Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-09 / 249. szám

1992. szeptember 9., szerda üj Dunántúli napló 7 Keresik a kiutat Egerágon A dolgozók kft-t alapítottak, hogy megmaradjon a munkahelyük Az egerági tehenészeti telep Közösen kell spórolni Nem veszik el a havi tömbkedvezmény, végelszámolást készítenek Az emelés alapja az augusztusi nyugdíj Sok nyugdíjast foglalkoz­tat ezekben a napokban a kérdés, hogy milyen bázis, azaz melyik havi ellátás alapján számolják a szep­tembertől esedékes emelést. Az Országgyűlés határozata értelmében ugyanis az idén a nyugellátásokat és az egyéb juttatásokat az év elején egy­szer már emelték, s az év kö­zepén - mint ismeretes - volt egy rendkívüli, úgynevezett korrekciós emelés. A Nyug­díjfolyósító Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a mostani emelés összegének kiszámításánál az augusztus havi szelvényen feltüntetett összeget veszik alapul, eh­hez járul tehát a 6,5. százalé­kos plusz. Az emelés az öregségi, a volt munkáltató által fizetett korengedményes, a rokkant­sági, a baleseti rokkantsági nyugdíjakra és az átmeneti járadékokra vonatkozik. Az Országgyűlés annak idején határozott az emelés legki-' sebb és legnagyobb mértéké­ről is. Eszerint: 400 forintnál kisebb és 1000 forintnál na­gyobb emelésben senki sem részesülhet. A mostani in­tézkedés tehát 6,5 százalékos többletet jelent mindazok­nak, akiknek a juttatása ed­dig nem haladta meg a 15 385 forintot. Akiknek en­nél több volt, azok az 1000 forintos fix összeggel kap­nak többet. Megváltozik a minimum- nyugdíj-határ is, szeptember­től a legalacsonyabb öreg­ségi ellátás - kivéve azokat, akiknek a nyugállományba vonulásukkor az átlagfizeté­sük nem érte el az akkori minimumnyugdíjat - 6000 ezer forint lesz. 300 illetve 1000 forintban határozták meg az özvegyi, a szülői nyugdíj és az árvaellá­tás alsó és felső értékét; az átlagos emelés a nyugdíjhoz hasonlóan ezeknél a juttatá­soknál is 6,5 százalék. Aki korábban elhunyt házastársa és saját nyugdíjának együttes folyósítását kérte, az szeptembertől maximum 9210 forintot kaphat kézhez. Megtudtuk azt is, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság munkatársai nyolcadikán átadják az utalványokat a postának, hogy minden jo­gosult a szokottidőben egyetlen utalványon, de már a felemelt összegű ellátást kapja. Egerágon a tehenészeti te­lep dolgozói összefogtak, hogy megmentsék a munkahelyü­ket. Kft-t alapítottak az el­múlt év végén. Bíznak benne, hogy akármi is történik az át­alakulást követően is szar­vasmarhákat nevelhetnek ezen a telepen. Alapvető gon­dot jelentett azonban, hogy hogyan tegyék jövedelme­zőbbé, gazdaságosabbá az ál­lattenyésztést.- Kerestük a megoldást - mondja Török Gábor, a tehené­szeti telep vezetője. - Végül is arra jutottunk, ha összekapcsol­nánk a termelést, a feldolgozást és a kereskedelmet, akkor na­gyobb lenne nemcsak a jöve­delmünk, de biztonságosabb lenne a telep jövője is. Azonban azt is tudtuk, hogy a termelő- szövetkezetnek nincs pénze arra, hogy nagyobb összeget fordítson a telep fejlesztésére. Partnereket kerestünk, akik tár­sulnának a dolgozókból alakult tejtermelő és feldolgozó társa­sághoz. Hosszú keresgélés után talál­koztak a Ninnibaggi olasz éle- miszerfeldolgozó céggel, amelynek már Szarvason mű­ködött egy üzeme és a Románi­ában és Albániában is épített tejfeldolgozókat. Ennek a tőke- befektető társaságnak elsődle­ges célja, hogy olyan mezőgaz­dasági termelőüzemeket hívja­nak életre, amelyekben magyar alapanyagból olasz jellegű ter­mékeket gyártanak, olasz gépe­ken. Azonban csak magánsze­mélyekkel kötnek üzletet. A te­henészeti telep dolgozóiból ala­kult kft. és az olasz cég egy kö­zös vállalkozást alapított. A tár­sasági alapszabály elkészült. A cégbíróságon bejegyeztették. A gépeket is kiválasztották, és már megvették a tehenészeti te­lep melletti területet is, amelyen megépült volna a tejfeldolgozó. Közben azonban az olasz cég egyetlen Magyarországon mű­ködő üzeme tönkrement. Az olasz fél egyelőre várakozó ál­lásponton van.- A tsz-tagok a nevesítéskor kapott vagyonjegyeikkel fizet­tek volna az olasz félnek a gé­pekért - folytatja Török Gábor. - Az olasz partner csak a pénzt adja a vállalkozáshoz. Egyelőre azonban várni kell, előrelátható­lag december 31-ig. A terméke­ket magunknak kell értékesíte­nünk, elsősorban itthon, de ex­portálhatnánk is Ausztriába. Ukrajnába, Horvátországba. Nagy lehetőséget látunk még mindig a tejfeldolgozó megépí­tésében, de egyelőre várnunk kell. Az olasz-magyar kft. 1991. decemberében alakult meg, a tárgyalások októberben kezdőd­tek. Akkor még arról is szó volt, hogy olajütő és csokoládégyár is épül a tejfeldolgozó mellett. Most várniuk kell, de nem adták fel, hisznek a feldolgozó üzem életképességében. Amíg nem épülhet meg, addig is a csak a dolgozókból alakult magyar kft működik, átvállalták azokat a feladatokat, amelyekkel jelen­leg senki nem foglalkozik. Fel­vásárolják a sertéseket a terme­lőktől és továbbszállítják a Mö- biusznak. A hosszú várakozási idő helyett, már másnap fizet­nek. A szarvasmarhatelepen frissen fejt tejet árusítanak. Ele­inte alig vittek el egy nap 10-15 litert, ma ennek a tízszeresét ad­ják el.- Nagyon bízunk abban, hogy megépül a tejfeldolgozó és akkor nagyobb biztonságban élhetünk. Elsődleges célunk, hogy a telep megmaradjon, ha kell, a kft. megveszi. Tudomá­sunk szerint a szövetkezet hol­ding jellegű formában alakul át, akkor pedig önálló egység lesz az egerági tehenészet. A dolgo­zókból alakult kft. csak a fel­dolgozó üzemre jött létre. Ezt az egyetlen lehetőséget láttuk arra, hogy megmaradjon a munkahelyük, és ha már elké­szült volna a beruházás, az újabb munkahelyeket is jelen­tett volna. A környékbeli ön- kormányzatoktól is kapott a kft. vissza nem térítendő és kamat­mentes kölcsönt. Sz. K. A szociális célú tömbfo­gyasztás bevezetésétől többek között a lakossági villamos­energia fogyasztás csökkenését várják a szakemberek. A köz­pontilag meghatározott évi 600 kilowattóra fogyasztásig válto­zatlanul 3,70 forint, efelett pe­dig 5,30 az egységár. A külön mért éjszakai áramdíj évente 2400 kilowattóráig továbbra is 1 forint 90 fillér, míg ezen felül 2,70 forint. Felmerül a kérdés, a többlakásos épületekben kinek a szociális kedvezménykeretét terhelik a közös használatú he­lyiségek áramszámlái, illetve elveszik-e a kedvezmény, ha a tárgyhónapban nem használják fér az 50, illetve 200 kWh mennyiséget. Zelnik István a DÉDÁSZ fo­gyasztói-műszaki osztályveze­tője elmondta az évi 600 kilo­wattórát havi mennyiségre le­bontva jön ki az 50 kilowattóra, míg az éjszakai fogyasztásnál a havi 200 kWh. Tehát havi 50 kWh-ig (200-ig) a régi tarifa az érvényes, míg a tömbfogyasztás felett a megemelt árakon szá­molják el a mért mennyiséget. Az idei év hátralévő részére időarányosan 250, illetve 1000 kilowattóra kedvezmény jár.- Évente egyszer végelszá­molást készítünk a fogyasztó­inknak, itt a nappali 600, illetve az éjszakai 2400 kilowattóra szociális tömbhatárt vesszük fi­gyelembe. Például, nyáron nem üzemeltetik a fogyasztók a hő­tárolós kályhákat, az éjszakai fogyasztásuk nulla lesz, akkor sem veszítik el a havi 200 kilo­wattórás kedvezményüket, mert a végszámla elkészítésénél az egész évi mennyiséget vesszük figyelembe. Hasonló, illetve más esetekben előfordulhatnak túlszámlázások is, amelyek csak az éves végelszámolásnál derülnek ki. Ezekben az esetek­ben természetesen visszatérít­jük a fogyasztóknak a túlfize­tést.- A közösségi célú áramfel­használást is a lakossági tarifa Szinte eltűnőben vannak a piacról a letéti jegy típusú la­kossági megtakarítási formák. Az MTI által megkérdezett öt nagybank közül csak az Orszá­gos Takarékpénztárnak (OTP) és az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknak volt ilyen érték­papírja. Az OTP jelenleg is for­galmazza változó kamatozású alapján számoljuk el és alkal­mazzuk a tömbtarifa kedvez­ményt. A lépcsőházi lámpáknak és a közös használatú helyisé­geknek minden esetben külön villanyórája van, az erről leol­vasott mennyiséget a tömbtarifa figyelembe vételével számláz­zuk le, amelyet közös költség­ként fizetnek ki a lakók. Sajnos vannak olyan tízemeletes épüle­tek, amelyeknek nincs bevilá­gító ablakuk, nappal is a lép­csőházi világítást kell bekap­csolni. Ezekben az esetekben gyakrabban kell ellenőriztet­niük a lépcsőházi automatiká- kat, kapcsolókat, nagyobb kö­zös odafigyeléssel lehet takaré­koskodni a villamosenergiával. Miből tevődik össze a havi 50 kilowattórás fogyasztás? Egy 100 wattos égő átlagban napi 4 órát üzemel, ez 30 nap alatt 120 óra, ami 12 kilowat­tóra havi energiafogyasztást je­lent. Egy átlagos tévé 80 wattos teljesítményű, ez szintén napi 4 órát üzemeltetve havonta közel 10 kWh energiafelhasználás. Végül a hűtőszekrény 250 watt teljesítményű, helyesen hasz­nálva - megfelelő időközönként leolvasztva - közel havi 30 ki­lowattóra energiát használ fel. Ezeket összeadva megkapjuk az 50 kilowattórás tömbhatárt. Az éjszakai tömbfogyasztást egy átlagos, 120 literes forróvíztáro- lós bojler energiafelhasználása alapján kalkulálták ki, ennek az éves fogyasztása 2000-2200 ki­lowattóra. Ahol csak ilyen ké­szülék működik a éjszakai árammal, ott nem tapasztalják a tarifa emelkedését. Viszont ahol hőtárolós kályhák is üzemelnek, ott már zsebbe vágó az energia­felhasználás kérdése. Hasonló mértékben emelkedik a villany- számla összege azokban a táv­fűtött lakásokban is, amelyek­ben kisegítő fűtésre van szükség az átmeneti hűvösebb napokon, vagy a kisgyermekes családok­nál, ahol nem lehet szabályozni a fűtőtestek hőmérsékletét. Hajdú Zs. letéti jegyeit, melyek az idén bruttó 25 százalékos kamatot hoznak. Á hároméves lejáratú értékpapírra a második és a harmadik év után kamatos ka­mat jár. Amíg a készlet tart, folytatódik a Kereskedelmi és Hitelbank bruttó 20 százalékos évi kamatú diszkontjegyének a kibocsátása. Eltűnőben a letéti jegyek Az előremenekülés stratégiája A hazai piac is piac lehet Közgazdászok egymás közt gyakran boncolgatják a gazda­ság élénkítésének különféle le­hetőségeit. S bár a gazdaság át­alakulóban van, nagyon sokan úgy vélik, hogy ezt a feladatot elsősorban és mindenekelőtt a vállalatok vezetőitől lehet el­várni. Nekik kellene több évre szóló fejlesztési stratégiát ki­dolgozniuk, hogy egyáltalán reményünk lehessen a kilába­lásra. Megítélésem szerint a helyzet ennél sokkal összetettebb, hi­szen éppen a vállalati vezetők azok, akiknek pozíciója a legbi­zonytalanabb, ők azok, akiknek sorsa ma a központi akarat és a privatizációs politika kezében van. Nemcsak az irányításuk alatt álló vállalat, a kezük alatt dol­gozó munkások holnapját nem látják, hanem még a sajátjukat sem ismerik pontosan. Van még egy fontos tényező, amit nem szabad figyelmen kí­vül hagyni: a privatizáció a kül­földi tőkére épül, az idegen be­fektető pedig saját érdekeit és nem egy idegen ország kicsi­nyes gazdasági gondjait helyezi előtérbe. Ma a befektetők előtt kínálati piac nyílt, a tőkés ezer­nyi szempont mérlegelése után döntheti el, hogy Közép-Kelet Európa melyik országának mi­lyen vállalatát szemeli ki. Bár­hol bármit megkaphat. És bizony a befektetők alapo­san mérlegelnek is. Vannak akiket pusztán a gazdasági ér­dekek vezérelnek és azokat a vállalatokat vásárolják fel, ame­lyek valamelyik másik üze­müknek jelentenek - jelenthet­nek - termelési konkurenciát. Miután megvették a kiszemelt üzemet, ott egyszerűen meg­szüntetik, vagy visszafejlesztik a termelést, szélnek eresztik a szakembereket. Jobb esetben saját, piaccal bíró termékeiket telepítik a konkurencia gépsora­ira. Sajnos nálunk is van erre példa. Valamivel kedvezőbb a hely­zet, ha a privatizáció meghirde­tését megelőzi a vállalat fejlesz­tési stratégiájának kidolgozása, mert ebben az esetben nem zsákba macskát kínálnak a ve­vőnek. Az eladó méltán kérhet na­gyobb summát az olyan üze­mért, amely előtt reális perspek­tíva áll, másrészt a vevő is nyu- godtabban mehet a „kasszá­hoz”, hiszen tudja, milyen jöve­delemre számíthat a befektetése nyomán. Ilyen körülmények között mi motiválhatná a ma még állami kézben lévő vállalatok vezetőit, hogy jövőről, perspektíváról gondolkodjanak? Csak egyetlen dolog: a saját érdekük. Az, hogy az új tulajdonos aligha kíván együttműködni olyan mene­dzserekkel, akik egyszerűen feladták a jövőért folytatott küzdelmet, viszont aligha válik meg azoktól a vezetőktől, szak­emberektől, akik 3-5 évre előre látják a cég jövőjét, akik isme­rik a lehetőségeket, a megka­paszkodás módját. Hogy a mai változó viszo­nyok között sem makro, sem mikro szinten nem lehet hosszú távú elképzeléseket kidolgozni? Sokan szívesen bújnak e fél­igazság pajzsa mögé. Pedig egy-egy cég előremenekítő stra­tégiájának kidolgozásához jó alapot adhat a régebbi vezetők piacismerete, az az otthonosság, amivel saját lehetőségeiket ke­zelhetik. Hadd mondjak erre egyetlen példát. A lakosság vá­sárlóereje az utóbbi években alaposan megcsappant, sokak­nak ma már csak arra telik, hogy a kilós butikokban nyuga­ton levetett holmik közül frissít­sék fel megkopott ruhatárukat. Pedig a magyar ipar el tudná látni megfelelő termékekkel a kispénzű fogyasztókat, ha azzal a 2-3 milliónyi potencionális vásárlóval számolnának, akik vevők lehetnek az árujukra. De ez a vevőkör nem tudja méltá­nyolni a világpiaci árakat, nem tudja megfizetni a drága alap- anyagárakat, a pazarló munka­erő és energiaráfordítást. A ta­karékosan gazdálkodó, olcsón termelő, elfogadható árat kérő üzemeknek biztos hazai piaca lehetne. Ha akadna olyan me­nedzseri kör, amelyik a mene­külésnek ezt az útját vá­lasztja ... Volna tehát értelme a ma még bizonytalanságban élő ál­lami vállalatoknál is vállalati stratégiát készíteni, hiszen ha más nem, a biztos hazai piac is kívánatosabbá tenné az előbb-utóbb privatizálásra ke­rülő cégeket. Nyitrai Ferencné dr. Olcsó kisgép állattartó farmereknek Már folyamatosan gyártja a takarmánykeverőt és dará­lót a magántermelők szá­mára a Bábolna Részvény- társaság. A praktikus kisgé­pet kifejezetten az állattartó farmerek munkájának köny- nyítésére fejlesztették ki a bábolnai szakemberek. Az egyszerű felépítésű és kar­bantartást alig igénylő kis­géppel a gazdák otthonuk­ban saját terményükből állít­hatnak elő tápkoncentrátum hozzáadásával teljes értékű takarmánykeveréket. A ta­pasztalatok szerint az így ké­szülő takarmány 20 száza­lékkal olcsóbb, mint a ké­szen forgalomba kerülő ke­verékek. (MTI) Friss tejet is árusítanak a telepen Szundi György felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents