Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-28 / 268. szám

1992. szeptember 28., hétfő aj Dunántúli napló 7 A Bólyi Áfész hogyan csinálja? Kiskereskedni a falvakban-Nagyjából mindent kapni, felvágott-féléket, hűsokat, ké­ny érékét, de az árak! - mutat a kosarába Mayer Ida a szederké­nyi ABC előtt. - Kétszáz forin­tot fizettem, s nézze meg, alig vettem egy kis vajat, kólát, cit­romot, kiflit... - A legna­gyobb probléma, hogy kevés az emberek pénze - mondja Ditt­rich Ferencné, a szederkényi ABC-áruház vezetője. - A for­galmunkat azonban az is csök­kentette, hogy több vállalkozó nyitott boltot, a konkurencia megjelenése pedig érezteti hatá­sát a napi bevételnél. A tágas üzletben szinte min­dent lehet kapni, ami csak a ház­tartásban kell, az árak verseny- képesek, hiszen alig „tesznek rá” valamit a Füszért ajánlati áraira, a gondolák zsúfolásig pakolva árukkal, a hűtővitrin­ben felvágottak, a kenyerespol­con többféle kenyér, mellette zsömlék, kiflik... A pénztár előtti fagyasztó szekrények azonban üresen árválkodnak.- Sajnos az üzlet, all éves működés alatt elhasználódott, s a Bólyi Áfész-nek nincs ele­gendő pénze, hogy a hiányossá­gokat pótolja. Ez elsősorban a berendezésekre, a hűtőszekré­nyekre, a hűtőpultokra, a pénz­tárgépekre igaz; pénz csak a tűzoltómunkákra jut, nemrég például agregátorokat cseréltek. Falun kereskedni? Egy ilyen Szederkény nagy­ságú és lélekszámú községben még talán nem is rossz üzlet - egyre több magánbolt nyílik -, de a kisebbekben! Nem is to­longanak ott a vállalkozók, így ezekben a falvakban egyedül az Áfészek maradnak, mint keres­kedők. Pedig most már semmilyen ellátási kötelezettségük nincsen, ami egészen pontosan azt je­lenti, hogy bármikor bezárhat­nák a kis falvakban lévő üzlete­ket. Ezt azonban nem teszik. A Bólyi Áfész legalábbis nem dédelget ilyen terveket, még azon az áron sem, hogy a „menő”, nagyobb kereskedelmi egységeinek a műszaki színvo­nalát nem tudja növelni.- Természetesen arról szó sincs, hogy karitatív tevékeny­séget végzünk - állítja határo­zottan Hábel Szaniszló, a Bólyi Áfész áruforgalmi főosztályve­zetője -, mert arra azért ügye­lünk, hogy az apró falvakban lévő boltjaink se legyenek vesz­teségesek. Nekünk 18 települé­sen 28 üzletünk van, s kereske­delmi téren is tagjaink elvárása­inak kell megfelelnünk. S majd 2000 a szövetkezeti tagságunk létszáma. Az nyilvánvaló, hogy ezek a kicsi, egyszemélyes bol­tok igen szerény körülmények között működnek, de annak a feladatuknak eleget tesznek, hogy a lakosságot kiszolgálják alapvető élelmiszerekkel, ház­tartási vegyiárukkal. Fenntartá­sukat pedig más forrásokból - például nagykereskedelemmel is foglalkozunk - is finanszí­rozzuk. S hogy bizonyítsa, nem kis összegekről van szó, kapásból sorolja: csak a hűtők javíttatására és újak vásárlására több mint egymillió forintot fordítanak évente. S az elvárásoknak közel sem képesek megfelelni.- A gyártók, kihasználva mo­nopol helyzetüket úgy felvitték az árakat, hogy szinte képtelen­ség követni. Mást ne mondjak: a két éve még 8800 forintba kerülő üveges Lilla hűtőszekrények most 48 000 forintba kerülnek. Azt hiszem, ez azért túlzás! Kisbudmér, csöppnyi áfész-vagyesbolt, sörözgető em­berek, tisztaság, dugig pakolt polcok, s egy rozsdásodó szélű Lilla hűtő - üresen.- Felvágottakat csak egyszer kapunk hetente, akkor bekap­csoljuk, de gyorsan elviszik a pá­rizsit, meg a virslit - mondja Pá- pist Ernő, aki vezető és eladó is egyszemélyben. - Havonta olyan 350 000 forint körül szo­kott lenni a forgalom. Alig akarok hinni a szemem­nek, amikor egy Whiskas macska-eledeles konzervet is észreveszek a polcon. A kisbudméri vegyesbolt- Ha valami nincs raktáron, s szólnak, akkor megrendelem; ezért hozattam a macskaeledelt is. De ez mindennel, így van.- Jó kis bolt ez - szól közbe Da mai Rezsőné -, szinte min­dent megvehet az ember, csak tudja, a pénz lenne több. Mert hiába van áru, ha szegények az emberek! A boltos szerint nincs gond az áruellátással, bár felvágottakat gyakrabban is hozhatnának, s nyáron a Szalon sör is ritka ven­dég a faluban, de tárgyilagosan hozzáteszi, ennél nagyobb gond ne legyen. Mi lenne, ha meg­szűnne ez a vegyesbolt? Az itt élő másfélszáz ember erre gon­dolni sem mer, s mint elmond­ták, akkor tényleg semmi nem maradna Kisbudméron. Az égvi­lágon semmi. A borjádi vegyesbolt árukész­lete bármelyik hasonló nagyságú városi boltéval vetekszik, ám Bechtel Emőné üzletvezető nem elégedett.- Nekünk az a feladatunk, hogy kiszolgáljuk az embereket, még Orosházáról is hozatunk termékeket, de sajnos kicsi a hű­tőkapacitásunk. Most pedig a rö­vidárukkal van problémánk, pe­dig keresik.Egyéb gondok? A kenyérrel volt, de ezt sikerült megoldani. A sütőipar hajnalban hozta a kenyeret, letették a bolt ajtaja elé, ezt azonban gyorsan felfe­dezték a falu macskái, szabadon lófráló kutyái... Most egy „zsi­lipet” építettek, azaz a raktár és az udvar közé egy zárható helyi­séget, amihez a szállítóknak lesz kulcsuk. Egy esztendeje szerte az or­szágban még arról folyt a vita, hogy szükség van-e az áfé- szekre? Bolyban és környékén, főleg a kisebb falvakban a szö­vetkezet nélkül aligha lenne kis­kereskedelem. Ha egyebet még igen, de ezt már senki nem kérdőjelezi meg. Roszprim Nándor Növényvédelmi tanácsadó Az almatermésűek tárolása Az almatermésűeknek nem elég egész év folyamán a termék megóvása, egészségi állapotának megőrzése. Ä szedést követő vá­logatás és tárolás is nagyon sok problémát vet fel. Leggyakoribb betegségek:-Jonathan foltosság: a gyü­mölcs héján kb. 5 mm átmérőjű, csak a felületre korlátozódó vilá­gos vagy sötétbarna foltok látha­tók. A tároló levegőjének felme­legedése, a rendszeres szellőzte­tés hiányában káros fiziológiai fo­lyamatok indulnak meg, s ezek idézik elő ezt a foltosságot.-Taplófoltosság: a gyümöl­csön 2-6 mm átmérőjű, áttetsző, világosabb vagy sötétebb színű foltok jelennek meg. A foltok többsége az alma alsó, csésze fel­őli részén találhatók. A taplófol­tok mintegy 2 mm mélyen behú­zódnak a húsba is. A taplófoltos­ságot a fa egyenetlen vízellátása idézi elő. Az idei évben számítha­tunk ennek a tárolási betegségnek tömeges előfordulására. Ez a be­tegség nemcsak a gyümölcs külső képét rontja, de kesernyés ízt is kölcsönöz az almának. Egyes faj­ták különösen hajlamosak a tapló­foltosságra (pl. Kanadai renett, Török Bálint).- Zöldpenészes rothadás: előbb világosbarna, lágyuló folt jelenik meg az alma felületén, majd tömött, zöld színű penész­gyep lepi el a beteg részt. A rot­hadás a húsba is behatol.- Fekete rothadás: vagy moní­liás rothadás. Ugyanaz a kóro­kozó okozza, amely a szabadföldi moníliás betegséget is előidézi. Tárolás alatt az egész gyümölcs felülete megfeketedik anélkül, hogy az alma alakjában, nagysá­gában lényeges változás történne. Penészpámák a felületen nem je­lennek meg. Legtöbbször a fertő­zött gyümölcsöt raktározzuk be. A raktározás alatt a magasabb pá­ratartalom növeli a veszélyt.-Keserű rothadás: állandóan terjedő barna foltok formájában jelenik meg, mely később nedve­sen elrothad, összezsugorodik, ráncos lesz, végül rózsaszín pe­nésztelepek jelennek meg. Az ép­nek látszó rész is keserű, fogyasz­tásra alkalmatlan lesz.-Magházrothadás: az egész­ségesnek látszó gyümölcsben a magház környékén a belső rész elrothad. A rothadás állandóan terjed a magháztól a héj felé. A gyümölcs már legtöbbször a fán fertőzött a kórokozóval. Főleg azok a fajták érzékenyek, me­lyeknek a csészéje nyitott (pl. Téli arany parmen, Londoni pepin stb.). A raktározási körülmények nagy mértékben befolyásolják a felsorolt betegségek elhatalmaso­dását. A 18 fok körüli tárolás elő­segíti a gombabetegségek terjedé­sét, főleg ha ehhez még magas pá­ratartalom is járul. A levegő ala- cson páratartalma egy másik problémát okoz, a fonnyadást. A gyümölcs száraz körülmények között ráncosodik, 25% feletti sú­lyapadást is előidézhet. Raktári betegségek elleni vé­dekezés:- tárolóhelyiség fertőtlenítése (klórmeszes meszelés),- betárolás előtt kén égetése (8 g/légköbméter),- raktározás előtt szigorú válo­gatás (sérült almák nem kerülhet­nek be a tárolóba),- legkedvezőbb lenne a 3-5 fok hőmérséklet a tárolóban, 70-80% közötti légnedvességgel, de ezt csak a hűtőházban lehet biztosí­tani, 0 fok alá nem süllyedhet a hőmérséklet. Almatermesztőknél maga­sabb hőmérsékleten történő tá­rolásnál lehetőleg alacsonyabb páratartalom mellett könnyeb­ben megvédhető (kb. 10 fok), ha a gyümölcs felületén sérült viaszréteget pótoljuk betárolás előtt. Erre a célra engedélyezett a PROLONG. A kezelés hatására jelentősen meghosszabbítható a tárolás időtartama, lecsökkenthető a tá­rolási veszteség még kedvezőt­len körülmények között is. A PROLONG-os kezelés egy vé­kony, láthatatlan bevonatot ké­pez a gyümölcs felületén, mely lassítja az érés folyamán kelet­kező gázok diffúzióját (héjon keresztüli távozását). Az érés folyamán keletkező szén-dioxid felhalmozódik, lassítva a gázok diffúzióját, a párolgást, az alma érését, csökkentve az apadási veszteségeket. Részletes infor­máció a csomagoló burkolaton található. Czigány Csaba Alapítvány a természet szolgálatában Kárpótlás és környezetvédelem Hazánk legrégebbi termé­szetvédelmi szervezete, a Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület új­szerű ötlettel állt elő, melyben a kárpótlás és a természetvé­delem lehetőségeit kívánják előnyösen összekapcsolni. Dr. Kállay Györgyöt, az egyesület főtitkárát arról kér­deztük, miért kíván földtulaj­donhoz jutni az egyesület.- A részleges kárpótlással sokan nem tudnak mit kez­deni, s bizonyára felajánlanák valamilyen közérdekű, igazán komoly és hazafias célra. Ez az alapgondolat szülte azt az elképzelést, hogy kárpótlási jegyeket gyűjtsünk termé­szetvédelmi területek megőr­zésére, fenntartására. Ezért kérjük azokat az állampolgá­rokat, az itthon és külföldön élőket, akiknek nincs elképze­lésük arra nézve, hogy mit kezdjenek kárpótlási jegyeik­kel, ajánlják fel azokat e kö­zérdekű célra. Privatizált táj?- Milyen területeket kíván­nak megszerezni a kárpótlási jegyek segítségével?-Elsősorban olyan terüle­teket céloztunk meg, amelyek országos jelentőségűek, vagy akár nemzetközileg is egye­diek. Ugyanakkor jelenleg még nincenek védelem alatt, ami azzal a veszéllyel fenye­get, hogy ezek az értékes élő­helyek megszűnnek, vagy a privatizáció során nem igazán természetvédő vállalkozás ál­dozataivá válnak.- Hol vannak ezek a vészé lyeztetett területek?- Magyarországon talán legjellemzőbb a füves alföldi puszta. Részletesen feltérké­peztük az Alföldet, és több mint 80 olyan területet talál­tunk, amely az említett kate­góriába belefér, tehát nem vé­dett, de értékes. Van még egy fontos szempont, hogy össze­köttetést, folyosót jelentsenek a védett területek, a nemzeti parkok között. Több ilyen, 10-100 hektáros terület talál­ható például Heves, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Csong- rád megyében. De a pusztá­kon kívül igen fontos például a Dráva folyó ártere, vagy a Sumonyi halastavak vidéke Baranyában. Vannak olyan részek is, mint a Hortobágyi Állami Gazdaság egyes terü­letei, ahol a nemzeti parkhoz nem tartozó, nem szigorúan védett terület privatizációjá­val lehet számolni. Ebben az esetben ezt az egyesületünk által létrehozott alapítvány próbálná megszerezni.- Két fő megoldást javasol­tunk. Az egyik az, ha a kár­pótlásra jogosult velünk egyeztetve olyan területeket szerez meg amelyik értékes,- védelemre alkalmas, és fel­ajánlja az egyesületünknek hosszabb távra kezelésre - ez szerződés kérdése, hogy ho­gyan szabályozzuk a jogokat. A másik, sokkal egyszerűbb megoldás, hogy kárpótlási je­gyét az egyesület a Természet Szolgálatában Alapítványá­nak adományozza.-Mit kap ezért cserébe a felajánló, és mi a garancia arra, hogy ezek a területek szakszerű gondozásba kerül­nek, illetve továbbra is vé­delmet élveznek?- A felajánló neve vala­mennyi kiadványunkban sze­repelne. A területtel kapcsola­tos publikációinkban minde­nütt megjelentetnénk azt, hogy kinek az adományaként őrizhető meg a terület, ami egy kis személyes reklámot is jelent. A garanciát maga az alapítvány jelenti, hiszen lét­rehozásának fő célja egyrészt az értékes területek szakszerű kezelése, illetve a területen esetlegesen jelentkező ökotu­rizmus megfelelő keretek kö­zött tartása. Garanciát jelent a felajánláskor kötött szerző­dés, jogaink és kötelességeink szabályozásával, s talán egye­sületünk eddigi tevékenysége is. Jegyekre vár az alapítvány-Van-e már érdeklődés a lehetőség iránt, és hol lehet je­lentkezni a felajánlásokkal?-Az „első fecske” máris jelentkezett, de remélhetőleg sokan fogják közérdekű célja­inkat támogatni. Az egyesület címén (egyben az alapítvány címe is), Budapest XII. kér. Költő u. 21-ben bárkinek, bármikor állunk akár szemé­lyesen, akár telefonon (156-2133), telefaxon (175-8327) a rendelkezésére. A külföldön élő honfitársain­kat levélben vagy személye­sen megkeressük: járuljanak hozzá ritka természeti értéke­ink megmentéséhez. Dürr János MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót. >•••••••••••• MM •••••••••••••< „példányban. A példányonkénti lap vásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap ! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ ESETÉN KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN Név: .....................................................Cég neve :....................................... Cím:.....................................................Címe:.............................................. A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a...............................................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents