Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-26 / 266. szám
6 új Dunántúli napló 1992. szeptember 26., szombat A halálra ítélt ház Kí\ülröl ugyanolyan a ház mint a környékbeliek Fotó: Läufer László Pécs, Rákóczi út 53. Kívülről a ház ugyanolyan, mint a többi utcabéli hasonló épület. A földszintjén, az utcafrontra nyílik egy üzlet, belül egy kis zárt udvar és két lakás. Az emeleti tágas, háromszobásban két idős nő lakik, testvérek. A fiatalabb is túl van már a hetvenen. Szép, régi antik bútorok, szőnyegek mellett papírdobozok, tele mindenfélével, mintha költöznének. Pedig csak az állandóan potyogó vakolat miatt mentettek ide néhány dolgot a dobozokba. Ez a ház ugyanis halálra van ítélve. Már a lépcsőházban feltűnnek a hatalmas, szétfutó falrepedések. A lakás még siralmasabban néz ki. Minden szoba fala megmozdult, a ház keleti oldalán lévőn például akkora, hogy oldalvást a tenyér befér. Repedt a konyha, a spájz, de a legrosszabb állapotban a fürdőszoba van. Naponta újabb csempék potyognak le, falain hatalmas repedések tátonganak, a legnagyobb azon, amelyiken a nagy villany vízmelegítő tartály van. Vajon meddig bírják el a vezefékek törés nélkül a fal mozgását, ki tudja? Mint ahogy azt sem tudni, mi lesz, ha a gáz- konvektorokat és vezetékeket tartó falakon is tovább mélyülnek a repedések. A testvérpár közül a fiatalabbik, Szalai Béláné próbálja elmondani, mi is történt, milyen kálváriát járnak már évek óta, de elbeszélését minduntalan megszakítja a sírás. Annyit azért sikerül megtudnom, hogy az első, akkor még hajszálrepedéseket körülbelül abban az időben észlelték, úgy jó tíz éve, amikor a velük szomszédos PIK épületén átépítéseket hajtottak végre. Amikor egy idő után szaporodni kezdtek ezek a repedések, jelezték a szomszédnak, a PIK-nek, ahonnan át is jött valaki megnézni. Akkor azt mondta, nem ők az okai, biztosan az út nagy forgalma miatti rezgések. Ezután az évek múltak, a repedések nőttek és szaporodtak, mindenhonnan vakolatdarabok potyogtak. Ők ismételten szóltak, kérték, jöjjön már valaki megnézni. Jöttek is, nézték is, de nem történt semmi. Azaz annyi mégis, hogy a pince falának egy részét megerősítették, de kiderült, semmit sem számított, a falak tovább repedtek. Kétségbeesve kérdezték, rajtuk akkor ki segít? Fordultak fűhöz-fához, vagy válaszra sem méltatták, vagy elutasították őket. (Azok, akik az ügyben akkor érintettek voltak, már nem dolgoznak a PIK-nél.) Végső kétségbeesésükben fordultak ügyvédhez. Az első lépésként műszaki szakértői vizsgálatot kértek. A vizsgálat megtörtént, s az 1991. május 17-ikei dátummal elkészített szakértői vélemény többek között a következőket tartalmazza: „A Bányászati Aknamélyítő Vállalat a Rákóczi út aszfaltozását megelőzően üregkutatást végzett az érintett ingatlan környezetében is, így valószínűsíthető, hogy ismeretlen üreg az épület alatt nem húzódik. Az akusztikai és talajrezgési vizsgálatok szerint a keletkezett épületkárban a közúttól származó rezgéseknek szerepük nincs. A süllyedési góc a kérelmezői ingatlan keleti oldali környezetében keresendő, ugyanis a repedések e hely felé emelkednek. (A K-i szomszéd a PIK.) Talajmechanikai szakvélemény: Az épület károsodott része alatt a talaj nagymértékben átázott, mely csak közműhiba áztató hatásával magyarázható. Feltételezésünk szerint a PIK udvarán található nyelőaknától a csapadékvíz gyűjtő- csatorna felé húzódó csatornaszakaszon alakulhatott ki repedés, vagy törés, e helyütt juthat a talajba víz. A szakértői vélemény birtokában kitűzték a tárgyalást. A szakértői véleményt a PIK is megkapta, s ennek tudomásul vételével a jogi képviselőjük felkereste a keresetet benyújtók ügyvédjét azzal a kéréssel, hogy szüneteltessék a pert, elfogadják a szakvéleményt, s vállalják a hibaforrás megszüntetését, a kár helyrehozatalát. Ehhez képest a mai napig nem történt semmi. Az idős testvérpár fél, mi lesz velük, ha tovább repednek a falak? Mit remélhetnek ezután? Ők olyan megoldásba is belemennének, hogy adjanak nekik a szép háromszobás helyett akár egy másfél szobásat (természetesen a különbözet térítése mellett, hiszen nagyértékű belvárosi saját tulajdonú ingatlanról van szó), csak az a kérésük, hogy a megszokott környezetükben, itt a belváros körzetében maradhassanak valahol. Vagy azt várják - teszik fel a kérdést zokogva -, hogy rövidesen már úgyis meghalunk, s akkor nem lesz tovább velünk probléma . . .? * Néhány nappal a beszélgetés és a fenti írás elkészülte után kaptuk az értesítést, faldarabbal együtt kiszakadt a villanybojler. így már melegvíz sincs a lakásban. A testvérpár idősebb tagja a falkidő- lés miatti ijedtségtől olyan állapotba került, hogy kórházi ápolásra szorul. Sarok Zsuzsa Országszerte 3000 új rendőr Erősítés! Százhatvanhárom éve, amikor az angol parlament 1829-ben döntött a rendőrség átszervezéséről, a belügyminisztert Robert Peel-nek, becenevén Bobbynak hívták. Róla nevezték el a rend egyenruhás őreit, akikre még Miss Marple is mindig támaszkodott, akikkel Sherlock Holmes is csak ritkán fölényeskedett. Mert a közrend közérdek, és a bobby a közrend megtestesítője. A magyar rendőr a köznyelvben zsaru. Ez volt a neve régen is, bár mintha most kevesebb lenne benne a pejoratív mellék- zönge. Ám attól, hogy hazánkfiai ugyanúgy magukénak érezzék őt, mint a britek a bobbyt, még messze van. Az új rendőrök kiképzéséről, a régebbiek továbbképzéséről beszélgettünk Zsinka András alezredessel, az ORFK személyügyi főosztályának helyettes vezetőjével.- Több és felkészültebb rendőr kell a bűnözés visszaszorításához. A bűnüldözés új technikája a rendőri munkát jobbá, hatékonyabbá akkor teheti, ha van elegendő, azt alkalmazni is tudó és akaró emberünk - mondja. A parlament által megszavazott összegből jó szervezéssel és a jelentkezések szerencsés alakulásával az idén 3000 új rendőr kerülhet állományunkba.- Népszerűbb lett talán a rendőri pálya ? - - - - - A számok erre utalnak, pedig a feltételek szigorúbbakká váltak. Elvileg már korábban is követelmény volt a tisztek számára a felsőfokú állami képzettség és a megfelelő posztgraduális képzéssel megszerzett rendőri szakismeret, ám ez csak 1990 tavasza óta vált a gyakorlatban is vaskemény előírássá. Az országos rendőrfőkapitány joga a végleges tiszti kinevezés, és ő nem tesz kivételt.-Változott-e az oktatási rendszer?- Idei újdonság, hogy Rendőrtiszti Főiskolára 408 helyre 2503-an aspiráltak. Több mint hatszoros túljelentkezés! Ez már valóban módot adott a legjobbak, a legrátermettebbek kiválasztására. Létrejött az ORFK Oktatási és Kiképzési Központja (OKK), amely országos szakirányító szerepet is kapott. Miskolcon, Szegeden, Csopakon és Szombathelyen a tiszthelyettesi iskolák az igényeknek megfelelően 10-12 kihelyezett tagozaton szervezhetik a képzést. A 3-6 hónapos továbbképzést nyomozók, baleseti helyszínelők, bűnügyi technikusok számára az OKK biztosítja országosan.- Korszerűsítik a tananyagot is?- Ezt már megkezdtük. Tiszthelyettes csak az lehet - és ez is vastörvény aki állami középfokú végzettséggel rendelkezik. Ez a gyakorlatban érettségit jelent. Annyian jelentkeztek, hogy számuk a a tervezett iskolai kapacitást lényegesen meghaladja. Az egyik iskolánkban kísérletként bevezettük a 2 éves képzést. Itt a tanulási időszakban a rendőri szaktárgyak mellett alapfokú nyelvvizsgára, a szükséges számítógépes ismeretek elsajátítására is kötelezzük őket. Az elméleti órák mellett számos szituációs gyakorlatot iktattunk be, hiszen elsősorban törvényesen, szakszerűen és határozottan intézkedni tudó rendőrökre van szükségünk. Hozzáteszem mindjárt: szigorú előírás, hogy kiképzetlen rendőr az állampolgárokkal szemben önálló intézkedést addig nem foganatosíthat, amíg a szükséges ismeretekből felkészültségét a vizsgákon nem igazolta.- Hogyan barátkoznak a rendőrök a számítógéppel?- A számítógép a korszerű bűnüldözés nélkülözhetetlen és hű segítőtársa. Vele dolgozni nem kedv kérdése, hanem az élet követelménye. (Zárójelben jegyzem meg: a vezetők is kötelezően elsajátították az alapvetően szükséges számítógépes ismereteket. Csak az követelhet valamit egy komputertől, aki ismeri azt.) A most érettségizettek nagy részének már jó barátja a számítógép.-Milyen szakosodási lehetőségek vannak?- A belügyi és honvédelmi tárca vezetői megállapodtak abban, hogy évente 500 olyan érettségizett fiatal, aki a rendőri pályát választja, és 28 éves koráig azon is marad, a katonai alapkiképzés után rendőri tiszthelyettesi iskolára kerülhet. Szakismereteket tanulva nyomozók, baleseti helyszínelők, bűnügyi technikusok lehetnek. Reméljük, mire a mostani iskolaév befejeződik, a rendőri ismereteket talán szakmának is elsimerik. Mi nagyon szeretnénk. Akkor is, ha ez azt jelentené, hogy néhány tucat embert államköltségen magánnyomozónak képezünk ki.- Véleménye szerint lesz-e, és ha igen, mikor a magyar zsaruból bobby?- Remélem, hogy ezt a rendőrtípust fiaink, de legkésőbb unokáink már látni fogják. Akkor is, ha még mindig zsarunak nevezik majd. Némethy Gyula Szép a magyar pénz? Bevonják a papír tízeseket, húszasokat Valljuk be őszintén, vajmi keveset morfondíroztunk azon, hogy vajon szép-e a magyar pénz, vagy sem? Sokkal inkább a gyakorlati oldal érdekel bennünket: ugyanazért a bankjegyért mit vásárolhatunk az év elején és mit az év végén? Ver- zár Péter, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának vezetője viszont a külföldi kollégáitól hallott vélemények alapján állítja:- A magyar papírpénz világszerte elismerten szép. Ez részben a míves grafikának, részben pedig a nyomdatechnikának köszönhető. Nálunk a máshol kialakult gyakorlattól eltérően még mindig nedves bankjegypapirra kerül a rajzolat, és ettől a ré- ges-régi eljárástól lesz szinte rézkarcszerű a magyar papírpénz nyomata. A főosztályvezető szavaiból kiderül: bármennyire szép is a végtermék, éppen a hamisítha- tatlanság érdekében át kell térni a korszerű nyomdatechnikára. Ez egyben azt is jelenti, hogy új papírpénzre lesz szükségünk.- Ä régi metszeteket nem lehet az új eljárással nyomtatni - magyarázza Verzár Péter. - Ráadásul a magyar bankjegyek túlságosan régen vannak forgalomban. Egész Európában viszont 15-20 évenként cserélik a papírpénzeket. A bankjegy- nyomtatás technikája ugyanis nagyjából ennyi idővel előzi meg az általános nyomdatechnikát. A mi 1947 óta változatlan utánnyomással forgalomban lévő papírpénzünk Európában tehát matuzsálemi korúnak számít. Az új sorozatról még csak annyi biztosat tudni, hogy százas címlettel kezdődik.-Ez év szeptember 30-tól a papír tízes és húszas már nem lesz hivatalos fizetőeszköz, kivonjuk a forgalomból - mondja a bankár. Az üzletekben, éttermekben nem fogadják el október elsejétől, viszont a jövő esztendő végéig az MNB valamennyi fiókja, a Magyar Posta és a Magyar Hitelbank beváltja a papír tízeseket és húszasokat. Hogy milyen lesz az új érmesor? Ez is rövidesen kiderül. A jegybank vezetői várhatóan novemberben mutatják be az 1, 2, 5,10,20, 50 és 100 forintos címletű fémpénzsorozatot. A 100-asból lesz fém- és papírpénz is, az Európában kialakult szokásoknak megfelelően ez lesz az úgynevezett átmenő címlet. Az előbbiekből viszont az következik, hogy a későbbiekben nem lesz „egy fillérünk sem”. Az esztétikai, művészi értéknél nekünk, „felhasználóknak” fontosabb a tartalom. Remélhetően az új forint már nemcsak szép és korszerű, hanem konvertibilis is lesz. Szabó Nem szűnt meg a kedvezmény A pótszabadságról a kollektív szerződés dönt A szabadságok legutóbbi, immáron a Munka Törvény- könyvében rögzített szabályozását nem mindenki tudta nyomon követni, így gyakran kerekedik vita: kinek mennyi szabadság is jár? A mások szintén vitatott kérdés: megszűnt-e a pótszabadság? Korábban a munkaviszonyban töltött esztendők függvényében nőtt szabadságunk időtartama, ezentúl függetlenül a munkában töltött évek számától, életkoruk határozza meg a kivehető napok számát. A változtatás miértjére a törvény azzal felel: az életkor előrehaladtával a regenerálódáshoz mind több szabadidőre van szüksége szervezetünknek. Az alapszabadság ideje 20 munkanap, a huszonötödik életévtől 21, a huszonnyolcadiktól 22, a harmincegyediktől 23, ettől fölfelé pedig minden második évben - egészen negyvenöt éves korunkig - egy munkanappal lesz több a szabadságunk. Aki betöltötte a negyvenötödik életévét, annak minden esztendőben 30 munkanap lesz az alapszabadsága. A híresztelésekkel ellentétben nem szűnt meg, hanem módosult a pótszabadságok rendje. A fiatalkorúak, a kisgyermekes munkavállalók, a vakok, az állandóan föld alatt, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyeken dolgozók pótszabadságáról rendelkezik a Munka Törvény- könyve. Eszerint a fiatalkorúaknak tizennyolcadik életévük betöltéséig 5 nap pótszabadság jár. Ez a kedvezmény a nagykorúvá válás évében illeti meg utoljára a fiatalokat. A kisgyerekes munkavállalók (idesorolandók az édes- és nevelőszülők is) egymás között dönthetik el, hogy az egy gyermek után járó kettő, a két gyermek után járó négy nap, illetve az összes többi gyerek után - együttesen - adható hat munkanap pótszabadságot melyikük veszi igénybe. Ez a kedvezmény először a gyerek születésének évében, utoljára pedig a tizenhatodik születésnap betöltésének évében jár. A vak munkavállalók minden évben öt munkanappal több szabadságot vehetnek ki, mint a velük egykorú látók. Az egészségkárosító munkahelyek miatt adható pótszabadság mértékét a kollektív-, illetve a munkaszerződésben kell rögzíteni. Ezt a döntést azzal magyarázták a törvény- alkotók, hogy az egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók tudják a legjobban megállapítani, hogy az adott területen melyik beosztásban hány nap is legyen a szükséges pótszabadság. Fontos tudni: egy-egy dolgozó több címen is kaphat pótszabadságot, jár a gyerekek után, az esetleges látáskárosodás és adott esetben az egészségre veszélyes munkakör címen is. , . • , (FEB)
