Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-28 / 268. szám
8 ü j Dunántúli napló 1992. szeptember 28., hétfő K ij l p o l í t í k a Göncz Árpád magyar köztársasági elnök négynapos hivatalos látogatást tett az elmúlt héten Izraelben, ellátogatott egy ki- bucba. Képünkön a gyerekek örömmel üdvözlik a vendéget. K evesen gondolnák, hogy a címbeli intelligencia-hányados mérésére hajdan a kényszer vitte rá az emberiséget. Még a századforduló éveiben történt, hogy Párizs tanügyi hatóságai megdöbbenve tapasztalták, hogy az elemi iskolákban milyen sok, szellemileg visszamaradott nebulóval kell küszködniük a tanítóknak, visszavetve egy-egy osztály átlageredményét. Meg is bízták az igen ambiciózus pszi- choanalítikust, Alfred Binet-t, hogy egy speciális szűrőrendszer kidolgozásával segítsen egy csoportba tömöríteni az azonos színvonalú gyerekeket. Szerkesztett is egy mérőskálát, amelyet 1905 és 1911 között kötelezően használtak az iskolákban. Egy 3 éves gyermektől már elvárható volt, hogy két rövid mondatot vagy egy kétjegyű számot előmondás után megismételjen. Az 5 évesekre négy alapszín és két súlyegység meghatározása várt. A 7 évesre egy kép történetének elmondása, tárgyainak felsorolása. A 9 évesnek tudnia kellett az aznapi dátumot, pénzt váltani és visszafelé elmondani egy négyjegyű számot. A 12 évesnek már olyan elvont fogalmakat kellett értelmeznie, mint a „részvét”, a „bosszú”, az „igazság”. 16 évesen pedig már meg kellett magyaráznia a különbséget a „fejlődés és forradalom”, a „szegénység és a nyomoHorvát parlament - amnesztia s Átörökölhető az inteligencia? Mire jó az IQ? rúság” között, ráadásul 65 szót kellett értelmeznie, de legalább szinonimával helyettesíteni három percen belül. Bine-t eleinte alig vették komolyan. Még a pedagógusok is kételkedtek benne, hogy az emberiség legcsodálatraméltóbb tulajdonságát, az intelligenciát ilyen egyszerű módon számszerű adatokká lehessen alakítani. Ellenlábasai már-már azon voltak, hogy a tudománytalan kóklerség vádjában marasztalják el. Ám hirtelen kitört a világháború, és Amerikának hadsereget kellett szerveznie. A tábornokoknak pedig nem voltak skrupulusaik, és a jelentkező újoncokat egy egészen hasonló tesztelésnek vetették alá. Megállapították például, hogy egy 20 esztendős cowboy olykor mindössze egy 8 éves nagyvárosi fiúcska intelligencia-normáit produkálja. így szerveződtek meg a „tankszázadok”, és azok a máig is érvényes szelekciók, hogy minden alakulatba azonos arányban kerüljenek nagy testi erővel, de szerényebb szellemi képességekkel rendelkező katonák. A háború(ka)t követő gazdasági fellendülés(ek)ben az USA tovább finomította és gépesítette az intelligenciamérést. A technika vívmányainak elteijedésé- vel szinte tömeglázat idézett elő a bevált szisztéma és termékeny hatással lett a szakemberek kiválasztására, továbbképzésére és specializálódására. Amerika még a bevándorlókra is gondolt, létrehozva számukra a nyelvtudástól független, ún. „performance tesf’-et, amely a ma divatos képi összerakó (puzzle) játékokra emlékeztet. Az IQ világszerte ma éppúgy használatos állások megpályázására, mint - bizonyos intézményesítéssel - a párválasztásnál is. Am változatlan a kérdések kérdése: átörökölhető-e az intelligencia? A tudomány igennel válaszol, sőt hozzáteszi: épp úgy, mint a külső vagy a belső tulajdonságok, így az intelligenciára való hajlam is velünk születik - és most jön a különös figyelmeztetés de sem művelt környezettel, sem jó iskolákkal annyira nem befolyásolható, mint azt általában hinnénk. Mert nem a pszichológiai laboratórimok és egyetemi vizsgaszobák hűvösén mutatkozik meg az igazi intelligencia, hanem a való életben. L. B. A horvát parlament pénteken amnesztiatörvényt fogadott el: hatálya alá esnek azok a horvátországi polgárháború idején elkövetett bűntettek, amelyek nem tartoznak a nemzetközi konvenciók által háborús bűnökként számon tartott kategóriába. A törvényjavaslatot három és félórás vita után túlnyomó többséggel fogadta el a 137 tagú törvényhozás, amelyben az elnök, Franjo Tudjman Horvát Demokratikus Közössége (HDZ) 85 hellyel rendelkezik. Az ülést élőben közvetítette a horvát televízió. Az amnesztia célja a szerbek és horvátok közötti feszültség enyhítése, a menekültek otthonaikba történő visszatérésének megkönnyítése. Mint emlékezetes, a jugoszláv néphadsereg által támogatott szerb fegyveresek hatalmukba kerítették a köztársaság egyharmadát a horvát függetlenség 1991. júniusában történt kinyilvánítása után. A háborúban legkevesebb 10 000 ember veszítette életét. Az ENSZ béketervének megfelelően a jugoszláv néphadsereg kivonult a vitatott területekről, amelyeket ENSZ-ellenőrzés alá helyeztek. Az űrhajó nem (lesz) apácazárda Amikor kiderült,hogy az En- davour amerikai űrhajó fedélzetén — a történelemben először - egy házaspár is utazik, sokan azt hitték, hogy a tudomány végre a legpikánsabb kozmikus témával is foglalkozik: azzal, milyen lehet a nemi élet a világűrben. A NASA azonnal tisztázta, hogy most erről nem lesz szó, Jan Davis és a félje, Mark Lee több okból nem ilyen megfigyelések alanya. Például azért sem, mert most még nem is lesz mit megfigyelni, tekintettel az űrhajó beosztására és a legénység viszonylag népes számára. Cape Canaveralban, a NASA központjában azonban azonnal megnyugtatták a világot: ami késik, nem múlik. Az űrhajózási centrum szex-kutató teamje (mert immár ilyen is van!) gondosan szeretné megvizsgálni, milyen lehet a szex odafent, a megértőén kacsintó csillagok világában. Patrícia Santy doktornő, az említett orvoscsoport tagja máris kijelentette: „egy űrhajó nem apácazárda”. A küszöbön álló hosszabb űrutazásokon sor kerül arra, hogy egy „megfelelő beosztású”, tehát egy-egy pár számára elkülönített hálóhelyekkel rendelkező űrhajóban tanulmányozzák a kozmikus szex izgalmas tapasztalatait. Igaz ugyan, mondta a szókimondó orvos-asszonyság, hogy manapság egy tapasztalatlan pár is képes intim együttlétre „akár egy 1957-es Chevrolet kocsi hátsó ülésén is”, de a világűrben, különös tekintettel a súlytalanság állapotára, „a dolog technikailag lényegesen körülményesebb”. Lebegve ugyanis - ismerte be dr. Santy - nem könnyű megtalálni azt a pózt, ami lehetővé teszi a vágyak beteljesedését. De - Ígérte - az ő csoportjának az is a feladata, hogy „laboratóriumban szimulált kísérletekkel ebben is segítséget nyújtson”. És még miben? Például annak a kiderítésében, lehet-e, szabad-e és főleg egyáltalán szükséges-e fogamzásgátlószert használni a világűrben? Meg abban, hogy a nemi vágy, a libidó jelentkezik-e az űrutazás sajátos körülményei között? Arra a jogos kérdésre, van-e erről bármilyen adata a tudománynak, a doktornő beszámolt egy már 1979-ben elvégzett, ilyen jellegű és az akkori Szovjetunióban természetesen szupertitkos kísérletről. Ennek során az oroszok öt nőstény és két hím patkányt repítettek a csillagok közé és lenti műszerekkel éberen követték az alanyok szexuális viselkedését. Azaz követték volna, ha lett volna mit. Csakhogy - micsoda csalódás! - a derék állatkáknak a kozmoszban egyszerűen nem volt „szexuális viselkedésük”, a modern célműszerek mutatói mozdulatlanok maradtak. Szerencsére fejlett emberi lényeknél ilyen veszély nem fenyeget. A homo sapiens minden áldozatra kész a tudományért - persze, ha tud. Magyarország joggal igényli Európa támogatását Dr. Wolfgang Schäauble nyilatkozata- Magyarország a stabilitás szigete, s nekünk, németeknek - egész Európával együtt - érdekünk, hogy az ország megőrizze ezt a pozícióját. - jelentette ki dr. Wolfgang Schäuble, a bonni szövetségi gyűlés keresztény- demokrata frakciójának vezetője a Ferenczy Éuropressnek adott exkluzív interjújában. A német politikus a Magyar demokrata Fórum képviselőcsoportjának meghívására másfélnapos látogatást tett Budapesten. Az 50. születésnapját éppen ma ünneplő Schäuble-t aki korábban belügyminiszterként merénylet következtében súlyosan mesérült, s azóta tolókocsiban közlekedik -, sokan Kohl kancellár lehetséges utódjának tartják. A frakcióvezető a FEB kérdésére elmondta, hogy Európában ma adottak a lehetőségek arra, hogy újabb szabad országok, jogállamok, demokratikus társadalmak alakuljanak ki. Ha Európa összefog, ha sikerül földrészünkön gátat vetni a háborúnak, akkor az egyes régiók más-más módon, de azonos politikai irányban fejlődhetnek. Ha a határok szabadon átjárhatók lesznek, akkor maradéktalanul érvényesülhetnek a kisebbségi, nemzetiségi jogok is. Az európai egység az egyetlen garancia arra, hogy ne keletkezzenek és ne erősödjenek fel nacionalista áramlatok, s ne következzenek be erőszakos cselekmények. A német frakcióvezető szerint a jogállamnak a leghatározottabban fel kell lépnie mindenkivel szemben, aki megakarja bontani egy ország belső békéjét. Nem tagadható ugyanakkor, hogy szociális és más problémák nyomán teret nyerhetnek szélsőséges mozgalmak.-Európában most sokhelyütt tartanak a modernkori „népvándorlástól”. Erre a problémára igazi megoldást az hozhat, ha sikerül felszámolnunk az egykori totalitárius országok szociális, gazdasági és ökológiai hagyatékát. Ám addig is felelősséget kell éreznünk azért, hogy a lakosság békében éljen a bevándorlókkal. Wolfgang Schäuble kívánatosnak és szükségesnek tartja a magyar-német kapcsolatok bővítését és elmélyítését. „Magyarország a stabilitás szigete, s nekünk németeknek - egész Európával együtt - érdekünk, hogy az ország megőrizze ezt a pozícióját. Azt szeretnénk, ha Magyarország mellett a régió más országai is megerősödnének, amihez gazdasági fellendülés szükséges. A vasfüggönyt nem válthatja fel a jólét és a szegénység határvonala. Ez egész Európa felelőssége is. Magyarország joggal tart igényt Európa támogatására, arra, hogy értékeljék az itt folyó átalakulást.” Toronyi Attila Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Fülöp és Erzsébet segít az azonosításban? Tovább keresik a Romanovok hamvait Több mint hét évtizedig homály fedte az utolsó orosz cár és családjának sorsát. Annyit lehetett tudni, hogy a bolsevikok Jekatyerinburgban 1918. július 17-éről 18-ára virradóra .gyilkolták meg őket. Az oroszok most amerikai igazságügyi orvosszakértőket kértek fel az azonosítási eljárások lefolytatására. Lowell Levine és munkatársai öt nő és négy férfi koponyáját, csontjait és fogazatát vetették beható vizsgálat alá. Meg is találták az ötvenéves korában megölt II. Miklós cár, Alexandra cárnő, a három leány- gyermek, a háziorvos és három szolgáló földi maradványait. Eddig kevésbé közismet részletekről is szóltak a kutatók: például az orosz uralkodó igen rossz fogazatáról, illetve Alek- szandra porcelán koronájáról, ami akkoriban jóformán ismeretlen volt a fogorvosi praxisban. Két holttestnek azonban nem sikerült a nyomára bukkani: az akkor 13 éves Alekszej trónörökös és a kivégzéskor 17 éves Anasztázia csontjai nem voltak a leletek között. Túlélték volna a végzetes éjszakát? Az amerikai Charlottes- ville-ben a nyolcvanas évek közepéig élt egy hölgy, aki azt állította magáról, hogy ő Anasztázia nagyhercegnő. Ám aligha valószínő, hogy e régi történetet most ismét felmelegítik. Sokkal valószínűbb, hogy a két cári gyermek holttestét elégették, s gondos régészeti kutatással esetleg meg lehet találni a tűz helyét. így sikerülne eloszlatni a romantikus mítoszokat. Az orvosszakértők az angol királynő férjét, Fülöp herceget is be kívánják vonni a cári család földi maradványainak azonosításába. Alekszandra cámő ugyanis nagynénje volt Fülöp hercegnek, aki így részt vehet a vér, a csontvelő és a haj összehasonlító vizsgálataiban. Az ötlet Pavel Ivanovtól, Oroszország vezető genetikusától származik, aki egy londoni laboratóriumban akarja azt megvalósítani, úgy hogy akár II. Erzsébet is részt vehetne a mindent eldöntő vizsgálatokban: az angol királynő ugyanis szintén távoli rokona a Romanovoknak.
