Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-10 / 280. szám

10 aj Dunántúli napló 1992. október 10., szombat Az I. sz. sebészeti klinika új igazgatója Dr. Horváth őrs Péter A holtak tanítják az élőket A patológus munka izgalmas feladata a biopsziák vizsgálata A szegedi sebészeti kliniká­ról jött dr. Horváth Őrs Péter Pécsre, a POTE I. sz. Sebészeti Klinikájának élére. Fiatalem­ber, negyvenöt éves. Kapcsola­tai a pécsi klinikával nem újke- letűek, hiszen évek óta küldtek hozzá betegeket, akiket Pécsen nem tudtak megoperálni.- Három jelölt közül szavaz­tak rám a POTÉ-n. A másik két pályázó is kiváló szakember, a választásnál, gondolom, régi munkakapcsolatainkat is figye­lembe vették - mondja dr. Hor­váth Őrs Péter, kinek speciális szakterülete és tudományos ku­tatásainak témaköre elsősorban a nyelőcső sebészete és az eh­hez tartozó sebészeti immuno­lógia, a betegek kockázati té­nyezőinek kutatása. A szegedi klinikán Imre József professzor munkacsoportjában kezdte a pá­lyáját, és tőle vette át a nyelőcső munkacsoport vezetését:-Igen sok gondot okoznak még ma is a mérgezéses öngyil­kossági kísérletek, főleg az Al­földön fordulnak elő gyakran. A maró, mérgező anyagok lenye­lése miatt a gyomor, a nyelőcső kilyukad. Régebben nem tudtak mit kezdeni ezekkel a betegek­kel. Ma eltávolítjuk a sérült szerveket, s vastagbéllel pótol­juk. Nem mondom, hogy ezek után ugyanúgy tudnak étkezni, mint azelőtt, de megoldható és életben maradnak. Új műtéti technikát dolgoztam ki azokra az esetekre, amikor a beteg gyomorsava gyakorol rossz ha­tást a nyelőcsövére. A gyomor és a nyelőcső találkozásánál fel­szívódó anyagból elhelyezek egy szövetet, amely megakadá­lyozza, hogy a gyomortartalom visszakerüljön. Erre a műtétre külföldön is felfigyeltek.- Ön Münchenben dolgozott égy évig, s több technikát hozott haza. Melyeket tartja a legfon­tosabbaknak?- A müncheni klinikán ren­geteget tanultam, például az idehaza szintén elhanyagolt nyaki nyelőcsősebészet mód­szereit sajátítottam el. E terület a sebészeknek túl fönt, az orr-fül-gégészeknek pedig túl lent volt. A müncheni módszer­rel az eltávolított gégét, garatot vékonybéllel pótoljuk. Magyar- országon először én csináltam ilyen műtéteket, egyet már Pé­csen is. Jó partnerra találtam a mikrosebészetben jártas Nyá- rády Józsefben.- Ezzel a módszerrel elkerül­hető a beteg légcsövének a ki­varrása?- Bécsben már több ilyen műtétet végeztek sikerrel. Ter­vezem, hogy kimegyek és meg­nézek ilyen műtéteket, mert ezt a faját még nem mertem beve­zetni, nem kicsi a kockázata. Viszont igen nagy eredménynek számítana, mert a beteg életmi­nősége nem rosszabbodna jelen­tősen a műtét után.- Mi ösztönözte, hogy Pécsre pályázzon ?-Vonzottak a régi kapcsola­tok és a lehetőség, hogy egye­temi tanárként megvalósítsam elképzeléseimet. Azt szeret­ném, hogy a pécsi I. sz. sebé­szeti klinika ugyanolyan nem­zetközi hírnévre tegyen szert, mint amilyennel a szegedi ren­delkezett a hetvenes években.- Milyen profdokat szeretne a pécsi klinikán bevezetni?- A már említetteken kívül a legfontosabb a vesetranszplan­táció, majd a szélesebbkörű transzplantáció lehetőségének biztosítása. Magammal hoztam Szegedről egy tanársegédet, aki ezen a területen már jártasságra tett szert. Ugyanennyire hiány­zik Pécsről a mellkassebészet. Én csináltam már ilyen beavat­kozásokat, majd szeretnék va­lakit betanítani. Szintén nem művelt terület a tüdősebészet és a szívsebészet. Hogy ez utóbbi kinek a feladata lesz, nem tu­dom, de biztos, hogy ez jár a legnagyobb beruházással, az összege milliárdos. Viszont Dél-Dunántúlon nincsen ez a kérdés megnyugtatóan ren­dezve, és a POTE-n még az an­gol nyelvű oktatást is veszélyez­tetheti ez a hiányzó témakör, és az előadásokra is mindeneset­ben vendégoktatókat kell hívni. Egyébként is szeretném elérni. hogy ne kelljen azért elküldeni más országrészekbe betegeket, mert Pécsen nem tudják a prob­lémájukat megoldani. Termé­szetesen a kollegák betanulási ideje nem mehet a betegek ro­vására, segítséggel, lépésről-lé- pésre önállósódthatnak majd az űj technikák elvégzésében.-Lézertechnikával nem fog­lalkozik?-A lézeres műtéteket főleg kisebb területeken lehet jól al­kalmazni. Az első tíz vágyam között a lézer nem szerepel, an­nál inkább viszont az endosz­kópos sebészet kialakítása. Ép­pen a volt müncheni kollegáim segítségével jutunk majd hozzá ilyen felszereléshez. A külföldi támogatók, kapcsolatok meg­szerzése egyébként is elenged­hetetlen a számunkra, hiszen az egyetem fejlesztési lehetőségei nem elegendőek, és az új tech­nikák megtanulásában is szük­ségesek. Éppen ezért fontosnak tartom a nyelvtanulás forszíro- zását mind a kollegáim, mind a hallgatók körében. Angol és német nélkül lépni sem tudunk.- Ha már tanulásról esett szó, miként képzeli el a hallga­tók oktatását?-Jó oktatáshoz jó gyógyító munka kell. A tudományos eredmények is főként a gyógyí­tómunkából származnak ná­lunk, nem hiszem, hogy nekünk elsősorban elméleti kutatásokat kellene folytatnunk. A gyógyí­tást kell nemzetközi színvonalra emelni.- Miként lehet megállapítani, ki való sebésznek és ki nem, s hogyan lehet más területre ori­entálni azt, aki másutt jobban megállná a helyét?- Jó és nehéz kérdés. Nem el­sősorban a kézügyesség a döntő, ennek eltúlozzák a sze­repét. A gyors döntési képesség, a lelki erősség, a kondíció fon­tosabbak. Valóban vannak, akik ennek kevésbé tudnak megfe­lelni. Megmondani sem egy­szerű ezt annak, ki már több évet ezen a területen töltött. Én azt tartanám megoldásnak, ha csak azok mehetnének szak­vizsgára, akik komplikáltabb műtéteket is eredményesen vé­geznek.- Három hónapja dolgozik Pécsen. Hogyan sikerült meg­szokni a várost, a munkahelyét, a családja beilleszkedett-e az új környezetbe?- A város tetszik, rossz leve­gőjét is keveset szívom, mert estig a klinikán vagyok, a hét­végeket pedig a hegyen töltjük. Feleségem szintén orvos, egy gyógyszergyár orvoslátogatója, így az ő munkáját a lakóhely kevésbé befolyásolja. Fiaim tizennyolc és tizenöt évesek, az egyik magánisko­lába, a másik gimnáziumba jár, most már Pécsen. Lakáskérdé­sünk még nem véglegesen ol­dódott meg. Szabadidőm kevés, de olyankor teniszezni szeretek, csak még partnerokat nem talál­tam ehhez. A klinikán és az egyetemen jól fogadtak, és ez még inkább minőségi munkára sarkall. Barlahidai A. Két csinos, fiatal orvosnő ha­jol az asztalok fölé. A felnyitott, már nem élő testekből vigyázva emelik ki az egyes szerveket, óvatosan félreteszik további vizsgálatok céljára. A halál okának pontos kiderítéséhez minden egyes szerv minden da­rabjára szükség lehet. A Megyei Kórház patológiai osztályának tágas, ragyogóan tiszta, jól szel­lőzött bonctermében vagyunk. Az osztály többi helységeit is végigjárva, nem túlzás azt állí­tani, hogy az ország egyik leg­korszerűbb patológiája ez. Pár éve a kórház rekonstrukciója keretében új pavilont építettek, amelynek a földszintjén kapott helyet a patológiai osztály, s a korábbi, ugyancsak áldatlan ál­lapotok közül költöztek ebbe a szép, korszerű, minden igényt kielégítő épületbe. (Épp ezért nehezményezte teljesen érthe­tően az osztályvezető főorvos, valamint a kórház igazgatója, amikor a minisztérium által el­rendelt vizsgálatot végzők csak felületes, a valóságnak nem megfelelő véleményt mondtak az osztályról). Dr. Kádas Istvánnak, az osz­tály vezető főorvosának szavai­ból a patológus szakma iránti nagy- nagy szeretet érződik.-A bolognai egyetem pato­lógiai osztályának bejárata fölé van írva: Itt a holtak tanítják az élőket! - mondja Kádas főorvos - s ez valóban így is van. Mert egy-egy, halállal végződő be­tegség még sok-sok kérdőjelet hagy maga után, amire egyedül és kizárólag a boncolás tud vá­laszt adni. S ezzel a válasszal segíteni tud az orvosoknak, hogy egy következő, hasonló betegség esetében hogyan járja­nak el. Találóan nevezte egy amerikai patológus egy szak­lapban, hogy ez az utolsó konzí­lium. Hiszen egy magát vala­mire tartó klinikus, ha betege Fehér Évától, a pécsi önkor­mányzat polgármesteri hivata­lának nemzetközi referensétől kaptuk a tájékoztatást: Az amerikai ösztöndíj három részből áll: a Missouri North­west Missouri State University Közép-Kelet-Európával foglal­kozó professzorai konzultációt tartanak november 12-13-án Pécsett, időszerű gazdaságpoli­tikai kérdésekről. Március 10. és május 4. között pedig Egye­sült Allamok-beli szakmai kép­zést szerveznek, amelynek ösz- szes költségét az amerikai fél fizeti. Augusztus 9-10-én Pé­csett az amerikai tapasztalatok és magyarországi felhasználha­tóságuk lesz a téma a vendég­látó professzorok irányításával. A közigazgatásban és a poli­meghal, s nem teljesen tisztá­zott a halálának oka, részt vesz ezen az utolsó konzíliumon, mert itt mindig lehet újat ta­nulni. Utolsó konzílium - jutnak eszembe a főorvos szavai, mi­közben a két fiatal doktornő és az őket segítő boncmesterek gyakorlott mozdulatait nézem. Az idősebbik halott nő szikár, 80 feletti. Halálának okát ottlé­tem alatt még nem tudták meg­fejteni, erre csak a későbbi szö­vetvizsgálat ad választ. Látszó­lag semmilyen szervi elváltozás nem indokolta, korához képest például a szív koszorús erei meglepően épek, tiszták voltak. A másik fiatalabb, hatvanas éveinek elején érte a halál. Nála egyértelműen kiderült, tüdőrák ragadta el. Bár az orvosok bizo­nyos tünetekből agyi elválto­zásra is gyanakodtak, itt kide­rült, erről szó sincs. A pécsi egyetem nagy, immár klasszi­kus patológusáról, dr. Romhá- nyi György professzorról emle­getik egykori tanítványai, ha va­lami rendhagyó dologgal talál­kozott, ezt mondogatta: lám, ez a beteg nem ismerte a szakiro­dalmat! S ezekből a rendhagyó esetekből rengeteget lehetett ta­nulni. Ugyancsak Romhányi professzor mondta, hogy sze­rinte minden belgyógyászt és sebészt kötelezni kellene, hogy szakvizsgája előtt legalább két évet patológián töltsön el. Amerikában évekkel ezelőtt lakossági nyomásra (főként val­lási okokból) született egy olyan rendelet, hogy boncolást csak a hozzátartozó beleegyezé­sével lehet végezni. Bizonyos körök Magyarországon is felve­tették, hogy itt is be kellene ezt vezetni. Amerikában azonban már rájöttek, hogy ebből milyen hallatlan szakmai hátrány kelet­kezett, s az orvosok - nem csak a patológusok - minden fóru­tikában jártas egyéniségek je­lentkezhetnek, akik angol nyelvi kommunikációs képes­séggel rendelkeznek e témák­ban, mert a pályázóktól a gaz­dasági élettel kapcsolatos ész­revételeket is tartalmazó angol nyelvű önéletrajzot várnak a pécsi polgármesteri hivatalban október 30-ig Northwest Uni­versity jelzéssel. Az „Egészséges Városért” Alapítvány, a pécsi önkor­mányzat egészségügyi bizott­sága és a Pécs Városi Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat pedig az 1992/1993-as tanévre hirdet pá­lyázatot a pécsi általános és kö­zépiskoláknak az egészséges is­kolai környezet megteremtésé­hez és az órarendbe illesztett mon szorgalmazzák ennek a rendeletnek az eltörlését, vagy legalábbis korlátozását.- A boncolás azonban a szakmánloiak csak egyik, még­hozzá kisebbik szelete - foly­tatja dr. Kádas István. - A biop- szia, vagyis az élő szervezetből kivett szövetmintáknak a vizs­gálata a munkánk nagyobb je­lentőségű része, szép és izgal­mas feladat. Az orvostudomány és a technika fejlődésével ma már egészen mikroszkopikus kicsinységű szövetmintát is ki tudnak venni és mi ezt anali­zálni, vizsgálni tudjuk. Ez a pa­tológus számára olyan, mint egy rejtvény, amit meg kell fej­teni, s az elején még nem tudni, mi lesz az eredmény. Itt derül ki egy szövetmintából, hogy pél­dául az adott daganat, amiből kivették, rosszindulatú-e vagy sem. A biopsziák vizsgálatával tudunk segíteni a klinikusok­nak, a betegek további gyógyí­tásának megtervezésében. Baranya megyében két he­lyen történik a biopsziák vizsgá­lata. A Megyei Kórház patoló­giai osztályán, és az Orvostu­dományi Egyetem patológiai in­tézetében. Valamennyi, a me­gye más kórházaiban kivett szövetminták itt kerülnek fel­dolgozásra. A biopszia vizsgá­lat azonban nemcsak az adott egyén betegségének kiderítésé­ben segít, hanem számos tudo­mányos kérdőjelre adott már vá­laszt. A különböző kóros és nem kóros szövetminták vizsgá­latából, az eredmények össze­hasonlításából és analizálásából születtek már orvostörténeti je­lentőségű felfedezések, dőltek meg addig biztosnak hitt teó­riák. Ki tudja? Talán a pécsi pa­tológusok találnak rá, egy No­bel díjas értékű, a titokzatos és bonyolult élet egy új, eddig nem ismert folyamatára. Sarok Zs. egészségvédelmi oktatáshoz, vissza nem térítendő támogatás elnyerésére. Áz elnyert pénz az iskolai hi­giéniai feltételek javítására, egészségvédelmi tananyagok beszerzésére és a tanári túlóra­díjakra fordítható, de csak komplex project terv alapján. A sikeresen pályázó iskolák taná­rainak térítésmentes tréninget szerveznek, a diákoktól pedig májusig önálló csoportos pro- jecteket várnak, amelyek túlmu­tatnak a programban résztvevő diákcsoport keretein. A kiírásnak megfelelő pro­jekteket, díjazzák, a tanárok és diákok elismerésben részesül­nek. Az Egészséges Városért Alapítványnál vátják a pályáza­tokat október 31-ig. G. M. Bejegyezték a Hungária TV Alapítványt A Fővárosi Bíróságon csütör­tökön bejegyezték a kormány által létrehozott műholdas tévé-alapítványt. Az Ország- gyűlés kulturális bizottságának szerdai ülésén Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár és Kulin Ferenc, a bizottság el­nöke még arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az alapít­ványt már október 4-én beje­gyezték. A gyors bejegyzést a két politikus azzal indokolta, hogy „ha október 4-e előtt nem nevezzük meg a kuratóriumi ta­gokat, akkor elvesztettük volna műhold-bekötési jogunkat”, és az EUTELSAT műholdjának igénybevését. Fél évezredes emlékek Az élő ember, de talán a ha­lott is állandóan járja a világot, akkor is, ha zárdába lép, mert „letette” a koronát, mint V. Ká­roly, és akkor is, ha tengereket ostromol bizakodó hajóival. Járja a falusi ház előtti utat, ko­csijával röpül a határ felé, de szíve, akarata, vágyakozása végigpásztázza a magasságokat és a mélységeket, a múltat és a jövőt is. Efezus, Róma, Perzsia, Kína ... majd egy végtelen ge­ográfiai tévedés során meg­nyílnak a távlatok új földrészek felé. Szobrok is öregszenek, vénülnek, a Genovai-i hajós ha­talmas óriása Sevillában, Bar- celónában vagy másutt. Konkisztádorok, hittérítők, álmatag inkák, asztékok; benn­szülött és fehér, kreol, indián, néger verekedett, harcolt, ölel­kezett, gyilkolt. Nász és gyász kihűlt kristályai fölszikráznak a kései utókor fényében. Antik és európai kultúrák öt­vözete a Madre Patria és a tízes nagyságrendű újspanyol köz­társaság értékgyöngy-sora. Az „Élet álom”, Garcilaso szonett­jei, Martin Fierro; Hemández, József Attila életkor-társa, Mistral ezüsthúrú lírája, a CID és Santiago, Don Juan és Don Quijote élő, komor, égre te­kintő alakjai; néger Napóleon és Marti, a kubai Petőfi; Bello a polihisztor ... mind együtt ka­varog az emlékezés hullámain, mint ama három hajó akkor ... Hispánia és Latin-Amerika: apák és fiúk: nagyatyák és unokák; elnyomók és lázadók, intolerancia és bűnbánó békes­ség ... megbékélő utódok együtt vállalhatják: az egyete­mes emberi eszmény, az örök humán életminta nagyon sze­gény lenne a spanyol-ameri- kai-hispán ma már egybeívelő szelleme nélkül. Hiszen a Ca- racas-i lakókocsiból kifelé néző szomorú arc vonásaiban több­szörös áttétellel csúcsosodik izomivvé a Julius Cézár-i pro­fil. A kemény múltját szerelmes őszinteséggel birtokba vevő hispán szellem azonban ölelő iveit tágabbra tárhatja Európá­nál. Keltibérek, gótok; Numan- cia győztes rómaijai; arab, sze- fár zsidó emléke, kultúrája va­lahogyan összeforrott. Az örök szeretetet sugárzó Compos- tela-i álom értékmágnesként lebeg a szívósan továbbgyű­rűző időben, ősindián legen­dák, behurcolt négerek őserdei dobpergése színezi a kontúro­kat fénnyel, hanggal. Erről a keserű bánatban szét­szaggatott területről, Sopia- nae-ból, a hajdani virágok vá­rosából régi római provinciák egyezeréves lakója, művelője fordul az összhispán értékvilág felé: Szeretünk, spanyol világ! Örök Hispánia, őserdő és havasok, tengerek és trópusok déli Amerikája, szeretnénk Ve­led kezet fogni! Dr. Fülei-Szántó Endre tanszékvezető egyetemi tanár a Pécsi Magyar-Spanyol Társaság fővédnöke USA ösztöndíj és Egészséges iskolák Dr. Horváth Őrs Péter Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents