara­lót, drága autót is vettek. Megrendelem az Új Dunántúli Naplót..................................................................példányban. A példányonkénti lap vásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap ! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft — Sokan tarthatnak attól, hogy ez a nyilatkozat például egy későbbi vagyonadó alapja lehet.. . Nem zárom ki, hogy ez a probléma egyszer még majd napirendre kerül, de a mostani nyilatkozatnak semmi köze nincs ehhez. Most három kérdő­ívet kell kitölteni személyi la­pot, az ingatlanokra és az ingó­ságokra vonatkozó ívet. Sem a takarék-, sem a devizabetétben lévő megtakarításokat nem kell feltüntetni, de be kell írni az adósságokat és a hiteleket, hogy az illető jövedelmi helyzetéről valós kép születhessen.-Hogyan lehet hozzájutni a nyomtatványokhoz ?- Az adóhivatalok - az adó- bevallási lapokhoz hasonlóan - postán küldik meg mindenkinek a szükséges nyomtatványokat. (somfai) EGYÉNI ELŐFIZETŐ ESETÉN KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN Név; .................................................Cég neve :................................... C int:...................................................Címe:.......................................... A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a...........................................................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás Ü í I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents