Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-09 / 249. szám
6 üj Dunántúli napló 1992. szeptember 9., szerda Az Új DN autótesztje Mérlegen: a Samara Két levél Európából A volt keleti típusok közül a Samara a legkeresettebb kocsi. Ez egyfelől külső megjelenésének, másfelől, és még inkább, olcsóságának köszönheti. Vásárlói többnyire a hajdani szocialista gyártmányok valamelyikét használók köréből tevődnek össze. A Samara a hetvenes évek végét idéző technikai színvonalú autó és az első olyan fronthajtású volt a keleti gyártmányok között, amely nem egy már kifutott típus átvétele nyomán került le a szalagokról. Tervezésében a német autógyártók - elsősorban és zömében a VW - működtek közre. A kocsi 1984 őszén jelent meg a nyugati piacokon és akkor is, mint ma olcsóságával tűnt ki. De milyen is ez a kelendő keleti? Nos, már a beszállást követő benyomások elárulnak valamit a mérsékelt ár titkaiból. A műszerfal spártaian egyszerű, dobozformájú. Sehogy sem harmonizál a kocsi külső vonal- vezetésével. A „sportos” első ülések sem kényeztetik el a beszállókat és a műszálas kárpitanyaguk rossz hővezetőképessége miatt bántóan melegnek vagy hidegnek érződnek az időjárástól függően. A biztonsági őv ezen a kényelmetlenségen is túltesz. Nemcsak elérni ér fel egy tornagyakorlattal, hanem szorossága és a nyaki részen történő átvezetése miatt megfojtással fenyegeti használóját. További bosszúság az ablakok nyitása, csukása. Szó, ami szó, igen erős emberek számára tervezték a tekerőmechanizmust. Ezen túl pedig műanyag, műanyag mindenütt, az olcsó, silány minőségű fajtából, amely ha taszítja is a szemet, zörgésével vonzza a fület... Az egyébként könnyen induló motor sem dicsekedhet csöndességével. A fölülszele- pelt és vezérelt motoroknál ma már alapkövetelménynek számító hidraulikus szelephézag- kiegyenlítő megoldás hiányzik a Samara motorokból. Ez a zajkeltésen kívül további bosszúság forrása is, lévén hogy a beállításhoz szükséges lapkák hiánycikknek számítanak. A Samaratípusok másik „ékessége” a váltómű, amely többnyire egy elhasznált traktort megszégyenítő zörgéssel működik. Fokozatai a második fölfelé már gond nélkül kapcsolódhatok és zaja - menetközben- elvegyül a motor és a futómű keltette egyéb zajok között. A kocsi gyorsítóképessége csak az alacsonyabb fokozatokban kelti a fürgeség érzését, míg a 4., 5. fokozatbn ellustul. Érdekességként említhető, hogy az 1300-as és a 10 LE-vei „izmosabb” 1,5 literes változat között nem mutatkozik érzékelhető különbség. Vonatkozik ez a végsebességre is, amelyet egyébként nemcsak a közlekedési szabályok miatt nem tanácsos kihasználni. A kemény rugózás és a korszerűnek tekinthető első-hátsó kerék felfüggesztés ellenére a jármű menettulajdonságai csak mérsékelt sebességtartományokban nyújtanak biztonságot. Nagyobb tempójú kanyarvételnél az erőteljesen alulkormányzott viselkedés átmenet nélkül vált át túl- kormányzottságba, ami egy átlagos képességű vezető számára kellemetlen és veszélyes meglepetést okozhat. Különösen érvényes ez a futómű pontatlan beállítása esetében, mely a jármű stabilitását jelentős mértékben lerontja. A futóművet a gyártómű előírása szerint csak terhelt állapotban lehet megbízhatóan ellenőrizni és beállítani! A kocsi kormányozása köny- nyű, ami előnyt jelent a parkolásnál, de nem feltétlen az tem- pósabb utazásnál. A kormányzás erőszükséglete ugyanis nem arányos a föllépő erőkkel, ami hamis biztonságérzetet adhat. A fékek hatékonysága is csak a polgári autózás keretein belül kielégítő. Egy francia autóslap azt írta ezzel kapcsolatba, hogy a Samara fékjét öreguraknak tervezték... A kocsi fogyasztását nemkülönben, mivel az csak 80-90 km/óra sebességig mutat mérsékletességet. A ma kocsijai, hasonló műszaki adottságok mellett, 20-25%-al fogyasztanak kevesebb benzint. Igaz, tömegük vagy 10%-al kisebb, légellenállásuk is sokkal kedvezőbb. A kocsi utazási kényelmével kapcsolatban említettük a kemény rugózást, amely csak jó minőségű utakon mondható elfogadhatónak. A kocsi zajszintje is épphogy kielégítő. Nyugati társaival történő összehasonlításban természetesen, mivel azoknál az alacsony zajszint ugyancsak alapkövetelmény ma már. No persze az áruk sokkal magasabb... Búsbarna László Az egyik levelet két évvel ezelőtt kaptam a barátomtól, Bécsből. A másikat jó egy hónappal ezelőtt a Pécsi Távközlési Igazgatóság küldte. Ez utóbbi levél ösztönzött az előbbi levél előkeresésére. Ugyanis mindkét levélben az ingyenes telefonkönyvről van szó. A barátom mellékesen írja erről a következőket: „Még talán a szokottnál is hibásabban irok, mert bejelentették, hogy 14-15 óra közöt hozzák az új telefonkönyveket és azért hallgatózom közbe-közbe. Itt ugyanis kétéves telefonkönyveket adnak, de minden májusban. Tehát amit tavaly kaptam, arra az van írva: 1988/89. Most hozzák az 1989/90-eseket. Négy kötet, egészen vékony papírból. Cipelni nehéz, ha most nem veszem át, mennem kell érte a postára. Na nem kell, de miért ne fogadjam el. Különben ingyen van. Érdekes a megrendelés formája. Kikül- denek egy válaszlevelezőlapot, amelynek az egyik felén megkérnek, ha kell az új telefonkönyv, akkor ne küldjem vissza a választ, ami úgyszintén bélyeg nélkül adandó fel. De ha nem kell, akkor küldjem vissza, hogy a postaalkalmazottak ne csengessenek hiába, cipelve a könyveket, ők a régit is elviszik, nem nekem kell kicipelni a folyosóra, ahonnan elviszi egy másik gyűjtőautó. Nagyobb házak kapubejáratánál több oszlopban két méter magasan állnak a telefonkönyvek, melyek olyan új kinézésűek, mintha most hozták volna a nyomdából. Nyilván az enyém is ilyen, hisz alig használom, mert akikkel gyakran kell telefonálnom, azokat úgyis kiírom magamnak. „Nem panaszként mondom”, de a közelmúltban két helyre is akartam telefonálni: Siklós, Szigetvár, de egyik előszámát sem tudtam megszerezni. Röstelkedtek a postán, hogy nincs meg dehát ha nem küldenek Magyarországról. Pedig az Osztrák Telefonfőigazgatóság küld az itteniből Magyarországra...” Most következzen a Pécsi Távközlési Igazgatóság levele; arról értesítenek, hogy egy darab Baranya megyei telefonkönyv átvételére vagyok jogosult, ha a kipontozott helyekre beírom a nevem, a telefonszámom és a címem. ^Tisztelt Ügyfelünk! Értesítjük, hogy az 1992. évi Baranya megyei Telefonkönyv - amelyben valamennyi közölhető Baranya megyei előfizető (magán és közület) megtalálható - várható megjelenési ideje július eleje, közepe. Az Új Dunántúli Napló útján az átvétel pontos időszakáról - mely egy hónapos időtartam lesz - tájékoztatjuk Önt. Az ingyenes példány ezen értesítés ellenében átvehető az értesítés hátoldalán feltün- tett helyeken!” Két levél jött a címemre Európából az egyik Bécsből, a másik Pécsről. A két város nevében egyetlen betű a különbség ... Sz. Harsányi J. Szeretettel várjuk 1992. szeptember 11-13-án a Pécsi Napok rendezvénysorozat ideje alatti nagyszabású GILDE SÖRFESZTIVÁLRA a Nagy Lajos király úti Ifjúsági Ház előtti szabad területen. Amíg felnőtt vendégeink az ÖKÖRSÜTÉSEN, SÖRIVÓ VERSENYEN, küzdősport-bemutatón vagy egyéb gazdag, színes programokon vesznek részt, addig a gyermekeket a játszóház, filmvetítés, Lutra-csereklub, gokart, elektromos játékok várják. Ha megéheznek, megszomjaznak, étel és ital van bőven a SORSATOKBAN. A világon már sokfelé elterjedt, de legfőképpen Bajorországban hagyományos sörfesztiválok már nálunk is meghonosodnak. A hét végén a pannónia Sörgyár rendezi meg a köznyelvben csak folyékony kenyérnek hívott habzó nedű ünnepét.- Terveink szerint csak jövőre szándékoztunk fesztivált rendezni - mondja Tímár István, a gyár igazgatója -, de a városi önkormányzat ösztönzött bennünket, a Pécsi Napok rendezvényein belül tartsuk meg a Gilde fesztivált Hozzá kell tennem, Pécs város üányító testületével közösen, hiszen a Nagy Lajos király út és a Bajcsy Zsilinszky út kereszteződésében lévő parkolót biztosítják a nagyszabású rendezvényre, s az óriási sátrat is ők bocsájtják rendelkezésünkre. A háromnapos program már a hétvége nyitányán, pénteken délután két órakor elkezdődik, várva a fesztivál vendégeit. Szombaton délelőtt tíz órakor aztán folytatódik a nagy dínom-dánom. A Szőlőskert Kft. szolgáltatja a vendéglátást, a sör pedig nem lehet hiánycikk, mert a gyár felkészült a legnagyobb fogalomra is. Lesz ökörsütés, meg sörivóverseny, de ezen OüllDe^ praiireiiuér nem az fog győzni, aki a legtöbbet tudja elfogyasztani, hanem az, aki a leggyorsabban tudja leönteni a torkán a korsó italt. Vasárnap is folytatódik az ünnep, egészen késő estig.- Szokták mondani: evés közben jön meg az étvágy, ezt követően szeptember utolsó hetében a FE- MA-napon is bemutatkozunk, csak ott nem egy nagy sátorban, hanem kis sátoregyüttesekben kínáljuk majd Gilde termékünket. A köztes hét végén pedig a jégpályán megrendezett kirakódóvásáron a Gilde cégtől ingyen kapott söröskocsinál várjuk vendégeinket. Nyugodtan elmondhatjuk: az idei szeptember a sör ünnepe lesz Pécsen. A BDESB Baranya megyei hivatalos képviselője megnyitja AUTÓSZALONJÁT 1992. szeptember 11 -én 14.00 órától, melyre minden érdeklődőt tisztelettel meghívunk! Pécs Rt. Pécs, Diósi út 49. S
