Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-06 / 246. szám
Szépülnek a régió postahivatalai Korszerűsítések a négy dél-dunántúli megyében A vállalati formában működő Magyar Posta jelentős korszerűsítéseket hajt végre a dél-dunántúli megyékben. A cél egyértelmű: olyan szolgáltatást nyújtsanak a lakosságnak, amely megfelel az európai követelményeknek. A jelentősebb postahivatalok felújításáról, új építéséről a Pécsi Postaigazgatóságtól kaptunk tájékoztatást. Hosszas előkészítés után ebben az esztendőben a régió legnagyobb postaberuházása, a siófoki új postahivatal építése. A mutatós épület terveit a szegedi Novák János Ybl-díjas építész készítette, a kivitelezésre a pécsi Modolus Kft. kapott megbízást. Az egyemeletes, tetőtér beépítéses létesítménynek jelenleg az alapozási munkálatai folynak, szeptember közepén kezdik a szerkezeti elemek szerelését. A mintegy 2000 négyzetméter alapterületű postahivatal létesítésének költsége eléri a 120 millió forintot, átadására 1993-ban, a balatoni szezon kezdetekor kerül sor. Remélhetően így nyáron sem kell majd Siófokon sorbanállni, ha pénzt, levelet, csomagot akarnak feladni a lakók, a turisták, város vendégei. A zalaegerszegi főposta átalakítása során - ez a földszinten és a félemeleten történt - bankpultrendszert, számítógépekkel felszerelt munkahelyeket, két újat is, pénzforgalmi trezort, nagybani értékcikkőrzőt alakítottak ki, korszerűsítették az elektromos rendszert, s az ügyfélszolgálati helyiségeket 60 négyzetméterrel bővítették. A mintegy 18 millió forintos felújítás augusztusban befejeződött. A pécsi és a kaposvári 1-es számú hivatalok korszerűsítésére ezekben a hónapokban kerül sor - előbbi 25, utóbbi 10 millió forintért -, a munkálatok ez év végéig befejeződnek. Mindkét helyen zárt rendszerű pénzfeldolgozót létesítenek, s javítanak a dolgozók munkahelyi körülményein. A nagykanizsai főposta rekonstrukciója elsősorban a távközlési részvény- társaság fejlesztéséhez kapcsolódó postaforgalmi beruházás, amelynek keretében új hírlapkiadó helyiségeket, szociális blokkokat és műhelyeket alakítanak ki, lecserélik a padozatot, s beépített bútorokat helyeznek el. Jelentős felújítás történt a mohácsi 1-es számú postahivatalban, a kivitelezési munkálatok - a költségek meghaladják a 12 millió forintot - szeptember végén teljesen befejeződnek. Az épületen belül jelentős funkcionális változtatás is történt, ez jelentősen könnyíti az ügyfelek kiszolgálását. Új főpénztárát hoztak létre, nagyobb lett a csomagfelvételi pult, több postafiókot helyeztek el, korszerűsítették a világítást. R.N. A kaposvári főposta Fotó: Proksza László Főhet a fejük a Dácia-tulajdonosoknak Fotó: Proksza László Dacia, Oltcit - itt a vége Az autójavítók sajnálják, a „dácsiásokyy jó kuncsaftok Akik a vételi zavarokat is vizsgálják Élnek-e a kalózrádiók? Az éter már majdnem mindenütt bemérve Konkoly-Thege György fotói Kiállítás nyílik ma Pécsett a Művészetek Házában Konkoly-Thege György fotóiból. A világjáró közgazdász távoli országokban készült, népszokásokat megörökítő életképei elé Szirányi István mond bevezetőt, 17 órakor. új hajjal, új bőrrel (Folytatás az 1. oldalról.) Ember legyen a talpán, aki elválasztja a maszlagtól az igazat. Az Exoderm Medical Centert és vezetőjét, tulajdonosát, Éger Miklóst ezért arra kértem, beszéljen bővebben a vállalkozásáról. Mi ez a különleges módszer, van-e ártalmas következménye, szakemberek vég- zik-e a munkát.- Orvosok és bőrgyógyászok dolgoznak nálunk, igazán a legmagasabb színvonalú biztonsággal. A kezelésekre nem is fogadunk mindenkit, csak akivel előtte konzultáltunk, s akinek képesek vagyunk segíteni. Fontos vizsgálatokkal kezdünk, vért, májfunkciót nézünk, EKG-t, még AIDS-szűrést is végzünk. Egészséges emberekre a kezelések nem járnak veszéllyel, nincs káros következményük. Éger úr egyébként magyar, de kiskorában Izraelbe került. Exodermológiával foglalkozott ott is, és erről az egyébként amerikai módszerről sok tapasztalatot gyűjtött odakint az évek során. Tulajdonképpen egy úgynevezett „mélyhámlasztás- ról” van itt szó, ez a nyolc napos kezelés lényege. 35 éves kortól végzik, a teljes bőrfelület megújítására. A kémiai eljárás során szinte leolvad a régi bőr felső rétege, s alatta egy új fejlődik, ez ráncmentes, sima, nincs rajta folt, olyan, mint az újszülötté.- Itt nincs vágás, nincs vér, mint az arcbőrfelvarrásnál, nem változik meg a mimika sem- folytatja Éger úr.- A technika fiatal lányoknak is hasznos, ha a pattanás után megmaradó hegeket szeretnék eltüntetni. Ezeket 50-70%-ban csökkenteni tudjuk. Minden beavatkozás ambuláns. A hajátültetés például csak két óra. Az urak a saját hajukat kapják, kis „szigetekben”, melyek 15-20 hajszálat tartalmaznak. Egyszerre 100-120 kis hajcsoportot lehet áthelyezni. Van, aki már harmadszor jön, dúsítani. Éger úr egyébként nemcsak szakember, üzletember is. A céggel kapcsolatos anyagi természetű kérdéseimre nem válaszol, azt tartja, ez nem tartozik másra. Az viszont igen, hogy a 201-6985-ös számon lehet érdeklődni utánuk.. . H. I. Gy. Itt a vége, fuss el véle - mondhatnánk a népmeséi fordulatot előcitálva arra a román bejelentésre, hogy a közeljövőben beszüntetik a Dacia és az Oltcit személygépkocsik gyártását. Persze, nem' annyira humoros a dolog, már csak azért sem, mert a Dacia - jobb híján - roppant népszerű autó volt hazánkban, amit az is jelez, hogy 200 000 járja útjainkat. S bár alkatrészeket nyolc évig kellene biztosítani a gyártónak, ezt az elvi kötelezettséget aligha fogják betartani. A különféle típusú magyar Daciák átlagéletkora nem éri el a hat esztendőt, tehát egy-két éven belül nem igen lehet ezeket „leírni”, így alkatrészekre jó darabig szükség lesz. Az autójavító cégek szeretik ezeket a kocsikat, hiszen gazdáig jó kuncsaftoknak számítanak, gyakran megfordulnak a szerelő műhelyekben. Ez azt is jelzi, hogy a Daciák alkatrész igénye nem csekély. Hogyan vélekednek a Daciákkal kapcsolatos jövőről a gépkocsijavítók? Kaponyi László, a pécsi Autófit Kft. igazgatója szerint elegendő alkatrésszel rendelkeznek - igaz, hiányzók most is vannak - s egyáltalán nem gondolnak arra, hogy leállnak e típus javításával. Hozzátette, azt sem szabad elfelejteni, hogy a Renault 12-esből konstruálták ezt az autót, így sok alkatrész ezekből is átmenthető. S az sem mellékes, hogy több hazai gyártó - például a Technomark - is foglalkozik Dacia alkatrészek előállításával. Lischka László, az Oster-Pécs Rt. elnök igazgatója elmondta, a Daciákhoz jelenleg van raktáron alkatrész, de hogy meddig, azt nem tudja. Az „ellátás”, finoman fogalmazva, eddig sem volt éppen zavartalan. Az autó javíthatósági jövőjét illetően nem optimista, mindenesetre egyelőre nem gondolnak arra, hogy abbahagyják. Keszler József, a Mohácsi Autójavító Kisvállalat igazgatója megállapította, a városban és környékén is sok a Dacia, amelyekkel a gond is sok. Alkatrészek, karosszériák, vannak, de akad hiánycikk már most is, így nagyon bizonytalannak látja a jövőt. Az nyilvánvaló, a bejelentés mérsékelni fogja a Daciák amúgy sem magas árát, hiszen a tulajdonosok jó része szabadulni akar „kedvencétől”. Ami az Oltcitokat illeti: csupán néhány ezret adtak el ebből a típusból az elmúlt két-három évben, alkatrész eddig sem nagyon volt, mint ahogy javító háttér sem. A változás tehát nem lesz szembetűnő... Mondják: minden bizonnyal még az idén elfogadja a parlament a médiatörvényt, s a tömegkommunikációhoz kapcsolódó egyéb kérdésekre is választ kaphatunk, ami a frekvencia-moratórium feloldásához vezet. S ha megkapják a működési engedélyt végre megszólalhatnak legálisan a kalózrádiók is, melyből a régiónkban mindössze kettő volt: Kaposvárott és Pécsett. Haraszti Lászlóval, a Frekvenciagazdálkodási Intézet Pécsi Kirendeltsége vezetőjével többek között erről is szót váltottunk, aki előrebocsájtotta: az elmúlt hónapokban munkájuk nagy részét e feladatra való felkészülés adta. Ugyanis működési területükön, Somogybán, Tolnában és Baranyában felmérték előzetesen az úgynevezett szabad-fekvenciák döntő többségét. A cél egyértelmű volt: mihelyt megszűnik a kuratórium, azonnal lehessen a kérvényeket elbírálni, s bizonyos elvárt műszaki feltételek mellett segíteni a magán-rádiók és ma- gán-tv-k beindulását. (A szakember megjegyzése: eléggé korlátozott térségünkben a szabad fekvencia-tartomány, s elég nehéz a szomszédokkal egyeztetni az igényeket. Utóbbi érthető: a széteső Jugoszláviában nem a fekvenciavilág jövője a legfontosabb kérdés.) Haraszti László szerint a fel- kvencia-moratórium feloldásának relatív közelsége nem feltétlenül sokszorozza meg az éterbe kilépő kalózadók számát. Ugyanis a rádiózáshoz valamit is konyítók tudják: felelőtlenül zavarni az étert nem lehet. Ez adott esetben balesetet, katasztrófát is okozhat, ugyanis a kalóz zavarhatja a repülésirányítást, a mentők, rendőrök, - hogy a katonaságot ne is említsük - munkáját. (Bár az sem kizárt, hogy előzetes reklámként, így próbálnak a jövő adói kilépni az ismeretlenségből. Mint a pécsi Szubjektív Adó, mely úgy tűnik, legálisan is szeretne majd működni.) Az ország különböző vidékeiről előzetesen úgy 100 körüli műsorszórói engedélykérelem futott be eddig a Fekvenciagaz- dálkodási Intézetbe. ( Hogy ebből mennyi a régiónkbeli, még nem tudjuk.) Mindenesetre a többségi kérelem - és a teljesíthetőség is ezt mondatja - lokális, helyi adókra vonatkozik, melyek 1-2 wattal fognak majd szűkebb pátriájuk közéletébe belépni. A FI pécsi kirendeltségén egyébként több mindennel foglalkoznak. Úgy a lakossági bejelentések nyomán a rádió- zást-tévézést zavaró dolgokkal: évente közel 300-400 bejelentés nyomán a három megyében. Feladatuk a nem professzionális adó-vevő készülékek (mint mondjuk a CB-k) hatósági engedélyezése. És végül, csak érdekességként említsük meg, hogy minden kereskedelmi forgalomba kerülő elektromos berendezés ellenőrzésével is foglalkozniuk illik. Megnézik: a berendezés zavarja-e az étert, a távközlést. S ha igen, akár vasalóról, fúrógépről, vagy ismeretlen gyártótól származó tv-ről van szó, intézkednek a berendezés árusításának leállításáról. (A minap egy pécsi kft bukott meg egy harmadik világban gyártott, zavarvédelmet nélkülöző tv-készülékkel.) Kozma Ferenc Ki viselheti majd az EXPO felségjeleit? A vidéknek nem jut egy fillér központi támogatás sem Hozzáértők mondják: az 1996-os világkiállítás nagy tortájából bárki nassolhat. Vállalatok, magánszemélyek, társaságok léphetnek be a programké- szítők-szervezők közé, csak egy a fontos, ügyesen kapcsolódjanak a - remélhetőleg - hasznot is csepegtető rendez- vénydömpinghez. A fővárosi és vidéki események összehangolását, koordinálását, a rendezvények színvonalának betartását a Világkiállítási Tanács hivatott biztosítani. Ők koordinálják majd az elő-, utó- és kiegészítő rendezvényeket a fővárosban és a vidéken egyaránt. A világkiállítás naptára még üres, de az időről-időre megjelenő kiírások nyomán bizton előbb-utóbb megtelik. Biztosíték, bár még messze van 1996, az első pályázati kiírást (A Budapesten megrendezésre kerülő szakvilágkiállításhoz kapcsolódó hazai elő-, utó- és kiegészítő rendezvények pályázati kiírása) a napokban jelenteti meg a Világkiállítási Tanács. A pályázóknak most nyílik először alkalmuk arra, hogy regisztráltassák magukat az expo-sorok- ban, s netán megkapják majd hivatalosan is a jogot arra, hogy rendezvényüket expo-rendez- vényként futtassák a jövőben. A pályázati pakkot az országban mindenütt a köztársasági megbízotti hivatalokban lehet majd elérni, várhatóan 10 000 forintért. A Világkiállítás Baranya Megyei Szervezőirodájának vezetője, Berkes György ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a kiírással kapcsolatos segítő, tanácsadó szerepet fölvállalták, miképpen a szomszéd megyék hasonló koordinátorai. Tolnában főleg a Gemenc Expo, Somogybán a szervező iroda és a dél-balatoni városok által megbízott siófoki szervezet a helyi gazdasági kamarával bábáskodik főként az expo körül. Persze minden város, kisebb és nagyobb település a maga expo-irodáját megcsinálta, ha érdekeltséget vélt felfedezni 1996-ban. így talán érdekes színfolt, hogy Keszthely az „évtized városa” rangra törve gyűjtögeti programjait, szervezi a kiállítási részvételt. A első pályázati kiírást majd évről-évre több követ, mindenesetre érdemes gyorsan kapcsolódni legalább szándéknyilatkozatban. Hiszen a központi programiroda bólintása és áldása után viselheti az expo megkülönböztetett jegyeit - az expo-emblémát - már jó előre az odaszánt program. Akár nemzetközi borversenyről, táncfesztiváltól vagy vadászati dzsemboriról van szó. A gond csupán csak annyi: egyelőre úgy néz ki, hogy az 1996-os világkiállításhoz kapcsolódó vidéki rendezvényeket a vállalkozóknak saját zsebből kell finanszírozniuk, hiszen a költségvetés még a legjobb ötletre sem juttat egy fillért sem. (A fővárosnak ellenben 100 milliárd jut.) Mindezek okán ma még úgy tűnik, legföljebb vállveregetés- sel kell beérnie és az expo-örö- mével töltekezve zárhat a vidéki vállalkozó: minden befektetett forint után járó nyereségért keményen meg kell küzdenie. Mert ugye csak a végén dől el, (akármilyen népünnepélyt vagy fesztivált hozott tető alá), hogy megérte-e? K. F. vasárnapi 3
