Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-29 / 269. szám
1992. szeptember 29., kedd új Dunántúli napló 9 Nemzetközi gyógy- és üdülőcentrum Szlovéniában Rogaska Slatina várja a magyarokat Kiutaztatást és karácsonyi vásárt szervez a Novopress Kft. Átalakul az agrárvállalkozások támogatási rendszere Nem hiszek a szememnek, amikor Pécsről (Barcson és a horvátországi Varazsdinon át) vagy 270 kilométer megtétele után autómból végre megpillanthatom a völgyben gyöngyszemként csillogó gyógy- és üdülőcentrumot. Prospektuson már lenyűgözött e látvány, de a valóságban még annál is szebb a szlovéniai Rogaska Slatina. Annyit már előzetesen tudok, hogy a több mint háromszáz éve felfedezett magas magnézium tartalmú gyógyvize hamar nemzetközi hírűvé tette a települést. A karnyújtásnyira lévő Ausztria, a nem sokkal távolibb Olaszország és sok más náció (USA, Németország, Izrael, Benelux államok) gyógyulni, pihenni vágyó polgárai már rég felfedezték Rogaska Slatina gyógyerejét, s a hasonló nemzetközi gyógyüdülőhelyekkel vetekedő szolgáltatásait, csendjét, nyugalmát valamint - és ez sem utolsó szempont - lényegesen kedvezőbb árait. Vendégjárás Hogy mennyire felkapott Rogaska Slatina, arról elegendő Franci Krizán marketing igazgató rövid tájékoztatójából kiragadnom néhány adatot. Évi negyvenezer vendég, 350 ezer vendégéjszaka a festői völgyben szorosan egymás mellé épült, összesen 1250 ággyal rendelkező, 75-80 százalékos kihasználtsággal üzemelő 14 szállodában. A település magánvendéglátóhelyein is egy időben 300-400 vendéget fogadhatnak. Gyógyhely- és gyógycent- rum, egyben turistaközpont is Rogaska Slatina, éspedig minden igényt kielégítő szolgáltatói háttérrel. Megtudom: a múlt század derekán kezdték meg itt a szállodaprogramot, még a századfordulón is legtöbb vendéget az Osztrák-Magyar monarchiából fogadtak. Az egész centrum a második világháborút követően került egységes igazgatás alá, s azóta is de sokat változott arculatában, szolgáltatásai számában és színvonalában! Szolgáltatások Anna Matko asszonnyal, a centrum információs vezetőjével és a tolmácsoló Franyo HorvatXal, a pécsi és rogaska slatinai kulturális és egyre terebélyesedő gazdasági kapcsolatok kiépítőjével, valamint ■ a konkrét megállapodások meg- . kötésére itt tartózkodó Úr Lászlóval, a pécsi Novopress Kft. ügyvezetőjével indulunk felfedező körútra. Épp eleredt az eső, így a szállodákat és más létesítményeket összekötő földalatti labirintusba vesszük az irányt. Az ivócsarnokban mi is megkapjuk a külön poharunkat, hogy forrón, langyosan és hidegen is megkóstolhassuk az emésztőszervi és a különféle belsőszervi és egyéb betegségekre, nyavalyákra igen jó hatású Donat Mg-t, a literenként mintegy ezer milligramm magnéziumot és sok egyéb ásványi anyagot, nyomelemet tartalmazó gyógyvizet. A vízkúrázók többsége a közép-, illetve az idősebb korosztályt képviseli. Sorra vesszük szemügyre a szállodákat, éttermeket, kávéházakat, szolgáltató egységeket, a mini uszodát. Mindegyikről lerí, hogy dől ide a pénz, tehát meg kell adni külcsínben, kiszolgálásban a módját. Kapcsolatkeresés A gyógyulni, szépülni, fogyni vágyókat a legmodernebb felszereltségű laboratóriumok, rendelők és kezelőhelyiségek várják a szépség és gyógyászati központban. Tizennyolc orvosspecialista és az egészségügyi személyzet, a gyógytornászok, manikűrösök, pedikűrösök és mások itt minden elképzelhető beavatkozást, kezelést elvégeznek a fogászattól a plasztikai beavatkozásig, a különféle útókezelésektől, masszázsokon és kúrákon át a hajnövesztésig. A negyvenes éveinek elején járó Milan Zagoda, a gyógy- és üdülőcentrum főigazgatója, eddigi tevékenységét elismerendő a választók bizalmából lett egyben Rogaska Slatina polgármestere is. Energikus, közvetlen, udvarias.- Sokan nem is tudják, hogy egyáltalán létezik és hol van Rogaska Slatina, s valójában mit is jelent, jelenthet ez a hely - kezdi. - Nyitni szeretnénk Magyarországra is, különösen Baranyára, Pécsre. Péccsel nagyon jó a kulturális kapcsolatunk, hisz a Nemzeti Színház művészei Mester István, Péter Gizi és mások már évek óta nagy sikerrel adnak nálunk műsort a Kristály teremben. Nemrég láttuk vendégül a Pannon Volán Bartók Béla kórusát, januárban mi is jártunk Pécsett. E kapcsolatnak, remélem gazdasági, turista és gyógyvonalon is lesz mielőbb folytatása. Mindenesetre megszületett a megállapodás közte és Úr László között, miszerint a Novopress Kft. kiutazásokat szervez a beígért 30%-os kedvezménynyel a gyógyüdülő centrumukba és decemberben a termékeiket kínáló baranyai cégekkel karácsonyi vásárt rendez Rogaska Slatinán. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a Pécsi Pannónia Sörgyár tárgyalásokat folytat a szomszédos Humna Sutla-i üveggyárral söröspalackok vételéről, s a polgármester vegyesvállalat(ok) létrehozását is elképzelhetőnek tartja, joggal vélhetem, hogy a kulturális kapcsolatok gazdasági téren is folytatódnak. Milan Zagoda nosztalgiával említi: vagy száz éve még közvetlen vonatösszeköttetés is volt Budapest és Rogaska Slatina között. S reméli, talán ismét beindul a közvetlen vasúti vagy busz kapcsolat, ha nem is Budapesttel, de legalább Péccsel. Turistaparadicsom Ötvenmillió német márka körüli a rogaska slatinai gyógy- és üdülőcentrum éves bevétele. Ezt nemzeti fizetőeszközükre, a talárra átszámítva is a kilencezer lakosból több mint ezernek jelent biztos, és nem is akármekkora kenyeret. Nem mondom, ebből már jut is marad is a fejlesztésekre. Az olaszokkal nyélbeütött közös vállalattal tavasszal kezdik építeni a legújabb, 500 ágyas szállodát a központi tömbben és az éjszakai szórakoztató centrumot. Emellett folytatják a felújításokat. Tudja, hogy a szállodatömbön kívül nem sokat láttunk Rogaska Slatinából, ezért a polgármester-főigazgató autójába ültet minket egy kis városnézésre. Bolyongunk a hegyek-dom- bok között kiépített 200 kilométernyi egysávos, jóminőségű aszfaltutakon. Csodaszép a táj, gyönyörűek az épületek, sok a templom. És gondozott minden. Akárcsak Stájerország jegyzem meg, erre Milan Zagoda, csak ennyit válaszol: "Itt kell tartanunk az embereket. A belvárosban hatezren, a környékén háromezren élnek." Felkeressük az 1717-ben épült St. Erna templomot, a német és olasz vendégekkel teli, többszintes Sekimikova Gorca fogadót, a rádiumtartalmú vizéről nevezetes Atomske Toplice fürdőhelyet, a golfpályát (vagy tíz kilométerre épül már a 18 pályás új is), a szabadtéri és a hatalmas csarnokban lévő fedett teniszpályákat, a felvonóval ellátott sípályát, mely szükség szerint műhóval borítva, akár éjjel is használható. A lovaglást kedvelőkre is gondoltak. A szállodatömb parkjában lévő kioszkban zenekar szórakoztatja a sétálókat tavasztól őszig. Végezetül meghív minket a házába. Felesége térül-fordul, s magamban mosolyogva nyugtázom: nincs semmi különbség a magyar és a szlovén vendéglátás között. * Rogaska Slatina évszázadok óta várja és mindennel ellátja az odalátogató gyógyulni és pihenni vágyókat. Minket magyarokat is. Murányi László Szolnok ad otthont október 5-én a mezőgazdaság és élelmiszeripar privatizációjával foglalkozó első országos konferenciának. Az eszmecsere céljáról, jelentőségéről, az MTI munkatársa tájékoztatást kért dr. Csuhaj V. Imre helyettes államtitkártól, a privatizációs miniszter kabi netfőnökétől. A belföldi tulajdonszerzés megerősítése alapvető gazdaságpolitikai, társadalompolitikai célkitűzés, hiszen nem fejlődhet ki egészséges piacgazdaság, ha nincs belföldi tulajdonosi réteg - mondotta a helyettes államtitkár. Sajnos a privatizáció eddig nem hozott átütő reményeket sem az iparban, sem a mezőgazdaságban. A rendezvénynek éppen az a célja, hogy a partnereket, a belföldi tulajdonszerzésért tenni kívánókat közelebb hozza egymáshoz, tárgyaljanak a probléma megoldásáról. A földárverések jó ütemben haladnak, sokkal kisebb a feszültség, a probléma, mint amire számítottak. Ennek a folyamatnak a legfontosabb időszaka az ősz lesz. A mezőgazdaságban is kulcskérdés, hogyan jutnak pénzhez a vállalkozni szándékozók, ezért kedvező pénzügyi környezetet kell teremteni a vállalkozások számára. A kabinetfőnök véleménye szerint szükséges a kedvezményes hitelek növelése, a készpénzt helyette - sötő, illetve kiegészítő privatizációs technikák alkalmazása. Éppen a napokban született egy megállapodás arról, hogy hozzák létre a Hitelgarancia Rt-t, amely a vállalkozásokhoz, illetve privatizációs célú akciókhoz nyújtana garanciát. Az rt. Minarik György, az adóhivatal elnöke szeptember 18-án bejelentette: annak a hétmillió magyar állampolgárnak, aki személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett, november 30-ig el kell készítenie és be kell nyújtania vagyonnyilatkozatát, feltéve, hogy rendelkezik valamilyen vagyontárggyal és állandó magyarországi lakos. A kormányszóvivői sajtóértekezleten szkeptikus kérdések hangzottak el: lehetséges-e, hogy a mostani adóbevallás a vagyonadó jövőbeni bevezetésének alapja? Nem lehetséges, hangzott a válasz, mert a bevallás „szerkezetileg” nem alkalmas ilyen funkcióra. Miért nem kell feltüntetni a takarékbetétet és a devizaszámlát? Mert az csak névleg titkos? Vagy ha valóban titkos, mi értelme, mi értelme így az adóbevallásnak? A válasz: csak a 200 ezer forinton felüli készpénzt kell bevallani, mert az egész akció a többmilliós adó elől elrejtett vagyonok kiszűrését szolgálja. Kötelezően fel kell tüntetni a vagyonnyilatkozatban az ingatlantulajdont, a haszonélvezeti jogot, a nagy értékű ingóságokat és a számlaköveteléseket. Mi tekinthető „nagy értékű ingóságnak”, s hogyan becsüljük meg. Mennyit ér a lakásbérleti jog? A kérdéseket folytatni lehetne, de van köztük egy olyan, amely az összes többit megelőzi: egyáltalán van-e joga a kormánynak adóbevallásra kényszeríteni a lakosságot? Az alkotmánybíróság 1991-ben egyszer már alkotmámaximálisan 80 százalékig vállalna kezességet, .ami összegszerűen 20-30 milliárdos hitelállományt jelent. Az agrárvállalkozások támogatási rendszere, illetve finanszírozása is átalakul. A kormány döntött arról, hogy jövőre 20 milliárd forint értékben privatizációs bevételt használ fel foglalkoztatási, regionális fejlesztési, illetve agrártámogatási célokra. Ehhez társul a föld jelzálogon alapuló hitelezési rendszer kialakítása. Összegezve: ezekkel a lépésekkel egy új pénzintézeti rendszer alapjait kívánjuk lerakni. Arra a kérdésre, hogy a tée- szekben, állami gazdaságokban van-e lehetősége a dolgozóknak arra, hogy egy-egy üzemrészt, ágazatot megszerezzenek, a helyettes államtitkár elmondotta: az ÁVÜ gyakorlatában az elmúlt egy hónap folyamán sokszor jelentkezett ilyen igény. Ha ennek realitása van, akkor az ÁVÜ engedélyezi, sőt kifejezetten preferálja. Legutóbb a privatizáció során a Debreceni Agrártudományi Egyetem tangazdasága került 100 százalékban munkavállalók, menedzserek kezébe. Hasonló megoldást másutt is alkalmaznak, amennyiben egy-egy gazdaságot részekre bontva érdemes privatizálni. A tanácskozáson minden bizonnyal kitűnik, hogy az agrár- gazdaságban megindult a tulajdonosi váltás, ezzel együtt a szerkezetátalakítás. Az eszmecserén ezt a folyamatot kívánják erősíteni, hozzá kívánnak járulni a működőképes agrárágazat mielőbbi megteremtéséhez, egy új piaci mezőgazdaság kia- laldtásához - hangoztatta végezetül dr. Csuhaj V. Imre. nyellenesnek nyilvánította a személyi adatok gyűjtését és feldolgozását. A vonatkozó 1991/15 számú határozat szerint a személyes adatok gyűjtésének több kifejezett feltétele van. Az ilyen adaggyűjtés legyen célhoz kötött, célját az érintettekkel közölni kell, valamilyen okból elkerülhetetlennek kell lennie a dolognak, s csak az esetben lehet alkalmazni, ha az államigazgatás semmiféle más eszközzel nem boldogul. Az APEH és a mögötte álló pénzügyi kormányzat természetesen megvalósultnak tekinti ezeket a feltételeket, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság a személyiségi jogokat sértőnek minősítette egy közigazgatási szempontból vitathatatlanul szükséges eljárást, a személyi számok nyilvántartását. De ez csak a praktikus része az ügynek. A kérdés egyik szakértője Dr. Franki Péter ügyvéd szerint a vagyonbevallási rendelet olyan jogszabály, mely „a személyes adatok, magántitkok alkotmány által biztosított védelmét” súlyosan megsérti. A vagyonnyilatkozat e nézet szerint „erőszakos behatolás a magánszférába”. A vagyony- nyilatkozat és a jövedelemadó között semmilyen kapcsolat nincs és különben is. A vagyon nem esik jövedelemadó alá. így a szakértő. De ő legalább érti, mi történik. Az állampolgár az elé a nehéz döntés elé került, hogy mivel árt magának többet: ha most mindent bevall, vagy minél többet letagad. Elvben később mindkét variáció felhasználható ellene... Vagyonbevallás és a jogok