Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-29 / 269. szám
8 üj Dunántúlt napiö 1992. szeptember 29., kedd Növényvédelmi tanácsadó Glialkázás ősszel Munkák a könnyebb tavaszért Gyümölcstermesztés - korszerűen Az aszály következményei gyümölcsöseinkben Tavasz táján nagyon sokan kerestek fel bennünket a Növényegészségügyi Állomáson azok közül, akik földtulajdont szereztek, vagy a régi, elhanyagolt kertjük láttán támadt fel bennük a gazdai érzés. A kérdés mindig az volt, hogy a derékig érő gyomtengertől hogy juthatnak el azonnal a gyommentességig. Ezt tavasszal csak nagyon nehéz fizikai munkával lehetett elérni, és ha sikerült, akkor sem volt tartós a hatás. Az évelő gyomok gyökérről, tarackról nagy életerővel, tömegesen és gyorsan hajtottak a kaszálás, a kapálások után újra, de még a talajban lévő, az évek során sok millióra szaporodott gyommag tömeg is folyamatosan kelt. Jövő tavaszra gondolva most van meg az a lehetőség, hogy gyomirtó szerrel olyan állapotot teremtsünk, amivel megkímélhetjük magunkat is, és gazdálkodásra, akár ültetvények telepítésére is alkalmassá tegyük a területet. Ebben a munkában a legtöbbet tud segíteni egy bevált gyomirtó szer, a Glialka. A Glialka a zöld növényi felületre juttatva, a levélen keresztül felszívódva fejti ki hatását, a talajon viszont megkötődik és hatástalanná válik. A levélzetre kell tehát rápermetezni 1-1,5 deciliter 100 négyzetméterenként (a 20%-os Glialkából!), és utána türelemmel kell várni a hatását. 1-2 hét kell ahhoz, hogy leszárítsa a lombot, de ez még csak a kezdete a gyomirtó hatásának. A felszívódott szer a növényben lassan halad lefelé a tarackok, a gyökerek felé, és ez a lassú haladás még a lombszáradás után is tart. Ahová eljut, ott folyamatosan elpusztítja a növények föld alatti részeit is mindaddig, amíg el nem bomlik benne. A teljes levélpusztulás után ezért ajánlatos még kb. 2-3 hetet várni, és csak utána ásni, forgatni, szántani a talajt. Az ősszel végzett glialkás kezelés után tavasszal már nem lesz gyomirtó szeres hatás, ezért bármilyen növény vethető, ültethető, telepíthető a területre. A gyomirtás témájához tartozik a parlagfű vagy ambrózia (sokan helytelenül vadkendernek nevezik) által okozott tömeges egészségkárosítás problémája. A július közepén kezdődő virágzáskor Baranyában az emberek 4-5%-a orvoshoz kénytelen fordulni az ekkor jelentkező fulladásos tünetei miatt, és legalább ilyen arányú az orvosi kezelésre nem szoruló szénanáthás tünetek megjelenése is. Az itt lakók mellett a nyaralásra érkező turisták, látogatók szintén tömegesen betegednek meg. Ezeket a problémákat, ha nem is teljesen megszüntetni, de tizedrészére lehetne visszaszorítani, ha legalább a közvetlen környezetből, a lakóhelyek környékéről ezt a növényt minden lehetséges módon eltávolítanánk. Most van arra lehetőség, hogy a magot érlelő növényeket, szó szerint tűzzel-vassal megsemmisítsük, a jövő évi magutánpótlást csökkentsük. A közeljövőre tervezi a pécsi önkormányzat is, hogy rendeletet hozzon ennek a mentesítésnek a kötelezővé tételére, mindannyiunk érdekében. Egészséget ugyan nem károsít egy másik növény, de gyom- kénti kártétele igen nagy veszéllyel fenyeget: Selyemkóró, vagy vaddohány a neve, és egyre több helyen megjelenik Baranyában. A piacokon, vásárcsarnokokban találkozhatunk mostanában a termésével, amit veszélyességét nem ismerő árusok szobadíszként árulnak, ami azután otthon a szemétre kerül, ott a magját szétszórva a környezetben megtelepszik. Nagyon erőszakosan terjeszkedik a föld alatti hajtásával. Egyre nagyobb területet hódít el, és mai tudásunk szerint nem ismerünk olyan eszközt, eljárást,' amivel a megtelepedett növény kiirtható lenne. Ha ezek után a nyereségvágy az árusokban nagyobb, mint a felelősségérzet, akkor egyet mindenképpen meg lehet tenni tiltó hatósági intézkedések nélkül is: ne vegye, vigye haza senki, ne rombolja saját környezetét, de ha már megtette, akkor itt is a vas és a tűz legyen a védekezés eszköze.(Rajzainkon a parlagfű és a selyemkóró.) Gara Sándor Máskor is volt már aszályos év, elég ha csak az 1947 és 1952-es évekre visszaemlékezünk, amikor az idei évhez hasonlóan tragikus mértékű volt az aszálykár, az 1992-es azonban eltért bizonyos fokig a legutóbbi évtized száraz éveitől. Ez az eltérés abban mutatkozott meg, hogy idén nyáron 43 napon keresztül egyáltalán nem volt a legcsekélyebb csapadék sem, és ez a száraz nyár egy enyhe, meleg, hó nélküli tél és száraz, hűvös aszályos tavasz után következett. így a júniusi - egyébként bőségesnek mondható - csapadék, ami a gabonáknak nagyon kedvező volt, a gyümölcsöseinken alig-alig segített. Rontotta kertjeink pozícióját az is, hogy a fantasztikus vízhiány egy perzselő magas hőmérséklettel párosult - augusztus hónap 6 Celsius fokkal volt nagyobb az átlagnál -, ami együtt járt egy páratartalom nélküli, száraz levegővel, amely szinte kiszívta gyümölcsfáinkból a vizet. Pedig a víznek óriási a jelentősége, elegendő volna az is, ha A bemutatón dr. Diófási Lajos, az intézet igazgatója tudományosan elemezte az idei év időjárását, és az ebből levonható következtetéseket. Az 1960-70-es években mindössze két aszályos év volt. A 7180- as években már négy aszályos évet regisztrálnak, míg 81- től 1990-ig összesen hat év volt kifejezetten aszályos. Ez a trend nem véletlen jelenség, hanem a Föld felmelegedésének következménye, amelyre jó lesz odafigyelni. Július tizenharmadikát követően több mint negyven napig nem esett az eső. Augusztusban a havi középhőmérséklet 27,9 fok volt, ami az intézetben mért 50 éves, átlagnál plusz C 6 fokkal volt magasabb. A csapadék- hiány és a nagy hőség következtében a tőkék az egyébként gazdag fürthozamot nem tudták kinevelni. A rendkívül nagy fürthozam kinevelésének ugyanis a klimatikus feltételei nem voltak biztosítva. Különösen szenvedtek a nagy hozamú Cirfandli, a Zöldvelte- lini és a Hárslevelű fajták. Augusztusban a nagy hőség hatására az érés felgyorsult, a cukorfok gyorsan emelkedett, a sav viszont csökkent. Diófási professzor a következőkre hívta fel a figyelmet: 1. Szelektáltan kell szüretelni. Ez annyit jelent, hogy csak az egészséges fürtöket szabad leszedni. A száraz, ko- csány-bénult, zölden „töpörödött” bogyójú fürtöket a mustkészítésből ki kell zárni. (Leszedve komposztálni kell.) 2. Tekintettel arra, hogy a június vége, július első dekádja szokatlanul csapadékos volt, a termelők az átlagosnál többször permeteztek. A vegyszer, a későbbi csapadékhiány miatt a fürtökön - bogyókon - maradt, nem mosódott le. Ezért nagy mennyiségű vegyszermaradék kerül a mustba, ami a bor minőségére károsan hat. Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy a mustot csak arra gondolunk, hogy a gyümölcsfák fateste is 40-60% vizet tartalmaz, a termés víztartalma pedig meghaladja a 80%-ot. Ha víz kell az életjelenségek kémiai reakcióihoz, az ozmózishoz, a turgomyomás- hoz, a növényi légzéshez, a fotoszintézishez, hogy csak a legjelentősebbeket említsem. Példaként mondom el, hogy egy 15 cm törzsátmérőjű (tehát csak közepes nagyságú!) cseresznyefa, amely évente 20 kg szárazanyagot termel, kb. 100 hektoliter vizet párologtat el egy tenyészidő alatt. Érthető tehát, hogy gyümölcsfáink idén oly mértékben hervadtak, hogy egyes vidékeken már elértek a levelek részleges elhalásához is. Gátolta az aszály a növekedést, fokozódott a terméshullás is. Gazdaságilag legmérhetőbb kár a kisebb, tehát kevesebb termés volt, ami rádásul kevésbé piacos is, mint árú. Van még egy jelentős kár, amit lehet, hogy még sok termelő sem gondol. A rendkívüli aszályos július, augusztus hónapokra esik a legtöbb gyükénezzük. 10-20 g/100 1 borként adagolunk, ülepítjük, majd erjedés előtt, a letisztulás után lefejtjük. 3. Kierjedés után azonnal hordófeltöltés következik, hogy az új bor a lehető legrövidebb ideig éimtkezzék a levegővel. Az új bort a letisztulás után azonnal le kell fejteni. Fejtéskor a szokásos kénadagolást (10-30 g/100 1) el kell végezni. 4. Ha szüreteléskor érzékszerviig azt tapasztaljuk, hogy a must savszegény, úgy azt az intézet laboratóriumában vizsgáltassuk meg, ahol is térítés elmölcsfajunk jövő évi termőrügyeinek a kialakulása, a rügydifferenciálódás. Biztosra vehető, hogy a jövő évi termés is megsínyli az idei aszállyal az alma, a körte, a szilva, a meggy, a cseresznye, a dió, a piros és feketeribizke, a köszméte. Talán még javítható öntözéssel a málna helyzete, és biztosan kedvező hatású lehet még a szamóca öntözése, ugyanis a málna még nem fejezte be, a szamócának pedig most következik a termőrügy-diferenciá- lódása. Ezeknél a gyümölcsfajoknál jelentős lehet még az öntözés, hiszen a termőrügyek kialakulásának idejére esik a gyümölcstermő növények éves vegetációjának második kényes vízigényes szakasza. (Az első a természetes gyümölcshulláskor, a harmadik az erőteljes gyümölcsnövekedés idejére esik.) Az aszályos évek „kivédésének” egyetlen lehetősége van: az öntözés. Ehhez a vízen kívül az szükséges, hogy az öntözés költségei a gyümölcs önköltségében és árában elfogadható legyen a piaccal. Buzássy Lajos lenében megfelelő szaktanácscsal látják el a termelőket. A borkősav vagy citromsav - a bortörvény által engedélyezett mennyiségi adagolása ugyais csak laboratóriumi vizsgálat alapján lehetséges. Ha szüreteléskor a fentiek szerint járunk el, úgy - a rendkívüli nyár ellenére is - elfogadható minőségű bort tudunk előállítani, fejezte be tájékoztatását dr. Diófási Lajos. A tájékoztatás a kísérleti szőlőfajták borainak kóstolásával ért véget. Mit tehetünk a szamócáért? Öntözzük, ha nem lesz eső Gyümölcsfajtáink közül az idei aszályt talán a szamóca sínylette meg legnagyobb mértékben, aminek az az oka, hogy gyökérzete nagyon se- kélyes, a talaj legfelső zónájában helyezkedik el, ami nagyon hamar kiszárad. A szamócatöveknek többféleképpen ártott az aszály: kicsi és torz lett a termés, nem hozott kellő számú indát, és amit hozott, az sem tudott megfelelően legyökeresedni, a legyengült tövek igazán nem alkalmasak arra, hogy állományunkat tőosztásos módszerrel újítsuk fel. Mi menthető meg? Ha a tövek nem pusztultak ki teljesen - sajnos találkoztam ilyennel is -, még élnek, akkor számottevő segítség lehet a szeptember közepétől október végéig folytatott öntözés, azért, mert a szamóca Dr. Tamcsu József STEYR 942-948-955-964-970 CSÚCSTECHNIKA A 90-ES ÉVEKRE! EGY UNIVERZÁLIS TRAKTORSZÉRIA MINDEN FELHASZNÁLÁSI TERÜLETRE. MÉG TÖBB KOMFORT! Kiválóan megszervezett háttérszolgáltatások, alkatrész expressz-márkaszerviz! SOHA NE FELEDJE, Ml A SZOMSZÉDBAN VAGYUNK! TELJES TRAKTORPROGRAM, 42 LE-TŐL 320 LE-IG! PÁRATLAN HITELEZÉSI KONSTRUKCIÓ BERUHÁZÁSI HITELEK: 1 -5 éves futamidőkkel, 12%-os, ill. 6%-os évi fix kamatozással, féléves részletfizetési kötelezettséggel! Hitelben történő vásárláskor csak 15% első részlet, a szállftáskori kiváló importlízing-feltételek 3-5 éves futamidőkkel, szabadon választható előlegfizetési feltételekkel! KOMPROMISSZUM NÉLKÜL. VÁLASSZA A STEYR-T! ÉRDEKLŐDJÖN A TERÜLETI KERESKEDŐNÉL: Agroker Rt. Pécs, tel: 26-255. Fax: 26-922 Szőlészeti és borászati bemutató Szentmiklóson rügydifferenciálódása erre az időre esik, ehhez pedig nélkülözhetetlen a víz. így tudunk még töveink kondícióján javítani, és a jövő évi termést biztonságosabbá te- hetjük.A szamócatermesztésben a szeptember-októberi öntözés nem aszályos évben is rendkívül fontos lenne! Sajnos, tapasztalataim szerint ezt a termelők elhanyagolják. Buzássy Lajos
