Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-29 / 269. szám

1992. szeptember 29., kedd új Dunántúli napló 9 Nemzetközi gyógy- és üdülőcentrum Szlovéniában Rogaska Slatina várja a magyarokat Kiutaztatást és karácsonyi vásárt szervez a Novopress Kft. Átalakul az agrárvállalkozások támogatási rendszere Nem hiszek a szememnek, amikor Pécsről (Barcson és a horvátországi Varazsdinon át) vagy 270 kilométer megtétele után autómból végre megpil­lanthatom a völgyben gyöngy­szemként csillogó gyógy- és üdülőcentrumot. Prospektuson már lenyűgözött e látvány, de a valóságban még annál is szebb a szlovéniai Rogaska Slatina. Annyit már előzetesen tudok, hogy a több mint háromszáz éve felfedezett magas magnézium tartalmú gyógyvize hamar nem­zetközi hírűvé tette a települést. A karnyújtásnyira lévő Auszt­ria, a nem sokkal távolibb Olaszország és sok más náció (USA, Németország, Izrael, Benelux államok) gyógyulni, pihenni vágyó polgárai már rég felfedezték Rogaska Slatina gyógyerejét, s a hasonló nem­zetközi gyógyüdülőhelyekkel vetekedő szolgáltatásait, csend­jét, nyugalmát valamint - és ez sem utolsó szempont - lényege­sen kedvezőbb árait. Vendégjárás Hogy mennyire felkapott Rogaska Slatina, arról elegendő Franci Krizán marketing igaz­gató rövid tájékoztatójából ki­ragadnom néhány adatot. Évi negyvenezer vendég, 350 ezer vendégéjszaka a festői völgy­ben szorosan egymás mellé épült, összesen 1250 ággyal rendelkező, 75-80 százalékos kihasználtsággal üzemelő 14 szállodában. A település ma­gánvendéglátóhelyein is egy időben 300-400 vendéget fo­gadhatnak. Gyógyhely- és gyógycent- rum, egyben turistaközpont is Rogaska Slatina, éspedig min­den igényt kielégítő szolgáltatói háttérrel. Megtudom: a múlt század de­rekán kezdték meg itt a szállo­daprogramot, még a századfor­dulón is legtöbb vendéget az Osztrák-Magyar monarchiából fogadtak. Az egész centrum a második világháborút követően került egységes igazgatás alá, s azóta is de sokat változott arcu­latában, szolgáltatásai számá­ban és színvonalában! Szolgáltatások Anna Matko asszonnyal, a centrum információs vezetőjé­vel és a tolmácsoló Franyo HorvatXal, a pécsi és rogaska slatinai kulturális és egyre tere­bélyesedő gazdasági kapcsola­tok kiépítőjével, valamint ■ a konkrét megállapodások meg- . kötésére itt tartózkodó Úr Lász­lóval, a pécsi Novopress Kft. ügyvezetőjével indulunk felfe­dező körútra. Épp eleredt az eső, így a szál­lodákat és más létesítményeket összekötő földalatti labirintusba vesszük az irányt. Az ivócsar­nokban mi is megkapjuk a kü­lön poharunkat, hogy forrón, langyosan és hidegen is meg­kóstolhassuk az emésztőszervi és a különféle belsőszervi és egyéb betegségekre, nyava­lyákra igen jó hatású Donat Mg-t, a literenként mintegy ezer milligramm magnéziumot és sok egyéb ásványi anyagot, nyomelemet tartalmazó gyógy­vizet. A vízkúrázók többsége a közép-, illetve az idősebb kor­osztályt képviseli. Sorra vesszük szemügyre a szállodákat, éttermeket, kávé­házakat, szolgáltató egységeket, a mini uszodát. Mindegyikről lerí, hogy dől ide a pénz, tehát meg kell adni külcsínben, ki­szolgálásban a módját. Kapcsolatkeresés A gyógyulni, szépülni, fogyni vágyókat a legmoder­nebb felszereltségű laboratóri­umok, rendelők és kezelőhelyi­ségek várják a szépség és gyó­gyászati központban. Tizen­nyolc orvosspecialista és az egészségügyi személyzet, a gyógytornászok, manikűrösök, pedikűrösök és mások itt min­den elképzelhető beavatkozást, kezelést elvégeznek a fogászat­tól a plasztikai beavatkozásig, a különféle útókezelésektől, masszázsokon és kúrákon át a hajnövesztésig. A negyvenes éveinek elején járó Milan Zagoda, a gyógy- és üdülőcentrum főigazgatója, ed­digi tevékenységét elismerendő a választók bizalmából lett egy­ben Rogaska Slatina polgármes­tere is. Energikus, közvetlen, udvarias.- Sokan nem is tudják, hogy egyáltalán létezik és hol van Rogaska Slatina, s valójában mit is jelent, jelenthet ez a hely - kezdi. - Nyitni szeretnénk Magyarországra is, különösen Baranyára, Pécsre. Péccsel na­gyon jó a kulturális kapcsola­tunk, hisz a Nemzeti Színház művészei Mester István, Péter Gizi és mások már évek óta nagy sikerrel adnak nálunk mű­sort a Kristály teremben. Nem­rég láttuk vendégül a Pannon Volán Bartók Béla kórusát, ja­nuárban mi is jártunk Pécsett. E kapcsolatnak, remélem gazda­sági, turista és gyógyvonalon is lesz mielőbb folytatása. Mindenesetre megszületett a megállapodás közte és Úr László között, miszerint a No­vopress Kft. kiutazásokat szer­vez a beígért 30%-os kedvez­ménynyel a gyógyüdülő cent­rumukba és decemberben a termékeiket kínáló baranyai cé­gekkel karácsonyi vásárt rendez Rogaska Slatinán. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a Pécsi Pannónia Sörgyár tárgyalásokat folytat a szomszédos Humna Sutla-i üveggyárral söröspalac­kok vételéről, s a polgármester vegyesvállalat(ok) létrehozását is elképzelhetőnek tartja, joggal vélhetem, hogy a kulturális kapcsolatok gazdasági téren is folytatódnak. Milan Zagoda nosztalgiával említi: vagy száz éve még köz­vetlen vonatösszeköttetés is volt Budapest és Rogaska Slatina között. S reméli, talán ismét be­indul a közvetlen vasúti vagy busz kapcsolat, ha nem is Bu­dapesttel, de legalább Péccsel. Turistaparadicsom Ötvenmillió német márka kö­rüli a rogaska slatinai gyógy- és üdülőcentrum éves bevétele. Ezt nemzeti fizetőeszközükre, a talárra átszámítva is a kilence­zer lakosból több mint ezernek jelent biztos, és nem is akár­mekkora kenyeret. Nem mon­dom, ebből már jut is marad is a fejlesztésekre. Az olaszokkal nyélbeütött közös vállalattal ta­vasszal kezdik építeni a leg­újabb, 500 ágyas szállodát a központi tömbben és az éjszakai szórakoztató centrumot. Emel­lett folytatják a felújításokat. Tudja, hogy a szállodatöm­bön kívül nem sokat láttunk Rogaska Slatinából, ezért a pol­gármester-főigazgató autójába ültet minket egy kis városné­zésre. Bolyongunk a hegyek-dom- bok között kiépített 200 kilomé­ternyi egysávos, jóminőségű aszfaltutakon. Csodaszép a táj, gyönyörűek az épületek, sok a templom. És gondozott minden. Akárcsak Stájerország jegyzem meg, erre Milan Zagoda, csak ennyit válaszol: "Itt kell tarta­nunk az embereket. A belváros­ban hatezren, a környékén há­romezren élnek." Felkeressük az 1717-ben épült St. Erna templomot, a né­met és olasz vendégekkel teli, többszintes Sekimikova Gorca fogadót, a rádiumtartalmú vizé­ről nevezetes Atomske Toplice fürdőhelyet, a golfpályát (vagy tíz kilométerre épül már a 18 pályás új is), a szabadtéri és a hatalmas csarnokban lévő fedett teniszpályákat, a felvonóval el­látott sípályát, mely szükség szerint műhóval borítva, akár éjjel is használható. A lovaglást kedvelőkre is gondoltak. A szál­lodatömb parkjában lévő ki­oszkban zenekar szórakoztatja a sétálókat tavasztól őszig. Végezetül meghív minket a házába. Felesége térül-fordul, s magamban mosolyogva nyug­tázom: nincs semmi különbség a magyar és a szlovén vendéglá­tás között. * Rogaska Slatina évszázadok óta várja és mindennel ellátja az odalátogató gyógyulni és pi­henni vágyókat. Minket magya­rokat is. Murányi László Szolnok ad otthont október 5-én a mezőgazdaság és élelmi­szeripar privatizációjával fog­lalkozó első országos konferen­ciának. Az eszmecsere céljáról, jelentőségéről, az MTI munka­társa tájékoztatást kért dr. Csu­haj V. Imre helyettes államtit­kártól, a privatizációs miniszter kabi netfőnökétől. A belföldi tulajdonszerzés megerősítése alapvető gazda­ságpolitikai, társadalompoliti­kai célkitűzés, hiszen nem fej­lődhet ki egészséges piacgazda­ság, ha nincs belföldi tulajdo­nosi réteg - mondotta a helyet­tes államtitkár. Sajnos a privati­záció eddig nem hozott átütő reményeket sem az iparban, sem a mezőgazdaságban. A rendezvénynek éppen az a célja, hogy a partnereket, a belföldi tulajdonszerzésért tenni kívá­nókat közelebb hozza egymás­hoz, tárgyaljanak a probléma megoldásáról. A földárverések jó ütemben haladnak, sokkal kisebb a fe­szültség, a probléma, mint amire számítottak. Ennek a fo­lyamatnak a legfontosabb idő­szaka az ősz lesz. A mezőgazdaságban is kulcskérdés, hogyan jutnak pénzhez a vállalkozni szándé­kozók, ezért kedvező pénzügyi környezetet kell teremteni a vál­lalkozások számára. A kabinet­főnök véleménye szerint szük­séges a kedvezményes hitelek növelése, a készpénzt helyette - sötő, illetve kiegészítő privati­zációs technikák alkalmazása. Éppen a napokban született egy megállapodás arról, hogy hoz­zák létre a Hitelgarancia Rt-t, amely a vállalkozásokhoz, il­letve privatizációs célú akciók­hoz nyújtana garanciát. Az rt. Minarik György, az adóhiva­tal elnöke szeptember 18-án be­jelentette: annak a hétmillió magyar állampolgárnak, aki személyi jövedelemadó fizeté­sére kötelezett, november 30-ig el kell készítenie és be kell nyújtania vagyonnyilatkozatát, feltéve, hogy rendelkezik vala­milyen vagyontárggyal és ál­landó magyarországi lakos. A kormányszóvivői sajtóér­tekezleten szkeptikus kérdések hangzottak el: lehetséges-e, hogy a mostani adóbevallás a vagyonadó jövőbeni bevezeté­sének alapja? Nem lehetséges, hangzott a válasz, mert a beval­lás „szerkezetileg” nem alkal­mas ilyen funkcióra. Miért nem kell feltüntetni a takarékbetétet és a devizaszámlát? Mert az csak névleg titkos? Vagy ha va­lóban titkos, mi értelme, mi ér­telme így az adóbevallásnak? A válasz: csak a 200 ezer forinton felüli készpénzt kell bevallani, mert az egész akció a többmil­liós adó elől elrejtett vagyonok kiszűrését szolgálja. Kötelezően fel kell tüntetni a vagyonnyilatkozatban az ingat­lantulajdont, a haszonélvezeti jogot, a nagy értékű ingóságo­kat és a számlaköveteléseket. Mi tekinthető „nagy értékű in­góságnak”, s hogyan becsüljük meg. Mennyit ér a lakásbérleti jog? A kérdéseket folytatni le­hetne, de van köztük egy olyan, amely az összes többit meg­előzi: egyáltalán van-e joga a kormánynak adóbevallásra kényszeríteni a lakosságot? Az alkotmánybíróság 1991-ben egyszer már alkotmá­maximálisan 80 százalékig vál­lalna kezességet, .ami összeg­szerűen 20-30 milliárdos hite­lállományt jelent. Az agrárvál­lalkozások támogatási rend­szere, illetve finanszírozása is átalakul. A kormány döntött ar­ról, hogy jövőre 20 milliárd fo­rint értékben privatizációs bevé­telt használ fel foglalkoztatási, regionális fejlesztési, illetve ag­rártámogatási célokra. Ehhez társul a föld jelzálogon alapuló hitelezési rendszer kialakítása. Összegezve: ezekkel a lépések­kel egy új pénzintézeti rendszer alapjait kívánjuk lerakni. Arra a kérdésre, hogy a tée- szekben, állami gazdaságokban van-e lehetősége a dolgozóknak arra, hogy egy-egy üzemrészt, ágazatot megszerezzenek, a he­lyettes államtitkár elmondotta: az ÁVÜ gyakorlatában az el­múlt egy hónap folyamán sok­szor jelentkezett ilyen igény. Ha ennek realitása van, akkor az ÁVÜ engedélyezi, sőt kifejezet­ten preferálja. Legutóbb a priva­tizáció során a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem tangaz­dasága került 100 százalékban munkavállalók, menedzserek kezébe. Hasonló megoldást má­sutt is alkalmaznak, amennyi­ben egy-egy gazdaságot ré­szekre bontva érdemes privati­zálni. A tanácskozáson minden bi­zonnyal kitűnik, hogy az agrár- gazdaságban megindult a tulaj­donosi váltás, ezzel együtt a szerkezetátalakítás. Az eszme­cserén ezt a folyamatot kívánják erősíteni, hozzá kívánnak já­rulni a működőképes agrárága­zat mielőbbi megteremtéséhez, egy új piaci mezőgazdaság kia- laldtásához - hangoztatta vége­zetül dr. Csuhaj V. Imre. nyellenesnek nyilvánította a személyi adatok gyűjtését és feldolgozását. A vonatkozó 1991/15 számú határozat szerint a személyes adatok gyűjtésének több kifejezett feltétele van. Az ilyen adaggyűjtés legyen célhoz kötött, célját az érintettekkel közölni kell, valamilyen okból elkerülhetetlennek kell lennie a dolognak, s csak az esetben le­het alkalmazni, ha az állami­gazgatás semmiféle más esz­közzel nem boldogul. Az APEH és a mögötte álló pénzügyi kormányzat természe­tesen megvalósultnak tekinti ezeket a feltételeket, annak el­lenére, hogy az Alkotmánybíró­ság a személyiségi jogokat sér­tőnek minősítette egy közigaz­gatási szempontból vitathatat­lanul szükséges eljárást, a sze­mélyi számok nyilvántartását. De ez csak a praktikus része az ügynek. A kérdés egyik szakértője Dr. Franki Péter ügyvéd szerint a vagyonbeval­lási rendelet olyan jogszabály, mely „a személyes adatok, ma­gántitkok alkotmány által bizto­sított védelmét” súlyosan meg­sérti. A vagyonnyilatkozat e né­zet szerint „erőszakos behatolás a magánszférába”. A vagyony- nyilatkozat és a jövedelemadó között semmilyen kapcsolat nincs és különben is. A vagyon nem esik jövedelemadó alá. így a szakértő. De ő legalább érti, mi történik. Az állampolgár az elé a nehéz döntés elé került, hogy mivel árt magának többet: ha most mindent bevall, vagy minél többet letagad. Elvben később mindkét variáció fel­használható ellene... Vagyonbevallás és a jogok

Next

/
Thumbnails
Contents