Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-12 / 252. szám

1992. szeptember 12., szombat üj Dunántúli napló 7 Tovább működik a Vagyonátadó Bizottság Kanyargós vízműügyek Baranyában Tavasz végén dr. Czoboly István, a Baranya Megyei Va­gyonátadó Bizottság elnöke bizakodásának adott hangot lapunk hasábjain: a VAB jú­lius elejére befejezheti a tény­kedését. Utólag túlzottnak lát­szik ez az optimizmus, hiszen a VAB a nyári szünet után szeptember elejétől folytatni kénytelen munkáját.-Az akkor megfogalmazott szándék alapvetően mégiscsak teljesült, ám azzal a pontosítás­sal, hogy befejeztünk minden olyan ügyet, amely objektíve befejezhető volt - magyarázza a helyzetet a VÁB elnöke. - A befejezhetőség tekintetében két tőlünk független körülményre kell utalni. Az egyik az, hogy bizottságunk nem rendelkezik hivatali apparátussal, tehát az önkormányzatoknak kellett az alapadatokat szolgáltatniuk. A másik: a jogalkotó - szándéko­san, vagy feledékenyégből - nem szankcionálta az adatszol­gáltatási kötelezettség nem tel­jesítését, tehát azt a magatartást, amikor egy önkormányzat hall­gat valamiről, nem kéri - egye­lőre - annak tulajdonába adását. Csak azzal tudtunk fogalkozni, amiről az önkormányzatok ed­dig számot adtak. S mivel nincs speciális szabály, amely határ­időhöz kötötten jogvesztést írna elő, marad irányadónak a PTK-nak azon általános szabá­lya, hogy a tulajdoni igények nem évülnek el. így viszont újabb és újabb ügyek bukkan­nak elő.-Ilyen alapon az egy bizo­nyos speciális feladat ellátásra időlegesen létrehozott vagyon­átadó bizottság elvileg az „idők végezetéig" fennmarad.- Vagy legalábbis a PTK tu­lajdoni igények elévülésének szabálya módosításáig, ami nem valószínű. Sokkal inkább az, hogy a jogalkotó végül mé­giscsak speciális határidőt szab meg, illetve egy idő után más államigazgatási szervre tes­tálja át a vagyonátadó bizottsá­gok hatáskörét.- Milyen ügyek várnak még a Baranya megyei Vagyonátadó Bizottság döntésére? A nyárig adatszolgálatás hiá­nyában nem dönthettük a Pécsi Önkormányzat vagyonátadási ügyeiben. Azóta ezek az igé­nyek is megérkeztek 43 doboz­nyi terjedelemben. Most folyik a szortírozásuk: lehet hogy né­hány hét, lehet, hogy csak 2-3 hónap alatt végzünk velük. A volt tanácsi bérlakások vagyon­átadási ügyeit vészük előre, s remélhetőleg a következő 2-3 héten belül ezek rendeződnek. Áthúzódott őszre néhány olyan ügy, amelyek az úgynevezett dekoncentrált állami szervek helyi kirendeltségeinek, hivata­lainak használati igényeire vo­natkoznak. Ezeknél még adat­szolgáltatási, illetve egyeztetési gond van. A műemléki épüle­tekkel és természetvédelmi terü­letekkel kapcsolatos ügyekben a vagyon igénylésének megfonto­lása több időt követelt az ön- kormányzatoktól, mint más ese­tekben. Külön kérniük kellett az ilyen jellegő vagyon tulajdo­nukba adását azzal is számolva, hogy az állam feltételeket szab, s teljesítésükre garanciákat vár a tulajdonosoktól. Az ilyen tí­pusú ügyekben azért is elhalasz­tódott a döntésünk, mert éppen abba a kategóriába tartoznak, amelyeknél minisztériumi, fő­hatósági állásfoglalások meg­születésére is várni kellett.- Ilyen bonyolult a feltételek kialakítása?-Az érintett önkormányza­tokat aligha éri túl sok meglepe­tés, olyan feltétel, amire nem számíthattak. A műemléki tör­vényt azonban csak a nyár ele­jén fogadták el, tehát utána még a főhatóságnak is fel kellett mérnie, hogy milyen műemlék- vágyon milyen gondozást igé­nyel, s ehhez milyen feltételeket szabjanak.- Ilyen jellegű gond viszont a természetvédelmi területeknél nem merülhetett fel.- A természetvédelmi terüle­tek vagyonátadásai körében a belterületiek zömükben rende­ződtek is, a külterületieknél kel­lett néhány esetben főhatósági állásfoglalásra várni. A legtipi­kusabb gond ezeknél annak a korábbi tanácsi gyakorlatnak a következménye, amikor terület nélkül nyilvánítottak védetté természeti értékeket:, egy-egy fát, bokros részt. Az önkor­mányzati vagyonról szóló tör­vény szerint viszont ebben a körben csak ingatlan lehet tu­lajdonba adni. Tehát ezeknek a védett értékeknek kell előbb telket keríteni.-A PETAV vagyonának fel­osztásával aligha örvendeztet­ték meg az érdekelteket.- Hoztunk ugyan döntést, de meggyőződésünk, hogy ez technikai jellegű volt. Az egyezkedő önkormányzatok a köztük legkisebbiknek, Szentlő- rincnek az érdekeit nem vették figyelembe, történetesen azt, hogy nem kíván a PETÁV va­gyonából részesedni, s nem akarja, nem tudja önállóan megoldani területén a távfűtést. Bizottságunknak nincs arra jo­gosítványa, hogy bármely ön- kormányzatot - ez esetben a pé­csit - egy másik területén kelet­kező veszteség pénzügyi fede­zetének átvállalására kötelez­zen. A döntés, amely szerint a közművagyon az önkormányza­tok, a működtető vagyon a me­gyei közgyűléshez kerül, mind­egyik érdekelt félnek egyaránt rossz. Azt kívántuk ezzel elérni, hogy az önkormányzatok még időben, a fűtési szezon előtt próbáljanak egymással egyez­ségre jutni, a mostani kényel­metlennél jobb, igazságosabb megoldást találni. Ezt ugyanis a VAB kikényszeríteni nem tudja.-A legnagyobb várakozás a vízművállalatok vagyonának átadását övezi, de erről még nem döntött a VAB. Miért?- A Pécsi Vízmű és a Bara­nya Megyei Vízmű Vállalat va­gyonának átadásával kapcsolat­ban bizottságunknak az az ál­láspontja, hogy a lehető legkö­rültekintőbben kell eljárni: vé­letlenül sem fordulhat elő olyan következmény, hogy a döntés hatására valamelyik településen zavar keletkezzen a vízellátás­ban. Fel kellett mérnünk a lehe­tőségeket, mégpedig arra tekin­tettel is, hogy Baranyában nem­csak ez a két vízszolgáltató rendszer van, hanem a Dél-Du­nántúli Regionális Vízmű egyik fontos szakasza is itt található, s ettől a vállalattól veszi vízkész­letének jelentős hányadát a má­sik kettő. Nem mindegy, ez a három hogyan működödhetne együtt optimálisan, illetve, hogy milyen vagyonmegosztás szol­gálja leginkább a lakossági ér­dekeket. A lehetőségeket a víz­ügyi kormányzattal is egyez­tetni kellett és az illetékes mi­nisztérium politikai államtitká­rától nemrégiben kaptuk meg a válaszlevelet. A vízügyi kor­mányzat e levélben felajánlotta azt a lehetőséget, hogy a telepü­lési önkormányzatok saját víz­művagyonukkal részvénytársa­sági formában egyesüljenek - ha akarnak - az állami vagyon­nal, gyakorlatilag az egész me­gyére kiterjedő vízmű Rt.kere- tében. A konkrét feltételekről, lehetőségekről és előnyökről most tájékoztatjuk majd az ön- kormányzatokat. Válaszuktól függ, hogy milyen döntést hoz­hatunk, illetve milyen meg­egyezés születhet közöttük.- Mi lenne ebben előnyös az önkormányzatok számára?- Legalább három előny mu­tatkozik. Egyrészt ebben a rész­vénytársasági formában a me­gyében keletkező amortizációs bevétel nem tűnhetne el a regi­onális vízmű nagykalapjában, mint eddig, hanem azt itt a me­gyében kellene felhasználni. Valószínű, hogy kisebb létszám és műszaki park kellene egy vízmű működéséhez a meglévő párhuzamosságok kizárásával, mint ahogy most háromhoz kell. Ez gazdaságosabbá is tenné a tevékenységet. A har­madik: a részvénytársasági formában az önkormányzatok befolyásolni, egységesíteni tud­nák a víz árát.- Milyen az ajánlat eddigi fogadtatása ?- Úgy tűnik, a víz árak egy­ségesítésének előnyét ismerik el legkevésbé az önkormányzatok. Természetesen azok, amelyek saját kúttal bírnak, s így jóval kisebb önköltséggel nyerik ki abból a vizet, mint a amennyi a másoknak pedig kedvező egy­séges ár lenne. Egyébként erős önállósulási törekvés mutatko­zik, ami a saját kúttal rendelke­zőknél lehet akár távlatilag is igazolódó álláspont. Ámbár, ha példa után nézünk, tőlünk nyu­gatabbra térségi vízművek mű­ködnek az ilyen formáció min­den előnyével. Hiszen a na­gyobb gazdasági egységnél több alap nyílik a kutatásra, be­ruházásra, hitelezésre és hitel- szerzésre, mint a kisebbeknél. Ez körülmény pedig nagyon is megfontolandó Baranyában, ahol sok településen hiányzik az egészséges ivóvíz és még több helyen a szennyvízcsatorna. A különféle elképzelhető változa­tok műszaki realitását még vizsgálni kell. Egyet azonban bizottságunk szerint nem sza­bad elkövetni: az önkormányza­tokat tévedésben hagyni. Olyan megoldásba belemenni, amely révén ugyan kap egy-egy ön- kormányzat a vízművállaltok­ból egy-egy eszmei tulajdoni hányadot, de azzal - ha materiá­lisán is szétoszlik a vagyon - önállósulva nem tud saját víz­müvet működtetni. Dunai Imre Még nem dőlt el a Baranya megyei vízszolgáltatók sorsa Biztosíték a biztosítóknak Üzletkötői technikumi képzés Pécsett A kezdeményezés nem új, de nem is olyan régi, hogy szó nél­kül mehetnénk el mellette: a biztosító társaságok finanszíro­zásával ügynökök képzésére a közelmúltban több technikumi osztály indult az országban. Néhány éve Budapesten két közgazdasági szakközépiskolá­ban, majd Egerben, Kecskemé­ten, Békéscsabán, Pápán szer­veztek ügynökképzést először, hogy az illető régiók biztosító társaságai jól képzett fiatal ügy­nökök - azaz pontos nevükön: biztosítási ügyintézők és üzlet­kötők - között választhassanak.-A Magyar Biztosítók Szö­vetségéhez tartozó társaságok, megfelelően a Szakképzési Törvény rendelkezésének, bér­tömegük 1,5 százalékával járul­nak az oktatás költségeihez ­mondta Dömök Gabriella, aki kezdeményező cégek egyiké­nek, a Hungária Biztosítónak a képviseletében adott rövid tájé­koztatást. Elmondta, hogy köz- gazdasági szakközépiskolai előképzettséggel rendelkező vagy legalább kétéves közép­fokú közgazdaságtani képzés­ben részesült, érettségizett fiata­lokat iskoláznak be. A jelentke­zők közül alkalmassági vizsgá­val választják ki legrátermet­tebbeket. Az ötödik, technikumi tanév tulajdonképpen ismerkedéssel - egy hónapos szakmai gyakorlat­tal - kezdődik, amit egy-egy biztosítási társaságnál töltenek a diákok, de a felvett tanulókkal nem kötnek szerződést. Ezt részben a munka vállalkozói jel­lege indokolja, másrészt egyál­talán nem biztos, hogy a végzet­tek mindegyike biztosítási szakember lesz. A Garancia Biztosító Társaság pécsi veze­tője, Nógrádi Oszkát a társasá­gok szemszögéből nézve úgy fogalmazta meg, hogy mint minden befektetésben, az okta­tásra fordított kiadásokban is természetesen van kockázati té­nyező. Ugyanakkor ez a képzés jellegénél fogva is olyan, hogy a munkaerőpiacon szinte min­den olyan diák helyet találhat majd magának, aki ezt az isko­lát tisztességgel, szorgalommal elvégezte. Pécsett a Radnóti Közgazda- sági Szakközépiskolában 24 di­ákkal az idén először indul technikumi osztály, amelyre a MABISZ közvetítésével a Hun­gária, a Providencia, a Garancia Európa vagy a bőrfejűek? A kérdés Bemard Kouchner francia egészségügyi miniszter­től származik: Európa vagy a bőrfejűek? Félreérthetetlenül ri­adót fúj Európa nyugati fele számára, mert ahogyan közele­dik 1993., úgy válik mind nyil­vánvalóbbá, hogy nemcsak a túlfűtött kelet-európai nemzeti érzések veszélyeztetik az egy­séges Európa sokak által régen dédelgetett álmának beteljesü­lését. Legalábbis rövid távon. A 12-ek minden korábbinál szoro­sabb összefogását szabályozó maastrichti egyezmény megal­kotói aggodalommal találgat­ják, hogy. a szeptember 20-i népszavazáson igen-t vagy nem-et mondanak a szerződésre a franciák? Mert a „nem" át­menetileg mindenképpen zá­tonyra futtathatja Európa „szer­kezetváltását”. A franciák közül viszont egyre többen tartanak az új Eu­rópától. Egy francia tv-kom- mentátor egyenesen Kohl kan­cellárnak mondta el az egyik fő okot: „Sok francia fél, hogy a maastrichti Európa német lesz, német győzelem. Vajon így van-e?” A Welt am Sonntag egy sor francia tekintélyt is idéz, akik „német veszély”-t kiálta­nak a franciák, sőt Európa fü­lébe. Az ismert neo-gaullista Garaud például „szervezett né­met uralom” veszélyétől félti a kontinenst, mások pedig a né­met-római császárság újjászüle­tésétől óvnak. De vannak, akik nagyon gyakorlatiasan az ipar kulcsait féltik a németektől. Kohl. visszafogott hangvételű válaszának lényege, hogy az egység irányába haladó Európa - nyilvánvaló veszélyeivel együtt - elsősorban nagy lehe­tőség, s nem egyesek, hanem sokak győzelme. Kouchner francia miniszter viszont na­gyon is drámai helyzetképet rajzolt fel azok számára, akik kimondva-kimondatlanul újabb „német szindrómától” tartanak: „Az utolsó Európa-barát német generáció Kohl kancelláré. Utána a rostocki bőrfejűek jö­hetnek.” Valóban ez az alternatíva? Reméljük, nem. Már csak azért sem, mert földrészünkön a tör­ténelmi utánérzéseknél - bízunk benne - erősebb a történelmi tapasztalat. Kocsis Tamás Részvények kárpótlási jegyekért Nagy érdeklődés kísérte az Inter-Európa Bank részvényei­nek kárpótlási jegyekre váltását. Az ÁVÜ akciójának egy hó­napja alatt a kárpótlási jegyért cserébe felkínált valamennyi részvény - összesen 122 millió forint névértékben - gazdára ta­lált. Az átváltási arány 1:1 volt. Az akció során a legmagasabb befektetési összeg - magány- személy részéről - meghaladta a 4 millió forintot, a legkisebb vásárlás értéke pedig 10 ezer fo­rint volt. Igen sokan vásároltak 1 millió forint körüli értéken. Gyógymód? Emberileg tiszteletet paran­csol az, aki az általa létfontos­ságúnak ítélt ügyért éhség- sztrájkkal is harcol. Egy par­lamenti képviselő ilyen lépését azonban nem lehet csak ebből a szempontból vizsgálni, az ő tet­tének politikai súlya van. Sőt, dr. Réti Miklós MDF-es képvi­selőnek, ceglédi szemészfőor­vosnak a szándéka is kifejezet­ten politikai: éhezésével akarja kikényszeríteni a Rádió és a TV elnökeinek felmentését. Figyelemfelkeltés? A média­ügy így is, úgy is a közfigyelem középpontjában áll, sőt egyesek szerint túlságosan is. Ismételten tárgyal róla a kormány, a par­lament legutóbb a köztársasági elnök és az illetékes államtitkár, s állandó téma ez a pártberkek­ben is. Ezért valószínű, hogy ezt a nyilvánosságot még oly látvá­nyos akciókkal sem lehet „to­vább fűteni”. Nyomás? Az MDF-nek Réti doktor által képviselt állás­pontja mellett nemrég újból tel­jes súlyával lépett fel a párt ve­zetősége, parlamenti frakciója, támogatták azt kormányzati erők és koalíciós partnerek. Mindezek a megnyilatkozások külön-külön és együtt felszólít­ják a köztársasági elnököt, hogy írja alá Gombár Csaba és Han- kiss Elemér felmentését. Egyet­len ember - még oly becsülendő - akciója eredményesebb le- het-e a nyomás gyakorlásának említett módjainál? Nincs más eszköz? Ha vala­kinek, úgy egy parlamenti kép­viselőnek a közéleti szereplési lehetőségei igazán tágak. Ren­delkezésére áll az országházi „szószék” és az ezzel járó nyil­vánosság, élhet a megnyilatko­zás számos más eszközével. Pártján keresztül még további alkalmak kínálkoznak a véle­ménynyilvánításra. Lehet ennél hatásosabb eszköz a ceglédi kisszobában vállalt testi sanyar­gatás? Jó gyógymódot választott a doktor? P. T. és az Állami Biztosító - áldo­zott pénzt, azaz vélte úgy, hogy a megfelelő szakemberek kine- velődését és „munkaerőpiaci kínálatát” nem bízhatja a vélet­lenre. Többen jósolják, hogy hasonló - anyagi feltételeit te­kintve megfelelően elátott - osztályok indulhatnak a bank­szakmában is. A pécsi iskola beiskolázási körzetéhez Bonyhád, Szek- szárd, Komló, Kaposvár, Mar­cali, Dunaújváros, Pusztasza- bolcs és Budaörs közgazdasági szakközépiskolája tartozik. A technikumi képzés kibűvül a biztosításelmélet, a viselke­déskultúra és a kommunikáció kérdéseivel, nagyobb hangsúlyt kap az idegennyelvi képzés - a választható német illetve angol nyelvet - heti hat órában tanul­ják a diákok. Mint Szittár Lászlónétól, a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola igazgatójától megtudtuk, ez a szakma sajá­tosságai szerint akár „férfias­nak” is tekinthető, hiszen a számítástechnikai ismeretek, a tárgyalókészség, az üzleti érzék és a jó fellépés egyszerre kap szerepet abban, hogy valaki jó biztosítási szakemberré váljon. Azonban két fiú kivételével lá­nyokat iskoláztak be, mivel maga a szakközépiskola ha­gyományosan „nőies” szak­mákra - számvitel, ügyintézés stb. - képesít, s így a jelentke­zők között elvétve akadt fiú. Egyelőre még a kapcsolatte­remtést, önismeretet egyaránt vizsgáztató felvételi élményei­vel telten ülnek a padokban a lányok, de a tényékhez tartozik - s nem ünneprontásként - hogy a tanítást a krónikus helyhiány miatt csak a délutánokra tudja időzíteni az iskola. És az is vár­ható, hogy a vándorosztállyá váló leendő ügynökök egy-két teremben elegendő ülőhelyet sem tudnak majd kibulizni ma­guknak. Vagy ha mégis, akkor azt ifjabb diáktársaik kárára. Bóka Róbert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents