Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-29 / 269. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. szeptember 29., kedd Ä) A szerkesztőség postájából A fogyasztók magasnak tartják az áremelést Válaszol a PÉTÁV igazgatója A pécsi, Szalai András útról (60 aláírással) érkezett a következő levél: A távfűtéses lakásban lakók többségét igen felháborítja a PÉTÁV tervezett (Önkormányzat által még nem jóváhagyott) fűtési, használati melegvíz és rendelkezésre állási díj emelése. Az 1992. szeptember 1-én megjelent Ipari és Kereskedelmi Közlöny közli, hogy a különböző erőművek az 1990. november 1-től érvényes áraikat milyen mértékben emelhetik. Ebből látható, hogy a hődíjat 10 százalékkal, a teljesítménydíjat 50 százalékkal emelte 1992. augusztus 1 -el az erőmű a PÉ- TAV felé, majd tovább a lakossági fogyasztók felé, mert az ipari fogyasztók felé nagyobb arányú az áremelkedés. Ez pontosan azért történt így, hogy az anyagi gondokkal küzdő lakosságot ne sújtsák olyan nagy mértékben. A PÉTÁV 1990. óta már több esetben emelt árakat, s a mostani áremelése úgy érezzük méltánytalan, mert a 10 százalékkal szemben 29 százalékot tervez bevezetni. Indokolatlannak tartjuk a 10 és 29 százalék közötti 19 százalékos emelést. A lakosság egy részének már eddig is gondot jelentett a különböző és egyre növekvő ösz- szegű közművi számlák kiegyenlítése. Egy ilyen nagymértékű áremelkedés a PÉTÁV behajthatatlan kintlévőségét fogja növelni. A hőközpontok és hőfogadók, a lakók tulajdonába adása további terheket jelentene számunkra. Reménykedünk, hogy az Ön- kormányzat a lakosságra nézve igazságos, kedvező döntést hoz, s a kialakított ár indokairól a lakosságot is részletesen tájékoztatja. A lakossági felvetéssel megkerestük Fenyvesi Józsefet, a PÉTÁV igazgatóját, aki az alábbi választ adta: Tisztelt Fogyasztóink! Megértjük aggodalmukat, hiszen tisztában vagyunk a lakosságra nehezedő anyagi terhekkel, amelyet növekvő kintlévőségünk mértéke is mutat. Előrebocsátjuk, hogy a lakossági távhőszolgáltatás díjait sosem a Távfűtő Vállalat állapította meg és most sem hivatott erre a feladatra. A lakossági távfűtés 1991. október 1-ig a költségvetésből árkiegészítéssel támogatott volt, így a lakosság előtt ismeretlen volt a tényleges önköltsége. A távfűtési árak változása - emelkedése - nem minden esetben történt költségnövekedés miatt, hanem több esetben az árkiegészítés mértékének csökkentése által. Az árak emelésére irányuló törekvés abból a közös érdekből fakad, hogy ne lehetetlenüljön el a szolgáltatás egy olyan fogyasztói körben, ahol nincs alternatív fűtési lehetőség. Az árak megállapításában az illetékes önkormányzatoknak - figyelembe véve a szolgáltató további működőképességét - az az egyértelmű törekvésük, hogy a díjakat a lehetőség határain belül minél alacsonyabb szinten állapítsák meg, ez a szint azonban nem mehet az önköltség alá. A jelenleg is érvényes, 1991. október 1-én még az Ipari Minisztérium által jóváhagyott árak nem érték el az önköltséget és ebből az árból adtunk további jelentős árengedményt a pécsi lakosság részére az 1991/92-es fűtési idény végéig, mely a vállalatunknál veszteségként jelentkezett és tartalékaink feléléséhez vezetett. A költségeket és azáltal az árakat nem csak az energia árak növekedése befolyásolja, hanem a távfűtési rendszerek karbantartásához felhasznált anyagok, alkatrészek árának és a közterhek növekedése is. A pécsi távhőszolgáltatási díjakat az önkormányzat megbízásából jelenleg egy független szakértő bizottság vizsgálja. Bízunk benne, hogy e bizottság tárgyilagos vizsgálata után a szükséges áremelés mértékét a lakosság is tudomásul veszi. Hatalmas gaz és rengeteg szemét éktelenkedik Pécsett a Csatlós János utca végén, az általános iskola szomszédságában. Az egykori építkezésből ittmaradt óriási betonlapok a környéken játszó gyerekekre jelentenek balesetveszélyt. Fotó: Szundi György Elme- és idegbetegségek Magyarországon Kozma Ferenc „Álmatlanság és alvászavar” című írása igen jelentős és nagy téma egy fejezete. A legérdekesebb mondata pedig az, ami a szakértő Tóth Béla szerint így hangzik: „Magyarországon elég rosszul állunk a pszichés eredetű betegségek terén. Ez a betegségcsoport, (hasonló adatot nem, regisztráltunk sehol a nagyvilágban!) nálunk a statisztikában a keringési-érrendszeri betegségek után áll közvetlenül, másodikként a sorban. Itt kell gyorsan megállni és elidőzni bizonyos ideig. Megjegyezve, hogy sokszor nagyon fontos ismeretek megkésve jutnak el hozzánk. Történt pedig, hogy több mint negyed százada a rokonságból meghívtak az USA-ba egyetemi tanárnak valakit egy esztendőre. A Berkeley egyetemen matematikát adott elő. Hazaérkezve az első beszélgetéskor azt kérdezte, neked mint orvosnak, mi a véleményed arról, hogy Amerikában olyan óriási probléma az elme- ideg betegségek kérdése. A válaszom az volt, hogy nem tudok róla, mivel ez a terület akkor kívül esett érdeklődési körömön, aztán a háború és az azt követő évek, az izolációt jelentették. Nem kellett sokáig várni és jöttek az információk, hogy ez létező és rendkívüli tehertétel Amerikában. Egy húsz év előtti Fizikai Szemlében arról írt egy neves amerikai tudós, hogy náluk ez a kérdés olyan horderejű, hogy talán túltesz az atomháború problematikáján is. Néhány évvel ezelőtt magyar hetilapban volt olvasható, hogy az USA-ban ennek a nemzeti csapásnak az évi anyagi kihatása 180 milliárd dollár! Lehet viszonyítani a magyar állam- adóssághoz. Azon is el lehet gondolkodni, hogy az USA és Magyarország, miért pont ezen a területen mutat döbbenetes hasonlóságot? Mennyire jobb volna, ha az egy főre eső jövedelem dolgában előznénk meg az amerikai polgárokat. Dehát nem így van, hanem az elme és idegbajok terén vagyunk fórban. Amint látjuk rendkívül izgalmas téma, nemcsak a szakembereknek, de minden gondolkodó embernek. A bevezetőben említett cikk mellett az újság, az első oldalon foglalkozott a zajrendelettel. Sokan, talán nem is gondolják, milyen szorosan kapcsolódik a két téma egymáshoz. A hazai polgár azért fogyasztja talicskaszám a nyugtátokat, mert a közlekedési és egyéb zajok, csendes őrültből futóbolonddá változtatják. Iszonyatos szégyen, hogy ezt urbi et orbi, a törvények alkotói és végrehajtói szó nélkül tudomásul veszik. Még egy eredeti pécsi tanítás: Reuter Camilló professzor, több mint fél évszázada azt tanította a pszichiátria keretében, ha a tanárok látnák azt a sok fiatal beteget, akik azért kerülnek az elmeklinikára, mert az érettségi óriási terhelése juttatja oda őket, már régen eltörölték volna ezt az irreális követelményt jelentős tortúrát. Nem az érettségit törölték el, hanem a pszichiátria oktatását. A tények azonban makacs és maradandó dolgok. Dr. Barla Szabó Sándor Vita a nyelvtanításról Köszönet A Geresdlaki Általános Iskola Diákönkormányzatának 8. osztályosai köszönik, Fazekas- boda-Maráza-Geresdlak képviselő-testületének, hogy minden diák ingyen jutott tankönyvhöz, valamint a vidéki diákok a buszbérlethez. Tanácsadás Minden pénteken ingyenes jogi tanácsadást tart Pécsett, dr. Berényi István nyugdíjas jogtanácsos, 11-14 óráig a DO- ZSO-ban (Pécs, Felsővámház u. 72.) mozgáskorlátozottaknak, közlekedési támogatás és gépjárművásárlás; a havi 1500 forintos járadék; hadifoglyok nyugdíjkiegészítése, valamint a 3. kárpótlási törvény 1939. március 11. és 1989. október 23. között életüktől, vagy szabadságuktól politikai okból, jogtalanul megfosztottak ügyében. Vidékieknek levélben is válaszol. Jogi, könyvelési, adóügyintézési tanáccsal is szolgál. Az Új DN szeptember 21-i számában megjelent „Középfokú nyelvvizsga = nyelvtanár” című írásra a következőképpen szeretnék reagálni: Sajnos nagyon sokan vannak az országban manapság, akik középfokú nyelvvizsgával, vagy anélkül kénytelenek tanítani. Többen, mint hinné a cikkíró. És ne gondolja azt sem, hogy ők mind magabiztosak és egy-egy órájuk előtt nyugodtan alszanak. És ami még fontos, az utat nem ők választották. Nem tehetnek arról, hogy nem azt taníthatják, amire 4-5 éven át a főiskolákon, egyetemeken készültek. 25-40 éves, zömében nők ülnek a tanulópadban, hogy elsajátítsanak egy nyugati nyelvet - először középfokon hogy ezáltal bekerülhessenek az egyetemre, majd idővel nyelvtanárrá válva taníthassák azt. A folyamat nem zajlik le egy varázsütésre, de addig a gyerekek továbbra is oroszt tanulja- nak?A növekvő igények miatt az iskolák tanárproblémákkal küzdenek. Arra sincs pénzük, hogy a diplomás nyelvtanáraikat megtartsák, nemhogy az át- képzősöket „külórszági vándorútra” küldjék. A szülők sokszor jogosan panaszkodnak. A nehézségeket az iskolák egyedül megoldani nem tudják. A nyelvtanárhiány egyelőre nagy. A kereslet pedig óriási. És akik elakarnak kezdeni egy nyelvet, sokszor kénytelenek beérni egy frissen „középfokuzott” egyetemistával, érettségizettel. Ez éppen olyan dolog, mintha valaki fuldoklás közben visszautasítaná egy olyan személy segítségét, aki „csak” mellen tud úszni, de a pillangója még kicsit gyatra. Az Európa-házzal kapcsolatos véleményem pedig a következő: nem nekünk kell „diadalmasan bevonulnunk oda, hanem igenis düledező házunkat” kell lassan, fokonként - áldozatok árán az Európa-ház egy részévé tennünk. Rihmer Éva matematika szakos középiskolai tanár Jogi tanácsadó Nagy T. kérdezi, hogy a lakás átadása miként történik. A többször módosított lakásügyi jogszabályok értelmében a bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetés szerű használatra alkalmas állapotban leltár szerint köteles a bérlőnek átadni. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről - ha jogszabály vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik - a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette az 1/1971./II.8./ Korm. sz. rendelet 57. §-a szerint elvégezheti és a költségeinek megtérítésére ugyanezen rendelet 58. §. illetőleg a 60. §. szerint tarthat igényt. A jogszabályi előírások szerint a lakás átadásakor leltárt kell felvenni; abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát (pl. a burkolat, festés, stb. állapotát, esetleges lakásberendezési tárgyak hiányát, hibás voltát), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni. Tájékoztatásul közöljük, hogy a jogszabályi rendelkezések szerint lakásberendezések általában az alábbiak: a. / a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap, stb.), b. / a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.) c. / melegvízellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villany- boyler, fürdőkályha), d. / az egészügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tar- tály, WC-csésze stb. a hozzátartozó szerelvényekkel), e. / a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.), f. / a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyha- szekrény, stb.), g. / Á redőny, vászonroló, napvédő függöny, h./ a csengő és a kaputelefonnak a lakásban lévő készüléke. * Horváth K. az albérlet létesítése és megszüntetése iránt érdeklődik. A hatályos jogszabályi előírások szerint a bérlő a lakás egy részét lakás céljára albérletbe adhatja. Az albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakószoba terület jusson. Az albérleti jogviszonyt a bérlő és az albérlő szerződése hozza létre. Az albérleti szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig szólhat. Lehetőséget ad a jogszabály arra is, hogy az albérleti jogviszonyban több albérlő is részt vegyen oly módon, hogy az általuk kizárólagosan használt helyiséget együttesen bérlik és használják. Az albérleti szerződés csak akkor érvényes, ha az albérletbe adáshoz a. / átmeneti lakás, vállalati bérlakás, illetőleg szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b. / nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó hozzájárult. Az albérleti díjat, továbbá a megfizetésének módját és esedékességét - külön jogszabályban megállapított keretek között - a felek megállapodása határozza meg. A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó albérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésével megszűnik. Az albérleti jogviszony megszűnik akkor is, ha a. / a felek az albérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, illetve felbontják; b. / az albérleti szerződést az arra jogosult fél felmondja; c. / a bérleti jogviszony megszűnik és az új bérlő nem köteles az albérlő részére a lakás- használatot változatlan feltételek mellett biztosítani. * K. I. az iránt érdeklődik, hogy ki jogosult rokkantsági nyugdíjra. Az 1975. évi II. törvény 47. §-a értelmében rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a. / egészségromlás, illetőleg testi, vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható (rokkant), b. / a szükséges szolgálati időt megszerezte és c./ rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete jóval kevesebb a megrokkanás előttinél. A 89/1990./V.1./ MT. sz. rendelet 107. §-a szerint nem dolgozik rendszeresen az, aki a. / a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanását megelőzően a rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken, vagy b. / az igény bejelentését megelőző 180 nap alatt keresőképtelensége miatt megszakításokkal legalább hetvenkét napon át nem dolgozott. A keresetet abban az esetben lehet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak - a 96. §. IÁI bekezdésének megfelelő alkalmazásával - a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnél. S. Á.
