Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-13 / 283. szám
6 üj Dunántúlt napló 1992. október 13., kedd A világot nem szüléinktől örököltük A következő generáció élettere 2500 gyümölcsfa egy hektáron Almatermelés Stájerországban Ki ne emlékezne a nagyszabású pécsi állatvásárokra; Dagmar Grage-t is a pécsi vásár hozta Magyarországra 15 évvel ezelőtt. Ezután már természetes volt, hogy turistaként is először Pécsre látogatott, majd Mohácson keresztüljutott el Szegedre és Kecskemétre, végül a fővárosba. A csillebérci Gyermek- és Ifjúsági Táborba már előadóként érkezett arra a konferenciára, amelyet a Magyar Nők Szövetsége és a Know-how Transfer Center osztrák szervezete rendezett a magyar környezetvédelem érdekében.- Már az első magyarországi látogatásomkor Komló környékén láttam, hogy itt is tenni kellene valamit a nagymértékű levegőszennyezés ellen. A környezet védelme nem lehet csupán egy magyar vagy osztrák probléma, ez mindannyiunk közös ügye. Ezért is vállaltam szívesen munkát magyarországi kollégákkal.- Hogyan lehetne ezt hazánkban elkezdeni?- Manfred Wurm, a bécsi tartományi parlament képviselője a szemináriumon ismertette az osztrák környezetvédelem politikáját, ami ökológiai szempontból társadalmat megújító, abbahagyja a természet kizsákmányolását, a következő generáció életterét. Ehhez azonban szemléletváltozásra van szükség. Hosszú időt igénylő folyamat, lépésről lépésre lehet csak megvalósítani. Én mindenekelőtt a felvilágosító munkát tartom fontosnak, amelyet már a gyerekek és diákok körében kell elkezdeni. Németországban tájtervezés, és természetvédelem c. tárgyat tanítok a kasseli Uni- versitas-on. Az ültetvényt 12-16 évre telepítik - 120-200 mázsás terméshozam •- Úgy tudom, hogy a grazi önkormányzatban képviselőként is több feladatköre van.- Igen, többek között az 500 ha-on elterülő város területének tervezése a zöldterülettől kezdve a lakó- és üzemi területekig. De hozzám tartozik mindenféle polgári kezdeményezésnek az elrendezése.- Mi, magyar állampolgárok is gyakran fordulunk képviselőinkhez problémáinkkal, de nem sok eredménnyel. Ón milyen sikereket tud elérni?- Nem mindig, de vannak. Úgy gondolom, hogy szakmailag jó és meggyőző érvekkel lehet a polgári demokráciát érvényre juttatni.- Több, igen hasznos környezetvédelmi ötleteket és tanácsokat adó propagandaanyaggal találkoztam a konferencián, amit az ARGE szervezet ad ki.- Hét éve már, hogy megalakítottam az ARGE szervezetet, hasonló gondolkodású barátaimmal. Non-profitos vállalkozás, aminek az alapötlete az volt, hogy mindenféle környezetvédelmi információkat közvetítsen. Ma már kész tervekkel tudunk szolgálni kistelepülések, ipari üzemek hulladék- vagy kommunális problémáinak megoldására. Az utóbbi években környezetvédelmi szaktanácsadók képzésével is foglalkozunk.- Ismeri az Alpok-Adria egyesületet?-Igen, én magam is tartok szakmai előadásokat a grazi Alpok-Adria alternatíva keretén belül. Úgy tudom, hogy Péccsel is inkább szakmai jellegű kapcsolatot tartunk, míg az államok között ez nyilvános és átfogó.- Magánéletre, hobbyra mennyi ideje jut?- Remekül tudom egyeztetni a munkámat a magánélettel, és kedvenc időtöltésemre, a rajzolásra, festésre is jut idő. A természetjárás pedig a munkámmal szorosan együtt jár. Megbízható és azonos gondolkodású munkatársaim vannak és a családom is segít környezetbarát életvitelével. Nem vagyok vegetáriánus, és szeretek főzni, de csak biotermékekből. Mi ugyan városi lakásban lakunk, de szüleimnél lehetőség nyílik biokertészkedésre. Ők már tudatosan olyan gyümölcsfákat telepítettek, amiket nem kell permetezni. Igaz, a termésük kisebb, de egészségesek. Az utóbbi évtizedben Nyu- gat-Európában, ezen belül elsősorban Hollandiában, Dél-Ti- rolban, a Bodeni-tó környékén, Stájerországban az almatermelés rohamléptékű átalakuláson ment keresztül. A látottakból úgy tűnik, hogy a legutolsó években a stájerországi - hazánk határától 40-50 km-re - almatermelési módszerek korszerűségben elkerülték a Hollandiából származó karcsú orsó művelésmódot is. Intenzív fajták Ennek az intenzív, vagy szu- perintenzív termelési módnak feltétele a vírusmentesség, a magas szemzés, a nagy teljesítőképességű új fajták, kis átmérőjű és alacsony korona, magas egyedszám (kb. 2500 db fa/ha), gyors talajváltás. Utóbbihoz összehasonlításul: Ausztriában az ültetvényeket 12-16 évre telepítik, utána „lecserélik”, a magyarországi almaültetvények több mint 50%-a elmúlt 25 éves! Az ültetvények nem olyan egységesek, uniformizáltak, mint Hollandiában, itt minden gazda érvényesíti egyéni felfogását és adottságait, de az alap- feltételeknek, amelyeket felsoroltam, mind megfelelnek. A magas szemzés és intenzív fajta már a telepítést követő évben számottevő termést ad, hektáronként nem ritka a 120-200 q. Általános a 3 m körüli - a terület méreteitől függően - sortávolság és az 1-1,20 m közötti tőtávolság. Minden fa mellett karó, és a karóban huzal, melyhez különböző módon rögzítik a nagy termés által leívelődő fajtákat. Az ültetvények fölé műanyag hálót feszítenek ki, amely a gyakori jégeső ellen véd, ezt a hálót egy 5 hektáros ültetvényre egy délelőtt 5 ember ki tudja feszíteni. Általában a virágzás után szétterítik, és szüret után hajtják fel. A 3. évben teljes termés Gyakori a „V-System”, amely azt jelenti, hogy a fénykihasználás miatt a sorban egymás után következően az oltványt (a tövet) hol jobbra, hol balra megdöntve nevelik kb. 60 fokos szögben. A koronát 2-3 év alatt kialakítják, a 3. évben már teljes, 100%-os termés várható, ez évjárattól és fajtától függően 400-500 q/ha, de láttunk 700 q/ha-os termést adó ültetvényt is. A korona kialakítása után már alig-alig metszenek, azt is nyáron, általában augusztusban, fás állapotban egyáltalán nem alkalmaznak metszést. Egy család kb. 5 ha-os ültetvényből jól meg tud élni, természetesen komplettül gépesítve, felszerelve minden szükséges eszközzel. Igen nagy gondot fordítanak a továbbképzésre, általában egy stájerországi gazda egy évben 35 napot tölt el szakmai továbbképzéssel! Nem öntöznek (ne feledjük: bár csak 40-50 km-re van a határunktól, de a csapadékviszonyok egészen mások, kedvezőbbek az almatermeléshez még Zala megyénél is!), a környezetvédelmi előírások igen szigorúak, pl.: a permetezőgépet és a traktort 3 évente le kell vizsgáztatni. Talaj munkát a telepítés előtti mélyszántást követően már nem végeznek, a sorközt alacsony tarlón tartják rendszeres kaszálással, a sort gyomirtják. A szedési teljesítmény napi 20 q/1 fő, ezt úgy érik el, hogy csak testre függesztett szedőedényt használnak, így két kézzel tudnak szedni. (Persze a gyümölcs 70 mm feletti mérete és fajsúlya is szerepet játszik ebben.) 10 000 tő a kiskertekben Kísérleti ültetvényt is láttunk - megmaradt, eladatlan szaporítóanyagból létesítették - ez 2,70 m-es sortávolságú volt, és 0,40 m-es tőtávolsággal. Ez majdnem 10 000 db-os tőszámot jelent ha-onként, de hangsúlyoznom kell, hogy ez ott is csak kísérlet. Ilyen tőszámot az ottani beruházási költségek és megtérülések sem bírnak el. A fajtákról: termelik még a Fonagoldot, a Goldent, az Ida- redet, a Granny Smith-et, de az új ültetvényekben már a következő fajták vannak: Elstar, Ariét, Gala, Rubinette, Fuji, Fiesta, Braeburn. Megjelentek a rezisztens fajták, mint pl. a Fiorina és a Príma. Részletesebb tájékoztató előadást tervezünk a kistermelők téli oktatásán, és ha igény van rá, tanulmányutat is szervezünk rá tavasszal az Europlant osztrák-magyar kft-vel, amely az intenzív fajtákat vírusmentesen már forgalmazza Magyarországon. Buzássv Lajos KAO-DIDAK mágneslemezek olcsóbban Mágneslemezeivel a világ legnagyobb számítógép- és szoftvergyártó cégeit (IBM, Bull, Olivetti, Apple, Novell, Microsoft, Lotus stb.) ellátó japán-kanadai KAO-DIDAK Ltd. hazánk meghódítására készülve a magyarországi költségvetésből gazdálkodó intézményeknek jelentős, több mint húsz százalékos engedményt ad a HD-s mágneslemezei árából. Az Eurohíd Kft. több pécsi üzletben és az egész országban a budapesti Compfair ’92 Nemzetközi Szakvásárral egy időben kezdte meg a KAO-mágneslemezek engedményes forgalmazását. Charles Dickens: Téli mesék. A szerelmes lány szerepében Anton Balázzsal. Grétét németül Romániában Jeszenyin-szőke, németajkú szépség. Tartják: a Temesvári Német Színház egyik legjobbika. Noha a neve oroszos hangzású, de Tatiana Sessler román állampolgár. Huszonkét esztendős, az újonnan alapított színészosztály tagja a temesvári egyetemen. Négy esztendeje immár, hogy a város német nyelvű televízós adásának műsorvezetője. Kérdésemre, hogy milyen érzés Romániában németajkú színésznek lenni, eképpen válaszolt:-Egyedüli érzés, hisz ez az anyanyelvem, s tovább éltetni a nyelvet, létkérdés. (Nem titok,hogy már negyedmillióra becsülik a Romániából eltávozott németek számát?!) Darabjainkkal „megszólítunk” mindenkit, legyen az németajkú, román vagy magyar. (E két utóbbit szinkrontolmács útján.) Hisz azonosak a problémáink, és az a célunk, hogy békességben éljünk, is közös: büszke vagyok rá, hogy egyszerre szólhatok mindhárom nációhoz. Az interpretáció mindig a darabtól függ. Igyekszem emberi oldaláról megközelíteni és megjeleníteni a figurát. Nem teszek különbséget kis és nagy szerep között. A közönségnek játszom, ők a legjobb barátaim, sőt! kritikusaim is. Remélem, szerepeim valamennyiüknek örömére szolgál.- Szerepeiben mennyiben hangsúlyos a kisebbségi lét, ill. az európaiság realitásának lehetősége?- A németül játszott darabok által nyelvében marad fenn kisebbségünk. Amíg a németség köréből egy is itt marad Romániában, addig én is maradok. Itt kívánom a jövőmet is megalapozni. Nem foglalkozom - sokakkal ellentétben - a kivándorlás gondolatával. Ameddig lehetséges, német anyanyelvem őrzőjeként kívánok élni.- Szerepálmai?- Grétét szeretném eljátszani a Faustból. Oféliát is talán. Szeretem az elentétes karakterek megjelenítését tekintet nélkül arra, hogy tragikus vagy komikus.- A közeljövő?- A Temesvári Színházzal egy lengyel turnéra indulok október közepén. Hazafelé útban (előzetes terveink szerint!) Szekszárdon a Deutsche Bühne vendégei leszünk. Itt egy kurta pódiumműsorral is színre lépek. A műsor címe legyen meglepetés! , „ J ■ . /, Í1 u i Ü íj -3Í Bayer Béla
