Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-09 / 249. szám
1992. szeptember 9., szerda üj Dunántúli napló 7 Keresik a kiutat Egerágon A dolgozók kft-t alapítottak, hogy megmaradjon a munkahelyük Az egerági tehenészeti telep Közösen kell spórolni Nem veszik el a havi tömbkedvezmény, végelszámolást készítenek Az emelés alapja az augusztusi nyugdíj Sok nyugdíjast foglalkoztat ezekben a napokban a kérdés, hogy milyen bázis, azaz melyik havi ellátás alapján számolják a szeptembertől esedékes emelést. Az Országgyűlés határozata értelmében ugyanis az idén a nyugellátásokat és az egyéb juttatásokat az év elején egyszer már emelték, s az év közepén - mint ismeretes - volt egy rendkívüli, úgynevezett korrekciós emelés. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a mostani emelés összegének kiszámításánál az augusztus havi szelvényen feltüntetett összeget veszik alapul, ehhez járul tehát a 6,5. százalékos plusz. Az emelés az öregségi, a volt munkáltató által fizetett korengedményes, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjakra és az átmeneti járadékokra vonatkozik. Az Országgyűlés annak idején határozott az emelés legki-' sebb és legnagyobb mértékéről is. Eszerint: 400 forintnál kisebb és 1000 forintnál nagyobb emelésben senki sem részesülhet. A mostani intézkedés tehát 6,5 százalékos többletet jelent mindazoknak, akiknek a juttatása eddig nem haladta meg a 15 385 forintot. Akiknek ennél több volt, azok az 1000 forintos fix összeggel kapnak többet. Megváltozik a minimum- nyugdíj-határ is, szeptembertől a legalacsonyabb öregségi ellátás - kivéve azokat, akiknek a nyugállományba vonulásukkor az átlagfizetésük nem érte el az akkori minimumnyugdíjat - 6000 ezer forint lesz. 300 illetve 1000 forintban határozták meg az özvegyi, a szülői nyugdíj és az árvaellátás alsó és felső értékét; az átlagos emelés a nyugdíjhoz hasonlóan ezeknél a juttatásoknál is 6,5 százalék. Aki korábban elhunyt házastársa és saját nyugdíjának együttes folyósítását kérte, az szeptembertől maximum 9210 forintot kaphat kézhez. Megtudtuk azt is, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai nyolcadikán átadják az utalványokat a postának, hogy minden jogosult a szokottidőben egyetlen utalványon, de már a felemelt összegű ellátást kapja. Egerágon a tehenészeti telep dolgozói összefogtak, hogy megmentsék a munkahelyüket. Kft-t alapítottak az elmúlt év végén. Bíznak benne, hogy akármi is történik az átalakulást követően is szarvasmarhákat nevelhetnek ezen a telepen. Alapvető gondot jelentett azonban, hogy hogyan tegyék jövedelmezőbbé, gazdaságosabbá az állattenyésztést.- Kerestük a megoldást - mondja Török Gábor, a tehenészeti telep vezetője. - Végül is arra jutottunk, ha összekapcsolnánk a termelést, a feldolgozást és a kereskedelmet, akkor nagyobb lenne nemcsak a jövedelmünk, de biztonságosabb lenne a telep jövője is. Azonban azt is tudtuk, hogy a termelő- szövetkezetnek nincs pénze arra, hogy nagyobb összeget fordítson a telep fejlesztésére. Partnereket kerestünk, akik társulnának a dolgozókból alakult tejtermelő és feldolgozó társasághoz. Hosszú keresgélés után találkoztak a Ninnibaggi olasz éle- miszerfeldolgozó céggel, amelynek már Szarvason működött egy üzeme és a Romániában és Albániában is épített tejfeldolgozókat. Ennek a tőke- befektető társaságnak elsődleges célja, hogy olyan mezőgazdasági termelőüzemeket hívjanak életre, amelyekben magyar alapanyagból olasz jellegű termékeket gyártanak, olasz gépeken. Azonban csak magánszemélyekkel kötnek üzletet. A tehenészeti telep dolgozóiból alakult kft. és az olasz cég egy közös vállalkozást alapított. A társasági alapszabály elkészült. A cégbíróságon bejegyeztették. A gépeket is kiválasztották, és már megvették a tehenészeti telep melletti területet is, amelyen megépült volna a tejfeldolgozó. Közben azonban az olasz cég egyetlen Magyarországon működő üzeme tönkrement. Az olasz fél egyelőre várakozó állásponton van.- A tsz-tagok a nevesítéskor kapott vagyonjegyeikkel fizettek volna az olasz félnek a gépekért - folytatja Török Gábor. - Az olasz partner csak a pénzt adja a vállalkozáshoz. Egyelőre azonban várni kell, előreláthatólag december 31-ig. A termékeket magunknak kell értékesítenünk, elsősorban itthon, de exportálhatnánk is Ausztriába. Ukrajnába, Horvátországba. Nagy lehetőséget látunk még mindig a tejfeldolgozó megépítésében, de egyelőre várnunk kell. Az olasz-magyar kft. 1991. decemberében alakult meg, a tárgyalások októberben kezdődtek. Akkor még arról is szó volt, hogy olajütő és csokoládégyár is épül a tejfeldolgozó mellett. Most várniuk kell, de nem adták fel, hisznek a feldolgozó üzem életképességében. Amíg nem épülhet meg, addig is a csak a dolgozókból alakult magyar kft működik, átvállalták azokat a feladatokat, amelyekkel jelenleg senki nem foglalkozik. Felvásárolják a sertéseket a termelőktől és továbbszállítják a Mö- biusznak. A hosszú várakozási idő helyett, már másnap fizetnek. A szarvasmarhatelepen frissen fejt tejet árusítanak. Eleinte alig vittek el egy nap 10-15 litert, ma ennek a tízszeresét adják el.- Nagyon bízunk abban, hogy megépül a tejfeldolgozó és akkor nagyobb biztonságban élhetünk. Elsődleges célunk, hogy a telep megmaradjon, ha kell, a kft. megveszi. Tudomásunk szerint a szövetkezet holding jellegű formában alakul át, akkor pedig önálló egység lesz az egerági tehenészet. A dolgozókból alakult kft. csak a feldolgozó üzemre jött létre. Ezt az egyetlen lehetőséget láttuk arra, hogy megmaradjon a munkahelyük, és ha már elkészült volna a beruházás, az újabb munkahelyeket is jelentett volna. A környékbeli ön- kormányzatoktól is kapott a kft. vissza nem térítendő és kamatmentes kölcsönt. Sz. K. A szociális célú tömbfogyasztás bevezetésétől többek között a lakossági villamosenergia fogyasztás csökkenését várják a szakemberek. A központilag meghatározott évi 600 kilowattóra fogyasztásig változatlanul 3,70 forint, efelett pedig 5,30 az egységár. A külön mért éjszakai áramdíj évente 2400 kilowattóráig továbbra is 1 forint 90 fillér, míg ezen felül 2,70 forint. Felmerül a kérdés, a többlakásos épületekben kinek a szociális kedvezménykeretét terhelik a közös használatú helyiségek áramszámlái, illetve elveszik-e a kedvezmény, ha a tárgyhónapban nem használják fér az 50, illetve 200 kWh mennyiséget. Zelnik István a DÉDÁSZ fogyasztói-műszaki osztályvezetője elmondta az évi 600 kilowattórát havi mennyiségre lebontva jön ki az 50 kilowattóra, míg az éjszakai fogyasztásnál a havi 200 kWh. Tehát havi 50 kWh-ig (200-ig) a régi tarifa az érvényes, míg a tömbfogyasztás felett a megemelt árakon számolják el a mért mennyiséget. Az idei év hátralévő részére időarányosan 250, illetve 1000 kilowattóra kedvezmény jár.- Évente egyszer végelszámolást készítünk a fogyasztóinknak, itt a nappali 600, illetve az éjszakai 2400 kilowattóra szociális tömbhatárt vesszük figyelembe. Például, nyáron nem üzemeltetik a fogyasztók a hőtárolós kályhákat, az éjszakai fogyasztásuk nulla lesz, akkor sem veszítik el a havi 200 kilowattórás kedvezményüket, mert a végszámla elkészítésénél az egész évi mennyiséget vesszük figyelembe. Hasonló, illetve más esetekben előfordulhatnak túlszámlázások is, amelyek csak az éves végelszámolásnál derülnek ki. Ezekben az esetekben természetesen visszatérítjük a fogyasztóknak a túlfizetést.- A közösségi célú áramfelhasználást is a lakossági tarifa Szinte eltűnőben vannak a piacról a letéti jegy típusú lakossági megtakarítási formák. Az MTI által megkérdezett öt nagybank közül csak az Országos Takarékpénztárnak (OTP) és az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknak volt ilyen értékpapírja. Az OTP jelenleg is forgalmazza változó kamatozású alapján számoljuk el és alkalmazzuk a tömbtarifa kedvezményt. A lépcsőházi lámpáknak és a közös használatú helyiségeknek minden esetben külön villanyórája van, az erről leolvasott mennyiséget a tömbtarifa figyelembe vételével számlázzuk le, amelyet közös költségként fizetnek ki a lakók. Sajnos vannak olyan tízemeletes épületek, amelyeknek nincs bevilágító ablakuk, nappal is a lépcsőházi világítást kell bekapcsolni. Ezekben az esetekben gyakrabban kell ellenőriztetniük a lépcsőházi automatiká- kat, kapcsolókat, nagyobb közös odafigyeléssel lehet takarékoskodni a villamosenergiával. Miből tevődik össze a havi 50 kilowattórás fogyasztás? Egy 100 wattos égő átlagban napi 4 órát üzemel, ez 30 nap alatt 120 óra, ami 12 kilowattóra havi energiafogyasztást jelent. Egy átlagos tévé 80 wattos teljesítményű, ez szintén napi 4 órát üzemeltetve havonta közel 10 kWh energiafelhasználás. Végül a hűtőszekrény 250 watt teljesítményű, helyesen használva - megfelelő időközönként leolvasztva - közel havi 30 kilowattóra energiát használ fel. Ezeket összeadva megkapjuk az 50 kilowattórás tömbhatárt. Az éjszakai tömbfogyasztást egy átlagos, 120 literes forróvíztáro- lós bojler energiafelhasználása alapján kalkulálták ki, ennek az éves fogyasztása 2000-2200 kilowattóra. Ahol csak ilyen készülék működik a éjszakai árammal, ott nem tapasztalják a tarifa emelkedését. Viszont ahol hőtárolós kályhák is üzemelnek, ott már zsebbe vágó az energiafelhasználás kérdése. Hasonló mértékben emelkedik a villany- számla összege azokban a távfűtött lakásokban is, amelyekben kisegítő fűtésre van szükség az átmeneti hűvösebb napokon, vagy a kisgyermekes családoknál, ahol nem lehet szabályozni a fűtőtestek hőmérsékletét. Hajdú Zs. letéti jegyeit, melyek az idén bruttó 25 százalékos kamatot hoznak. Á hároméves lejáratú értékpapírra a második és a harmadik év után kamatos kamat jár. Amíg a készlet tart, folytatódik a Kereskedelmi és Hitelbank bruttó 20 százalékos évi kamatú diszkontjegyének a kibocsátása. Eltűnőben a letéti jegyek Az előremenekülés stratégiája A hazai piac is piac lehet Közgazdászok egymás közt gyakran boncolgatják a gazdaság élénkítésének különféle lehetőségeit. S bár a gazdaság átalakulóban van, nagyon sokan úgy vélik, hogy ezt a feladatot elsősorban és mindenekelőtt a vállalatok vezetőitől lehet elvárni. Nekik kellene több évre szóló fejlesztési stratégiát kidolgozniuk, hogy egyáltalán reményünk lehessen a kilábalásra. Megítélésem szerint a helyzet ennél sokkal összetettebb, hiszen éppen a vállalati vezetők azok, akiknek pozíciója a legbizonytalanabb, ők azok, akiknek sorsa ma a központi akarat és a privatizációs politika kezében van. Nemcsak az irányításuk alatt álló vállalat, a kezük alatt dolgozó munkások holnapját nem látják, hanem még a sajátjukat sem ismerik pontosan. Van még egy fontos tényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: a privatizáció a külföldi tőkére épül, az idegen befektető pedig saját érdekeit és nem egy idegen ország kicsinyes gazdasági gondjait helyezi előtérbe. Ma a befektetők előtt kínálati piac nyílt, a tőkés ezernyi szempont mérlegelése után döntheti el, hogy Közép-Kelet Európa melyik országának milyen vállalatát szemeli ki. Bárhol bármit megkaphat. És bizony a befektetők alaposan mérlegelnek is. Vannak akiket pusztán a gazdasági érdekek vezérelnek és azokat a vállalatokat vásárolják fel, amelyek valamelyik másik üzemüknek jelentenek - jelenthetnek - termelési konkurenciát. Miután megvették a kiszemelt üzemet, ott egyszerűen megszüntetik, vagy visszafejlesztik a termelést, szélnek eresztik a szakembereket. Jobb esetben saját, piaccal bíró termékeiket telepítik a konkurencia gépsoraira. Sajnos nálunk is van erre példa. Valamivel kedvezőbb a helyzet, ha a privatizáció meghirdetését megelőzi a vállalat fejlesztési stratégiájának kidolgozása, mert ebben az esetben nem zsákba macskát kínálnak a vevőnek. Az eladó méltán kérhet nagyobb summát az olyan üzemért, amely előtt reális perspektíva áll, másrészt a vevő is nyu- godtabban mehet a „kasszához”, hiszen tudja, milyen jövedelemre számíthat a befektetése nyomán. Ilyen körülmények között mi motiválhatná a ma még állami kézben lévő vállalatok vezetőit, hogy jövőről, perspektíváról gondolkodjanak? Csak egyetlen dolog: a saját érdekük. Az, hogy az új tulajdonos aligha kíván együttműködni olyan menedzserekkel, akik egyszerűen feladták a jövőért folytatott küzdelmet, viszont aligha válik meg azoktól a vezetőktől, szakemberektől, akik 3-5 évre előre látják a cég jövőjét, akik ismerik a lehetőségeket, a megkapaszkodás módját. Hogy a mai változó viszonyok között sem makro, sem mikro szinten nem lehet hosszú távú elképzeléseket kidolgozni? Sokan szívesen bújnak e féligazság pajzsa mögé. Pedig egy-egy cég előremenekítő stratégiájának kidolgozásához jó alapot adhat a régebbi vezetők piacismerete, az az otthonosság, amivel saját lehetőségeiket kezelhetik. Hadd mondjak erre egyetlen példát. A lakosság vásárlóereje az utóbbi években alaposan megcsappant, sokaknak ma már csak arra telik, hogy a kilós butikokban nyugaton levetett holmik közül frissítsék fel megkopott ruhatárukat. Pedig a magyar ipar el tudná látni megfelelő termékekkel a kispénzű fogyasztókat, ha azzal a 2-3 milliónyi potencionális vásárlóval számolnának, akik vevők lehetnek az árujukra. De ez a vevőkör nem tudja méltányolni a világpiaci árakat, nem tudja megfizetni a drága alap- anyagárakat, a pazarló munkaerő és energiaráfordítást. A takarékosan gazdálkodó, olcsón termelő, elfogadható árat kérő üzemeknek biztos hazai piaca lehetne. Ha akadna olyan menedzseri kör, amelyik a menekülésnek ezt az útját választja ... Volna tehát értelme a ma még bizonytalanságban élő állami vállalatoknál is vállalati stratégiát készíteni, hiszen ha más nem, a biztos hazai piac is kívánatosabbá tenné az előbb-utóbb privatizálásra kerülő cégeket. Nyitrai Ferencné dr. Olcsó kisgép állattartó farmereknek Már folyamatosan gyártja a takarmánykeverőt és darálót a magántermelők számára a Bábolna Részvény- társaság. A praktikus kisgépet kifejezetten az állattartó farmerek munkájának köny- nyítésére fejlesztették ki a bábolnai szakemberek. Az egyszerű felépítésű és karbantartást alig igénylő kisgéppel a gazdák otthonukban saját terményükből állíthatnak elő tápkoncentrátum hozzáadásával teljes értékű takarmánykeveréket. A tapasztalatok szerint az így készülő takarmány 20 százalékkal olcsóbb, mint a készen forgalomba kerülő keverékek. (MTI) Friss tejet is árusítanak a telepen Szundi György felvételei