Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-13 / 283. szám

1992. október 13., kedd aj Dunántúli napló 7 Vállalkozó szemléletű kórház Szigetváron Missziós nyilatkozat Lassúbb ütemben? Kárpótlás Életjáradék jegyre A törvény betűje szerint mindazok, akiket a múltban va­gyoni sérelem ért, a saját jogon kapott kárpótlási jegyüket élet­járadékra válthatják. Mint azt dr.Szabady Attila, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hi­vatal munaktársa elmondta, a kárpótlási törvény alapján élet­járadék annak a kárpótlásra jo­gosultnak jár, aki 1991. decem­ber 31-ig betöltötte a 65. életé­vét, vagy munkaképességét le­galább 67 százalékban elvesz­tette.- Kell az életjáradék után jö­vedelemadót fizetni?- Nem. A jogosultat az élet­járadék élete végéig megilleti, halála után azonban a hozzátar­tozók nem örökölhetik. Sem bí­rósági, sem más módon nincs joguk az összeg folyósítását kö­vetelni. Éppen azért nevezik életjáradéknak, mert csak a jo­gosultat illeti meg, igaz őt kor­látlan ideig.- Mikortól és meddig kap­hatnak életjáradékot a csökkent munkaképességűek ?- Mindez nincs életkorhoz kötve. A csökkent munkaképes­ség miatt kapott életjáradékot a nők 15, a férfiak 12 évig kaphat­ják. A folyósítás annak az év­nek az utolsó napján szűnik meg, amikor a 12, illetve a 15 év lejár. Ez az ellátás sem örö­kölhető. Ha a jogosult időköz­ben meghal, a fennmaradó ösz- szeg nem folyósítható tovább a hozzátartozók részére.-Mekkora összegű életjára­dékot kapnak az érintettek?- Az életjáradék havi össze­gét a jogosult életkora, neme és a kárpótlási jegy értéke hatá­rozza meg. A csökkent munka- képesség alapján kapott életjá­radék esetében nem számítják be az életkort.- Hogyan kell igényelni a kárpótlásnak ezt a formáját?-Amikor ki-ki megkapja a kárpótlási jegyét, kilencven na­pig gondolkodhat, miként kí­vánja felhasználni. Ha az életjá­radék mellett dönt, akkor a la­kóhely szerinti társadalombiz­tosítási igazgatóságon kell je­leznie a szándékát. Ez azt je­lenti, hogy a kárpótlási jegyét átruházza a TB-re, ennek fejé­ben utalják ki az életjáradékot.- Mennyi ideig tart a döntés?- Alig kell rá várni. Ha valaki mondjuk októberben kapja meg a kárpótlási jegyét, és azonnal bejelenti a szándékát, már októ­bertől folyósítják számára az őt megillető összeget, függetlenül attól, hogy mondjuk csak de­cemberben bírálják el az ügyét. A 90 napos igénybejelentési ha­táridőt érdemes betartani, mert elmulasztása jogvesztéssel jár. (újvári) A városi kórházban tartot­ták meg Szigetváron a leg­utóbbi képviselőtestületi ülést, amely előtt a városatyák meg­ismerkedhettek az intéz­ménnyel, annak munkájával. A kihelyezett ülés apropójául a kórház missziós nyilatkoza­tának ismertetése szolgált, amelyet országosan is az elsők között dolgoztak ki. Mint dr. Bacsa Barnabás or­vosigazgató elmondta, a misz- sziós nyilatkozat elsősorban vállalati kultúrákban alakult ki, kifejlesztése az USA-ban indult meg és elsőként ott vette át az egészségügy is az alkalmazását. A missziós nyilatkozat tulaj­donképpen az adott intézmény hitvallásának, küldetésének megfogalmazását jelenti, célja meghatározni a kórház helyét az adott környezeten belül, illetve összehangolni a feladatokat a célokkal. Nyitott minden beteg számára- A jövő teendőinek megfo­galmazása egyben a múltra is emlékeztet, közel száz évvel ezelőtt, 1895-ben kezdte meg működését Szigetváron 42 ágyon a kórház három orvossal és három ápolóval. 1948-ban az addig osztatlan kiskórházból ki­alakítottak három osztályt, az ambulanciákon beindultak a szakrendelések is. 1980-ban át­adták az új pszichiátriai intéz­ményt 310 ággyal, '88-ban pe­dig átköltözött az általános kór­ház is az új épületbe. Jelenleg 589 ágyon, 13 fekvőbeteg osz­tályon nyújt ellátást a kórház 297 szakdolgozója, az éves költségvetésünk megközelíti a 400 millió forintot. Célunk: jó szakemberekkel és megfelelő műszerezettséggel biztosítani a kor színvonalának megfelelő orvosi ellátást betegeink szá­mára. Szigetváron többször megfo­galmazódott az a gondolat, hogy túl nagy a város méretei­hez képest ez a kórház, mert mindössze 40-45 000 ellátandó ember tartozik ide a városból és annak közvetlen vonzáskörze­téből. Az orvosigazgató azon­ban felhívta a figyelmet, hogy a városi feladataikon túl megyei célokat is szolgálnak, például az alkohológia valamint a neuro­lógiai és neuropszichiátriai osz­tályon megyei szinten közel 130-150 000 ember ellátását biztosítják. A szocioterápiás osztály is Baranya egész terüle­téről vesz fel betegeket rehabili­tációs célú foglalkoztató terápi­ákra, átmeneti intézmény funk­ciókkal. A pszihoterápiás osz­tály sajátos lelki gyógymódot igénylő pácienseket fogad ön­kéntes alapon, területi megkötés nélkül. A sebészeti osztályon különböző új műszerek segítsé­gével, a központi műtőblokkban érsebész közreműködésével felkészült team végzi a komoly érsebészeti műtéteket, amely tevékenységet szintén a megye egész területére kiteijesztették. A laparoscopiás műtéti techni­kát a sebészet, a baleseti sebé­szet, valamint a nőgyógyászat is alkalmazza még ebben az év­ben. A magas szív- és keringési megbetegedések és halálozások miatt a belgyógyászati tályon létrehozzák a kardiológiai rész­leget, amelynek tárgyi és sze­mélyi feltételei adottak. A köz­ponti laboratóriumba új kémiai analizátort terveznek, ezáltal más kórházak felé is tudnának szolgáltatni a jövőben a koráb­biakon túl immunológiai és hormonmeghatározási vizsgála­tokat, tervezik egy mikrobioló­giai laboratórium kialakítását. Az új betegbeutalási rendszer lehetővé teszi, hogy nyitottá te­gyék a kórházat valamennyi felvételt kérő beteg számára, nem csak Baranya megyeiek, hanem a földrajzi elhelyezke­désből adódóan a Somogy me­gyéből érkezőknek is. Otthonosabb körülmények- A környezeti hatások mel­lett a lakosság korösszetétele is döntően befolyásolja az intézet ellátó funkcióját, ápolási muta­tóinak alakulását, például or­szágosan csökken a szülésszám, s vele együtt a 0-14 éves gyere­kek száma is. Ez megmutatko­zik a csecsemő és gyermekgyó­gyászati, illetve a szülészeti osz­tály ágykihasználtságán is, ami nem éri el a 60 százalékot. Saj­nos hosszabb távon sem szá­molhatunk magasabb születész­számmal, ezért vonzóbbá kell tenni osztályunkat, például le­hetőséget biztosítunk arra is, hogy a szülő nők fájdalommen­tesen, férjük jelenlétében szül­jék meg gyermeküket, akik ezt követően is együtt maradhatnak az édesanyával. A jövőben hangsúlyozott fel­adata lesz a kórháznak a gyó­gyítás mellett a megelőző tevé­kenység, amelynek egyik pél­dája a jól működő Mentálhigié­nés Műhely. A szakorvosképzés és továbbképzés színvonalát fo­lyamatosan emelni szeretnék, ezzel párhuzamosan a szakdol­gozók képzésére is nagy hang­súlyt fektetnek. Javítani kíván­ják a kórház hotel szolgáltatását is, kisebb kórtermek - jelenleg 3-6 ágyas szobák vannak - kia­lakításával, illetve a szociális helységek bővítésével. A meg­lévő büfé, fodrász, újságos pavi­lon, telefon, ökumenikus isten- tisztelet biztosítása mellett kia­lakítottak egy zárt tévéláncot, amelyen többek között külön­böző egészségnevelő és beteg­ségmegelőző filmeket vetíte­nek. Számítógép­rendszer- Szinte minden gép- és mű­szerellátással kapcsolatos pá­lyázaton részt veszünk, ezzel is szeretnénk emelni a kórház mű­szerezettségének színvonalát. Új kezdeményezés a számítógép- rendszer kiépítése, amely a jö­vőben nélkülözhetetlen a telje­sítmény-finanszírozás pontos elszámolásánál, a betegnyilván­tartásban, a diagnosztikában, a gazdálkodás, élelmezés és a gyógyszerfelhasználás terüle­tén. A további fejlesztés során a járóbeteg ellátásra is kiterjesz­tenénk a számítógép alkalmazá­sát, hogy a rendszerhez tudja­nak csatlakozni a háziorvosok is. Hajdú Zsolt A „Kétsebességű Európába” belebonyolódott Nyugat-Eu- rópa külügyminiszterei mostani tanácskozásukon sem tudtak el­feledkezni arról, hogy számukra pillanatnyilag a legfontosabb: a németek-franciák által képviselt gyorsabb vagy a főként az ango­lok által remélt lassúbb ütem­ben vágnak-e neki az egységes­nek szánt Európa megteremté­sének? Minden mást háttérbe szorít az, hogy meg tudnak-e egyezni a sebességben 1993. január 1. előtt? Mi lesz a föld­rész keleti felével, amely lehe­tőségeinél fogva eleve lassúbb menetre kényszerül, mint a leg­csendesebb nyugati integrációs tempó? A közös piacaik leg­újabb belső vitáikban megint gyakran úgy emletgetik Euró­pát, mintha annak a 12-ek ha­tára lenne a keleti széle. A németek maguk is megle­pődtek, amikor egy közvéle­ménykutatás kiderítette: a meg­kérdezettek 97 (!) százaléka a jövőben nem kívánja anyagilag támogatni az egykori NDK gazdaságának rendbetételét. Miért? A névvel közzétett vála­szok önmagukért szólnak. „A keletiek dolgozzanak maguk, ne kivánjának mindig pénzt má­soktól”. Német mondja német­ről, nem idegen idegennek. Felháborító volna? Évezre­dek tanulsága, hogy az ember akkor segít jószívvel máson, amikor érzi, hogy amit nyújt, az a másiknak létszükséglet. Az üzletember pedig - amióta világ Egy országot kell kitalálni az alábbi ismérvek alapján. Tíz év túlfogyasztásáért bűn­hődik most a társadalom. Tíz év alatt gyarapodott az állampol­gár, az állam pedig egyre sze­gényebb, egyre eladósodottabb lett. A költségvetési hiány pót­lására az állam a kormány újabb és újabb államkötvényeket bo­csátott és bocsát ki. Egy szűk évtized alatt a belső államadós­ság egy évi megtermelt új ér­tékkel lett egyenlő. Lassan két éve már, hogy a világgazdaság fellendülésétől várták a megoldást. Helyette a szomorú valóság: az idén az or­szág alig fél százalékkal fejlő­dik csak. A bérből és fizetésből élők úgy vélik, hogy az adóprés ezút­tal is őket sanyargatja jobban, mert az ő jövedelmük kimutat­ható, megfogható. Az új kormányprogram az ál­Az vitathatatlanul jó, hogy a luxembrugi közlemény első íz­ben említi az EK-országok, va­lamint a magyarok, a lengyelek, a csehek és szlovákok közös céljaként a „visegrádiak” integ­rálódását az Európai Közös­ségbe. Biztató az a szándékuk is, hogy amennyiben nem min­den érintett ország ratifikálja december 31-éig Magyarország és a többiek már aláírt társulási szerződéseit, akkor meghosz- szabbítják az év végén formáli­san lejáró átmeneti jegyző­könyvek érvényességét. Ma­gyarán: ezen a téren jövőre sem járunk rosszabbul, mint az idén. Mikor csatlakozhatunk való­ban és véglegesen? A válaszok hivatalosan és nem hivatalosan udvariasak, de bizonytalanok. Kocsis Tamás a világ - csak akkor segít, ha az hasznot igér, csak akkor fekteti be a pénzét, ha attól üzeltet re­mél. „Magyarán” pedig? Igazából örülhetünk annak, hogy nem szorulunk segélyekre. Vonzani akarjuk viszont a beruházókat, jöjjenek csak, még ha nem tit­koltan üzleti szándékkal is. A saját utunkat senki sem lesz hajlandó helyettünk meg­építeni. Azt már a magyarokkal rokonságba keveredett híres augsburgi bankár, Fugger Jakab meghirdette a XVI. század ele­jén, hogy „cihelődésért nem jár arany”. Ma sem jár. lám szociális funkciójának fo­kozatos leépítését jelzi. A férfi­aknál a nyugdíjkorhatárt 65, a nőknél 60 évre tervezik emelni. 1993 végéig elmarad a nyugdíj automatikus bérkövető emelése. Az indulatok elszabadultak. Józan politikusok hangoztatják: demagógnak tűnik visszafelé mutogatni a felelősökre. Ez nem old meg semmit. Ma és most van kényszerhelyzet. A szakszervezetek ezt elismerték azzal, hogy nem hirdettek or­szágos általános sztrájkot annak ellenére, hogy az intézkedések nem egyenlő teherviselés szel­lemében fogantak. Aki ezek alapján Magyaror- országra gondol, az téved. A gazdasági csoda egyik or­szágáról, Olaszországról van szó, ahol már megkezdődött a forró ősz. Sz. Harsányi János Az országosan csökkenő szülésszám az itteni szülészeti osztályon is érződik Fotó: Läufer László A cihelődés bére Találós kérdés Szigorítják a foglalkoztatási törvényt Baranyában kínálják a legtöbb munkahelyet A munkaügyi szolgáltató iro­dák statisztikái mindig riasz­tóak! Dr Miklósy Gábortól, a Ba­ranya Megyei Munkaügyi Köz­pont igazgatójától kapott leg­frissebb adatok szerint ma 26 535 munkanélkülit tartanak nyilván Baranyában. A járadé­kot, vagy segélyt kapók száma ebből 22 981. Ami új, és még riasztóbb, hogy az ellátásból ki­szorultak - több, mint másfél éve munkanélküliek és már csak szociális segélyben része­sülők száma ma 1236, a nyil­vántartott álláskeresők öt száza­léka, ám a számuk a követke­zőkben rohamosan nőni fog. Sőt, tovább növeli ezt a létszá­mot a munkaügyi kormányzat törvénymódosító tervezete is, amely csökkenti a munkanél­küli járadék folyósításának ide­jét, és az összeg felső határát is. Azt mondja erre a munkaügyi szakember, hogy sehol a vi­lágon nem fizetnek egy évnél tovább járadékot, de hozzáteszi, másutt viszont szélesre szőtt szociális háló védi a munka nélkül maradiakat. Nálunk a Szolidaritási Alap már most, és a későbbeikben sem képes fe­dezni a megnövekedett kiadá­sokat, így a módosító tervezet növelni kívánja a munkaválla­lók és a munkaadók befizetéseit is. Elvárja a munkaügyi irodák­tól azt is, hogy folyamatosan el­lenőrizzék a járadékra nem jo­gosultakat, és zárják ki őket az ellátásból. Mindebből az is látható, hogy komoly hatósági munkát vár a munkaügyi tárca az irodáitól, ugyanakkor dr. Miklósy Gábor és munkatársai elsősorban a te­vékenységüknek az úgyneve­zett humán szolgáltató szerepét vállalják igazán szívesen. Eredményeik igazolják ezt. Miután az állást kereső fiata­lok száma is igen magas, idén 2366 - közülük 1256 a szak­munkásképzőt végzett /a leg­több komlói fiatal/, 475 a gim­náziumot / főként pécsi/, vala­mint 85 a főiskolát és 28 az egyetemet végzett -, ami to­vábbra is azt bizonyítja, hogy a oktatás nem követi a piaci igé­nyeket, ám az igazgató szerint a Munkaügyi Központ ajánlatai viszont igen. Szeptember és ja­nuár között tizennégy átképző tanfolyamot indítanak, zömmel idegen nyelvoktatással egybe­kötve, egyebek mellett nemzet­közi reklám menedzser, külke­reskedelmi bonyolító, vámügy- intéző, vagy felsőfokú titkárnő képzéssel. Nem pályakezdők­nek kínálják főként vegyes vál­lalatok igényére a számviteli, pénzügyi képzést. A piac elvá­rásait a Dél-dunántúli Gazda­sági Kamarával kiépített jó kap­csolat és információcsere révén követik. A baranyai központ életében is új, remélhetőleg minél több cég által követett vállalkozás az egyik vegyes vállalattal kötött megállapodás, amelynek kere­tében kétszáz ember jut hama­rosan munkhelyhez a cég és az iroda közös kiválasztása alap­ján. Míg a cég hozza az átlépző szakembereket és fizeti az okta­tás költségét, az erre vállalkozó munkanélküli emelt összegű já­radékot kap, és a képzés után garantáltan munkát. Ez is hoz­zájárul ahhoz a tényhez, hogy Baranyában az országos átlagot meghaladóan tudják az átkép- zetteket elhelyezni. Dr. Miklósy Gábor a Képzők Klubját szeretné megvalósítani: kétszáz céggel vették fel a kap­csolatot munkatársai, legalább ötvenet-hatvanat szeretnének a közös munkába bevonni, a tá­mogatási pénzek megosztásá­val. Ez pedig már lépés a cso­portos képzés helyett az egyéni átképzés felé, amelyet pszicho­lógiai szolgáltatásokkal segít az iroda, hogy a jelölt nem csak új tudással, hanem önbizalommal, kellő önértékeléssel felvértezve kezdhessen más munkát. Az erőfeszítéseiket jól tükrö­zik az adatok: Pécsett száz munkanélkülinek 16,6, a megye városaiban 7,5 álláshelyet tud­nak kínálni, az országos átlag nem éri el a hármat. A megdöb­bentő viszont az, hogy a felaján­lott helyekre igen csekély a je­lentkező. Talán ez is indokolttá teszi a szigorúbb szabályozást. Holott kedvezőbb lenne, ha a gazdasági kényszer miatt állás nélkül maradók minél előbb az új munkelehetőséget választa­nák a várhatóan csekélyebb és rövidebb időtartamú járadék he­lyett, mert az idő múlásával nemcsak anyagiakat veszítenek, hanem a munkaalkalmasságra való képességet is. - Ez a mun­kaügyi szakember tapasztalata. Gáldonyi M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents