Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-05 / 245. szám
1992. szeptember 5., szombat üj Dunántúli napló 11 A falu központja a katolikus templommal Mórágy Nem tudom, más hogy van ezzel, de ha én egy helység nevét hallom, különösen ha az a helység valamilyen formában életemen szerepelt, megrohannak az emlékek. Tájat, embereket látok lelki szemeim előtt, és - ezen esetleg lehet nevetni is - régi illatok emléke is él bennem különösen ilyenkor, tanévkezdéskor. A szekszárdi kisgimna- zista még augusztus végén elcsavaroghatott a környéken,, ahol a völgyekben kis faluk húzták meg magukat, és a tehénistállók illata keveredett a domboldalon, a kis présházak körüli törköly illatával, amelyet darazsak zümmögése tett füllel is érezhetővé. Ilyen emlékek tűnnek fel előttem most, amikor kézbe kaptam dr. Szilágyi Mihály barátomnak, Tolna megye gazdasági és társadalomtörténete kutatójának most megjelent kis monográfiáját Mórágyról, erről a völgység szélén elterülő kis faluról (Szilágyi Mihály : Mórágy. „A könyv a Tolna Megyei Önkormányzat támogatásával és a mórágyi lakosság áldozat- készségével készült.”) A kis község története hatezer évet meghaladó időt foglal magába. Tolna megye múzeumát megalapító tudós pap - Wosinszky Mór - által feltárt „lengyeli kultúra” emlékei kerültek elő itt is, és igen jelentős tárgyi emlékek találhatók innen jelenleg is a szekszárdi múzeumban. írásban Mórágy első ismert említése 1267-ből származó okiraton található. Biztos, hogy Mórágy is beletartozik azoknak a jelentős honfoglalás- korielepülésekneksorábaamely- nek központjában a szekszárdi, a cikádori, a széki apátságok voltak, amelyek működése jelentős kulturális hatással volt a tájra. A „két pogány közt” pusztuló magyarság sorsáról kapunk hű képet a török alatti korról, amikor egyrészről a török defterek alapján látjuk azt a hatalmas adózást, amelyet tűrniük kell az ittenieknek, de ugyanakkor a vitézségéről és kíméletlenségéről ismert szigeti várkapitány - Horváth Márk adóbehajtását, Zrínyi Miklós kemény robotol- tatását is szenvedik. De megjelennek itt a magyar történelemben hírhedtté váló rácok is, akik egy 1629-ből származó irat szerint „nem régen jött valahon- nét.. . és egész Tolnán fölül ellepte a földet, a magyarokat is kiszorították sok falukból.” A török utáni benépesítés során az 1720-as években történik a környékre a németek betelepítése. A telepesek többsége Pfalzból, Hessenből és egyéb német hercegségekből jött. Érdekesség, hogy több Tolna megyei faluba települt „svábok” reformátusok, vagyis a kálvini reformáció követői. Ez azért is érdemes megemlíteni, hisz a „kálvinista” kifejezést általában kisajátítják a magyarság számára („magyar vallás”), illetve általában elterjedt nézet, hogy a német betelepítésekkel az országot katalizálni akarták. Mórágy környéke telepes községei is inkább a lutheri reformáció követői, vagyis evangélikusok. Ettől kezdve a tanulmány izgalmas olvasmánnyá válik mindenki részére, aki Mórágyhoz kötődik. Hisz hiteles összeírások, oklevelek alapján kíséri végig a község történetét - sokszor egyes családokra lebontva - a szerző, és ebben a történelmileg hiteles leírásban végigkísér a tudós kutató érzelmi kötődése a faluhoz. A házak, a családok, a dűlőnevek személyes ismerősként jelennek meg. Megismerjük a mindennapi életet, a falu vezetőit, azok érdemeit, a szokásokat. Bemutatja az ipar fejlődését, a kőbánya faluformáló szerepét. (Megint személyes emlék: a szekszárdi „Sétatér” kialakítása során amikor a hősök szobrát felállították, a parkot szép sárga kőtörmelékkel burkolták - és azt rendszeresen pótolták -, s ezt a kőtörmeléket Mórágyról hozták.) Külön és igen részletesen feldolgozott fejezetből ismerjük meg a szellemi életet, benne is az iskolázást. Egy kis falu vegyes tannyelv iskolájának nehézségét látjuk, mi mindent kellett két nyelven megtanulni a gyerekeknek, hogy aztán egyik nyelven sem tudják. A környékről jött a szekszárdi gimnáziumba egyik német anyanyelvű osztálytársam, aki az I. osztályban még nagyon hibásan beszélt magyarul, (egyébként latinból jelest kapott), de a II. osztályban németből (ő is) megbukott. Megismerjük a falu életét a II. világháború alatt. Látjuk, hogy az embertelenség ott is megnyilvánult, és az - nagyon sokszor gazdasági indokból - áldozatai lettek egy elembertelenedett korszaknak. Névszerint feltünteti a lakosokat, a ki- és betelepítetteket. Látjuk azt u folyamatot, amelyben emberek tömege kényszerül szülőföldje elhagyására. Névszerint megismerjük a háború és az azt követő gyilkos folyamatoknak áldozatait. Harag és elfogultság nélkül közöl adatokat a szerző a „szocialista” és a „halálraítélt” falu történetéből a mai napig, amikor is a bűnös politika következtében a pár évtizeddel ezelőtt még több mint kétezer lakosú községből mára 848 lélek maradt. De a szülőföld szeretete, a kényszerből kitelepítettek és az ugyancsak kényszerből idetelepítettek összefogása reményt kelt arra, hogy ez a gyönyörű falu újabb és egészségesebb korszakot kezdjen. A mű szép példája annak, hogy lehet egy falu történetét szigorúan tudományos eszközökkel, ugyanakkor érzelemtől átfűtötten megírni. Dr. Rajczi Péter Ki találta föl a televíziót? Ki találta föl a televíziót? - a kérdésre a rejtvényfejtésben járatos olvasó rávágja: természetesen egy magyar! A feltaláló nevén azonban már bizonyára gondolkodni kell. Nos a helyes válasz: Mihály Dénes, aki 1923-ban adta be a telehor szabadalmát, amelyben a képtávíróhoz kapcsolódó képbontó és összerakó, távolbalátó készülék működését írta le. Mihály Déneshez hasonlóan sok más világszerte híres, de eddig itthon kevésbé ismert magyar feltaláló neve olvasható egy új, most elkészült életrajzi lexikonban. A kötet főszerkesztője. Nagy Ferenc szerint nem volt nehéz eldönteni, hogy a természettudomány és a technika történetéből kiket is tekintsenek kiemelkedőnek. A válogatás során felvetődött az is, hogy magyar volt-e Mechwart András és John von Neumann (Neumann János)! Magyarnak azokat tekintették, akik annak tartották magukat. Mechwart András Ganz Ábrahámhoz hasonlóan külföldön született, de tevékenysége is szorosan kapcsolódott a technikatörténet magyar iskolájához, , míg a budapesti születésű Neumann Amerikában szerzett kiemelkedő érdemeket a számítógép logikai tervezésében. Olvashatunk a kötetben a Nobel-díjas Richard Zsigmondy tevékenységéről is, aki nem nálunk született, nevelkedett és dolgozott, de édesapja révén magyar család Ausztriába szakadt ágából származott. Végre nemcsak a szűkén vett szakma ismerheti meg Almásy László nevét - Afrikához kötődő tevékenységét őrzi a kairói Al-Maza repülőtér és a sivatagban az Almásy-hegy -, és Ha- raszthy Ágostonét is, akit halálának századik évfordulóján Kalifornia akkori kormányzója, az Egyesült Államok későbbi elnöke, Ronald Reagan a szőlőkultúra atyjának nevezett. Élő személyek nem szerepelnek az ismertetésben, attól a meggondolástól vezérelve, hogy az idő rostája majd elvégzi az életmű szubjektumoktól sem mentes értékelését. Örvendetes, hogy éppen a Magyarok III. Világkongresz- szusa előtt látott napvilágot a magyar tudósok életrajzi lexikona.- szó Magyarul magyarán Japán vagy Jappán? Nem múlik el nap, hogy a rádióban és a tévében többször is el ne emletetnék a kultúrájában, nemzetgazdaságában cso- dálnivalóan magas színvonalra fejlődött távolkeleti országot, vagyis Japánt. Ez szinte magától értetődő napjainkban, amikor egyre szorosabbá válnak hagyományos kapcsolataink. De az már kevésbé érthető, hogy a legkülönfélébb műveltségű, és foglalkozású emberek, minisztertől kezdve így mondják: Jappán, mintha két p-vel volna írva. Nincs még ún. kiejtési kódexünk, amely a helyesírási szabályzathoz hasonlóan megadná minden szónak, szóalaknak és szókapcsolatnak az elhangzó nyelvbéli normáját, de iskolai nyelvtankönyveink, nyelvművelő kiadványaink útbaigazítanak bennünket minden olyan esetben, hol a magyar nyelvhasználat gyakorlata eltér a helyesnek nyilvánított alaktól. Aki Jappánt mond Japán helyett, az ugyanúgy vét a helyes kiejtés ellen, mint aki köp- penynek ejti a köpeny nevű ruhadarabot. De ne maradjunk ugyanannál a hangnál, vagyis a p-nél. Másikakkal is előfordul hasonló hiba. A legismertebb a bakkancs, az aggancs, a szal- lag. Az általános iskola történelmi elődje az ellemi iskola volt, ettől megállás nélkül juthatunk el az oktatás legfelső fokáig, az eggyetemig. Közismert az esső is, amely Gárdonyi prózájában az irodalmi né- peisség stílusjegyévé vált. Jellegénél fogva ritkábban fordul elő a Budapestre tartó vonatok végállomása előtti pályaudvar neve Kellenföld változatban. A fémmunkás szakma gyakran használatos helytelenül ejtett példaszava a heggeszt, s aki ezt csinálja: a heggesztő. Egyre többször hallani a klub szavunkat két b-vel tőalakban, toldalékkal még inkább: klubbot például. E hiba legvalószínűbb oka az ún. ikerítődési tendencia, vagyis a kétmagánhangzó közötti mássalhangzók hosszú ejtése: állam, asszony, csörren, dollár, kappan, szappan, reggel ... sorolhatnám vég nélkül. A kérdést bonyolítja még az a tény, hogy a magyarban a hangok időtartamának gyakran jelentésmegkülönböztető szerepe van: más épen, mint az éppen. A hosszú mássalhangzók röviden ejtése az ellenkező véglet: Aki dinyét vagy szalo- nát edegél uzsonára, az éppen úgy vét a magyar kiejtés szabályai ellen, mint aki Japán helyett Jappánt emlegeti. Rónai Béla Lemondanak a fizetésemelésről A német légitársaság, a Lufthansa alkalmazottjai egy teljes évre lemondanak fizetésük emeléséről, hogy a daru-emblémával jelzett cég nyereségessé váljon. Ezt is tartalmazza az a szanálási csomag, amelyet az érdekeltek - az üzemeltetők és az érdekképviseletek - hétfőn az éjszakai órákban fogadtak el. A Lufthansa 1992 első félévét 542 millió márkás mínusszal zárta, a szanálási csomaggal 1,2 miliárd márkát kívánnak spórolni. Ukrajnában nem lesz sokkterápia Ukrajna, tanulva Oroszország és más kelet-európai országok példájából, nem kíván sokkterápiába fogni gazdaságának átalakítására, hanem gyorsan, de fokozatosan igyekszik haladni a piacgazdaság felé -jelentette ki Valentyin Szimo- nyenko, a gazdasági ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes.- Ukrajna megmentéséhez radikális reformok kellenek, de az azonnali átállás irreális elképzelés - mondta Szimo- nyenko, aki Vlagyimir Lanovoj után átvette az ukrán Gazdasági Tanács vezetését is (Szimo- nyenko egyébként a kommunista párt tisztviselője volt a Szovjetunió fennállásának idejében, míg Lanovojt a nyugat felé forduló reformpolitikusként tartják számon). Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés szeptember 14-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134, Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az augusztus 22-i rejtvény megfejtése: Miért nem tudjuk nyugodtan megbeszélni a problémáinkat. Ajándékutalványt nyertek: Büki Jánosné, Magyarbóly, Dózsa György u. 6., Csákányi Vilmosné, Villány, Petőfi Sándor u. 62., Hosszú Barbara, Pécs, Kiss J.u. 5., Pölöske Nándorné, Tormás, Béke u. 61., Vörös Veronika, Pécs, Százszorszép u. 17.
