Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-12 / 282. szám

1992. október 12., hétfő' aj Dunántúli napló 7 Az utóbbi évtizedekben hatalmas fejlődés következett be a reumatológiában Harkány kivételes értékei ■ Harkány problémái igen ösz- szetettek, és ezek megoldása alapos munkát igényel. Az utolsó negyven évben na­gyon sokat fejlődött, de távolról sem annyit és főleg úgy, ahogy kívánatos lett volna. A következőkben abból indu­lunk ki, hogy Harkány gyógy­hely, és ennek alapján vesszük sorba a lehetőségeket és a kívá­natos fejlesztést. Kétmillió látogtó A gyógyhely megjelölés azt jelenti, hogy itt betegeket ke­zelnek, akik az ország minden részéből, de külső országokból is érkeznek. Az évi forgalom kedvező körülmények között kétmillió körül jár. Ez, ha a falu lakosságához viszonyítjuk, óri­ási szám, és bizonyára egyedüli az országban. Keresve a magyarázatot, azt kell alapul venni, hogy az ide járó mozgásszervi, vagy rheu- matikus betegek száma igen megnőtt, relatív és abszolút ér­telemben is. Az összetett prob­léma tengelyében az átlagélet­kor megnövekedése áll, és ez magával hozta, hogy a lakosság tíz százaléka ilyen bajokkal ter­helt. Ebbe a hatalmas körbe sú­lyos, középsúlyos és enyhébb panaszokkal bíró kórképek tar­toznak, így a kezelésük is egyéni szempontok alapján tör­ténik, a rendelkezésre álló terá­pia széles skáláját alkalmazva. A leírtak meglepő dolgok, de van egy másik tény, ami jelen­tőségében semmivel sem ki­sebb. Ez pedig az idetartozó be­tegségek jelentősége és tudo­mányos nagyságrendje. Ugyanis fél évszázada ezekről a betegségekről nem sokat lehe­tett tudni. Az egyéb stúdiumok mellett, ezek tárgyalása pem ölelt fel nagy területet, mert sem a bajok keletkezését, sem pedig a gyógyítását adekvát módon nem lehet megvála­szolni. Az utolsó évtizedekben azonban hatalmas fejlődés kö­vetkezett, a szakkönyvek száma és terjedelme főleg rendkívüli módon megnőtt, és ezáltal az egész diszciplína új megvilágí­tásba került. Az utolsó évtize­dekben kifejlődött immunoló­gia és genetika, más egyebek között, képezi a hatalmas tudo­mányos anyagot, amire felépült a szakma tudományos épülete. A gyógymódok és gyógyszerek sokasága ugyanezt jelzi a maga területén. Mindezekhez még csatlakozik a balneológia és fi­zikoterápia fejlődő és modem tudománya. Ezért meglepő, hogy ennek a hatalmas tudományos anyagnak a mai napig sincs minden egye­temen kötelező oktatása. Pedig egy másik adat is igazolja a ha­talmas fejlődést, mert a háború előtti egy-két tucatról a szak­mában dolgozó orvosok száma jelenleg hétszáz körül van. A Pécsi Orvostudományi Egyetem ezen a téren kivétel, mert az utolsó években beve­zette a rheumatológia oktatását, ami hasznára válik az orvostu­dománynak, Pécsnek és Har­kánynak egyaránt. Kívánatos a mind szorosabb együttműködés az Egyetem és Harkány kórháza között, mert olyan szilárd alapot és kapcsolatot jelent, ami meg­határozó a jövőt illetőleg is. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni, és az egyetem vezetőségének külön köszönetét kell mondani. Nagyon röviden ezek jelentik a meglévő elvi és gyakorlati alapokat és utat, hogy merre kell haladni. Városi rangra emelni A jövő évezred, ami előtt ál­lunk, azonban konkrét lépéseket és terveket követel. Ebbe min­denekelőtt az tartozik, hogy Harkány fejlesztése a környe­zetvédelem előírásainak megfe­lelően kell, hogy történjen. Ezen a területen azonban igen jelentős hiányok állnak fenn, amire külön ki kell térni, és ve­lük részletesen foglalkozni. Az első számú tényező a közleke­dés, az utak és a vasút proble­matikája. Aztán a fűtés kérdése, a gáz bevezetése és a melegvíz fokozott felhasználása fűtésre. A környezetvédelem jelenleg mindenütt a legfontosabb napi­rendi pontok közé tartozik. Az üdülő- és főleg gyógyhelyeknél azonban példamutatónak kell lenni. Harkány ebből a szem­pontból a bizonyos állatorvosi ló szerepét tölti be. A megoldás, hogy mielőbb városi rangra kell emelni. Továbbá az összes gyógyfürdőkkel együtt részükre olyan fokozott védettséget bizto­sítani, mint a rezervátumok, vagy egyéb védett objektumok esetében. Miért van ezekre szükség? Mert a gyógyfürdők különleges értéket jelentenek minden me­gyének, de az egész országnak. Ez abból adódik, hogy nyers­anyag - és energiaszegény or­szágunkban ez a teljes kivétel, mert ebben az esetben az alfától az ómegáig minden egy helyben adva van. A természet különle­ges ajándéka ez, tehát így is kell vele bánni. Hozzátéve a szük­séges értelmet és szaktudást, csodálatos dolgokat lehet meg­valósítani. Mindezekről elég sok szó elhangzott már, de cse­lekvőén kevesebb történt. Talán azt lehet mondani, hogy a dön­tés joga nem azok kezében volt, akik a szakmai ismeretekkel rendelkeztek. Elsőrendű feladat a helyes szemlélet kialakítása és ennek alapján megszervezni a fejlesztéseket. Tehát jelen körülmények kö­zött a gyógyidegenforgalom biztosítására a még hiányzó gyógyszállókat, vagy legalább egyet létre kell hozni. Ezekben az intézetekben a kiszolgáló személyzet száma magas, tehát munkalehetőséget is biztosít. Ez a jelenlegi, mondhatom úgy is, lineáris fejlesztés útja. Mert ha valakinek nagy ter­vei, álmai vannak, akkor az üre­sen álló Kopaszhegy két kilo­méteres platóján, a falutól há­rom kilométerre olyan üdülő- és szórakoztató központot hozhat létre, amivel Magyarország je­lenleg nem rendelkezik. Ennek részletesebb taglalása a Pécsi Műszaki Szemlében látott nap­világot. Ez esetben a sokszor ütköző érdekek is a párhuza­mosság elvét követve nyernek kielégítést. Gazdasági lehetőségek Talán nem lesz felesleges egy mondatot szentelni a magyaror­szági gyógyfürdők jelentősé­gére a világkiállítás szempont­jából. Ezt figyelembe nem venni óriási hiba lenne. Felmerül a kérdés, mi jelenti Harkány kivételes értékeit? Thermálvize és környezete, va­lamint a meglévő létesítmé­nyek. Legalább ekkora érték hírneve Európa-szerte. Hozzá­tehetjük, az itt végzett tudomá­nyos kutatás és elért eredmé­nyek nagyságrendje, ezekhez, mint meglévő alapokhoz csatla­koztatni a jövő dolgait. A szak­emberek sokasága szükséges ennek a nagy munkának az el­végzésére. Ha azonban hozzá­tesszük a háttérben álló hatal­mas gazdasági lehetőségeket, akkor a jelen állapot fő motivá- lója, az óriási bevételek is adot­tak. A jól végzett munkával fe­jezhetjük be, ami abból áll, hogy beteg és munkában meg­rokkant emberek tíz- illetve százezrei nyerték és nyerik vissza egészségüket. Ebben az esetben élő valóság az ember megbecsülése, úgy, amint a la­tin mondja, salus egróti maxima lex. Dr. Barla Szabó Sándor Egy mandátum... A T. Háznak egy egész ple­náris ülés időtartama sem volt elég arra, hogy legalább tanács­kozásának napirendjéről dönt­sön. Köszönhető volt mindez egy mandátumnak, illetve e mandátumról immár hetek óta zajló vitának, amelynek végére sikerült pontot tenni. Vihar egy pohár vízben? A külső szemlélőnek joggal tá­madhat ilyen benyomása. A törvényhozásban kialakult erő­viszonyok szempontjából ugyanis édesmindegy volt, hogy a megüresedett képviselői helyet a kisgazda 36-ok vagy a torgyánista mini-csoport jelölt­jével töltik be. Mi állt a mandátum vita hát­terében? Alapvetően a függet­len kisgazdák párton belüli, már-már vérre menő harca. Az egymás legitimitását kétségbe vonó két csoport egyike a jelek szerint a képviselői frakcióban, a másik a párt korábbi választott testületéiben rendelkezik na­gyobb támogatással. Mind a kisgazda főtitkár, mind a kis­gazda elnök táborának presz- tizs-kérdés volt, hogy melyikük jelöltje foglalja el az elhúnyt Borz Miklós képviselői székét - hiszen akié a mandátum, azé az „igazi” kisgazdapárt címe és le­gitimitása. Mi volt a tét a választók szá­mára? Az, hogy sikerül-e a szembenálló feleknek a megbí­zólevél körüli háborút megvív­niuk a demokrácia, a törvényes­ség, a jogállamiság szellemének és betűjének sérelme nélkül. Si­került. (bajnok) Moszkva „bekeményít”? Ki hitte volna? Moszkva ép­pen a nemzetközi enyhülés egykori legendás szovjet kül­ügyminisztere, Sevardnadze ál­tal vezetett Grúziát vádolja az emberi jogok megsértésével, a grúz elnök pedig az országa belügyeibe való beavatkozástól óvja Jelcin orosz elnököt. Tbili­szi függetlenségére hivatkozik, a Kreml viszont az oroszok - katonák és civilek - megvédé­sének kötelezettségét emlegeti. Miért éppen most vált eny- nyire keménnyé az orosz veze­tés? A moszkvai parlament ko­rábbinál is ingerültebb vitái jel­zik, hogy az Oroszországon be­lüli gazdasági-politikai feszült­ség a tél közeledtével nincs messze a kritikus határtól. Úgy tűnik, ezzel egyidőben a kriti­kus határt súrolja már az a nyomás is, amit az orosz állam határain kívülre szorult több tízmillió orosz nemzetiségű gyakorol Moszkvára, mert az egykori Szovjetunió szinte va­lamennyi utódállamában má­sodrendű polgárokként kezelik őket. S mert e pillanatban ez kü­lönösképpen áll Grúziára és a három balti államra, Jelcin „be­keményített” ezekbe az irá­nyokba. Nem titkoltan azért is, hogy „lányainak mondva a me­nyek is értsék”. Lerepülhet Oroszországban a fazékról a fedő? A napokban Gorbacsov is ilyen veszélyt em­legetett, Jelcin pedig ezt mondja elkerülendőnek. De már ő is szükségesnek tartja, hogy mondja. Mert ha valakinek, neki igazán tudnia kell: egy esetleges robbanás Oroszor­szágban pontosan annyival le­het pusztítóbb az ex-jugoszlá- viai detonációnál, amennyivel nagyobb volt a Szovjetunió. Va­jon így számol-e Moszkvában mindenki? Kocsis Tamás Autófogta tolvaj Az angyalföldi rendőrök sok­fajta gépkocsi-ügyben nyomoz­tak már, de autófogta tolvajjal most találkoztak először. Az előzményekhez tartozik, hogy T. B. olyan különleges védőszerkezettel látta el kék színű Passatját, amely nem ri­asztja el dudaszóval a rablót, inkább őrizetbe veszi. A Passat türelmesen meg­várta, míg az álkulcsos tolvaj felnyitotta a bal első ajtót, beült a volán mellé és elkezdte vizs- gálgatni a kormányzárat és az indítómotor kábeleit. Ekkor egy apró kattanás hallatszott. S ettől kezdve minden ajtó és ablak el­lenállt nyitási kísérleteinek. Szerszám nem volt a tolvajnál, csak a kulcskészlet, meg egy fi­nom csavarhúzó. De sokra nem ment volna még egy nagykala­páccsal sem - mondták a szak­emberek -, mert az üvegtörésre aztán csakugyan felvisított volna a sziréna. Ami néhány perc múlva csakugyan sziréná­zott, az egy rendőrautó volt, amely a helyszínen termett. Hogyan, kinek a jelzésére? Egyelőre még nem árulta el a tulajdonos, milyen kiegészítő elektronika rejtőzik a gördülő tolvajfogóban, amely a közeli URH-s járőrt is riasztotta. Miből él az állam? Nem véletlenül használjuk az állam gazdálkodására vonatko­zóan az államháztartás kifeje­zést. Az állam gazdálkodása, pénzügyei jobban hasonlítanak gy háztartás, egy család gazdál­kodására, mint mondjuk egy vállalatéra. Évente tervezhetők a kiadásai, a bevételei, s ahogy otthon is ki-ki beosztja a ren­delkezésére álló pénzeket, a pariáment is hasonló módon porciózza a jövedelmet. Az állami bevételek többsé­gét az adók teszik ki. Olyan jö­vedelmek ezek, amelyekhez, mint közhatalom jut hozzá. A demokratikus jogállamokban a parlament határozza meg, mek­kora adókat vethet ki a kor­mány, mekkora szerepvállalást „engedélyez” az államnak a közkiadásokból és a bevételek­ből milyen költségek finanszí­rozását engedélyezi. Az adók befizetését jogszabá­lyok teszik kötelezővé s ha kell, a végrehajtó hatalom akár kény­szerrel is behajthatja követelé­sét. Az adókhoz hasonlóan nem lehet kibújni bizonyos közter­hek fizetése alól sem, ilyenek a vámok és az állami jövedékek, amelyek például a szeszesita­lok, vagy a dohány árában is szerepelnek. A közgazdasági szakma kü­lönbséget tesz az adókban asze­rint, hogy azt a költségvetésnek ki köteles befizetni. Egyenes, vagy közvetlen adó az, amely­nek viselője és befizetője egy és ugyanaz személy. Ilyen adókat fizetnek a gazdasági tevékeny­ségek, a személyi jövedelem, vagy a vagyon után. A közvetett adók esetében elválik egymás­tól az adó fizetője és az adóte­her viselője. A közvetett adók nem alkal­masak a szociális különbségek kezelésére, nem veszik figye­lembe a családok anyagi helyze­tét, a jövedelmi, vagyoni eltéré­seket. Beszedésük viszont sok­kal olcsóbb, mint az egyenesa­dóké, hiszen maga a kereskedő teszi meg, s alóla szinte senki sem tud kibújni. Más a helyzet az egyenesadókkal, amelyek több munkára, nagyobb kere­setre ösztönöznek, más mércé­vel mérik a tehetősebbet és mással a szegényebbet. A ma­gasabb jövedelemhez - elvileg - magasabb adóteher is párosul, s ez viszonylag igazságos társa­dalmi teherviselést eredményez. A törvényhozókra vár a dön­tés, hogy egy-egy költségvetési évben melyik adóformát támo­gatják: a jövedelmet, vagy a fogyasztást csapolják meg szi­gorúbban? Bácskai Tamás MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót..................................................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap ! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név: .................................................Cég neve :..................................................... C ím:...................................................Címe:.......................................................... A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a...........................................................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás

Next

/
Thumbnails
Contents