Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-26 / 235. szám

1992. augusztus 26., szerda aj Dunántúli napló 7 Milliárdosok Az amerikai Fortune Maga- zinne legutóbbi számában az alábbiakban sorolta fel a világ tíz leggazdagabb emberét (va­lamennyien milliárdosok): Brunei szultánja - 37 milliárd dollár. A Walton család (Benton- ville, Arkansas állam) - 24 mil­liárd. Taikicsiro Móri (Tokio) - 14 milliárd. A Mars család (Las Vegas, McLean (Virginia állam), Bedminster (New Jersey) - 13 milliárd. A Newhouse család (New York) - 13 milliárd. II. Erzsébet angol királynő - 11,7 milliárd. Fahd király (Szaud-Arábia) - 10 milliárd. Anne Cox Chambers (At­lanta, Georgia állam) és Bar­bara Cox Anthony (Honolulu, Hawaii állam) - 8,2 milliárd. John Werner Kluge (Charlot­tesville, Virginia állam) - 8,1 milliárd. Gad Rausing (London) és Hans Rausing (Sussex) - 7,2 milliárd dollár. (Reuter) Születésnap a börtönben 1987-ben, 75. születésnap­ján elhalmozták ajándékokkal a testvéri szocialista országok vezetői, Helmut Kohl nyu­gat-német kancellár pedig táv­iratban köszöntötte a „nagyon kedves főtitkárt” , „örömét” fe­jezve ki afölött, hogy néhány hónap múlva Bonnban üdvö­zölheti. Most tegnap Berlin Moabit negyedének börtöné­ben töltötte be 80. életévét Erich Honecker, az egykori első számú kelet-német vezető. (AFP) Szőrén állva, Párizsba A rekordok könyvébe sze­retne ismét bekerülni Claude Auger francia lovas, Magyar- országról induló attrakciójával. A fiatalember szeptember 19. és 26. között két ló hátán állva teszi meg a Mosonma­gyaróvár, Párizs közti távolsá­got. A rendkívüli sportese­mény alatt Auger 1432 kilomé­tert fog megtenni, átlagosan napi 10 órás „álldogálással”, és együttesen 18, Cob fajtájú ló hátán. A maraton szeptember 19-én indul. Auger minden lópáron egy órát üget, átlag 18 kilomé­teres óránkénti sebességgel. Egyórás lovaglás után, egyper­ces átszállás következik, majd az újabb hátas pároson újabb egyórás lovaglás, amit már ne­gyedórás pihenés követ. A fogat a francia Nemzeti Lovasnapra érkezik majd Pá­rizsba. Lopott gépkocsik hétvégéje Tíz darab lopott gépkocsit foglaltak le a határokon az el­múlt négy napban a vámhivata­lok munkatársai. A legtöbb lopott autót a zá­honyi vámhivatal munkatársai fülelték le. A csúcs augusztus 21-én, pénteken volt, amikor 6 ilyen gépkocsi akadt fenn a hálón. Biharkeresztesnél egy Volkswagen Golfot, Nagylak­nál pedig egy Lancia Del tát próbáltak meg sikertelenül ki­juttatni az országból. A lefoglalt személygépko­csik összértéke mintegy 26 mil­lió forint volt. Új privatizációs stratégia születik Nagyobb esélyt kapnak a hazai vállalkozók A kormány új iparpolitikai koncepciója kiemelt szerepet kapott a privatizáció. A prog­ram gyakorlati megvalósításá­ból az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az eddiginél na­gyobb feladatot vállal, mivel hozzá tartozik a legtöbb állami vállalat. A minisztérium priva­tizációs stragégiájáról dr. Lajtai Györggyel, a Vállalati Privati­zációs és Szervezésfejlesztési Főosztály vezetőjével beszél­gettünk.- A vállalkozóknak jelentős anyagi támogatásra van szük­ségük ahhoz, hogy valóban be­kapcsolódhassanak az állami tulajdon lebontásába. A jövő­ben milyen segítségre számít­hatnak?- Az új vagyonpolitikai irá­nyelvek szerint a privatizációs bevételeknek az eddiginél na­gyobb hányadát kell visszafor­gatni a gazdaságba, többek kö­zött új, kedvezményes hitelek formájában. Az új hitelkonst­rukció kialakításakor két döntő szempontot kell figyelembe venni. Az egyik, hogy ne csak az ÁVÜ által történő értékesí­tésnél lehessen igénybe venni, hanem az egyes cégek felszá­molásánál is. A csődtörvény életbelépése óta ugyanis egyre több az ilyen esetek száma. A másik szempont, hogy a vállal­kozók - saját erő hiányában - nemcsak az épületek, berende­zések megvásárlásához, hanem a későbbi működtetéshez és a fejlesztéshez is felvehessék ezt a hitelt. Ezzel párhuzamosan valami­lyen garanciaintézményre is szükség van, mint kockázatme­gosztó szervezetre. A kormány döntése szerint ezt a feladatot még az idén a Garancia Rt. fogja ellátni, amely a hitelek 70 százalékáig vállalja át a kocká­zatot a vállalkozóktól. Ami vi­szont már most is érezhető vál­tozás: a privatizációhoz igénybe vehető hitelek kamata a korábbi 25 százalékról 15-17 százalékra csökkent.-A bankokban azonban va­lószínűleg az új hitelkonstrukció ellenére sem lesz annyi pénz, amennyivel az igényeket kielé­gíthetnék. Milyen módon kíván­ják tulajdonhoz juttatni a ki- sebb-nagyobb befektetőket?- Jelenleg négy módszer gyakorlati kipróbálását támo­gatja a minisztérium: a Munka- vállalói Résztulajdonosi Prog­ramot (MRP), a vezetői kivásár­lást, a privatizációs lízinget és a kötvény-konstrukciót. Az MRP - amely nemrégen fogadott el a parlament - a dolgozók széles körét képes bevonni a vállalati vagyon akár 20 százalékának privatizálásába. A vállalati ve­zetők, menedzsment csoportok is igen kedvező feltételrendszer alapján vehetik meg vállalatu­kat. Példának említhetem a Za­laegerszegi Ruhagyárt, ahol a vezetők nem valamely már ki­próbált modellt utánoztak, ha­nem saját üzleti elképzelésük­höz dolgoztak ki privatizációs ajánlatot. A vezetői kivásárlás sajátos változata a lízingbe adás. Ezt a technikát kifejezet­ten azoknál a vállalatoknál al­kalmazzuk, amelyeknél a kész­pénzes eladásra semmi lehető­séget nem látunk. A kötvény- konstrukció - a cseh, lengyel és orosz megoldásra emlékeztető kuponos privatizáció magyar változata - még csak a szakértői egyeztetések stádiumánál tart. Lényege, hogy túlmegy a veze­tői és dolgozói kivásárlás kere­tein. Bármely magyar állam­polgár - minimális összeg befi­zetésével - vállalati vagyonhoz, vagyonrészhez juthat hiteljegy formájában. A fennmaradó részt a vállalat nyereségéből kell kifizetni. Ha nincs nyere­ség, elvész az addig befizetett előleg.- Melyik ágazatban támogat­ják jobban a hazai befektetői kört?- Nem ágazatokat említenék, hanem néhány sajátos szempon­tot, amelyek alapján védeni kí­vánjuk a hazai befektetők, il­letve az egész magyar gazdaság érdekeit. Fontos szempont a külföldi monopóliumok kiala­kulásának megakadályozása. Az úgynevezett tulajdonosi monopólium már így is túlzot­tan nagy mértékben van jelen az országban. Az összefonódásnak ez a sajátos formája nagyon ne­hezen előzhető meg, hiszen a látszólag egymástól független tulajdonosok titokban nagyon is szoros kapcsolatot alakíthatnak ki egymással. A privatizáció so­rán a papíriparban tapasztaltunk ilyet: osztrák és német befekte­tők egymástól függetlenül meg­vettek két vállalatot. Sajnos, csak később derült ki, hogy pénzügyileg mennyire elvá­laszthatatlanok egymástól. Az­óta egységes üzletpolitikát foly­tatnak, s ha az érdekeik úgy kí­vánják, kartell-megállapodást is köthetnek, nehéz helyzetbe hozva magyar partnereiket. A privatizáció során fontos szempont a foglalkoztatottság alakulása. Ez nyugaton is ter­mészetes kritérium. A német ÁVÜ például nemcsak bevé­telre törekszik, hanem sokszor tudatosan deficitre! Hitelez a befektetőknek jelképes áron, egyetlen márkáért ad el vállala­tokat azoknak, akik meghatáro­zott foglalkoztatási feladatokat vállalnak fel. Ezzel szemben amíg nálunk a privatizáció fő célja a költségvetés bevételei­nek növelése volt, a foglalkoz­tatottság kérdése háttérbe szo­rult. A munkanélküliek ellátását szolgáló alapok kimerülése azonban azt jelzi, hogy alapve­tően változtatni kell ezen a szemléleten, s fel kell értékelni a humánpolitikai szempontokat. Ezért á jövőben előnyt élveznek azok a befektetők, akik nem­csak a foglalkoztatásra, hanem még az át- és továbbképzésre is kötelezettséget vállalnak. A következő szempont a ma­gas hozzáadott értéktartalmú termékszerkezet megőrzése, s ebben a magyar tulajdonosi ré­teg érdekeltté tétele. Az olcsó bérmunka visszaszorítására gondolok, amely azt eredmé­nyezi, hogy a profit a külföldi megrendelőnél jelentkezik. Ez főleg a könnyűiparban és a kis­kereskedelemben tapasztalható, s nem ritkán éppen hazai termé­keket szorítanak ki a piacról ezek az áruk. Domi A szászvári bányaüzemben csak a föld alatti termelés szünetel, a szénosztályozóban folyamatosan dolgoznak Fotó: Proksza L. December 31-ig leadhatók a kártyák Két hónap háziorvosunkkal Július elseje volt a bűvös ha­táridő, amig házorvost választ­hattunk. Az eddigi tapasztala­tokról kérdeztük a Népjóléti Minisztérium illetékesét, és egy volt körzeti, ma háziorvost. Balogh Sándor, a Népjóléti Minisztérium Egészségpolitikai főosztályvezető helyettese:- A július elsejét megelőző napokban tömegek fordultak meg az orvosi rendelőkben. Ez nem volt jó sem a betegnek, sem az orvosnak. Még akkor sem, ha az orvosok jövedelme a kártyapénzzel növekedett, és a beteg biztonságérzete - hogy tartozik valahová - szintén nőtt. Tömeges megjelenés azzal ma­gyarázható, hogy szeretünk mindent az utolsó pillanatban elintézni. A kártyákat egyéb­ként is december 31-ig lehet le­adni a választott torvosoknak, tehát nem kellett volna órákig várakoznia a biztosítottnak az orvosi rendelőben. Tudom, hogy a háziorvosi szolgálat tagjaira nagy teher há­rult ebben az időszakban. A biz­tosítottak is türelmetlenek vol­tak. Ehhez képest zökkenőmen­tesen zajlott le ez az időszak. Sajnálatos, hogy május 15-ig csak mintegy másfél millió em­ber választott orvost. Ez igen kevés. A rá következő hónap­ban a becslések szerint ennek mintegy háromszorosa volt a je­lentkezés. A határidőig pedig a lakosság közel 70 százaléka vá­lasztott háziorvost magának, gyermekének.-Hány vállalkozó háziorvos van az országban ?- Sajnos nagyon kevés. Szá­muk a százat sem éri el. Ez per­sze nem jelenti azt, hogy az or­vosok vállalkozó kedve lenne csekély. Nem tudták pontosan felmérni, mire is vállalkoznak, ezért ilyen alacsony az a szám. Helyesen döntöttek a kollegák, akik bizonytalanok voltak és nem vállalkoztak, hiszen ha a vállalkozás nem jár sikerrel, a hozzátartozó pacientura ellátása is zavart szenvedett volna. Vé­leményem szerint a fent említett szám hamarosan emelkedni fog.- Mi a következő lépés?- A következő lépés a tudás, a megfelelő ismeret eljuttatása a kollégákhoz, és a rendelők fel­szereltségének - beleértve a számítógépes hálózat kialakítá­sát is - javítása. Ehhez pedig pénz kell. * Dr. Kodák Zsuzsanna - bel­gyógyász szakorvos - 14 éve dolgozik Kőbányán körzeti or­vosként majd háziorvos elneve­zéssel.- Mit tapasztalt az eltelt idő alatt, mi változott a munkájá­ban?- A betegek létbizonytalan­sága fokozódott. Hirtelen rém­hírek terjedtek el. Ezért minden jelentkezőt meg kellett nyugtat­nunk, hogy ugyanúgy jár az or­vosi, a kórházi, a szakrendelői ellátás mint eddig, ebben nincs változás. Azt hiszem, ez az in­gyenes ellátás volt az utolsó bá­zisa a betegnek, s úgy érezte, ezt a lehetőséget is elveszik tőle. Ezen a területen nagyon rossz volt a tájékoztatás. Június utolsó napjaiban ná­lunk is óriási volt a betegforga­lom. A dokumentálás, a sor­számbavételek, a jelentkezés regisztrálása betegenként 7-8 percet vett igénybe. Az anam- nózis felállítása, a beteg vizsgá­lata - úgy hogy a nővér diktá- lásra írta - 28 perc. Ez megold­hatatlan feladat volt azokban a napokban. így szinte csak a re­gisztrálást tudtuk elvégezni. Nem a legsikerültebb a kezelő­karton sem. Nem azokat a kér­déseket tartalmazza, melyek lé­nyegesek, és nem jó a kérdések sorrendje sem. A rendszer szá­mítógépes hálózatra készült, s nem kézi feldolgozásra. Ezért csak akkor van igazán értelme, ha biztosítják hozzá a hálózat kiépítését is. Honnan tudom például, hogy él-e még a beteg biztosítása, nem változott-e a munkahelye, ki fizet utána tár­sadalombiztosítási járulékot?-Tényleges volt-e a válasz­tás? Vannak-e olyanok, akik most adják le a kártyákat?- Területileg több mint 3 700 ember tartozott hozzám. Akik rendszeres gondozás alatt áll­nak, azok száma 1300-1500 fő. Ők már mind jelentkeztek. Azok akik még soha nem voltak betegek, nem jártak a körzeti orvosnál sem, azok még nem jöttek. Jelenleg naponta 10-12 biztosított keres meg ebből a célból. A fluktuáció közel sem volt olyan nagy, mint gondol­tuk, úgy 5-6 százalék körül. Ha majd az új biztosítási rendszer kialakul, akkor biztos lesz ér­telme a most elkezdett folya­matnak. Véleményem szerint azonban sokkal jobban elő kel­lett volna készíteni ezt a válto­zást, hiszen a „körzeti” orvosok tájékoztatása is hiányos volt. A napi munka ugyanúgy alakul, mint korábban, csak több lett a tennivaló. A munka minőségé­ben azonban nem is változott semmi, hiszen eddig is tudá­sunk javát adtuk. Urbán Ilona Nemcsak az áram, a számla is rázhat Mikortól fizetünk többet? A magasabb díjtételek ugyan augusztus elsejétől érvényesek, de csak a szeptemberi leolvasás után fizetünk majd többet a ház­tartási villamos energiáért. Mint ismeretes, évi 600 kWh fo­gyasztásig változatlanul 3,70, efelett pedig 5,30 forint az egy­ségár. A külön mért éjszakai áramért évente 2400 kilowattó­ráig továbbra is 1,90, ezentúl pedig 2,70 forintot számolnak. Békés Katalin, a Budapesti Elektromos művek Rt. osztály- vezetője elmondta, hogy a gya­korlatban havonta arányosan elosztva 50 kilowattóráig válto­zatlanul a régi ár érvényes, és csak az efeletti mennyiségért kell a magasabb árat fizetni. Az idei esztendő hátralévő részére időarányosan 250, illetve 1000 kWh kedvezmény jár. A havi szociális tömbhatárt - az 50-50 kilowattórát - az év végi elszá­molásnál akkor is figyelembe kell venni, ha valamelyik leol­vasáskor a fogyasztás nulla volt. Sok vagy kevés az ötven ki­lowattóra? Egy szoba-konyhás, fürdőszobás lakás - ahol nem villannyal főznek-sütnek - átla­gos, ám mindenképpen szerény fogyasztásával azonos. További szobánként hozzávetőlegesen 10-10 kWh felhasználását lehet számolni. Bármilyen furcsának is tűnik, de a szolgáltató vállalatnak - Békés Katalin ezt külön kie­melte - nem mindenáron az energiafogyasztás további nö­velése, ellenkezőleg, éppen a csökketése a hosszú távú gazda­sági érdeke. Szerinte akkor ke­vesebb energiát kell vásárolniok az erőművektől és kisebb lesz a környezetszennyezés is. Az energiatakarékosság kiin­dulópontja a megbízható, pon­tos mérés. A fölösleges viták elkerülése érdekében nem árt háztartási naplót vezetni, s ab­ban külön is feljegyezni a vil­lanyóra állását, így ellenőriz­hető a havi felhasználást is, az indokolatlanul magasnak tartott fogyasztás okát pedig tisztázni lehet az áramszolgáltatóval. Érdemes a hagyományos iz­zók helyett az egyötödével ke­vesebb energiával is azonos fényerősséget produkáló, kom­pakt fénycsöveket használni. Egy éjjel-nappal, a hétvégén is nyitva tartó vegyeskereskedés­ben a kompakt fénycső haszná­latával egy esztendő alatt több mint negyvenezer forinttal csökkenhet a vállalkozó áram­számlája. A háztartási gépek rendszeres karbantartásával sok pénzt lehet megtakarítani. A hűtőszekrény belső terét gyakran kell jégtele­níteni, a porszívó porzsákját minden használat után kitisztí­tani. A mosógép felhasznált ener­giamennyisége nem attól függ, hogy a megengedett mértékig, vagy csak félig töltjük meg, sokkal fontosabb a víz hőmér­séklete és minősége. Ezért ta­nácsos energiatakarékos prog­rammal is működő automata mosógépet vásárolni. Előmosás előtt érdemes a ruhát 40 fokos vízben, környezetbarát vegy­szerrel áztatni. A mosópor mennyisége a víz keménységé­től függ, az alacsonyabb ke­ménységű vízhez az átlagosnál kevesebb mosópor is elegendő. A helyi vízművek felvilágosí­tást adnak az adott településen használt víz milyenségéről. Ami pedig a villanytűzhellyel ellátott háztartásokat illeti, a szakemberek bizonyítják, hogy a megfelelő formájú és nagy­ságú edény, a fedő állandó használata kevesebb villanyt igényel. Sík fenekű, a főzőlap átmérőjével azonos nagyságú lábas és fazék használatát java­solják. A mind népszerűbb mikro­hullámú sütőben készített éte­lekből nem vesznek el az érté­kes tápanyagok, vitaminok, de energiát lehet azzal is megtaka­rítani, ha a mélyhűtött ételt nem a villanytűzhelyen, hanem a mikrobán melegítjük fel.- szabó -

Next

/
Thumbnails
Contents