Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-14 / 284. szám
aj Dunäntült napló 1992. október 14., szerda Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma Jobboldali radikalizmus tegnap és ma Ki, kit képvisel? Ezzel a címmel szervezett tudományos kerekasztal beszélgetést október 8-án a Politikatudományi Alapítvány. A bevezető referátum tartására Ormos Mária akadémikust kérték fel, aki nagyívű előadásában áttekintette történészek között a nácizmus értelmezése körül kialakult vitákat. A 80-as évtizedben jelentek meg azok az új kutatási eredményeket is tartalmazó művek, amelyek behatóan elemzik a politikai rendszer és a gazdasági szféra összefüggéseit a hitleri Németorsz- gában. A tudósok között konszenzus alakult ki, amely szerint 1936-tól a politikai rendszer dominanciája egyértelmű a gazdaság felett. Ugyanakkor a háború kirobbantását a gazdasági irányító réteg is szorgalmazta az 1937-38-ban kialakult súlyos gazdasági válságjelenségek miatt. A legújabb, a minKoalíció a városért Az Új Dunántúli Napló szeptember 26-i számában címoldalán közölte a hírt: megalakult a „Pécsi Liberális Koalíció”. Mi ez, kik az alapítói, mik a céljai? Ezekre a kérdésekre igyekszem itt rövid választ adni. Tehát: a PLK kezdeményezői Pécs város Önkormányzta SZDSZ rakciójának számos tagja, az Eötvös József Kör, a Pécsi Szabadelvű Páholy tagjai és párton kívüli értelmiségiek. Célja: a város liberális értékrendet valló értelmiségének, gazdasági szakembereinek együttműködése, tagsági vagy pártelkötelezettség nélkül. Olyan együttműködésre gondolunk, amely különféle szakmai kérdések, problémák megoldásával segíti a jobb és eredményesebb várospolitikát. Olyan Liberális Kolícióként, mely Pécs szabadelvű polgársága és a polgárok által választott szabadelvű városi képviselők között kötődik. Pécs legjobb hagyományainak, értékeinek megőrzése, s ezzel együtt az új életképes település- és foglalkoztatás-szerkezet kialakítása a feladat, melyre szövetkezünk. Hasznára lesz ez a városnak és minden lakójának, hogy „boldogulni és boldogan élni”, itt és most lehetséges és érdemes legyen. Papp Béla önkorm. képv. dennapi életre vonatkozó kutatások azt igazolják, hogy a nácizmus nem modernizálta a német társadalmat. A magyar múlttal foglalkozó Szinai Miklós referátumában azt bizonyította, hogy bár a szélső- jobboldali radikális pártok és mozgalmak működtek a két világháború között Magyarországon, megerősödni, hatalomra jutni csak a náci megszállás után, a német fegyverek segítségével tudtak. Erényi Tibor arra mutatott rá, hogy a szélső- jobboldali és a baloldali radikalizmus között érintkezési pontok találhatók és ezek alapos kutatása szükséges. Felhívta arra a történelmi tényre is a figyelmet, hogy nyomorgó tömegekkel „igazi” parlamenti demokráciát működtetni nem lehet. A j,ma” keretei között Szilágyi Ákos a megerősödő orosz szélsőjobboldali mozgalmakról Magyarország polgárai vagyunk. Olyan hazában akarunk élnij.amely jogokat, rendet, tisztességes megélhetést biztosít nekünk is, gátat vet a ránk leselkedő durva erőszaknak, elhallgattatja a létünket fenyegető ideológusokat. Megtaposott és kiszolgáltatott kisebbségként nekünk mindenkinél jobban érdekünk, hogy hazánk a demokrácia európai útján folytathassa történelmét, helyet, egyenlő jogokat és félelem nélküli életet biztosítva minden fiának. Szeptember 12-én két ember halt meg Túrán, két cigány, akiket körtelopás közben lőtt le a mezőőr. A mezőőrt letartóztatták. Ő azt vallotta, hogy véletVálasz a Dunántúli Napló 1992. szeptember 29-i számában „Vita a nyelvtanításról” c. cikkre. Tisztelt Tanárnő! Ön sajnálatos módon félreérti vagy félremagyarázza a DN szept. 21-i számában megjelent „Középfokú nyelvvizsga = Nyelvtanár?!” c. írás tartalmát és szándékát, amikor azt az orosz szakos átképzés tanárokra vonatkoztatja. Az említett írásban utalás sem esik az orosz szakos tanárokról, akik arra kényszerülnek, hogy munka mellett egy másik idegen nyelvet tanuljanak. Hiszen nekik rábeszélt és részletesen elemezte azt a tényt, hogy e gondolatkörnek milyen komoly hagyományai voltak Oroszországban. Héthársi Magdolna az NSZK-ban választási sikereket elérő szélső jobboldali republikánus párt politikájáról és múltjáról beszélt, míg Lugosi Győző a francia Le Pen által vezetett rasszista Nemzeti Front szalonképessé válását mutatta be. Szabó Miklós és Szálai Pál a mai magyar szélsőjobboldali eszmék veszélyeire hívták fel a figyelmet, melyek közé a popu- lizmust, a nacionalizmust, a múlt átértékelésére irányuló törekvéseket, az antiszemitizmust, idegengyűlöletet, illetve a területi revízió gondolatát sorolták. Bayer József azokat a nemzetközi viszonyokat elemezte, amelyek segítik a szélsőjobboldali mozgalmak térnyerését: a jóléti állam összeomlását, a kialenül sült el a puskája, amint őt a nylon zacskóba pakolt körtével megtámadták. Kétszer véletlenül sült el a fegyver. A tanuk pedig azt állítják, korántsem volt ez véletlen, hiszen a mezőőr többször is tett olyan megjegyzést több ember előtt, hogy ezeket a cigányokat ki kell irtani. A két szerencsétlen embert közvetlen közelről érte a halálos lövés, a férfit a nyakán, a nőt a mellén, még a kezét is átlőtte, a kezét, amelyet a mellére szorított és könyörgött ne ölje meg, gyermekei vannak. A sajtóban, rádióban, televízióban részletesen beszámoltak a szörnyű eseményről, amely megbolynári diplomájuk van, és ami ennél is fontosabb, tanári lelkiismeretük! És ez biztosíték arra, hogy egy második vagy harmadik idegen nyelvet is el fognak sajátítani, és eddigi tanári tapasztalatukat annak tanítása során is kamatoztatni fogják. Az írás a kontárkodás és a kontárok ellen emelt szót, és a szándéka az, hogy a közvélemény figyelmét felhívja arra a tényre, hogy tanári munkához, a tanításhoz is kell szakképzettség és szakértelem ugyanúgy, mint pl. az orvosi vagy mérnöki munkához. Nem egyedül vagyok, aki úgy gondolja, hogy lakuló Észak-Dél ellentétéből fakadó idegengyűlöletet, a jóléti sovinizmus megjelenését, a tömegkommunikáció felelősségét, mely segíti a tekintélyelvű populizmus igehirdetését. Az utolsó felkért előadó Agárdy Péter egyrészt a társadalomban élő reakciókat mutatta be, mely- lyel „fogadják” a szélsőjobboldali radikális eszméket, másrészt múlt és jelen eszméi közötti eszmetörténeti kapcsolatokra, strukturális analógiákra utalt. A konferencia hozzászólói fontosnak ítélték a téma tudományos elemzését, felhívta a figyelmet arra, hogy a szélsőjobboldali radikalizmus nemzetközi színterén felerősödő jelenség, mellyel szembeszállni csak erős parlamenti rendszert működtető civil társadalom tud. Laczkóné dr. Tuka Ágnes gáttá a közvéleményt. Van, aki azt mondja, egyedi esetről van szó, mások etnikai, faji ellentétekről beszélnek. Az bizonyos, és ebben többen a politikusok közül is egyet értenek, kapcsolat van a kétegyházi gyújtogatás és a gyilkosság között. Nem véletlen, hogy a két eset majdnem egyidőben történt. A mezőőrt felbátorította a Kétegyházán történt gyújtogatás. Tiltakozunk a baranyai cigányság nevében az ilyen szörnyű tettek, az erőszak elharapó- zása ellen. Kalányos Ferenc A Független Cigány Szövetség Baranya Megyei Szervezetének elnöke nagyon időszerű lenne, ha a pedagógus-társadalom a szakma becsületének megőrzése érdekében nem tűrne kontárkodást! Arról lehet vitatkozni, hogy vajon „düledező házunkat” kell-e - mint Ön írja - „lassan, fokonként - áldozatok árán az Európa-ház egy részévé tennünk”. Részemről inkább egy olyan nagy, sokablakos ház felépítését támogatnám, ahol minden becsületesen dolgozó embernek megvan az őt megillető, európai polgárhoz méltó helye. Gyurkóné Bohuss Sarolta egyetemi nyelvtanár Nem vitatkozni kívánunk Pataki Györggyel vagy Petrasovits Anna követőivel, de minthogy az Új DN szeptember 30-i számában az MSZDP Baranya Megyei Szervezete Elnöksége nevében mint elnök nyilatkozott, kötelességünk, hogy állításainak valóságáról, az olvasókat tájékoztassuk. Az „MSZDP szakadár cso- porf’-jának nevezett MSZDP-tagság képezi jogszerűen és kizárólagosan a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis jogerős ítéletében részletes indoklással megállapította, hogy Petrasovits Anna pártelnöki megbízatásának megszüntetése a jogszabályoknak és pártunk Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően történt. Ennélfogva érvényesnek ismerte el az 1992. április 25-26-i kongresszus határozatait, így ifj. dr. Borbély Endre pártelnökké való választását és az új SzMSz érvényességét is. A Legfelsőbb Bíróság döntése eredményeként a Fővárosi Bíróság Petrasovits Anna helyett ifj. dr. Borbély Endrét jegyezte be az MSZDP képviselőjeként. Újra folyósítják az MSZDP részére a jogvita befejezéséig visszatartott állami támogatást. Téves az az állítás, hogy az áprilisi kongresszuson a komlói I. számú alapszervezet a Baranya megyei szervezetet akarta képviselni. A korábbi és a jelenlegi SZMSZ is egyértelműen kimondja, hogy csak az alapszervezeteknek van kongresz- szusi küldöttállítási joguk, és a küldöttek csak alapszervezeteiket képviselik. A megyei szervezetnek kongresszusi szerepe nem volt és nincs. Müller úr tehát a való jogi helyzetről adott tájékoztatást Pataki Györgynek a Szociáldemokrata Híradóban. „A Komlón megrendezett Kedves Barátom! Engedd meg, hogy így szólítsalak, hisz régi és új közös sorsunk felhatalmaz erre. Nem akarom újra elismételni azt, amit már te leírtál a múlt heti cikkedben. Igazat Írtál. Űgyanakkor kevés esélyt látok arra, hogy jogos észrevételeid bárhol is meghallgatásra találjanak, nem is beszélve a bajok orvoslásának lehetőségeiről. De abban nem adok igazat, hogy elfelejtettek. Lehet, hogy a hivatalos politika már leírt benmegyeinek feltüntetett gyűlés” Pataki-féle jellemzése is megalapozatlan. Ugyanis az áprilisi kongresszus rendelkezéseinek egyértelmű érvényessége folytán, amire nem hat ki az, hogy valamelyik alapszervezet elküldte vagy sem a küldötteit, egyik-másik alapszervezet vagy volt megyei szervezet elis- meri-e, vagy sem a kongresz- szust, annak rendelkezései minden párttagra, alapszervezetre és megyei szervezetre kötelezők, akik magukat MSZDP-tagnak, illetve MSZDP-szervezetnek vallják. Ennélfogva Pataki Györgynek és az elnökségnek egyértelmű kötelessége lett volna, hogy a küldöttgyűlést, a megyei tisztségviselők és az országos választmány két megyei tagjának megválasztására a kongresszus utáni két hónapon belül összehívja. Mivel sem Pataki, sem Petrasovits-párti elnökségi tagok - ismételt kérés ellenére - a megyei küldöttgyűlést nem hívták össze, nélkülük vált szükségessé annak megtartása és a tisztújítás, új elnevezéssel - a megyei szervezet vezetőségének megválasztása. Az igaz, hogy az augusztus 29-i komlói küldöttgyűlésen négy alapszervezet küldötte nem jelent meg, de ez nem érinti a megyei szervezet jogszerű megalakulását. Pataki György tehát nem jogosult sem az MSZDP megyei elnökeként, sem a megyei elnökség nevében eljárni, mert párt-tisztségviselői megbízatása 1992. június 26-ával megszűnt. A szervezet képviselője az augusztus 29-i küldöttgyűlésen megválasztott Simon József megyei elnök és a megyei vezetőség. Az MSZDP Pécs-Baranya megyei Szervezetének vezetősége nünket és igyekszik ránk fátyolt bontani, de mi nem felejtjük el egymást. Vagyunk, akik személyesen is szeretnénk találkozni veled. Mivel a cikked végén nem írtad ki a neved, ezért keresünk meg az újságon keresztül. Szeretettel várunk a Történelmi Igazságtétel Bizottság helyiségében Pécs, Lyceum u. 7. október 16-án pénteken, 10-12 óra között. Olyan 56-osokkal találkozol ott, amilyen jómagad is vagy. Vaj gert György Félelem nélküli életet! Lehet-e vitatkozni a szakképzettségről? T. F. sorstársunkhoz Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Még terhelhető? Döbbenten olvasom a Földművelésügyi tárca miniszterének nyilatkozatát, mely szerint a mezőgazdaság „még mindig húzóágazat, még terhelhető ..., exportszaldója pozitív ..., örülnék, ha a mi iparunk csak olyan problémákkal küszködne, mint a mezőgazdaság”. Hát itt tartunk már? Ezeket a tárca felelős minisztere mondja, akinek tudnia kell, hogy két éve már szinte nincs műtrágyaszórás, nincs beruházás, csak visszafejlesztés, hogy egy év alatt 280 ezer család levágatta a teheneit, hogy a vagyon felélése mellett is tömeges a csőd a szövetkezetekben, hogy .. . nem is tudom, egyáltalán soroljam-e még! Mert a sorolás hosszú, fájdalmasan hosszú lehetne! Nem akarok kifejezéseken lovagolni, de a mezőgazdaság a múlt rendszerben is sokkal inkább volt teherviselő ágazat, mint húzóágazat. Az is nagy dolog! De hát ebben a nyilatkozatban nem ez a lényeg, ebben az a fontos, hogy ezt a földművelésügyi miniszter teszi, akinek személy szerint és hivatalának is pont a mezőgazdaságért kellen munkálkodnia, és nem ellene tevékenykedni. Ne örvendezzen! Ugyanis az ipari tárca vezetése felvállalta az ipari szektor érdekeit, erős lobbyt alakított ki, és jól tette! Tehette is, mert a földművelésügyi tárca meg pont ellentétesen járt el, a mezőgazdaság kiszipolyozására vállalkozott, ami már meghaladja azt a mértéket, hogy csak az agrárium látja kárát, ezt már az egész lakosság fogja érezni. Az ipart és a mezőgazdaságot egymással szembe állítani oktalanság, mert a gazda nem tud mikroelektronikus úton vezérelt szemenkénti vetőgéppel vetni, ha az ipar csak kőbaltát tud gyártani, és azt is drágán. Nekünk együtt kell a korszerű ipar és a korszerű mezőgazdaság, a két ágazat közötti egyensúlyi arány a lényeg, ez viszont nálunk, Magyarországon már teljesen felborult. A termelők fenyegetése helyett ezzel már foglalkozhatna a FM tárca, mert ezen volna mit javítani. Összehasonlításul: 1 kg nitrogénért Magyarországon 5,1 kg, Németországban 2,9 kg, 1 liter gázolajért Magyarországon 5,9 kg, Németországban 1,2 kg, 1 traktor LE-ért Magyarországon 6,2 kg, Németországban 2,6 kg búzát kell adni! Akkor, amikor 1 óra béréért Németországban 33 liter, Magyarországon 4 liter gázolajat adnak! És még terhelhető a mező- gazdaság? De hiszen akkor ez már szakító-próba! Buzássy Lajos Agrárszövetség
