Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-28 / 268. szám

8 ü j Dunántúli napló 1992. szeptember 28., hétfő K ij l p o l í t í k a Göncz Árpád magyar köztársasági elnök négynapos hivatalos látogatást tett az elmúlt héten Izraelben, ellátogatott egy ki- bucba. Képünkön a gyerekek örömmel üdvözlik a vendéget. K evesen gondolnák, hogy a címbeli intelligencia-hánya­dos mérésére hajdan a kényszer vitte rá az emberiséget. Még a századforduló éveiben történt, hogy Párizs tanügyi hatóságai megdöbbenve tapasztalták, hogy az elemi iskolákban milyen sok, szellemileg visszamaradott ne­bulóval kell küszködniük a taní­tóknak, visszavetve egy-egy osz­tály átlageredményét. Meg is bízták az igen ambiciózus pszi- choanalítikust, Alfred Binet-t, hogy egy speciális szűrőrendszer kidolgozásával segítsen egy cso­portba tömöríteni az azonos színvonalú gyerekeket. Szer­kesztett is egy mérőskálát, ame­lyet 1905 és 1911 között kötele­zően használtak az iskolákban. Egy 3 éves gyermektől már elvárható volt, hogy két rövid mondatot vagy egy kétjegyű számot előmondás után megis­mételjen. Az 5 évesekre négy alapszín és két súlyegység meg­határozása várt. A 7 évesre egy kép történetének elmondása, tár­gyainak felsorolása. A 9 évesnek tudnia kellett az aznapi dátumot, pénzt váltani és visszafelé el­mondani egy négyjegyű számot. A 12 évesnek már olyan elvont fogalmakat kellett értelmeznie, mint a „részvét”, a „bosszú”, az „igazság”. 16 évesen pedig már meg kellett magyaráznia a kü­lönbséget a „fejlődés és forrada­lom”, a „szegénység és a nyomo­Horvát parlament - amnesztia s Átörökölhető az inteligencia? Mire jó az IQ? rúság” között, ráadásul 65 szót kellett értelmeznie, de legalább szinonimával helyettesíteni há­rom percen belül. Bine-t eleinte alig vették ko­molyan. Még a pedagógusok is kételkedtek benne, hogy az em­beriség legcsodálatraméltóbb tu­lajdonságát, az intelligenciát ilyen egyszerű módon számszerű adatokká lehessen alakítani. El­lenlábasai már-már azon voltak, hogy a tudománytalan kóklerség vádjában marasztalják el. Ám hirtelen kitört a világháború, és Amerikának hadsereget kellett szerveznie. A tábornokoknak pedig nem voltak skrupulusaik, és a jelentkező újoncokat egy egészen hasonló tesztelésnek ve­tették alá. Megállapították pél­dául, hogy egy 20 esztendős cowboy olykor mindössze egy 8 éves nagyvárosi fiúcska intelli­gencia-normáit produkálja. így szerveződtek meg a „tankszáza­dok”, és azok a máig is érvényes szelekciók, hogy minden alaku­latba azonos arányban kerülje­nek nagy testi erővel, de szeré­nyebb szellemi képességekkel rendelkező katonák. A háború(ka)t követő gazda­sági fellendülés(ek)ben az USA tovább finomította és gépesítette az intelligenciamérést. A tech­nika vívmányainak elteijedésé- vel szinte tömeglázat idézett elő a bevált szisztéma és termékeny hatással lett a szakemberek kivá­lasztására, továbbképzésére és specializálódására. Amerika még a bevándorlókra is gondolt, létrehozva számukra a nyelvtudástól független, ún. „performance tesf’-et, amely a ma divatos képi összerakó (puzzle) játékokra emlékeztet. Az IQ világszerte ma éppúgy használatos állások megpályázá­sára, mint - bizonyos intézmé­nyesítéssel - a párválasztásnál is. Am változatlan a kérdések kér­dése: átörökölhető-e az intelli­gencia? A tudomány igennel válaszol, sőt hozzáteszi: épp úgy, mint a külső vagy a belső tulajdonsá­gok, így az intelligenciára való hajlam is velünk születik - és most jön a különös figyelmezte­tés de sem művelt környezet­tel, sem jó iskolákkal annyira nem befolyásolható, mint azt ál­talában hinnénk. Mert nem a pszichológiai laboratórimok és egyetemi vizsgaszobák hűvösén mutatkozik meg az igazi intelli­gencia, hanem a való életben. L. B. A horvát parlament pénteken amnesztiatörvényt fogadott el: hatálya alá esnek azok a horvát­országi polgárháború idején el­követett bűntettek, amelyek nem tartoznak a nemzetközi konvenciók által háborús bű­nökként számon tartott kategó­riába. A törvényjavaslatot három és félórás vita után túlnyomó több­séggel fogadta el a 137 tagú törvényhozás, amelyben az el­nök, Franjo Tudjman Horvát Demokratikus Közössége (HDZ) 85 hellyel rendelkezik. Az ülést élőben közvetítette a horvát televízió. Az amnesztia célja a szerbek és horvátok közötti feszültség enyhítése, a menekültek ottho­naikba történő visszatérésének megkönnyítése. Mint emlékezetes, a jugo­szláv néphadsereg által támoga­tott szerb fegyveresek hatal­mukba kerítették a köztársaság egyharmadát a horvát függet­lenség 1991. júniusában történt kinyilvánítása után. A háború­ban legkevesebb 10 000 ember veszítette életét. Az ENSZ bé­ketervének megfelelően a jugo­szláv néphadsereg kivonult a vi­tatott területekről, amelyeket ENSZ-ellenőrzés alá helyeztek. Az űrhajó nem (lesz) apácazárda Amikor kiderült,hogy az En- davour amerikai űrhajó fedélze­tén — a történelemben először - egy házaspár is utazik, sokan azt hitték, hogy a tudomány végre a legpikánsabb kozmikus témával is foglalkozik: azzal, milyen lehet a nemi élet a vilá­gűrben. A NASA azonnal tisz­tázta, hogy most erről nem lesz szó, Jan Davis és a félje, Mark Lee több okból nem ilyen meg­figyelések alanya. Például azért sem, mert most még nem is lesz mit megfigyelni, tekintettel az űrhajó beosztására és a legény­ség viszonylag népes számára. Cape Canaveralban, a NASA központjában azonban azonnal megnyugtatták a világot: ami késik, nem múlik. Az űrhajózási centrum szex-kutató teamje (mert immár ilyen is van!) gondosan szeretné megvizsgálni, milyen lehet a szex odafent, a megértőén ka­csintó csillagok világában. Patrícia Santy doktornő, az említett orvoscsoport tagja máris kijelentette: „egy űrhajó nem apácazárda”. A küszöbön álló hosszabb űrutazásokon sor kerül arra, hogy egy „megfelelő beosztású”, tehát egy-egy pár számára elkülönített hálóhe­lyekkel rendelkező űrhajóban tanulmányozzák a kozmikus szex izgalmas tapasztalatait. Igaz ugyan, mondta a szóki­mondó orvos-asszonyság, hogy manapság egy tapasztalatlan pár is képes intim együttlétre „akár egy 1957-es Chevrolet kocsi hátsó ülésén is”, de a világűr­ben, különös tekintettel a súly­talanság állapotára, „a dolog technikailag lényegesen körül­ményesebb”. Lebegve ugyanis - ismerte be dr. Santy - nem könnyű megtalálni azt a pózt, ami lehetővé teszi a vágyak be­teljesedését. De - Ígérte - az ő csoportjának az is a feladata, hogy „laboratóriumban szimu­lált kísérletekkel ebben is segít­séget nyújtson”. És még miben? Például annak a kiderítésé­ben, lehet-e, szabad-e és főleg egyáltalán szükséges-e fogam­zásgátlószert használni a vilá­gűrben? Meg abban, hogy a nemi vágy, a libidó jelentke­zik-e az űrutazás sajátos körül­ményei között? Arra a jogos kérdésre, van-e erről bármilyen adata a tudománynak, a dok­tornő beszámolt egy már 1979-ben elvégzett, ilyen jel­legű és az akkori Szovjetunió­ban természetesen szupertitkos kísérletről. Ennek során az oro­szok öt nőstény és két hím pat­kányt repítettek a csillagok közé és lenti műszerekkel éberen kö­vették az alanyok szexuális vi­selkedését. Azaz követték volna, ha lett volna mit. Csakhogy - micsoda csaló­dás! - a derék állatkáknak a kozmoszban egyszerűen nem volt „szexuális viselkedésük”, a modern célműszerek mutatói mozdulatlanok maradtak. Szerencsére fejlett emberi lé­nyeknél ilyen veszély nem fe­nyeget. A homo sapiens minden áldozatra kész a tudományért - persze, ha tud. Magyarország joggal igényli Európa támogatását Dr. Wolfgang Schäauble nyilatkozata- Magyarország a stabilitás szigete, s nekünk, németeknek - egész Európával együtt - érde­künk, hogy az ország megőrizze ezt a pozícióját. - jelentette ki dr. Wolfgang Schäuble, a bonni szövetségi gyűlés keresztény- demokrata frakciójának veze­tője a Ferenczy Éuropressnek adott exkluzív interjújában. A német politikus a Magyar de­mokrata Fórum képviselőcso­portjának meghívására másfél­napos látogatást tett Budapes­ten. Az 50. születésnapját éppen ma ünneplő Schäuble-t aki ko­rábban belügyminiszterként me­rénylet következtében súlyosan mesérült, s azóta tolókocsiban közlekedik -, sokan Kohl kan­cellár lehetséges utódjának tart­ják. A frakcióvezető a FEB kér­désére elmondta, hogy Európá­ban ma adottak a lehetőségek arra, hogy újabb szabad orszá­gok, jogállamok, demokratikus társadalmak alakuljanak ki. Ha Európa összefog, ha sikerül földrészünkön gátat vetni a há­borúnak, akkor az egyes régiók más-más módon, de azonos po­litikai irányban fejlődhetnek. Ha a határok szabadon átjárhatók lesznek, akkor maradéktalanul érvényesülhetnek a kisebbségi, nemzetiségi jogok is. Az euró­pai egység az egyetlen garancia arra, hogy ne keletkezzenek és ne erősödjenek fel nacionalista áramlatok, s ne következzenek be erőszakos cselekmények. A német frakcióvezető sze­rint a jogállamnak a leghatáro­zottabban fel kell lépnie min­denkivel szemben, aki meg­akarja bontani egy ország belső békéjét. Nem tagadható ugyan­akkor, hogy szociális és más problémák nyomán teret nyer­hetnek szélsőséges mozgalmak.-Európában most sokhelyütt tartanak a modernkori „népván­dorlástól”. Erre a problémára igazi megoldást az hozhat, ha si­kerül felszámolnunk az egykori totalitárius országok szociális, gazdasági és ökológiai hagyaté­kát. Ám addig is felelősséget kell éreznünk azért, hogy a lakosság békében éljen a bevándorlókkal. Wolfgang Schäuble kívána­tosnak és szükségesnek tartja a magyar-német kapcsolatok bőví­tését és elmélyítését. „Magyaror­szág a stabilitás szigete, s nekünk németeknek - egész Európával együtt - érdekünk, hogy az or­szág megőrizze ezt a pozícióját. Azt szeretnénk, ha Magyaror­szág mellett a régió más országai is megerősödnének, amihez gaz­dasági fellendülés szükséges. A vasfüggönyt nem válthatja fel a jólét és a szegénység határvo­nala. Ez egész Európa felelős­sége is. Magyarország joggal tart igényt Európa támogatására, arra, hogy értékeljék az itt folyó átalakulást.” Toronyi Attila Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Fülöp és Erzsébet segít az azonosításban? Tovább keresik a Romanovok hamvait Több mint hét évtizedig ho­mály fedte az utolsó orosz cár és családjának sorsát. Annyit lehetett tudni, hogy a bolsevi­kok Jekatyerinburgban 1918. július 17-éről 18-ára virradóra .gyilkolták meg őket. Az oro­szok most amerikai igazságügyi orvosszakértőket kértek fel az azonosítási eljárások lefolytatá­sára. Lowell Levine és munkatár­sai öt nő és négy férfi koponyá­ját, csontjait és fogazatát vetet­ték beható vizsgálat alá. Meg is találták az ötvenéves korában megölt II. Miklós cár, Ale­xandra cárnő, a három leány- gyermek, a háziorvos és három szolgáló földi maradványait. Eddig kevésbé közismet részle­tekről is szóltak a kutatók: pél­dául az orosz uralkodó igen rossz fogazatáról, illetve Alek- szandra porcelán koronájáról, ami akkoriban jóformán isme­retlen volt a fogorvosi praxis­ban. Két holttestnek azonban nem sikerült a nyomára bukkani: az akkor 13 éves Alekszej trónö­rökös és a kivégzéskor 17 éves Anasztázia csontjai nem voltak a leletek között. Túlélték volna a végzetes éjszakát? Az amerikai Charlottes- ville-ben a nyolcvanas évek kö­zepéig élt egy hölgy, aki azt állí­totta magáról, hogy ő Anasztá­zia nagyhercegnő. Ám aligha valószínő, hogy e régi történetet most ismét felmelegítik. Sokkal valószínűbb, hogy a két cári gyermek holttestét elégették, s gondos régészeti kutatással esetleg meg lehet találni a tűz helyét. így sikerülne eloszlatni a romantikus mítoszokat. Az orvosszakértők az angol királynő férjét, Fülöp herceget is be kívánják vonni a cári csa­lád földi maradványainak azo­nosításába. Alekszandra cámő ugyanis nagynénje volt Fülöp hercegnek, aki így részt vehet a vér, a csontvelő és a haj össze­hasonlító vizsgálataiban. Az öt­let Pavel Ivanovtól, Oroszor­szág vezető genetikusától szár­mazik, aki egy londoni labora­tóriumban akarja azt megvalósí­tani, úgy hogy akár II. Erzsébet is részt vehetne a mindent el­döntő vizsgálatokban: az angol királynő ugyanis szintén távoli rokona a Romanovoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents