Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-26 / 235. szám
6 aj Dunántúli napló 1992. augusztus 26., szerda A londoni konferencia főszereplői A Rolls-Royce már nem státuszszimbólum Egy ABC-áruházi igazgató, egy pszichiáter, egy ortodox pap fia, egy volt politikai fogoly és Tito egyik legfiatalabb tábornoka lesz a főszereplő a ma Londonban kezdődő Jugoszlá- via-konferencián. A két legerősebb figura Tudjman horvát és Milosevic szerb elnök. Mindkettőt egyszerre támadják a vérszomjas nacionalisták és a háborúellenes liberálisok. Közben e két ősellenség titokban szinte intim barátságban van, hiszen hasonló a sikeres múltjuk még a kommunista időkből és hasonlóan ítélik meg a nemzeti kérdéseket is. A 70 éves dr. Tudjmannak sietnie kell, ha a modem, független Horvátország vezetőjeként akar bevonulni a történelembe. Tito idején irodában ülő tábornok volt, de miután az 1970-71-es „horvát tavaszkor” összefogott a reformerekkel, egy időre bebörtönözték. Azóta könyveket ír, amelyekben átértékeli Horvátország második világháborús történetét. Egyik műve alapján antiszemitizmussal is vádolják. Ezt tagadja, de az kétségtelen, hogy van önkényúri hajlama. Milosevic remeteségben él, néha még legközelebbi munkatársainak sincs bejárásuk hozzá. Családi háttere bizonytalanságot sejtet: pap apja elhagyta anyját, majd egymás után mindkét szülője öngyilkos lett. De ha Milosevic megjelenik a nyilvánosság előtt, látszik, hogy ez a régi kommunista pártvezető ért a tömegek nyelvén. Tudjmant szilárd nyugati szövetségesek, köztük NémetTeller Eide: Űrpajzsot a környezetszennyezés ellen Földgolyónk - lőporos hordó. Tucatnyi a fenyegető vészhelyzet: környezetrombolás, éhség, szárazság, nemzetiségi háborúk. A szembenálló tömbök eltűnése nem békét eredményezett, hanem sok-sok helyi háborút, etnikai villongást, miközben a környezet szennyezése soha nem látott méreteket ölt. Ezekkel a globális kihívásokkal foglalkoztak egy vasárnap befejeződött nemzeközi tudós-tanácskozáson a szicíliai Ericében, ahol évről évre atomtudósok és más tudományágak kiemelkedő képviselői ülnek össze, hogy kötetlenül világ- problémákkal foglalkozzanak. Antonio Zichichi, aZ „Ettore Majoránna Központ” igazgatója meghívására amerikai, orosz, kínai, európai és fejlődő országokból érkező tudósok, köztük több Nobel-díjas jött össze ebben az évben is. A tanácskozás két társelnöke Teller Ede, az amerikai hidrogénbomba atyja és Jevgenyij Velihov, a volt szovjet, jelenleg orosz Tudományos Akadémia tagja, Gorbacsov és Jelcin tudományos tanácsadója. Teller Reagan elnökhöz állt közel. Ő javasolta annak idején a hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) elnevezésű programot, amely gigászi űrpajzsot készült rendszerbe állítani lézerfegyverekkel és űrbe telepített számítógépekkel a támadó szovjet rakéták megsemmisítésére rögtön felbocsátásuk után. Mára eltűnt a Nyugatot fenyegető szovjet veszély. A 84 éves Teller szerint azonban az űrpajzsra változatlanul szükség lenne, az ma is időszerű - mint mondta - a „sok-sok kis Szad- dám” ellen. Irak csak az egyik példa. Középhatalmak egész sora képes tömegpusztító eszközöket, atomrakétákat, vegyi vagy baktériumfegyvereket bevetni közvetlen vagy távolabbi szomszédai ellen, s újabb jelöltek tolonganak nyomukban. Teller még Reagan elnök idején kezdte Los Alamosban tanítványaival és munkatársaival e komplex rendszer kifejlesztését. Létrehoztak nagyenergiájú lézereket, ellenrakétákat, számítógépes irányítást - a rendszer fontos részelemeit. Bush elnök nem állította le az SDI-progra- mot, de alaposan átdimenzionálta azt. A szovjet fenyegetés megszűntével a program korlátozottabb céllal folytatódik, új nevén: „Global Protection Against Limited Strikes” (Korlátozott Támadások Elleni Általános Védelem). Teller nemrégen Moszkvában járt, hogy kipuhatolja, hogyan viszonyul az új orosz hatalom a tervhez. Partnerei Jelcin érdeklődéséről és támogatásáról biztosíthatták őt, ugyanakkor Teller - amint Ericében kifejtette - azt is látta, hogy a Független Államok Közössége gyakorlatilag nem létezik, és a volt szovjet tagköztársaságok sora rendelkezik atomkapacitással, amelyek nincsenek megnyugtató ellenőrzés alatt. Teller idős kora ellenére változatlan hévvel és energiával képes érvelni elképzelései mellett. Ericében nagyralátó tervet vázolt: az űrpajzs nemcsak az innen-onnan váratlanul jelentkező nukleáris csapás ellen adhatna védelmet, hanem a környezetrombolás ellen is. Az űrbe telepített megfigyelő műholdak ellenőrizhetik a tengerek, a légkör állapotát, és nyitott a közreműködés mindenki számára, aki kész tenni valamit az elemi katasztrófák, vulkánkitörések, nagyméretű környezetszennyezések elhárítására. „Jelcin kész együttműködni ebben az Egyesült Államokkal. Oroszország ma óriási gazdasági nehézségekkel küszködik, de potenciálisan tudományos és gazdasági nagyhatalom és célja a globális biztonság” - szögezte le Velihov. Az ericei tudós-tanácskozás három napja alatt ez csak az egyik felvetett gondolat volt. Szó esett sok egyébről is. Például az ózonlyuk betöméséről (egy amerikai tudós merész elgondolása, a magas légkörbe bocsátott iontermelő berendezés révén). Mit várhat az emberiség a fúziós energiától, hogyan győzhető le az afrikai éhínség mesterséges táplálék kifejlesztésével és nagyüzemi gyártásával. ország és Ausztria támogatják majd a londoni konferencián. Nemrég nyert választásokat, tehát hazai bázisa is viszonylag erős, Milosevic sem egyikre, sem másikra nem számíthat, de régi és jó a személyes kapcsolata Eagleburger amerikai külügyminiszterrel, aki régen nagykövet volt Belgrádban. A szerb elnök aduja a sok megszállt terület is. Tudjman és Milosevic megállapodása persze a helyi haduraktól is függ. Mate Boban, a volt ABC-áruházi igazgató ma úgy kormányozza Hercegovina nyugati részét, mintha az máris Horvátország része volna. Hercegovina keleti részébe nem nyomult be, nyilván mert megállapodott Karadzic szerb vezérrel. Boban a jelek szerint Tudjman zsebében van. Karadzic, a pszichiáter és gyerek- vers-költő nem rendeli alá magát annyira Milosevicnek. A szerb elnök nehezen tudná elkergetni, de azért ez nem lehetetlen. Kérdés, kivonul-e Karadzic egyes megszállt területekről, ha Milosevic azt parancsolja. Valószínűleg nem. Izetbegovic boszniai elnök 1990-ben szerzett filozófusi babérokat, az „Iszlám deklaráció” című művével. Az irás megpróbálja összeházasítani az iszlámot a modem demokratikus értékekkel, boszniai körülményekre alkalmazva. A szerbek szerint Izetbegovic, aki sok évet töltött politikai fogolyként börtönben, valójában iszlám fundamentalista, aki szeretné kiszorítani a szerbeket ortodox egyházukkal egyetemben. Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő Spanyolországban tartózkodik. A viliágkiállításon Felipe Gonzales miniszterelnök kalauzolta. Palma de Mallorcán János Károly király vendége volt. Ősi félelmek A Balkánon dúló törzsi háború felszíthatja a térségben lappangó ősi félelmeket és gyűlölködéseket a Kelet-Európá- ban szétszórt többi nemzet és kisebbség között is - ezt állapítja meg elemzésében az egyik vezető brit napilap. A The Daily Telegraph szerint attól kell tartani, hogy a nemzetiségi konfliktus előbb- utóbb átlép a valahai Jugoszlávia egykori határain. Ez a legnagyobb valószínűséggel akkor következhet be, ha a koszovói albánok is aktív részeseivé válnak a háborúnak, amely ezután kiterjedhet Albániára, Törökországra, Bulgáriára és - a macedón kérdés révén - Görögországra is. A Balkán mindegyik államában többmilliós lélekszámú nemzeti kisebbségek élnek, köztük, igen jelentős arányban magyarok, s Magyarország mind jobban aggódik sorsuk miatt - íija a The Daily Telegraph. A kommentár megállapítása szerint „többen attól tartanak, hogy ez az aggodalom esetleg szélsőséges nacionalista rezsimet segít hatalomra Budapesten”. Az angolok szószerint átnyergelnek: a legfelsőbb réteghez tartozók egyre-másra válnak meg eddigi státuszszimbólumuktól, a Rolls-Royce-tól és ülnek át más négykerűekbe. Mind többen igyekeznek rangjukat és vagyonukat titokban tartani, ezért vidéken Range-Roverral - terepjáróval - közlekednek, a városban pedig kevésbé kirívó kocsikkal járnak. A németekkel és a japánokkal szemben táplált ellenérzéseiket félretéve mind gyakrabban vásárolják az ott gyártott autókat. „A legtöbb ember rosszul érzi magát a bőrében, ha hivalkodóan viselkedik. Rossz ízlésre vall, ha valaki akkor, amikor ennyi a munkanélküli és a hajléktalan, tüntetőén Rolls-Royce-ot tart” - állítja Wendy Goldberg, akinek igazán futná egy patinás brit kocsira. Férje, Leonard Goldberg ugyanis a 20 Century Fox Filmgyártó Vállalat korábbi elnöke. Azért persze Amerikában sem mindenki érez így: Beverly Hills-ben még 8500 benzinfaló Rolls-Foyce-ot tartanak nyilván . .. Új európai kompromisszum? Ha nem lennének a dánók, ki kellett volna találni őket - így vélekednek Londonban a népszavazásról, amelynek során a skandináv ország lakói, a politikusok minden erőfeszítése ellenére nem-et mondtak a maast- richti szerződésre, a januártól egységes, európai piacot elhatározó megállapodásra. Jóllehet a brit diplomáciában is mindent háttérbe látszik szorítani a jugoszláviai válság, a kulisszák mögött nagy ütemben folyik a lehetséges európai kompromisszum kimunkálása. London érdekeltsége két szempontból is különösképen figyelemreméltó. Ebben a sorsdöntő félévben Nagy-Britannia tölti be a tizen- kettek soros elnöki tisztét s december 11-én John Major vezényli Edinburgban az Európai Közösségek csúcsértekezletét, amelyen meg kell hozni a végső döntést. A britek bejelentették, ratifikálják a megkötött szerződéseket, méghozzá a parlamenti többség segítségével, s a kormány elvetette Margaret Thatcher volt miniszterelnök javaslatát, hogy a brit szigeteken is rendezzenek népszavazást. Ki- szivárgott hírek szerint, John Major személyes beszélgetés keretében adta tudtára a szorosabb európai egységtől ódzkodó kormánypárti képviselőknek, hogy ebben a kérdésben nem enged semmifajta kilengést vagy önállóskodást. Másrészt, a dán vonakodást kihasználva, Nagy-Britannia szeretné saját helyzetét erősíteni a tizenkettek között. Ennek során - Major szavait idézve - nem akarják az európai vezető szerepet kizárólag a franciáknak és németeknek átengedni; némileg halasztani szeretnék a teljes pénzügyi unió megvalósítását, tehát az angol font feladását; nagyobb takarékosságra hívnak, mert az európaiak lehetőségeik felett élnek; reformokat kívánnak a különböző területek pénzügyi támogatási rendszerében; s már a következő években kapunyitást követelnek Ausztriának, Svájcnak, Svédországnak és Finnországnak, nehogy „gazdasági vasfüggöny” ossza meg a kontinenst. A későbbiekben - így Major - a kelet-európaiaknak is követniök kellene a négyeket, de dátumot erre vonatkozólag nem említett.” A britek szerint a dán ellenkezés azért lett ennyire látványos, mert ezek a kérdések tisztázatlanok voltak. Az európai viták tehát előtérbe kerültek a politikusok között, de a brit háziasszonyok körében végzett felmérés szerint ezek kevéssé izgatják a kérdezetteket. Egyharmaduk támogatja az EK-t, egyharmad úgy véli, őket szegényebbé tette a csatlakozás és egyharmad azt sem tudja, hogy országa a tizenkettes csoportosulás tagja. Az egységes európai pénz, az ECU főként fogkrém márkaként és költöző madárként szerepelt a válaszokban, Maastricht-ról azt hitték, sajtfajta s a közösségek „miniszterelnökét”, Jaque Delors-t divattervezőnek, Forma-1 -es versenyzőnek és parfümnek mondták . . . Réti Ervin Alagutak a 40 tonnás teherautók szállítására Ha Svájc be akar lépni az európai Közös Piacba, át kell engednie az európai szabványméretű 40 tonnás teherautókat a legfontosabb észak-déli útvonalakon. Agyő havasi gyopár és fehéren csillogó örök hó, jön .a diesel-gázok szürkésbama uralma? A környezetvédelemnél még nagyobb probléma, hogy a svájci hegyiutak, a viaduktok és még a kamionokat szállító vonatok és alagutak is a régebbi típusú, maxiumum harminchat tonnás teherautókra vannak tervezve. Hannibál elefántjai és Napóleon hadserege óta, a hágókhoz vivő utak hajtűkanyarjainak történelmi, földrajzi küszöböt jelentenek Észak- és Dél-Európa között. Az EK követelése megkerülhetetlen. A több éves tárgyalásokat a május 2-án Lisszabonban megkötött egyezmény zárta le. Ekkor Svájc nevében Felber és Delamuraz federális tanácsosok, azaz a külügy- és gazdasági miniszter aláírták, hogy 2010-re fölszámolják a közlekedési dugót és vonatokra téve biztosítják a nagy teherautók Alpokon átvezető útját. 1991-es árakon, mintegy 15 milliárd frankos beruházásról van szó. Az ellenzők szerint a költségek meghaladhatják a 40 milliárdot. A „század építkezése” eltarthat tizenöt évet. Az alföldi, felföldi felvezető utak megerősítése, kiszélesítése mellett a két fő feladat a két nagy alpesi alagút átépítése. A Szent Gotthárd-alagút 49 kilométer lesz, a lötschbergi 28 kilométer. A svájci közvetlen demokrácia szabályai szerint az ilyen nagyszabású befektetéseket népszavazásra kell bocsátani. Szeptember 27-ig mindenkinek véleményt kell formálnia magának, akarja-e vagy nem, hogy Svájc megnyíljon az észak-déli nagy forgalomnak. A teherautók vonaton szállításának több előnye van. Kömyezetvédelmi- leg előnyösebb, hogy az árut - beleértve a kamiont is - „tiszta” elektromos árammal szállítják. Fontos érv az is, hogy a hegyi nép hagyományainak megfelelően a svájci alkotmány nem engedi meg, hogy úthasználatért díjat kérjenek. A vonathasználatért természetesen igen. így a kölcsönök, melyek a munkák 75 százalékát fedenék, idővel megtérülnek. A maradék 25 százalékot a benzinárak emeléséből fedeznék. Régi közgazdasági elv, a pangó gazdaságot közmunkákkal fel lehet élénkíteni. Most, hogy az építőipar már évek óta küszködik a recesszióval, jól jönnének az új megrendelések. A növekvő munkanélküliség ellen, és a kantonok, valamint a konföderáció csökkenő adóbevételére is vitaminkúra lehet az építkezés. Hivatalos ellenzést eddig csak a környezetvédő pártok mutatnak, amelyek nemcsak a lég- és zajszennyeződést bírálják, de kereken a forgalom csökkentését javasolják. Hathat a lappangó rossz érzés is, az, hogy a svájciak sem szeretik, ha megmondják nekik kívülről, mi a teendő. (Van még máshol is átjáró az Alpokon! Pedig az alpesi tranzit megjavítása nemcsak az EK-tagság feltétele, hanem az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozás is az „emberek és javak szabad forgalmán” alapul.) A svájci nép ad választ erre szeptember 27-én.
