Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-08 / 278. szám
8 aj Dunántúli napiö 1992. október 8., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK Vállalkozni akar? Jegyezze meg! Válasszon rátermett munkatársakat A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti A mezőgazdasági kisüzemek néhány jellemzője Baranyában Takács Gábor palotabozsoki kisgazdaságában hízómarhákat és lovakat nevel Fotó: Proksza László Gyakorlatilag mindenki tudja, hogy a sikeres vállalkozás nem is annyira a pénzen múlik, sokkal inkább azon, kiket választunk munkatársainknak. A legjobb üzlet is csődbejuthat, ha az alkalmazottak nem eléggé felkészültek, ha hiányzik belőlük a „siker-orientáltság”, a kreativitás. Külföldön ezt úgy mondják: a személyzeti merketing legalább annyira meghatározó az üzleti életben, mint a piacfeltárás. Ebben az esetben is a marketing szót használják -, ami egyben kiemeli a lényeget is: létezik a munkaerőpiac, ahol a kereslet-kínálat éppen úgy szabályoz, mint a termékek piacán. Hogyan válasszuk ki a feladatra legjobban megfelelő személyt? Célszerű már a tanulmányi idejük alatt kiszemelni leendő munkatársainkat. A rátermett humán-menedzser rendszeres kapsolatot tart az egyetemekkel, főiskolákkal, a vállalkozás profiljába tartozó, átképzéssel foglalkozó cégekkel, s igyekszik még az „iskolapadban” kiszemelni a legrátermettebbeket. Igyekszik módot találni arra is, hogy kölcsönösen, alaposabban Jövőnk egy olyan lehetőség, amit a mai fiatalokkal közösen kell megtervezünk és megvalósítanunk. E gondolat jegyében hirdette meg az Expo ’96 egy jobb világért című országos képzőművészeti pályázatot a budapesti XX. kerületi Nagy Kiállítások a kőbányai vásárvárosban BUDATRANSPACK. 12. Nemzetközi elektronikai , és ipari elektronikai szakvásár. Október 27-30. mediKAL+dental Budapest. 1 Nemzetközi kórházi, orvosi, laboratóriumi, gyógyszerészeti rehabilitációs, fogorvos és fogászati laboratóriumi szakvásár. Október 27-30. megismerkedhessenek a nyári szünetben, a szakmai gyakorlat idején a jelöltek és a vállalat menedzserei. De a felvétellel sem zárul le a folyamat: a legalaposabb szaktudás is elavul egy-két év alatt, fel kell frissíteni, korszerűsíteni kell a tudást. Mindez azonban csak a dolgok egyik oldala. A legrátermettebb, legfelkészültebb alkalmazottak sem tudnak maximális teljesítményt nyújtani, ha nincs körülöttük nyugodt légkör. Például ha a családot a gyerekek elhelyezésének gondja nyomja - a cég segítsége sokat lendíthet a munkakedven. A személyzeti menedzser feladata a vezetők „tudásának” karbantartása is. Mind a hazai, mind a külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legtöbb gondot - különösen a fiatalabb, még gyakorlatlanabb menedzserek esetében - a kommunikációs készség gyengeségei okozzák. Sokan nehezen fejezik ki magukat mind írásban, mind szóban, s ezen csak speciális tanfolyamok, tréningek segíthetnek. Ugyanez a helyzet a nyelvtudással is. Hiába a nyelvvizsga, a bizonyítvány, igazi gyakorlatot csak a külföldi tapasztalatcseLászló Általános Iskola és Gimnázium és a helyi Polgár- mesteri Hivatal. Az ország valamennyi általános és középiskolás diákja számára kiírt pályázaton a Világkiállítás témájához kapcsolódó, bármilyen technikával készült képzőművészeti alkotással részt lehet venni. A pályaműveken a tanuló nevét, életkorát, iskolája címét kell feltüntetni, valamint bélyegzővel és aláírással kell igazolni az alkotás eredetiségét. A tanulók munkáit szakmai zsűri bírálja el. A pályamunkák beküldési határideje: 1992. november 15. Cím: Nagy László Általános Iskola és Gimnázium, 1203 Budapest, Ságvári Endre utca 4. A pályázat erdeményhirdeté- sét követően 1992. december 11-én a beküldött alkotásokból kiállítás nyílik az iskola épületében. (MTI) rék, az üzleti tárgyalások adhatnak. Néhány nagyobb világcég gyakorlatára érdemes odafigyelni: leendő vezető munkatársaikat - még mielőtt elfoglalnák új pozíciójukat - „világk- lörüli útra” küldik, bemutatják leendő pertnereiknek, a konkurencia hasonló beosztású munkatársainak. Ez egyben tesztelés is, ha kiderül, hogy a jelölt nem találja meg leendő üzletfeleivel a hangot, fontolóra veszik a kinevezés esetleges visszavonását is. A személyzeti marketing sokoldalúságát mutatja, hogy számos cégnél nemcsak az új emberek felvételét bízzák a humán-menedzserre, hanem egyben a pálya-karrieijét is megrajzoltatják a jelölteknek. A belépés percében tudnia kell a cég vezetésének, ki az, akire később csak egy-egy részleg vezetését lehet bízni, kiben van több, kiből lehet felsőszintű vezető. S amikor e prognózisok készülnek bizony nem sajnálják a pénzt sem, igénybe veszik a legjobb szakembereket, a legköltségesebb vizsgálati módszereket is. Mert végül is a vállalkozás egészének sikere a tét. Ferenczy Europress Személy- és munkaügyi szakigazgatási képzés A Munkaügyi Minisztérium kijelölése alapján közreműködünk a személy- és munkaügyi menedzsment felkészítésében. Sikeres hagyományaink és felkészült oktatóink közreműködésével szervezzük a Munkaügyi Minisztérium oktatási programjára épülő munkaügyi-személyügyi felsőfokú képesítést, felsőfokú különbözeti vizsgát, középfokú képesítést biztosító tanfolyamainkat. Külön figyelmébe ajánljuk az érintetteknek a közeljövőben induló kurzusainkat: a munkatörvény és végrehajtása; a kollektív szerződések tartalma; a munka- szerződések kellékei; az érdek- egyeztetés szereplői és mechanizmusa című szakmai felkészülési programjainkat. Várjuk partnereink jelentkezését írásban: SZVT Baranya, 7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 2/a„ faxon: 72/27-044, telefonon: 72/24-024. Már a nyolcvanas éveket megelőzően, lényegében a hetvenes évtized első felére a mezőgazdaság egészén belül a kisüzemi termelés jelentőssé vált. A Központi Statisztikai Hivatal állapotukat, számukat, helyzetüket mintegy tíz évenként figyeli meg. Az 1972. évi mező- gazdasági összeírás idején országosan 1,7 millió, Baranya megyében 68 000 háztáji és kisegítő gazdaság volt. Á hetvenes évek közepén a központi irányításban vita folyt arról, hogy szabad-e engedni a kisgazdasági szféra további erősödését. Ez voltaképpen politikai (ideológiai köntösű) kérdésként vetődött fel és a vita kimenetele a kisgazdaságok számára kedvezőtlen volt: különböző központi korlátozó intézkedések születtek (adózás szigorítása, támogatások csökkentése). Ennek folytán csökkent a kisgazdaságok jövedelmezősége, mely maga után vonta a kisüzemek számának visszaesését, így 1981-ben a kilenc évvel korábbinál 14%-kal kevesebb, 58 300 kisgazdaság volt a megyében. Országosan 11%-kal csökkent a számuk, 1,5 millió kistermelőnek tekinthető háztartás került ekkor összeírásra. A 90-es évek elején, 1991 áprilisában végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás során 54 009 kisüzemet írtak össze, számuk országosan nem érte el az 1,4 milliót. A megye mező- gazdaságában csökkenő számuk ellenére egyes ágazatokban, például a sertés- és a baromfitartásban, s újabban a juh- tartásban a kisüzemek produktuma jelentős arányú: a sertésállománynak például egyes években közel felét ők tartották. Elöregedett gazdálkodók A továbbiakban a legutóbb - 1991 áprilisában - végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás révén a kistermelői gazdaságok tevékenységéről, állapotáról, a hozzájuk tartozó személyekről - a gazdálkodókról, akik a gazdaságot irányítják és a kisgazdaságokhoz tartozó többi személyről -, továbbá a gazdálkodók jövőbeni, gazdálkodással összefüggő szándékairól kapott információkat ismertetjük. Ez az összeírás olyan időpontban készült, amikora mezőgazdaság alapvető változások előtt állt. Az összeírás révén kapott helyzetkép fontos információkat hordoz a jövőben várható folyamatokra nézve. A kisgazdaságokban az irányítást végző gazdálkodók többsége az idősebb korosztályhoz tartozik, ami alapjában véve természetesnek mondható, hiszen az elmúlt évtizedekben az iparban, vagy a szolgáltatásban adódó munkalehetőségeket inkább a fiatalok ragadták meg. Lényegében a tíz évvel ezt megelőző összeírás óta a kor- megoszlás. alig változott, az egyes korcsoportok közötti hullámzáson túl sem inkább elöregedéstől, sem fiatalodásról nem beszélhetünk. Baranyában a gazdák életkor szerinti összetétele valamivel kedvezőbb az országos átlagnál. A 60 évesek és a felettiek a gazdálkodók 35%-át tették ki, országosan a 38%-át. Ugyanakkor a 39 éves és ennél fiatalabb korosztály 23%-kal részesedett, míg országosan 21%-kal. Az idősek viszonylag magas arányán belül kedvezőtlen, hogy azok • közel kétharmada a 65 éves és idősebb korosztályból kerül ki. A mezőgazdaságban megindult nagyarányú változások a gazdaság területén is vállalkozásra ösztönöznek, tehát mindenképpen igénylik az új helyzetekbe történő gyors beilleszkedést, ami az idősebb generáció számára nehezebb lesz. Ha egyelőre nem nagy számban is, de tapasztalható a fiatalabb vállalkozók megjelenése a mezőgazdaságban, ami kedvező folyamatként értékelhető. Alacsony képzettség A kormegoszlás mellett - és talán abból következően is - nem túl kedvező a gazdálkodók iskolai végzettség szerinti ösz- szetétele sem. Az 54 009 gazdálkodó közül mindössze 766 főnek volt felsőfokú mezőgazdasági végzettsége, s további 1 763 gazdálkodónak középfokú szakirányú képesítése, szaktanfolyamot- 3 096-an végeztek. Felsőfokú nem szakmai végzettsége 3%-uknak, középfokú 23%-nak, alapfokú 65%-nak van, 4 538-an az alapfokú iskolát sem fejezték be. A gazdálkodóknak tehát mintegy 74%-a alapfokú iskolai végzettségű, vagy még azzal sem rendelkezik. Foglalkozásukat tekintve a gazdálkodók nagyobb része - 60%-a - nem mezőgazdaságban dolgozott. Alacsonynak tekinthető a mezőgazdasági egyéni gazdálkodók száma (1270 fő, valamivel több mint 2%), amellyel megegyező arányú a munkanélküliek részvétele a kisgazdaságokban. A nyugdíjasok, járadékosok tették ki a gazdálkodók 43%-át. Az 54 009 kisgazdasághoz a gazdaság irányítóját is beleértve 166 547-en tartoztak, ez Baranya lakosságának közel 40%-a. (Öt évvel korábban mintegy 170 000-en, a lakosság szintén kétötöde tartozott a kisüzemi gazdaságokhoz). A gazdaságokhoz tartozó összes személyen belül - beleértve a gazdálkodót is - foglalkozását tekintve még alacsonyabb a mezőgazdasági egyéni gazdálkodók aránya (mintegy 1%), ami azt jelenti, hogy a gazdasághoz tartozó többi személy közül elenyésző a mezőgazdasági önállók száma (489 fő). A kisgazdaságokhoz összesen közel 44 000 nyugdíjas tartozott közülük több mint 50% egyúttal a gazdaság irányítója is. Közel 30%-a a kisgazdasághoz tartozóknak eltartott. Az összeíráskor - tehát 1991 áprilisában - még nem volt ismert a kárpótlási törvény, így az azzal - és a földdel - kapcsolatos szándékukkal még nem lehettek tisztában a gazdálkodók. Részben ezzel függ össze, hogy a jövőbeni szándékokat tudakoló kérdések közül „a jövőben önálló gazda kíván-e lenni” kérdésre adott válaszok szerint 1991 első felében a kisgazdaságok irányítói még kevéssé barátkoztak az önálló gazdálkodás gondolatával: a kérdésre a gazdálkodóknak csupán 4%-a válaszolt „igerí’-nel (országosan 5%-uk). A növénytermesztést közel annyi gazda szándékozott növelni (2 020), mint ahány csökkenteni (2 001), s további 767-en megszüntetni kívánták. Az állattenyésztésnél még sokkal kedvezőtlenebb volt az 54 009 gazdálkodó válaszának megoszlása: az 1 619 növelni szándékozóval szemben 6 150-en csökkenteni, 1 434-en pedig megszüntetni kívánták e tevékenységüket (mind a növénytermesztésnél, mint az állattenyésztésnél a többség a szinten tartást gondolta valószínűnek, ami szintén a helyzetből fakadó bizonytalanságra utalt). Kevés a nagygép A kisgazdaságok gépesítettsége a fontosabb gépekre kiterjedő számbavétel szerint nem mondható magasfokúnak. Mindössze 35%-ukban (18 727 gazdaságban) rendelkeztek ösz- szesen 26 672 géppel, ezeknek 93%-a 1990 előtti üzembehe- lyezésű. E tekintetben az elmúlt öt év alatt gyarapodás regisztrálható: 1986-ban még csak 15 000-re volt tehető a különféle gépek száma a kisgazdaságokban. A helyzet annyiban azonos az akkorival, hogy most is a gépek megközelítően 50%-át a motoros kapák teszik ki. A növekedés ellenére nagyobb gépekkel a gazdaságok elenyésző hányada rendelkezik, a gépi munkák nagyobb része továbbra is a nagyüzemi gépekkel képzelhető el. Dr. Zsibrik Istvánné KSH Baranya Megyei Igazgatósága Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Expo ’96 egy jobb világért Pályázati felhívás
