Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-05 / 245. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. szeptember 5., szombat Ötven éve történt... Antal György pécsi otthonában Fotó: Läufer László Egy pálya elindul Amikor leültem Antal Györggyel a Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozata nyugalmazott igazgatójával, hogy eredményekben gazdag művészi és pedagógus pályafutásának indulásáról beszélgessünk, azzal kezdte, hogy ritka szerencséjének tartja élete két hasonló eseményét: tanárként visszatérését a hajdani Alma Materbe.-Először 50 évvel ezelőtt, 1942. szeptember 1-jén „léptem vissza" a Pécsi Püspöki Tanítóképzőbe kezdő tanárként, majd negyedszázaddal később lettem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára és a Pécsi Tagozat igazgatója. De beszélgessünk előbb 1942-ről. A tanítóképzőről, melyben öt szép és felejthetetlen diákévet töltött.- Kiváló tanáraim voltak: Gábriel Pál igazgató űr, Széky Pali bácsi, Klug György tanár úr, Somogyi Géza bácsi, Szirom Karcsi, Kisbán László ma is élő osztályfőnököm és mindenekelőtt két kitűnő zentanárom: Kutor Ferenc és Lomoschitz Pál. Aztán arról beszélt Antal György, hogy jó tanuló volt, az öt évet végigmuzsikálta, átor- gonálta. Bár a zenetanulásnak fontos szerepe volt a tanítóképzésben, de magánúton már túl volt az anyagon.-Évekig dolgoztam Halász Béla orgonaművésszel, s diákként állandóan a pécsi templomok orgonapadjait koptattam. A tanítóképző énekkarával kétszer orgonáltam a pesti rádióban, egyik alkalommal Halász Kálmánnak számomra írt művét, és többször kisértem orgonán tanáromat, Lomoschitz Pált is, aki kitűnő hegedűs volt. Muzsikusként tartották számon Antal Györgyöt a tanítóképzőben, ahonnan felkészülten a Zeneakadémiára került. A Bárdos tanár úr vezette egyház- karnagy-képzőt és az Adám Jenő által vezetett középiskolai tanárképzőt, majd a tanítóképzőintézet ének- és zenetanárképzőt végezte el. Hangszeres főtárgya az orgona volt. így őt hívta meg Bárdos Lajos a Városmajori templomba orgonáim. Ugyanakkor megbízást is kapott a tanár úrtól - aki a Magyar Kórus kiadó társtulajdonosa volt -, orgonaiskola szerkesztésére Halász Bélával együtt. Az ő páratlan tudásával, anyagismeretével csodás anyagot dolgoztak fel. Megjelenését a háború akadályozta meg. De az anyag megmaradt. Visszatérve 1942-höz, a diploma megszerzése után több helyre hívták - így haza, Csiksomlyóra is. De Antal György Pécsett választotta. A püspöki tanítóképző tanára, Lomoschitz Pál más városba költözött, gondoskodni kellett a megüresedett hely betöltéséről. így tért vissza 25 évesen, tanárként az egykori prepa.- Volt tanáraim szeretettel fogadtak, én pedig lelkesen kezdtem hozzá a munkához. Tanítottam éneket, zongorát, harmóniumot, orgonát, kántorképzést és mindenekelőtt kórust vezettem. Bartók, Kodály, Bárdos férfikarok mellett a gregorián és a magyar népdal adták repertoárunk gerincét. Bárdos tanár úr művet komponált részünkre. („Antal György tanítóképzőseinek ajánlva.”) A fiú és leányképzők énekkarainak egyesítésével monstre vegyeskart sikerült szerveznem. Két emlékezetes együttműködésre gondolok vissza szívesen: 1944 márciusára és 1948-ra, amikor a centenáris ünnepség keretében Pécsett először megszólaltattam Kodály: Szép könyrögés c. művét. 1947 júliusában tért haza a szovjet hadifogságból. A tanítóképző életében azidőtájt jelentős változás történt: visszaköltöztek a régi épületbe, a Király utcai Lyceumba. Az államosítás természetesen a képzőt sem kímélte meg.- Még egy évig tanítottam a Lyceumban. 1949-ben a miniszter áthelyezett a Pedagógiai Főiskolára, ezzel egyidejűleg lettem a Konzervatórium igazgatója. De ez már egy másik négy évtizedes története annak a 75 esztendőnek, amelyet az idén megélni készülök. N.T. Mazda-gyár Ausztriában A Mazda japán autóipari vállalat Ausztriában épít ki gyártótelepet, hogy megvesse a lábát az európai piacon - írja a Nihon Keizai Simbun című lap. Ezzel az ötödik nagy japán autógyár is megjelenik Európában, és rendelkezik majd összeszerelő üzemmel. A Mazda a Steyer-Daimler Puch AG-val szerződik: a tervek szerint 2600 köbcentiméteres, négykerék- meghajtású autók gyártását indítják el 1995-ben. Szolgálat az államhatár mentén Eddig hárman fulladtak a Drávába a tilosban fürdőzők közül Szinte elszakítja a kutya a pórázt, ahogy kijön a járőr az őrs kapuján. Elindulnak az úton a lebukó nap irányába, a vízillatú alkonyaiban. Nem messze az őrstől egy traktor pöfög békésen, a száradó babot rakják fel a munkások. Hirtelen egy fehér autó bukkan fel a kanyarban. Ahogy közelebb ér, látszik, fürdőruhás fiatalok ülnek benne. A járőr megállítja a kocsit, elkéri az iratokat. Mindent rendben talál, tisztelegve elköszön.- Itt a határtól néhány száz méterre minden járművet ellenőriznünk kell - mondja a járőr parancsnoka.- Ez az egyik legnagyobb határszakasz a Pécsi Határőr Igazgatóságnál - tájékoztat Hullár József főhadnagy, a zalátai őrs parancsnoka, aki éppen ellenőrző járőr szolgálatban van. Viszonylag csendes ez a határ- szakasz, talán azért is, mert ez végig vizes határrész, itt folyik a Dráva. Előfordulnak határsértések, általában átúszás, horgászás miatt. Az egyik legnagyobb probléma, hogy nincs ezen a részen kijelölt strand. Ez az önkormányzatok feladata lenne, azonban eddig egyik sem tett intézkedéseket ezzel kapcsolatban. Van olyan hétvége, amikor közel százan jönnek ide strandolni, igen körülményesen és nehézkesen tud intézkedni a járőr. Ugyanakkor rendelet rögzíti, hogy tilos fürdeni a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizeken. Tavaly elhelyezett az önkormányzat néhány tiltó táblát, azonban másnapra mind eltüntették őket. Veszélyes folyó a Dráva, mert gyors folyású, örvényes, kiszámíthatatlan, hirte- leirváltozik a meder alja, partközeiben is előfordulhat mélyvíz.-Nem volt könnyű a Pécsi Határőr Igazgatóság múlt éve - mondja Lovász Józsefe zredes —, illetve az idei év is komoly feladatokat rótt az állományra. 1989 őszétől több olyan jogszabály született, amely az államhatárral kapcsolatos korábbi tiltásokat, korlátozásokat feloldotta. Az új rendelkezések az egyes jogsértő cselekmények társadalomra való veszélyességét enyhébben ítélik meg. Ilyenek például a tiltott határátlépés kísérlete, vagy elkövetése, ami korábban bűncselekménynek minősült, ma szabálysértésnek számít. Megmaradt a bűncselekmény kategóriában a fegyveresen elkövetett tiltott határátlépés, az embercsempészés és a szándékos határjel rongálás, illetve a katona által elkövetett külföldre szökés. Az intézkedések közül jelentős, hogy megszűnt a határsáv és a nyomsáv. Mindazokat a korlátozásokat, amelyek ezekkel együtt jártak, már nem alkalmazzák, ezzel gyakorlatilag lehetővé vált, hogy az állampolgárok mindenféle külön engedély nélkül közvetlenül lemehessenek az államhatárig. Ezáltal közkinccsé válhatott a Dráva part, nem csak a horgászoknak, hanem a kirándulók számára is.-Ennek ellenére továbbra is korlátozó és tiltó intézkedések vannak érvényben a határon történő átlépés, valamint a határrend fenntartásával kapcsolatban. Nem lehet engedély nélkül átlépni az államhatárt, ez vonatkozik a csónakázásra, fürdésre, természetjárásra egyaránt. Ezen szabályok egy része ismert, másik részét azonban általában nem ismerik az emberek, ebből adódóan ma is előfordulnak jogsértő cselekedetek. Ezek közül leggyakoribb a gondatlan határátlépés. Ezzel kapcsolatban még érvényben van a közlekedési miniszter 1988-as rendelete, amely lehetővé teszi a határvizén a csónaktartást és használatát, különböző korlátozásokkal. A csónakot csak engedéllyel, kijelölt kikötőben lehet tárolni, meghajtó eszköz (motor) nélkül, lezárva. Sajnos nem mindenki értelmezi egyformán a határvíz fogalmát, ez abból adódik, hogy a magyar-horvát határ fix vonal, független a Drávától. Több helyen kialakult Dráván inneni horvát, illetve Dráván túli magyar terület. Ezeken a helyeken nagy a veszélye annak, hogy a turisták nem szándékosan, hanem gondatlanságból, figyelmetlenségből határsértést követnek el. Ezeken a területeken „Vigyázat, államhatár!” feliratú táblák vannak kihelyezve, illetve határjelző kövek, amelyekről leolvasható, hogy milyen irányban, mekkora távolságra van a határ. Biztos tájékoztatást tudnak adni az őrsparancsnokok a határral kapcsolatban akár a horgászoknak, akár a turistáknak egyaránt. A Dráván való fürdésnek eddig 3 halálos áldozata van. Augusztus 20-án egy barcsi férfi fulladt a vízbe, 24-én Vejti alatt egy oszlásnak indult hullát találtak, illetve 26-án kapták az értesítést a horvát határőröktől, hogy azon az oldalon is belefulladt valaki a vízbe. Augusztus 3-án Vejtitől délre 13 horvát állampolgár átúszott magyar területre, majd innen szintén úszva visszakísérte őket 3 magyar állampolgár, akik ellen szabálysértési eljárást kezdeményezett a határőrség. Néhány nappal később 3 magyar állampolgár úszott át Horvátországba, akiket elkaptak a horvát határőrök, kihallgatás, jegyzőkönyv felvétele után elengedték őket, ellenük is szabálysértési eljárás indult. Több esetben előfordult, hogy horvátok úsztak át, azonban amikor észrevették a járőrt, félútról visszafordultak. Nem egy esetben megtörtént, hogy horgászok is átsodródtak horvát területre. Volt rá példa, hogy az őmaszád is néhány kilométer hosszan magyar területen járőrözött.- A Határőrség Pécsi Igazgatóságánál kértek menedéket tavaly 9659-en, ők zömében a határforgalmi kirendeltségeken jöttek át, de közel 400-an a zöldhatáron át érkeztek. Tavaly 1913-an tértek haza, idén eddig 4009-en, de ez a szám csalóka, mert feltehetően többen vissza is jöttek, látva az otthoni állapotokat. Ezekről nincsenek pontos adataink. Jelentősen lecsökkent a határforgalom ezen a szakaszon, január 1-től augusztus 25-ig 689 450 személy lépett át, valamint 226 627 jármű, ez a tavalyi forgalom 40 százaléka. Magyar utasok általában nem sokan utaznak déli szomszédunkhoz, onnan viszont sokan érkeznek a menekülttáborokba rokoni, baráti látogatásra hazánkba. A dunai hajóforgalom zavartalan, a ki- és beléptetést egyaránt Mohácson végezzük. Jelenleg alapszolgálatot lát el a Pécsi Határőr Igazgatóság, végzik mindennapos feladataikat. A rendészeti akciószázad tervszerűen gyakorlatozik, ezért lehet látni a városon átvonuló „Határőrség” feliratú páncélozott harcjárműveket.-Az eszéki vasútvonal fel- robbantása óta nem sikerült megfelelően helyreállítani a sínpárt, ezért továbbra is szünetel a forgalom a magyarbólyi határátkelőnél. Ugyanez a helyzet az udvari közúti határátkelővel is, egyelőre bizonytalan a megnyitás időpontja. Hajdú Zsolt A Drávaparton portyázik a kutyás járőr Az első Veni Sancte Pécsett a jezsuiták már 1615-ben megtelepedtek, 1687-től pedig iskolát is nyitottak. A rend feloszlatása után (1773) elhagyták a várost. 1906-ban gróf Zichy Gyula püspök szegénysorsú fiatalok tanítására alapítványt tett és nevelésükkel a jezsuitákat kívánta megbízni. A püspöknek nemcsak otthonról, hanem a nevelő szerzetesek számára rendházról és templomról is gondoskodnia kellett. Elsőként az iskolalétesítés történt meg. Indítását 1911-ben engedélyezték, 1912-ben kapta meg a nyilvános jogot. Az iskola a mai József utca 19. számú ház helyén állt kétemeletes, átalakított épületben nyílt meg és 1912. szeptember 4-én tartották meg az ünnepélyes Veni- Sanctét, évnyitót. Ötvenegy tanuló - közte 22 konviktor (kollégista) szeptember 5-én kezdett tanulni. Közben Pécs város, a püspöki birtokok kezelése és a jezsuita rend verseny- trágyaláson ismerte meg a leendő iskola-kollégium-temp- lom-rendház nagyvonalú terveit. Az akkor még szőlőkkel borított lejtős Mecsek-oldalon 1913. június 10-én tűzték ki az épületek helyét és kezdték meg az alapok kiásását. Októberre álltak a falak - 1914. júniusára az épületek használhatóak voltak. 1925-33. között a nyugati szárny fejeződött be. 1927. október elsején helyezték el a templom alapkövét, 1930. június 9-én, pünkösdhétfőn szentelték fel. A monumentális épülettömb, a figyelmeztetően égbe nyúló tornyok meghatározó városképi elemei Pécsnek. A nagykiterjedésű sportpályák, gazdag szertárak, racionállis beosztású oktatási és kollégiumi terek, a színvonalas nevelés, a tanulók és tanáraik közös munkája nemcsak kiemelkedő teljesítményeket hozott, de a mindennapi szorgalmas, becsületes és állhatatos munkára késztetés a loyolai felelősségtudat elsajátítását is elérte. Olyan magatartások kialakulásához juttatta a növendékeket, amellyel az embert próbáló idők sodrában segített a helytállásban. 1948-ben érettségiztek utoljára piuszisták, az utolsó jezsuita tanévzáró június 15-én volt. Ekkor kiosztották valamennyi tanuló okmányát, és a kilenc- száznál több diák, számos szülő és a tanári kar megrendültén búcsúzott egymástól. Az akkor tartott felmérés alapján a „régi”, nem állami Piust 1036 tanuló és szülő választotta volna újra iskolájául. 1950. július 9-ről 10-re forduló éjjelen a szerzetesrendek, így a jezsuiták is szétszórattak. A Jézus Társasága pécsi Pius Gimnáziumában 1920 és 1948 között ezernél többen tettek érettségi vizsgát és több mint kétezren fordultak meg falai között életre szóló és személyiségüket kifejlesztő hatásokat átélve. A jogutódként kijelölt Janus Pannonius Gimnázium létrehozásával részben megoldódott a még Piusban iskolát kezdettek tanulása. A gimnázium - később szakközépiskola - előbb formálisan, utóbb érdemben vállalta a nagymúltú előiskolát. 1989. december 8. óta a jezsuita rend ismét nyilvánosan működik. A pasztoráció, a tudományos munka és a nevelés Loyolai Ignác által megszabott útján egyre kiterjedtebb tevékenységet folytat, a volt piuszisták és mások együttműködő érdeklődésétől kísérve. A volt iskolaszervezet újjáalakítása - részben az egyházi vagyon visszajuttatása kapcsán - körvonalazódik. Pécsett is folynak erre irányuló egyeztetések. A jellegzetes és számos új létesítménnyel bővült hajdani épülettömb előbb a Pécsi Tanárképző Főiskolának, ma a JPTE Bölcsészettudományi, meg Természettudományi Karainak ad otthont. A jezsuita nevelés hagyományait és értékeit őrző társadalom pécsi köre az első Veni Sancte 80. évfordulóján abban reménykedik, hogy a közeljövőben ismét ünnepélyes évnyitót köszönthet - immár egy újranyíló jezsuita iskolában. 1937. pünkösdjén - az intézmény 25. évfordulóján - Makay István, Pécs akkori polgármestere azt mondotta: „Sopianae tu- tela futuris ludit” - azaz, Pécs városa támogatólag gondoskodik az intézményről a jövőben is. Ma e gondolat szellemében idézzük a nyolcvan évvel ezelőtti Veni Sanctét. K. B.
