Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-10 / 280. szám
1992. október 10., szombat oj Dunántúli napló 11 Hithű, szociális gondolkodású, társadalmilag is tevékeny közösségek Nem kellett egészen két év ahhoz, hogy Bolyban felépüljön a plébánia kertjében az új ifjúsági otthon, amely Kolping szellemében kívánja nevelni a helyi és környékbeli fiatalokat. Október 17-én a pécsi egyház- megyei általános helynök dr. Bán Endre fogja felszentelni az új épületet és átadni rendeltetésének. Legényegyletek hálózata Adolf Kolpingot két évvel ezelőtt boldoggá avatták. Sok- gyermekes földműves családból származott, 1832-ben született és 1856-ban halt meg. A cipészmesterséget tanulta ki. Sokat nélkülözött, s mégis saját erejéből elvégezte a középiskolát, majd a teológiát is. Mint felszentelt pap a nép közé vágyódott. Hamarosan rájött arra, hogy éppen az egyszerű emberek legértékesebb hajtásait, a fiatal tanoncokat kell megmenteni a hitetlenség, ,az anyagiasság lelkűidétől. Plébános és kanonok lett és miután megalapította az első egyesületeket, nagy európai körútra indult. Egész Németországot bejárta, Ausztriát, Svájcot, sőt Magyar- országon is megfordult és Sza- bóky Adolf, budapesti piarista tanár segítségével meg is alakult az első Kolping-közösség Budapesten. Budapest után az egyházmegyékben, főleg a székhelyeken elindult a férfi ifjúság keresése. Elsőként a pécsi egyházmegye és a pécsi papság szerepel. Bolyban már 1889-ben legény- egylet alakult, 1890-ben egy évvel később pedig ifjúsági ház is létesült, és az akkori Német- bóly ifjúsági katolikus központtá lett. Ahogyan annak idején Streicher József plébános vette kezébe az ifjúság lelki felkészítését, hasonló történt most is, amikor Funk Gusztáv veszi kezébe az ifjúság lelki vezetését. Ahogyan a múlt században legényegyletek születtek, éppen úgy most Kolping-családok jönnek létre és vezetik a fiatalságot keresztény családi szellemben. Boly mellett Pécsett alakult Kolping-központ, de Szentlőrinc, Mohács, Pécsvárad is Kolping-családok székhelye, Tolna megyében pedig ki kell emelnünk Paksot, Bonyhádot, Dunaföldvárt és természetesen Szekszárdot. Kolping hamarosan rájött arra, hogy magának az ifjúságnak a társadalmi összefogása nem elég, szakmai képzés is szükséges. De az sem elég, Kolping-ház Bolyban olyan lelkűiét kialakítása fontos, amit ma úgy hívunk „másság”, vagyis a másik embernek szeretete és felkarolása, az istenkeresés mellett az ember nagyrabecsülése. Új Kolping családok A bólyi Kolping-ház felépítése, létrehozása Funk Gusztávnak köszönhető, aki sok praktikummal és éleslátással figyel fel arra, mire is van szüksége a mai lelkipásztorációban a fiatalságnak. Már a pécsi Kol- ping-otthon megszervezésében és berendezésében is szerepe volt. Minden Kolping egyesületnél van egy lelki és egy világi vezető. A pécsi egyházmegyében a lelki vezető Funk Gusztáv, a világi vezető dr. Körinek László egyetemi magántanár, helyettes államtitkár, aki az egyházmegye mellett még országosan is a Kolping világi elnöke. Ahogyan az első Kolping-családok annak idején német segítséggel jöttek létre, úgy most is német egyházközségek, püspökségek segítenek felépíteni egymásután az új Kol- ping-otthonokat. Számíthatunk arra, hogy ahol korábban Kol- ping-házak működtek, ezek a házak, mint lelki központok, mint új Kolping-családok otthonai újból fel fognak támadni. Itt szeretnék megemlékezni azokról a Kolping vezetőkről, lelkiatyákról, főleg papokról, akiknek a virágzó Kolping-kö- zösségeket a múlt században köszönhettük. Ezek között kiemelkedő nagyságok voltak: Vizsy Pál, dr. Patton János pé- csegyházmegyei Kolping-meg- bizott, Solymár György, aki utoljára Bonyhádon, mint káplán tevékenykedett, majd pedig a pesti országos Kolping központnak, a Rottenbiller utcai háznak lett a vezetője és országos prézese. Keresztény mentalitás Hazánkban az első Kol- ping-családokat Szabóky Adolf piarista tanár indította útnak. Az első Kolping-házat Szcitovszky hercegprímás támogatásával 1856-ban alapították. A múltban ez a ház a Rottenbiller utcában állt Budapesten, és innen valósággal megújító lelkiséget árasztott az ország minden sarkába. Igen sok fiatal ifjúsági vezető és pap vett részt a Rot- tenbiller utcai ház továbbképzésein és elmélyítő kurzusain. A budapesti központ két nyomortelepet is gondozott lelkileg a fővárosban, ahol proletárok, a való élettől kitaszított nincstelenek gyűltek egybe. Kolping Adolf a keresztény családot akarta megújítani és népnevelő lett a szó teljes értelmében. Nagy érdeme az, Maros Rudolf Maros Rudolf kiváló zeneszerző nehéz, de kulturális szempontból mégis jó időben (1942-49) erős szálak fűzték Pécshez. Bár hét éves zeneta-. nári és rövid ideig tartó igazgatói tevékenység után távozott Budapestre - ahol haláláig a zeneművészeti Főiskola tanára volt - kapcsolata-városunkhoz nem szakadt meg. Elsősorban a Pécsi Balett számára komponált műve a Bányász ballada (1961), de más fontos alkotásainak hangversenytermi jelenléte idézték meg zenéjén keresztül felejthetetlen alakját. Az idei év két évfordulót kínált a méltó emlékezésre: január 19-én volt születésének 75. évfordulója, s immár 10 éve, 1982. augusztus 3-án hunyt el Budapesten. Maros Rudolf zeneszerzést tanult a híres utolsó Ko- dály-osztályban, de ugyanakkor kiválóan brácsázott is. Mint zeneszerző nyilvánvalóan mestere nyomdokain indult (Ecseri lakodalmas). Semmit sem megtagadva, de minden korszerű értéket befogadva vált a magyar kortársi zene meghatározó egyéniségévé. Jelentős hazai és külföldi sikereket mondhatott magáénak, s mégis joggal és szomorúan vetette a kor szemére sírjánál búcsúzó barátja, hogy a több mint negyven Kossuth-díjból nem jutott barátunknak. (Azóta hány díjat devalvált az idő?!) De Marosnak az el nem múló emlékezés és a hangzó művek továbbélése nyújtja az elismerés díját, mert az utókor megbecsülése felér az elmaradt babérkoszorú értékével. Az elmondottak felemelően szép bizonyítéka az a két megemlékezés, amelyet napjainkban rendeztek Budapesten. Szeptember 18-án emléktáblát avattak egykori lakóhelyén, a budai Maros-villa Bimbó úti oldalán. Az emléktáblát a család, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola valamint a Művészeti Alap zenei szakosztálya helyezte el. A másik jelentős eseményre szeptember 30-án került sor az MTA Zenetörténeti Múzeumában. Itt rendezték meg a „Huszadik századi magyar zeneszerző portrék: Maros Rudolf’ c. kiállítást. A kiállítást Fodor András költő nyitotta meg, majd archív felvételekről a szerzővel készült interjúk és Maros-művek hangzottak el. Zenék, amelyek híven reprezentálták szerzőjüknek ars poeticáját: „Nincsenek stiláris előítéleteim: ebben is, abban is, jót-rosszat egyaránt lehet alkotni.” Antal György hogy a családokat megmentette a keresztény mentalitásnak, a hívő istenkereső lelkiségnek. A legényegyletek szellemét ma a Kolping családnak nevezett lelki közösségek formájában, alakjában és lelkiségében határozzuk meg. Lelki programjuk, hogy tevékeny, hithű, szociálisabb, társadalmilag is tevékeny embertársakat neveljenek. Cserháti József ny.püspök Magyarul magyarán A „negyedik hatalom” Egy régi megállapítás szerint a társadalomban érvényesülő erők sorában a sajtó a „negyedik hatalom”. Napjaink szenvedélyes vitái a médiumokról, azaz a tömegtájékoztató eszközökről azt látszanak igazolni, hogy ez a minősítés a mi korunkra is érvényes. A különbség a hatalom eredetében, alapjában keresendő. Idősebb újságírók még emlékeznek arra, hogy a sajtó nagyra értékelt „szakmának” számított, amelynek méltóságát, hírét-nevét az újságírók szakmai felkészültsége, az értelmiségi rétegből is kiemelkedő műveltsége biztosította. Manapság csak a sajtó hatalmát emlegetjük, a nyilvánsság biztosította „hatalmi helyzet” erősségét méljük; arról viszont alig beszélünk, hogy ezt a megnövekedett hatalmat mennyire támasztja alá a szakmai felkészültség, illetve a sajtóban dolgozók általános műveltsége. A nyelvművelő feladata elsősorban a nyelvi forma vizsgálata, a hogyan bogozgatása, de a tartalomra is figyelnie kell, sőt első helyen a mit vár tisztázásra. . Bőséges anyagomból most a legfrissebb tévedések közül említek meg néhányat. Egy rövidke hímek ez volt a címe: Modem alkémia (Új DN, 92. 10.01.). A második szó helyesen: alkímia. Arab eredetű, s benne az al nem azonos a magyar szavak előtagjával (altiszt, algimnázium, alelnök stb.), hanem az ugyancsak arab eredetű alkohol szóban található első szótaggal. Persze a kémia szavunk is ludas a tévedésben, hiszen a kérdéses szó azt a titokzatos műveletet jelenti, amelynek célja az arany előállítása kevésbé értékes fémekből. Egy másik tudósítás szerint „A télen felhalmozódott zsírok, káros anyagok a húsvéti nagyböjt idején égnek el...” (Új DN 92. 09. 23.) Ha azt írja a szerző, hogy a húsvét előtti nagyböjt - akkor a két fogalom (nagyböjt - húsvét) a helyes időrendet tükrözi. Húsvét szavunk ugyanis éppen azt jelenti, hogy vége a böjtnek, pontosabban a húsételek fogyasztására vonatkozó tilalomnak. A televízió tudósított a Zala megyei Búcsúszentlászló szeptember 27-i nagy ünnepéről. Szabadjon feltételezem, hogy csupán a bemondó nyelvbotlása volt az ünnep megnevezése így: Fogolykiválasztó Boldogasszony. Ä kiválasztás annak idején, a török időkben főként a rabszolgapiacokon történt. Hogy ez be ne következzék, azaz hogy a fogoly ne kerüljön rabszolga- sorba, ehhez kérték a Fogolykiváltó Boldogasszony közbenjárását, és a felebaráti szeretet parancsára gyűjtötték az adományokat a foglyok kiváltására. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés október 19-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134, Új Dunántúli Napló Szerkesztőséé, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A szeptember 26-i lapban közölt rejtvény megfejtése: „Azonnal jöjjön parancsnok úr! Elfogtam egy veszélyes bűnözőt”. Ajándékutalványt nyertek: Mercz Lászlóné, Pécs, István u. 31., Nagy Józsefné, Turony, Kossuth u. 6/A., Olasz Já- nosné, Almamellék, Rab Károlyné, Pécs, Pataki I.u. 2 ., Varga Emil, Pécs, Maiéter P. u. 68. A nyerteseknek az ajándékutalványokat postán küldjük el. Keresztrejtvény
