Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-27 / 236. szám

6 aj Dunántúli napló 1992. augusztus 27., csütörtök Balkán - a háború örök A jugoszláv polgárháború a délszláv történelem ismerői szerint nem egyéb, mint régről maradt elintézetlen számlák so­ros rendezése, két világháború súlyos roncsolásainak küszö- bölhetetlen utóhatása. Egy Belgrádban élő nyugati diplo­mata a Reuter hírügynökség tu­dósítójának így írta le a helyze­tet: „Most azok az emberek mennek ölre, akiknek apái és nagyapái a századelőn gyilkol­ták egymást halomra”. A Balkán történelme amú- gyis az erőszakos cselekmé­nyek, etnikai háborúskodás, vérbosszúk és vallási Összecsa­pások véget nem érő láncolata. De mintegy fél évszázadon ke­resztül - ez történetesen a tito- izmus fél évszázada volt - ezek­ről az atrocitásokról hallgattak a jugoszláviai iskolákban, s törté­netük a Hitler elleni partizánhá­borúval ért véget. Most viszont, tizenkét évvel Tito halála után és sok hónappal a szövetségi ál­lam felbomlása után a régi szenvedélyek egyszer csak fel­színre törnek, s az egyes függet­lenné váló nemzetek vezetői versengve vájkálnak a múlt se­beiben, apáik, nagyapáik és dédapáik szenvedéseire hivat­kozva igyekeznek harciasabbá tenni a mai fiatalokat. Egy szerb propagandafüzet Horvátorszá­got vádolja. „Ismét népirtás!” - írják a szerbek, egymás mellett mutogatva a tavalyi véres ösz- szecsapások áldozatait és az 1941-ben horvát usztasák által megcsonkított szerb tetemeket. A horvátok is „csetnikeknek” titulálják a szerbeket, hogy eképpen emlékeztessenek a má­sodik világháborúban brutalitá­sukról hírhedtté vált szerb naci­onalistákra, akik egyszerre har­coltak Tito partizánjai, az uszta­sák és a nácik ellen. A második világháború 1,7 millió áldozatot szedett Jugo­szlávia területén, akik között szerbek, horvátok egyaránt bő­ven voltak. Ennek következté­ben ma minden harcoló félnek bőven van mit könnyezve ci­tálni a múltból. És ugyancsak ennek következtében a délszlá- vokat jelenleg megosztó gyű­lölködésnek bőséges tartalékai vannak. Ez az oka annak, hogy európai diplomaták, de még olyan távoli megfigyelők is, mint a kanadai Mackenzie tá­bornok, aki öt hónapon át ve­zette az ENSZ-erőket, egyönte­tűen vallják: a polgárháborúnak nagyon nehéz lesz véget vetni, s aligha lehet eredményt várni külső beavatkozástól. Szarajevó, mely az utóbbi néhány hónapban Európa leg­forróbb pontjává vált, egyszer már kétes hírnévre tett szert a kontinens történelmében. 1914. június 28-án ebben a városban ölte meg egy szerb diák Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst, s ezt az eseményt ma is széles körben a világháború kiváltó okának tekintik. A boszniai kérdés ma sokak szemében is­mét puskaporos hordóvá teszi a Balkánt. Szerb támadásra vála­szolva a boszniai kormány Hor­vátországgal lépett katonai szö­vetségre, s ez megint csak a má­sodik világháborúra emlékeztet: a szerb televízió Tudjman hor­vát elnököt a napokban Hitler régi fotóival mutogatta. Valójá­ban a horvátok és a szerbek egyaránt élnek olyan eszközök­kel, amelyek a hitlerista „áttele­pítésekre” emlékeztetnek. A volt Jugoszlávia területén a felek „etnikai tisztogatásnak” nevezik ezeket az áttelepítése­ket. A horvátokat elkergetik a szerb területekről, a szerbek menekülnek Horvátországból, a szerbek és a muzulmánok Boszniából. E zek a hadmozdulatok me- gintcsak a kölcsönös atro­citások megszakíthatatlan lán­colatát idézik elő, s senki sem képzelheti, hogy miután kétmil­lió embert kényszerítettek ott­hona elhagyására, a délszláv el­lenségeskedés lecsillapodik. Hosszú időbe telik még, míg a kedélyek valamelyest megnyu­godhatnak a Balkánon, s egye­lőre azokat a szkeptikusokat igazolják az események, akik szerint Európának ezen a táján a háború örök. Rékássy Zoltán Európa bélyegkülönlegességei Bemutatkozik a „szeplős Ferenc Jóska” Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán befejeződött a botanikus kert építése. Most megépült és benépesült a pozsgások és kaktuszok háza, amiben közel 2000 egzotikus növény­faj 2500 példánya került talajba. Sármellék megszabadul a kerozintól Az ország 35 ezer bélyeg- gyűjtőjének és több tízezer ér­deklődőjének örömére szep­tember 11-16-án Nemzetközi Postatörténeti Bélyegkiállítást rendeznek Budapesten. Az Eu- rofilex elnevezésű seregszem­lére Európa legrangosabb ma­gángyűjtői és bélyegkiadói kap­tak meghívást, de képviselteti magát Kanada és az Egyesült Államok is, a házigazdára való tekintettel magyar témájú bé­lyegekkel. Világkiállítást több mint két évtizeddel ezelőtt, 1971-ben, Eurofilexet 1985-ben rendeztek legutóbb Budapesten. Az érdek­lődés óriási: a tervezett 300 ke­ret helyett közel 700-ra van igény, ebből 513 indul a kiállí­tással egybekötött versenyen is. A tablók egy részét az Iparmű­vészeti Múzeumban, más ré­szüket a Magyar Bélyeggyűjtők Erwinnel a hetvenes évek ele­jén ismerkedtem meg Ausztriá­ban, egy nemzetközi fotóskon­ferencián. Hasonló korúak és érdkelődésűek lévén hamar megbarátkoztunk és a búcsú­záskor kölcsönösen meghívtuk egymást, hogy családjaink is megismerkedjenek. Hamarosan el is jöttek Linzből Pécsre, ahol a város és környéke annyira megnyerte tetszésüket, hogy évente meglátogattak minket, összekötve egy balatoni nyara­lással, majd több magyarországi körúttal. Három gyermekükkel együtt olyan jól érezték magu­kat nálunk, hogy a szemesi, majd leilei camping törzsven­dégeiként évente eljöttek. Kedé­lyessen vették tudomásul a sor­baállásokat,a részleges áruhi­ányt. Az évek múltával már két autóval jöttek - az unokák is szívesen nyaraltak a Balato­non ... Azután lakókicsijukkal bejár­ták egész Európát Izlandtól An­dalúziáig és Szentpétrvártól Szicíliáig, de „útközben” be-be- tértek hozzám is, mint ahogy a balatoni campingekhez se lettek hűtlenek. Nyugdíjasként már a nagyvilág következett a Távol­keletig és Délafrikáig - a Mer­cedes motoija már 250 000 km-nél is többet futott; - így évente csupán pár hetet töltenek otthon, illetve falusi házukban. Fokvárosból hazajövet ismét el­jöttek kis hazánkba és hozzánk is, - búcsúzni legalább is egy időre, amíg nem változnak a je­lenlegi „állapotok”, nem kell foylamatosan mérgelődniük. Feláborítónak tartják Szövetségének székházában te­kinthetik meg az érdeklődők. A belépők mindkét helyszínre ér­vényesek. Mivel nagyon sok bé- lyeggyűjtő vidéken él, a látoga­tók 50 százalékos vasúti jegy-kedvezményt kapnak. A kiállításon alkalmi postahivata­lok működnek,'ahol minden nap más bélyegzőt használnak majd és a Magyar Posta is kibocsát az alkalomra egy új sorozatot. Néhány érdekesség: bemu­tatkozik az úgynevezett szeplős Ferenc Jóska, amelyet 1871-ben adtak ki és a nyomda hibájából szeplősnek tűnik az uralkodó képmása. Kortörténeti dokumentum­nak számítanak az I. világhábo­rús katonai levelezőlapok, a nemzetközi légiposta fejlődését bemutató sorozatok, valamint a háború utáni magyar hiperinflá­ció bélyeg-emlékei. ugyanis, (ők is) a mostani bala­toni „rablógarázdálkodást”. Azt például, hogy lakókocsijuk puszta helyéért egyetlen éjsza­kára 1250 Ft-ot (!) követeltek tőlük, egyetlen „szolgáltatás­ként” a (felettébb kétes tiszta­ságú) WC- és mosdóhasználatot „nyújtva”, hogy az ABC-től az éttermi számlázásokig szinte kivétel nélkül mindenki durván és bután igyekszik becsapni azt, aki eleve nem arra gondol, hogy olyan „éhes” csalókkal van dolga, akik most igyekeznek „bekaszálni” a télirevalót, még­hozzá az udvariasság legkisebb jele nélkül. Nem mintha ezt a pitiáner csalássorozatot nem tudná barátom a mellényzsebé­ből gond nélkül „finanszírozni”, csupán azt nem szereti, ha „má­sok olyan hülyének nézik, mint amilyen okosnak hiszik magu­kat.” (Idézet tőle.) Pécsi „búcsúvacsoránk” so­rán meggyőződéssel igyekez­tem mások disznóságait mente­getni, „szerecsent mosdatni”, amikor szinte végszóra a köz- ismert-jóhirű étterem pincel- léije az 1630 forintos számla keigyenlítésére átnyújtott két darab ezrest meghajolva átvette és a „visszaadás” kísérlete nél­kül elvonult, „természetesen” borravalónak tartva a kérdés nélkül megtartott, visszajáró összeget. Barátom ránknézett és csend­esen csak ennyit mondott: Lá­tod ezért is - viszontlátásra Linzben! Erre a köszönetén kívül saj­nos nem tudtam mit mondani. Dr. Szász János Az amerikai CH 2M HILL környezetvédelmi kárelhárító cég technológiai útmutatásai alapján Sármellék égerföldi fa­lurészénél szeptemberben meg­kezdődik annak a 380 tonnányi, talajvízbe és víznyerő rétegekbe került kerozinnak az eltávolí­tása, amely a volt szovjet repü­lős alakulat üzemanyagtartálya­iból került a talajba. A mun­kálatok során elsőként egy fél méter vastag és 7 méter magas résfallal zárják el a húszcentis kerozinréteget hordozó talajvíz útját, majd szivárgók, gyűjtők és tisztító-leválasztó berende­zések megépítésével semlegesí­F orgatócsoportom legna­gyobb megbízatása volt, hogy készítsen filmet a pécsi felszabadulási emlékmű önté­sének utolsó fázisáról. Pestre kellett mennünk, hogy a várban felvegyük a szobor fejének ön­tését. A szobor készítője Makris Agamemnon görög szobrász régóta Magyarországon él. Az Auschwitz-emlékszobrával vált ismertté. Döbbenetes hatású a karjukat magasba nyújtó embe­rek csoportja, erőteljes, mint az alkotójuk. Nagyszerűen berendezke- detta háromszintes műteremla­kásban. Középszinten tágas he­lyiség, ablakok a Dunára, érde­kes, korlátnélküli csigalépcső fafokokkal vezet egy felső mű­terembe, az alsószinten pedig óriási csarnokban szobrok, kész- vagy félig kész alkotások, anyag, stb. A ház előtt függő­kért a Duna felé. A luxus lakás­hoz képest a mester szerény külsejű, farmernadrág és nyitott gallérú ing felett vedlett irha­tik a helyi ásott kutakra, de a Balaton vízgyűjtőjére is ve­szélyt jelentő üzemanyagot. A következő lépésben a falurész szennyezett kútjait szivattyúz- zák-mossák át, s azok a jövő év végére már öntözésre, később „tartalék,, ivóvíznyerésre ismét alkalmasak lesznek. Az ilyen jellegű kártételek között a sár­melléki az országban a harma­dik legsúlyosabb, s mintegy 16 ezer négyzetmétert érint. Elhárí­tását 233 ezer dolláros amerikai segítség és 66,3 millió forint költségvetési támogatás teszi lehetővé. A munkálatokkal leg­később fél év alatt végeznek. mellényt visel kucsmával. Mar­káns arcú, közvetlen, szívélyes ember. Közli, hogy holnap fejezi be a szobrot, de sajnos feje nincs. Nem csodálkoztam, mert a Szamotrakei Niké modem vál­tozata - és feje annak sincs . . . Másnap a mestert a szobor belsejében találtuk. Ott forrasz­tott nagy füsttel, lánggal. Rop­pant érdekes volt így születni látni az alkotást. Eddig csak ol­vastam róla és elképzeltem, hogy mit jelent a képzőművé­szet technikai oldala. Az, hogy Leonardo da Vinci, Michelan­gelo vésett, kalapált, reszelt, festéket kevert, falazott, öntött és mázolt a finomabb munkán kívül. Makris Aggamemnon is heggesztett, fém-fürészelt, for­rasztott. Próbáltuk megörökí­teni munkáját. Emlékül érdekes forradásos bronzdarabokat őr­zök belekarcolt autogrammal. Elmentünk a szobor alapzata 49 békeszolgálatos Angolt fognak tanítani Az Amerikai Békeszolgálat negyedik csoportja kezdi meg munkáját Magyarországon né­hány nap múlva. A 49 tagú cso­port kedden esküt tett a szek­szárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán, ahol tízhetes inten­zív tanfolyamon készítették fel őket. Két évig angol nyelvet ta­nítanak középiskolákban, il­letve néhányan az angoltanár­képzésben vesznek részt egye­temen vagy főiskolán, az ország minden részén. és a köréje-melléje szintén megvalósítandó, akár szabadtéri színháznak nevezhető építmény tervezőjéhez. Sikeres pesti épí­tészmérnök, aki elnyerte a meghirdető pécsiek előtt, hazai pályán is Makrisszal társulva a pályázatot. Mutatja a makettot. Komoly építmény, lépcsők, pa­dok, falak, oldalt áll majd a szobor megvilágítva.- Olyan lesz, mint egy fáklya - Ígéri Agamemnon. Formája tényleg olyan, különös, érdekes, monumentális. Ennél többet nem műértő alig mondhat, és ha kicsit megdöbben, nem csoda. Magától az ártól is, a tízből le­galább tizenöt millió lett. Na­gyon drágítja az alapépítmény, aminek neveznem kell a „sza­badtéri színházat”. Arra ugyan kicsi, nem is egészen értettem, mire lesz jó a gyakorlatban. A tervező megnyugtatott, szép in­nen a kilátás, a székesegyház négy tornyát ugyan eltakarja az Hogyan riasszuk el barátainkat? Fej nélküli szobor Irgalmas nővérek Esztergomban Az 1992. év ünnepi eszten­dőnek számít a Szatmári Irgal­mas Nővérek esztergomi közös­sége számára. A főegyházme­gye a nővérek egykori tartomá­nyi házából máshova helyezte az addig abban működő Hittu­dományi Főiskolát, valamint a Szemináriumot és az épületet visszaadta a nővéreknek. Majd, hogy az 1950-ben feloszlatott rend 150 tagja saját otthonhoz jutott, újrakezdték szerzetesi életüket, szolgálatukat. Az esztergomi nővérek most a Hám János szatmári püspök által 1842-ben megalapított Szatmári Irgalmas Nővérek anyaházának 150. évfordulójára készülnek. Ebből az alkalomból augusztus 29-én az esztergomi felújított zárdatemplomukban hálaadó szentmisét, iskolájuk dísztermében pedig ünnepséget tartanak. Mérsékelt a dollárvásárlás Júliusban 51 millió dollár ér­tékben vásároltak turistakere­tükből valutát a magyar állam­polgárok, majdnem annyit, mint az első félévben összesen. Ja­nuártól júniusig ugyanis 53 mil­lió dollár fogyott el. így az idei igénybevétel hét hónap alatt összesen 104 millió dollár volt, míg tavaly, a hasonló időszak­ban 74 millió dollár. Ugyanak­kor 1989-ben, amikor még nem lépett életbe az 50 dolláros kor­látozás, hét hónap alatt 440 mil­lió dollárt váltott ki a lakosság. 1,7 millió utas Csúcs volt a határokon 252 határsértő * A négynapos ünnep alatt csúcsforgalom volt a hatá­rállomásokon: összesen 1,7 millió utas útlevelét kezel- f ték a határőrök, s csak He­gyeshalomnál félmillióan lépték át a határt. A négy nap alatt a határ­őrök 16 ezer külfölditől, fő­ként román állampolgárok­tól tagadták meg a beuta­zást, mert nem rendelkeztek : elegendő pénzzel, illetve a ; szükséges okmányokkal. El­fogtak 252 határsértőt is, !> közülük csaknem 200-an Ausztriába kívántak szökni. egyik fal, de messze ellátni délre .. . Nagyszerű napozó­hely lesz a pécsi fiataloknak - közli mosolyogva. Valóban nagyvonalú napozó néhány mil­lióért. Néhány nap múlva újra mun­kába állt egytagú brigádunk. Bandi felvette a szobor leszállí­tását. Először szóbajött, hogy helikopteren hozzák, a Duna felett, hogyha mégis leesne ... Végülis hatalmas konténer-szál­lítóra fektették, útja mentén hi­dakat kellett erősíteni, hogy sú­lyát kibírják, egy híd félig be­szakadt, villanyvezetéket sze­reltek le, egy megszakadt. Mégis leértek alig két nap alatt. A beemelés a technika diadala volt. Helikopter segítségével szakértők kormányozták he­lyére Makrisz mester személyes felügyeletével. Lecementezték. A li. Áldja a várost, mint a pesti szobor-nővére, de saj­nos fej nélkül... (Részlet a szerző: Taigetosz c. készülő könyvéből.) Konkoly-Thege Aladár

Next

/
Thumbnails
Contents