Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-10 / 250. szám
8 üj Dunántúli napló 1992. szeptember 10., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK ÜZLET Ősszel indul a bankprivatizáció A bankprivatizáció menetrendjét ismertette a vállalkozók és bankszakemberek konferenciáján dr. Csuhaj V. Imre kabinetfőnök, helyettes államtitkár. Közölte, hogy a folyamatot a kormány vezényli. Ugyancsak a kormány határozza meg az alapelveket, a mozgástér főbb elemeit azzal a céllal, hogy a bankrendszer megerősödjön. Mindössze egy tanácsadó cég, vezényli majd a hazai bankrpi- vatizációt. Július végén 17 nagy ne- meztközi befektetési banktól a kormány előajánlatot kért. Ennek tartlamaznia kellett a magyar bankprivatizáció menetrendjét, technikáját, továbbá az ajánlattevő saját tapasztalatait, illetve részvételi szándékát az A magyar állam által felvett 100 millió dolláros kereskede- lemfejelsztési hitelnek mintegy egynegyedét adja tovább a vállalkozóknak a Kereskedelmi Bank Rt. A várhatóan október elejétől igénybe vehető hitel kondícióiról adtak tájékoztatást a pénzintézet vezető munkatársai. Kovács Pál vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az induláshoz mindössze a Magyar Nemzeti Bankkal megkötendő származékos kölcsönszerződés aláírása van hátra. A hivatalos nevén termékpiac-fejlesztési programnak nevezett hi- telkosntrukció maximális futamideje 10 év, 3 év türelmi idővel. Miután a Kereskedelmi Bank (további 8 bankkal együtt) a jegybanki alapkamatért kapja a hiteleket, az MNB-től, a várállami banktulajdon magánkézbe adásáról. Augusztus végéig 15 ajánlat érkezett, amelyből 5-7 bank marad a listán. Közöttük folyik még szeptemberben a verseny, és október folyamán derül ki, hogy ki lesz a győztes. Ez a cég segíti a kormányt a bankprivatizáció kidolgozásában, illetve lesz tanácsadó az első kereskedelmi bank eladásakor is. A kabinetfőnök véleménye szerint a szóban forgó tanácsadó személyét egyeztetik a bankokkal is. Az egész folyamatot bankprivatizációs bizottság készíti elő. Ebben a testületben az Állami Bankfelügyelet, a Pénzügyminisztérium, illetve a privatizációs miniszter képviselői mellett külső tanácsadók is teható kamatláb 24-25 százalék lesz. Ez még mindig mintegy 10 százalékponttal alacsonyabb a pénzpiaci kamatlábnál. A devizakamthoz viszonyítva magas ugyan ez a kamatteher is, viszont ennek többek között az az oka, hogy az árfolyamváltozás kockázatát a jegybank vállalja magára. így elképzelhető, hogy hosszú távon a hitelfelvevő vállalkozók jobban járnak, mintha devizában kapták volna a pénzt. A folyósító magyar pénzintézet 20 százalék saját erőt kíván a hitelfelvevőtől. Ezt azonban elfogdja „természetben” is, például ha egy vállalkozó tulajdonában van már egy üzelthelyi- ség, ezt saját erőnek felfogva teljes egészében megfinanszírozza a berendezés, az árukészlet, valamint a szállítóeszközök vékenykednek. A nagy kereskedelmi bankok privatizációjáról szóló döntést a kormány mondja ki, míg a kisebbekről a privatizációs miniszter dönt. A bejelentés kapcsán Pulai Miklós, a Bankszövetség főtitkára megütközésének adott hangot. Tudniillik arról volt szó, hogy minden bank - szakértők bevonásával - maga dolgozza ki saját privatizációját. Ezt véleményezte volna a Bank- felügyeleti Bizottság, majd átdolgozás után a privatizációs miniszter kezébe került volna a döntés. Az új rendszer viszont a bankokat kirekeszti a privatizávió folyamatából, és lelassítja annak ütemét. (VG) árát is. Bármely magyarországi székhellyel működő vállakozó jogosult erre a hitelre, legyen alapanyag-termelő, késztermék-előállító, forgalmazó vagy éppen franchise-cég. Egy vállalkozó maximum 5 millió dollár forint ellenértékének megfelelő hitelhez juthat; amennyiben egy beszerzés értéke meghaladja az 1 millió dollárt, a Világbank szokásos eljárása szerint tendert kell kiírni a vásárlásra. Munkák igénybevétele esetén ugyanez a kötelezettség már 500 ezer dollárnál érvénybe lép. Azoknak a pál\ ázóknak, akik 300 ezer dollárt meghaladó hitelt igényelnek, sokkal részletesebb üzelti tervet kell szolgáltatniuk, mint azoknak, akik ennél kisebb hitelt kívánnak felvenni. A pályázatok bármely hitelezéssel foglalkozó keresked- lemi banki fiókhoz be lehet nyújtani. Az odaítélés után a törlesztőrészeltek félévente esedékesek és a pénzintézet folyamatosan figyelemmel kíséri az üzleti tervben foglaltak megvalósulását. (Világgazdaság) Októbertől hozzáférhető Kereskedelemfejlesztési hitel vállalkozóknak A szellemi kapacitásokat ki kell használni Multiplikátor-képzés a vállalkozóknak Pécsett Egyre sikeresebbek a Pécsi Ipartestület és az augsburgi Sváb Iparkamara által közösen szervezett multiplikátorképző tanfolyamok. Sok vállalkozó és iparos szerzett már eddig is személyes tapasztalatokat Németországban a piacgazdasági körülmények között működő vállalkozásokról. A magyar és a német szervezet közös célja azonban az, hogy minél több olyan embert képezzenek, akik a megszerzett ismereteiket tovább adják másoknak. A jelenlegi öt hetes kurzus decemberben ér véget. A tanfolyam hallgatói három hetet Németországban, kettőt pedig Magyar- országon töltenek.- A multiplikátor tanfolyamainkhoz sikerült megnyernünk a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatóit is, akik több előadást is tartottak - mondja Borsós István a Pécsi Ipartestület ügyvezető igazgatója. - Már régebben is jó volt a kapcsolatunk velük. Most viszont közösen dolgozzuk ki a multjplikátorképzés programját. A közös munkát a vállalati gazdaságtan tanszék vezetője, dr. László Gyula vezeti. A JPTE Közgazdaságtudományi Kara sok szállal kötődik a városhoz. Az ott tevékenykedő oktatók mindig is szívesen vettek részt a város fejlesztésében.- Korábban nem volt ilyen szervezett a kapcsolat, mint most - mondja dr. László Gyula. - Azonban, ha van egy szellemi bázis, akkor azt fel kell használni. Az egyetemnek is nyitnia kell, és a tudását eladnia, hogy meg tudjon élni. Miután oktatási intézmény, ezért természetes az érdeklődése az oktatási programok iránt. Sok a felhalmozott szellemi érték, tapasztalat, ami két-három éve szinte robbanásszerűen kiegészült a piacgazdasági ismeretekkel. Ahhoz, hogy az oktatás minél hatékonyabb legyen nemcsak az elméletet, hanem a gyakorlatot is ismerni kell. A multiplikátorképzés során az oktatók gyakorlati, piacgazda- ságtani és módszertani ismeretekkel gyarapodnak. Az egyetemen a vállalati gazdaságtan képzés inkább a nagyvállalatokra modellezett. Azonban fontos, hogy a hallgatók vállalkozói ismereteket is kapjanak. A multiplikátorképzésben részt vevők kétféle lehetőség közül választhatnak majd; saját maguk végzik az oktatást, vagy pedig csak a szervezést vállalják magukra és szakembereket kémek fel az előadások megtartására.- Szerencsés volt a mostani válogatás, a tanfolyam hallgatói között ugyanúgy megtalálhatók az érdekképviseletek vezető munkatársai, mint a vállalkozók, a szakmunkásképző intézetben, a gimnáziumban, az egyetemen oktató tanárok, akik Somogy, Tolna és Baranya megyéből érkeztek. - A felkészítés során megismerik a piacgazdaság értékrendjét, amelyben nyerni és bukni is lehet, valamint azt, hogy mi mindenről kell tudnia egy vállalkozónak. A multiplikátorképzés „mellék- termékeként” közép- és felsőfokú intézményekben alkalmazható oktatási programok is születhetnek, amelyek beépülhetnek a későbbiekben az iskolákban tanított tananyagba. Érdektelen értékpapír? Ez a közraktárjegy Mi az oka, hogy az értékpapírpiac fejlődése ellenére a közraktárjegy a gazdasági gyakorlatban nem játszik olyan jelentős szerepet, mint amilyet külföldi tapasztalatok, illetve piacmozgató tulajdonságai alapján kapnia kellene? Az értékpapírnak - a látszat ellenére - hosszú története van. Legidősebb hatályban lévő törvényünk, az 1875. évi XXXVII. tv., a Kereskedelmi törvény 439. és 452. paragrafusa szabályozza. A 80-as évek második felétől mind a gazdálkodó szervek, mind a pénzintézetek bizonyos körei szeretnék felújítani jelentőségét. Ennek megvannak a feltételei. A vonatkozó fő szabályok élnek, a külső piaci körülmények pedig indokolják. Gyógyír a hitelválságra Az érdekeltek közraktárjegyhez való szívós ragaszkodását alátámasztja a kereskedelem fellendítésének szükségessége, a termelés támogatása, a hitel- képtelenség elburjánzása. A piacon az értékesítést megelőző forrásbiztosítás egyik tökéletes megoldása ez az értékpapír. Az utóbbi évek mezőgazdasági hitelválságára nyújtana a közraktárjegy gyógyírt. A jelzálog kérdésének rendezetlensége szintén a közraktárjegy hitelfedezetként való megjelenését segíti elő. Nem elhanyagolható, hogy mindezen előnyök mellett váltóként is funkcionál, annak öszszes előnyével együtt, kizárva a váltóknál egyébként fennálló fedezetlenség lehetőségét is. Az árutőzsde létrejötte az utóbbi időben bizonyos lökést adott a közraktárjegy forgalmának. Az egyik vélemény szerint közeli és megvalósítható célkitűzés, hogy az itteni forgalom tetemes hányada a közraktárra jusson. Nagyban hozzájárulna a közraktárjegy bevezetéséhez, ha az értékpapír által képviselt árumennyiséget ki lehetne vonni a felszámolási eljárás alól. Visszaélésre egyébként is van lehetőség, például ha az adás-vétel megkötését korábbi időpontban tüntetik fel a jegyen. Az optimista jóslatok ellenére a piaci szereplők többsége tamáskodik. A közraktárjegy bevezetése bizalom kérdése is, amit nem lehet egyik pillanatról a másikra megszerezni. A raktározási infrastruktúra megfelelő kiépítése még hosszú időt vesz igénybe. Ma még egyetlen raktározási vállalatnak sincs elegendő kapacitása, kiváltképpen a különleges elbánást igénylő áruk esetében. A hiányzó raktárakat bérlik, és bár igyekeznek a biztonságot növelni (a tulajdonost kötelezik a szerződésben: biztosítást kötnek), az igazi megoldás mégiscsak a raktárak belterének bővítése. A banknak is érdeke A bankok sincsenek felkészülve, hogy fizetésképtelenség esetén értékesíteni tudják a nyakukon maradt árut. Az árverések infrastruktúráját, szervezetét is ki kellene építeni. A bankok álláspontja sokáig nem szolgálta a közraktárjegy érvényesülését. A közraktárjegy elvi jelentősége az, hogy a vállalkozók nagy része ma nem bír ki olyan hitelvizsgálatot, amelyhez a pénzintézetek nagy része ragaszkodik. Ezen fedezetátvilágítás kiiktatására kiválóan megfelelne a közraktárjegy. Gond viszont, hogy a raktározás költségei az áru tulajdonosát terhelik. Ezen a ponton ütköznek a raktározási vállalatok és a bankok érdekei. A raktározási költségek viselésének ellentételeként a Közraktározási Vállalat banki kamatengedményt szeretne nyújtani, arra hivatkozva, hogy itt a hitelnyújtás kockázata is kisebb. A kamatok általános tendenciát tükröznek. A legkisebb kockázatú értékpapírok (kincstárjegy, másik banknál elhelyezett betét) kamatai sem mutatnak jelentékeny különbséget az általános piaci kamatokhoz képest. Valamelyest kedvezőbb hitelkamatról lehetne beszélni, de csak abban az esetben, ha a rendes üzleti gyakorlat már folyamatos. Addig nem mondható, hogy a közraktárjegy-konstrukció alacsony kockázatú hitelnyújtás lenne. Mindenesetre körülbelül két évre lenne szükség ahhoz, hogy mindent előkészítve, a propagandát is beleértve, a közraktár- jegy forgalma az ideális szintre emelkedjék. A bankok érdekei is ezt kívánják, hiszen hitelezési lehetőségeik az utóbbi időben köztudottan beszűkültek. H. CS. Nyeregben az illegális árusok?- Ha én például holnap, a Parlament elé kiteszek egy kempingasztalt és ott mindenféle holmit kezdek árulni, akkor Önnek, mint feltételezett vásárlónak köteles vagyok számlát adni? - tette fel a kissé bizarr kérdést dr. Kiss Sándor adószakértőnek a Falutévé riportere.- Abban az esetben, ha Ön - mint árus - bejelentett tevékenységet folytat és van közterületfoglalási engedélye, ráadásul kitelepülő vásározónak minősíthető, akkor az eladott áruk mellé nem kell számlát adnia - hangzott a később elhangzottak ismeretében szintén kissé meglepőnek mondható felelet.- Szóval nem. Akkor viszont milyen erkölcsi alapon kötelezik számlaadásra azokat, akik - valódi vállalkozóként - rendkívül sok terhet viselnek anélkül is?- Az adóhatóság nem jogalkotó szerv. Nekünk az a kötelességünk, hogy alkalmazzuk a jogszabályokat, azok szellemében járunk el, de a jogszabályok megváltoztatására nincs felhatalmazásunk, sem pedig módunk. Ez nem csupán adójogi, hanem általános társadalmi fegyelmezetlenség is. Hiszen a kereskedelem szabályainak betartását nem egyedül az adóhatóságnak kell ellenőriznie, hanem az önkormányzatoknak és a kereskedelmet felügyelő egyéb szerveknek is. Privatizáció: - Herr Mayer] Tényleg nem érti az állami tulajdont?
