Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-19 / 259. szám

1992. szeptember 19., szombat üj Dunántúli napló 7 Stop! Mostanában szinte nincs olyan nap, hogy ne értesülnénk nagy-nagy szomorúsággal gyil­kosságba fajuló önbíráskodás­ról, szándékos emberölésről, rendőrgyilkosságról, az erőszak számtalan más bűnös megnyil­vánulásáról. Rendőrt kiáltunk? Igen, rendőrért. Mégpedig olyanért, aki a törvényes lehetőségeivel élve határozottan intézkedik - ha mód van rá - a bűncselek­mény megelőzése, vagy - ha már megtörtént - a bűnösök el­fogása és felelősségrevonása érdekében. A jogszabályok szi­gorú útjelzői között cselekvő rendőrség az az erő, amely visz- szatarthat a jogsértéstől és sza­vatolhatja a közbiztonságot. Elég rendőrért kiáltani? Nem, mert az erőszak megfékezése nem pusztán, sőt, nem elsősro- ban rendőri ügy. Sokkal inkább az egész társdalomra háruló fel­adat. Hol is van az ügyek gyö­kere? Az egymás iránti türel­metlenségben, a másság gyűlö­letében, az élet kisebb-nagyobb dolgaiban szükséges kompro­misszumok elutasításában, a demokrácia félreértésében vagy tudatos félremagyarázásában, a belső és külső nehézségeink rosszindulatú, helyenként a szélsőségeket tápláló, bűnös ki­használásában. Minden bűncselekmény tár­sadalmi méretű konfliktus? Szó sincs róla, de a mai erőszakhul­lám csak társadalmi méretű el­lenállással fékezhető meg. Az­zal, hogy őrizzük, sőt erősítjük az alkotmányos hatalmi ágak, a demokratikus közintézmények súlyát, hatását, tekintélyét. Az ellenfelet nem kezeljük ellen­ségként, a vitát nem próbáljuk hatalmi eszközökkel elfojtani, s nemcsak szavakban, hanem tet­tekben is fellépünk az emberek közötti törvénytelen megkülön­böztetés bármely, akár a legki­sebb formája ellen is. Hatjegyű hívószámok vidéken Hatjegyű hívószámokat vezet be több vidéki városban, illetve körzetben a Magyar Távközlési Részvénytársaság - jelentette be Lipp István, a társaság ke­reskedelmi igazgatója. Az átté­résre szeptember 25-én 24 óra­kor kerül sor Székesfehérvárott, Bicskén, Szolnokon, Egerben, Szegeden, Békéscsabán, Kecs­keméten, valamint az e helyisé­gek körzetszámával hívható va­lamennyi helységben. Mint az igazgató elmondta: az áttérésre azért van szükség, mert a jelenlegi ötjegyű szám­mező által biztosított kapacitás már közelít a telítettségi álla­pothoz. Az érintett területeken tehát a hat számjegy bevezetése nélkül nem kerülhetne sor köz­pontbővítésekre. Az új hívó­számok könnyen megjegyezhe- tők, hiszen mindössze arról van szó, hogy a régi ötjegyű kapcso­lási számok elé egy 3-as kerül. Az áttérés természetesen vonat­kozik a telefax állomásokra is, viszont nem érinti a telexszá­mokat. Ugyancsak nem módo­sulnak a 0-val kezdődő speciális hívószámok. Amennyiben a te­lefonálók nem veszik figye­lembe a számváltozásokat, ak­kor tájékoztató gépi hangbe­mondás figyelmezteti őket arra, hogy a régi hívószám elé egy 3-as számot is tárcsázzanak. A mostani áttérés újabb lé­pést jelent az országos - körzet­számokkal együtt - egységes nyolcjegyű számrendszer meg­teremtéséhez. Mint ismeretes, a fővárosban 1989 szeptemberé­ben tértek át a hétjegyű telefon­számokra. Az országos áttérés 1993. májusában várható. Szárazság-mérleg Aszályhoz kell szoknunk? Pécs-Budapest között 1993-tól elindulnak az Intercity-vonatok Fotó: Proksza László r * MÁV: Átszervezés alatt Mikor indul Intercity vonat Pécsről? Nem kis problémák feszítik a legnagyobb magyar vállalatot, a 102 000 főt foglalkoztató Ma­gyar Államvasutakat: draszti­kusan csökkennek a szállítási teljesítmények, a vasúti jármű­vek állapota kétségbeejtő, a MÁV és az állam „viszonya” változatlanul rendezetlen, át­szervezés, létszámleépítés miatt sokan egzisztenciájuk elveszí­tésétől tartanak, s alig hallgat­ható el az a tény, hogy az irányí­tás felső szintjein személyi tor­zsalkodások folynak. Persze, mindezek aligha ér­dekelnek bennünket utasokat, hiszen nekünk az lenne a fon­tos, hogy a vonatok pontosan járjanak, tiszták legyenek, a személyzet udvariasan kiszol­gáljon, a feladott árukat időben és sértetlenül megkapjuk ... A gazdasági recesszió azonban az állampolgárokat és a cégeket sem kerüli el, s szegénységünk „lecsapódik” a MÁV-nál; keve­sebbet utazunk mint korábban, kevesebb árut adunk fel. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a szomszédos - volt szocialista - országokkal is alaposan meg­csappant a gazdasági, turisztikai kapcsolat, s az egykori Jugo­szláviában háború dúl, akkor nem meglepő, hogy a MÁV be­vételei alaposan csökkennek. Bár sok mindenre nem lehe­tett számítani még két éve sem, a „MÁV 2000” címet viselő ta­nulmány már akkor kilátásba helyezte a hazai vasút átszerve­zését. (Tehát nem arról van szó, hogy most a bajban improvizál­nak, s jobb híján struktúra-vál­tást hajtanak végre.) Nos, ez a munka elkezdődött, s az év vé­gére befejeződik. Ez azt jelenti, hogy 1993. január 1-től az ed­digi hat vasútigazgatóság - Bu­Évtizedekig az állam műkö­désének csupán egyetlen olda­lát hangsúlyozta a politikai iro­dalom: a hatalmi jelleget. Köz­ben háttérbe szorult az állam­nak, mint szerteágazó, kiterjedt és számos tevékenységi körben pótolhatatlan, vagy csak rész­ben pótolható szolgáltató szer­vezetnek a tevékenysége. Az államapparátus olyan terüle­tekre is ráterpeszkedett, amely fölött a gyámkodás legalábbis fölösleges, de legtöbbször egyenesen káros volt: a szel­lemi életre, a műalkotásokra és a vállalati gazdálkodás világ­ára. Ugyanakkor olyan látszatot keltett, mintha az állam szere­pét olyan területeken is vissza kívánná szorítani, amelyeken a szerepvállalása egyébként nél­külözhetetlen. dapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Szombathely - helyett három üzletigazgatóság működik Pécsett, Budapesten és Debrecenben, amelyek regioná­lis igazgatási feladatokat látnak el. A megszűnő igazgatóságok átalakulnak - nyílván karcsúbbá váló szervezetekké -, s elsősor­ban a kereskedelmi munkára összpontosítanak: az üzletveze­tőségek az árufuvarozással, ér­tékesítéssel foglalkoznak. A szervezeti intézkedést, amelytől az eddiginél hatékonyabb mű­ködést vár a MÁV vezetése, az is indokolta, hogy rohamtem­póban készül az egységes, szá­mítógépes forgalom és szállítás irányítási rendszer, amit világ­banki hitelből, megközelítőleg 5 milliárd forintos beruházással valósítanak meg. Felvetődik a kérdés, az át­szervezés során kerülnek-e ut­cára vasutasok a Dél-Dunántú- lon? Lévén, hogy Pécsett marad üzletigazgatóság, a központban várhatóan a mostaninak a há­romnegyedére csökken a lét­szám. Mivel azonban a szerve­zeti változás másik fontos eleme, hogy a vasúti alaptevé­kenységhez szorosan nem tar­tozó „ágakat lenyesik” a MÁV-tól, ezért az átlaglétszám jelentősen csökken. Hiszen pél­dául az utasellátás, a tervezőin­tézet, a járműjavítás, az építési szolgálat önállóvá válása több ezer dolgozót érint. Azt, hogy az új szervezeti struktúra meghozza-e a kívánt és remélt eredményeket, ma még nehéz lenne megjósolni, mint ahogy azt is, vajon az uta­soknak, fuvaroztatóknak jobb lesz-e. A program szerint négy fő területen kell mielőbb „be­gyorsítani” a MÁV-nak: javí­Melyek azok a szolgáltatá­sok, amelyekről országos mére­tekben a magánszféra, illetve az önkormányzatok aligha tud­nának gondoskodni? Ide tarto­zik elsősorban a közrend és a jogbiztonság kialakítása és fenntartása, a törvényhozástól a rendeletalkotáson át a törvény­kezésig, a jogszabályok érvé­nyesítéséig. (Van ugyan a gaz­dasági életben pozitív szerepe a választott bíróságoknak, a ma­gán biztonsági és őrzési szolgá­latoknak, az önkormányzatok rendfenntartási szervezeteinek is, de aligha fogadna el az or­szággyűlés egy olyan javasla­tot, amely e feladatokat átfo­góan privatizálni kívánná.) * Hasonlóképpen megkérdője­lezhető, hogy - miként a kö­zépkorban próbálták - magán­tani a személyszállító vasúti ko­csik állapotát, a jegykiadás és a pályaudvarok kulturáltságát, s növelni a vonatok menetrend­szerűségét. A pécsi igazgatóság területén például októberben felmérést készítenek az úgyne­vezett városkörnyéki vonatköz­lekedésről, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozott utazási szokásokhoz. Hihetetlen, de sok helyütt még mindig a három műszakos munkarendhez - erre pedig a nagyvállalatok megszű­nésével szinte nincs is szükség - alkalmazkodva járnak ezek a vonatok. Bíztató, hogy a MÁV tervei szerint 1993-tól Pécs és Buda­pest között elindulnak az Inter­city vonatok - naponta négy pár közlekedik majd igaz a kez­detben még hagyományos sze­relvényekkel, de később a Ganz-Hunslett által gyártott négyrészes villamos motorvo­natokkal. Ezek a mostani me­netidőnél 10-15 perccel rövi- debb idő alatt jutnak el a célál­lomásra. A vasúti járműbeszerzések­kel kapcsolatban érdemes meg­említeni, hogy a Spanyolor­szágból vásárolt 76 személyko­csit a nemzetközi forgalomba állítják, s az így felszabadult vagonok a belföldi vasúti köz­lekedésbe sorolnak. Szükség is lesz ezekre, hiszen a jelenleg fu­tók nagy része siralmas állapot­ban van. A teherkocsi-park sincs jobb helyzetben, ezen úgy próbálnak javítani, hogy a vá­sárlás mellett bérel is vagonokat a Magyar Államvasutak. Szeptember 27-én menet­rendváltozásra kerül sor. Ez azonban a dél-dunántúli vonat­közlekedést számottevően nem érinti. Roszprim Nándor hadseregekre bízzák-e az or­szág védelmét. A közúti hálózat egy részének, a vasúti hálózat egészének a létesítéséről, a ví­zellátás és árvízvédelemről is állami erőből kell gondos­kodni. A közegészségügy, a jár­ványügy, a gyógyszer-engedé­lyezés mechanizmusa, az egy­séges közoktatás követelmény- rendszere, a bizonyítványok és diplomák egyenértékűsége - egyenesen állami hatáskör. A szociális gondoskodást sem lehet teljes egészében csak biztosítási-üzleti, illetve jóté­konysági intézmények révén el­látni. Állami normákra, pénza­lapokra s szakértőkre is szük­ség van. Bármelyik ország mű­ködésképtelenné válna, ha nem gondoskodnának központilag biztonsági tartalékokról gabo­Idén már másodszor sújtja rendkívüli szárazság a mező- gazdaságot. Az első periódus tavaly decemberben kezdődött és idén május végéig tartott, és elsősorban az ország keleti ré­szén volt kritikus mértékű. Az Alföldön az idei volt az évszá­zad legszárazabb tavasza, de a Dunántúlon is az átlagosnál jó­val kevesebb csapadék hullott. •Országos átlagban az idei júni­usi csapadékösszeg az éghajlati- lag megszokott értéket 10-12 százalékkal meghaladta ugyan, de a július már jóval szárazabb volt. A sokévi júliusi csapadék­átlag 54 százaléka hullott le az idén. Az Alföld egész területén a júliusi csapadék kevesebb mint a fele, Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében csupán mintegy negyede volt a sokévi átlagnak és például Vas, Zala, Somogy megyékben nagyjából a harmada hullott le. Forrón tűzött az augusztusi nap Július közepétől szinte semmi csapadék nem hullott, vagy csak olyan kis mennyiség­ben, hogy szinte azonnal elpá­rolgott az igen forró időjárás következtében, és így nem tu­dott segíteni a kialakult aszály­helyzeten. Az idei augusztus rekord szárazságú volt. A rend­szeres mérések kezdete óta or­szágosan ilyen száraz augusz­tust még nem jegyeztek fel, mint az idei. A szárazságot a különösen hosszantartó meleg súlyosbí­totta. A napi maximális felme­legedések több helyen is meg­haladták a 37-39 fokot. A Sop­ronban mért 38,5 Celsius fok az eddigi hosszúsorozatú megfi­gyeléseink és méréseink szerint helyi rekordnak számít. Nem­csak rendkívüli maximumhő­mérsékletek voltak jellemzők, hanem az is, hogy szinte folya­matosan 30 foknál magasabb napi maximumhőmérsékletek jellemezték az időjárást. A havi középhőmérsékletek is rekordot döntöttek szinte az ország egész területén. Az ideihez hasonlóan forró augusztus 1890-ben, 1943-ban és 1952-ben fordult elő, azonban 1992. augusztusa még az előbbieknél is melegebb és napfényben rendkívül gazdag volt. Néhány állomásunkon (például Mosonmagyaróvár, Keszthely, Miskolc) idén re­gisztrálták a legtöbb napfényes órát augusztusban a napfénytar- tam-mérések megkezdése óta. nából, üzemanyagból ás más létfontosságú ellátási cikkek­ből. A készletezési feladatok alól az állam semmiképpen sem bújhat ki, s ez már önma­gában is jelentős anyagi terhet ró rá. Nem kerülheti meg a fog­lalkoztatási problémák felválla­lását, a területi különbségekből adódó feszültségek feloldását, a környezetvédelem általános kö­telezettségeit, s mindezek telje­sítéséhez óhatatlanul bele kell avatkoznia a gazdasági életbe. Pénzalapokat kell teremtenie, szakértőket és intézményeket működtetnie. Utoljára, de nem utolsósorban gondoskodnia kell az ország fizetőeszközökkel történő ellátásáról, s e fizető- eszközök belső és külső érté­kének viszonylagos szilárdsá­gáról. Szerteágazó, széleskörű fel­adatok ezek, amelyek kiadá­sokkal járnak, s e kiadásokhoz bevételekről is gondoskodnia kell az ország legnagyobb szolgáltatójának. E kiadásokat A szőlő is megsínylette az aszályt Fotó: Proksza László A tavaszi szárazság elsősor­ban az őszi búza, őszi árpa ter­méseredményét csökkentette mintegy 20 százalékkal. A má­sodik aszályos periódus jelentős termésmennyiség-kiesést okoz­hat országosan a kukorica (mintegy 30 százalékos), a ta­vaszi árpa (20 százalékos), a cukorrépa (20 százalékos), a napraforgó (10 százalékos), a szőlő (20 százalékos) és az alma (30 százalékos) esetében. Megváltozik éghajlatunk? Térségünkre nézve, számos éghajlatváltozással foglalkozó forgatókönyv („scenárió”) olyan eredményeket mutat, amely a globális felmelegedés­sel párhuzamosan jelentős mennyiségű csapadékcsökke­néssel számol. Ez természete­sen az aszály előfordulási gya­koriságának az emelkedéséhez vezethet. Amiben szinte minden szakember egyetért: az „üveg- ház-hatást” okozó gázok ará­nyának növekedése a légkörben (amelyeknek alapvető a szerepe a feltételezett globális felmele­gedésben), közvetlen hatással lehet a bioszférára. Feltehető, hogy az utóbbi években (globá­lis méretekben is) gyakrabban előforduló aszályos időszakok már a feltételezett éghajlatvál­tozás előjelei. Az utóbbi tíz év­ben valóban gyakoribbá vált a száraz periódusok előfordulása hazánk térségében. Ez a tény mindenképpen valamilyen re­gionális éghajlati változásra utal, és meglehet, hogy a feltéte­lezett globális éghajlatváltozás már észrevehető következmé­nye. Nemes Csaba és bevételeket tartalmazza az állami költségvetés, az állam pénzgazdálkodási terve, amely egyben törvény, ami a képvise­lők többségének egyetértésével születik. A törvény meghatározza a kiadásokat, a bevételeket, s azt is, hogy az előbbiek mennyivel haladhatják meg az utóbbiakat, így „keletkezik” a tervezett hi­ány. A törvény arról is intézke­dik, hogy milyen módon lehet a hiány fedezéséről gondos­kodni. A magyar országgyűlés ezekben a napokban tárgyalja az 1993. évi költségvetést. A költségvetési vita minden par­lament fontos eseménye, hi­szen ellentétes érdekek csapnak össze az adóterhek nagysága, s társadalmi csoportok közötti megosztás körül, az ingyenes juttatások hívei és ellenfelei között, valamint a költségvetési kiadásokon való osztozkodás elvei fölött. Bácskai Tamás Költségvetési ABC Az állam a legnagyobb szolgáltató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents