Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-18 / 228. szám
8 aj Dunántúlt napló 1992. augusztus 18., kedd A pécsi járdák ürügyén Engedtessék meg, hogy örülhessünk, ha már örülni van lehetőségünk. Kesernyés, gondokkal, búval, pénztelenséggel teli világunkban amúgy is ritkán adatik meg, hogy a köz javára épüljön, készüljön, szépüljön valami. így aztán semmi csodálatos nincs abban, hogy az ember, vagy ahogy manapság divat írni, mondani, a polgár, felfigyel arra, hogy egyre-másra tü- nedeznek el a pécsi belváros csapadéklefolyókkal szabdalt, töredezett, botlás- és sérülésve- szélyes járdái. S a helyükben olyanokat alakítanak ki, amelyeken öröm sétálni. Lehet, furcsa dolog ennek örülni, mondhatnók azt is, na bumm, hát már ilyen apróság is figyelmet érdemel! Azt hiszem igen, feltétlenül érdemes ez is a figyelemre, mert manapság éppen azt nem vesz- szük észre, ami kézenfekvő, ami szem előtt van. Sétáltak Önök a forró nyári napok bármelyik estéjén a romantikus, sárga fényekkel megvilágított, csendes pécsi belvárosban? Hallgatták a Szent István téri vagy a Király utcai fontána sejtelmes csobogását, a Bazilika harangzúgását, gyönyörködtek a szüntelen zászlódíszbe öltöztetett Városházában, elnyaltak egy fagylaltot az Elefántos-ház belső udvarában, megcsodálták a Munkácsy Mihály, a Teréz utca, a Mátyás király utca új házait, vagy éppen megittak egy hűvös seritalt valamelyik kerthelyiségben? Nem, távolról sem akar számonkérés lenni, milyen jogon is tenném ezt, már csak azért sem, mert jól tudom, sokaknak kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy sétáljanak egyet, nyugalomban és békességben nézelődjenek. Azt azonban mindenképpen javaslom, akik tehetik, szánjanak egy órácskát arra, hogy csalingázzanak, kuk- kantcsanak be kapualjakba, nézzenek fel a házakra. Bizonyára látnak majd szemetet is, hulló vakolatot, kitört ablakot, előfordul, hogy megbotlanak a még nem kijavított járdákon. Azonban abban is biztos vagyok, észreveszik azt, amit napközben a nagy rohanásban nem. S gyönyörködnek és örülnek, mert lesz okuk gyönyörködni és örülni, s megállapítani, nagyon szép városban élünk. S manapság ez is valami. Roszprim Nándor A szegénység kórrajza Aki szegény, az a legszegényebb, / Fázósságát odaadja a télnek, / Melegét meg odaadja a nyárnak, / Üres kedvét a puszta határnak. (József A.)- A szegénység relativ fogalom, más ma és más volt 50-100 évvel ezelőtt, úgyszintén más Albániában és Svédországban, nálunk és Bangladesben. Adott időben és konkrét viszonyok között lehet a szegénységet meghatározni. Nálunk ma kit tekintünk szegénynek? - kérdeztük a neves közgazdászt, Petschnig Máriát, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársát..- Magyarországon a szegénység egyrészt az úgynevezett strukturális szegényekből, másrészt a hozzájuk csapódó el- szegényedők tömegeiből tevődik össze.- Mit értünk strukturális szegénységen?- Nem új keletű, eddig is volt, csak nem lehetett beszélni róla. Szalay Julia szerint már az elmúlt években is körülbelül 1 millió volt azok száma, akiket szégyenlősen többszörösen hátrányos helyzetűnek tituláltunk és szemérmesen elrejtettünk. A strukturális szegénynek nincs lakása, hajléktalan és reménye is aligha lehet arra, hogy saját otthona legyen. Az elemi biológiai létfenntartáshoz szükséges javakat is nehezen szerzi meg, sőt gyakran nélkülözi azokat: élelmet, tisztálkodási szereket stb. A legszükségesebb ruhanemű másodkézből, jórészt adakozásból kerül hozzá. A tárgyi javak jószerivel elérhetetlenek számára, tartós fogyasztási cikkeket nem tud megvásárolni.- Milyen rétegek tartoznak ide?- Nemcsak a szenvedélybetegek, alkoholisták, narkósok alkotják, hanem sajnos, ide tartozik a cigányság jelentékeny része, az állami gondozásból kikerülők, a kis falvak városba áramló szegényei, akik most munkanélkülivé válva, a munkásszállók megszűnésével jutottak utcára. És a menekültek egy része is, ők az uj szegények táborát szélesítik.-Mi a helyzet a másik csoporttal, az elszegényedők és lecsúszó ttak rétegeivel?- Az elszegényedés sem újkeletű folyamat. A 70-es évek felemelkedése után 1979-től az életszínvonal csökkenése következett be. Ezt akkor még jórészt elfedte és ellensúlyozta a második, harmadik gazdaság, kompenzálva az első leépülését. Akinek lehetősége volt többletmunkára, az többletjövedelemhez juthatott, virágzott a kisvállalkozás, a gmk, a háztáji gazdaság. Ám nem mindenkinek volt erre lehetősége, az öregek, betegek nem jutottak pluszjövedelemhez, egyes pályákon sem volt erre kilátás. A magyar csoda hátterében tehát ez húzódott meg. Az infláció 1988-tól kétszámjegyű. A társadalom jelentős részének nincs esélye, hogy lépést tartson az áremelkedéssel. A középrétegek eddig sem éltek túl jól, de most egzisztenciálisan is veszélybe kerültek, a munkanélküliség az év végére 8-900 ezer embert érint. Ezt súlyosbítja, hogy térben is koncentrálódik, például ha egy kisvárosban tönkremegy az egyetlen üzem, nincs új munkahely, azoknak akik utcára kerülnek. Leépültek a korábbi termelési struktúrák, ez sújtja többek között Szabolcs-Szatmár, Nógrád, Komárom, Baranya, Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyék lakóit, a mezővárosok egy részét, a volt hadiipari centrumokban élőket. 1992 nyarán a nettó átlagkereset kb. 14 000 forint, két keresős és két gyermekes családot figyelembe véve, családi pótlékkal együtt 33-36 ezer forint a havi bevétel. Az Újpesti Családsegítő Központ szerint a létminimum 39 ezer forint, tehát ma egy átlagos magyar család a létminimum alatt él. Az elszegényedő rétegek gyermekei hátrányos helyzetűek maradnak, azaz a szegénység újratermelődik.- Lehet-e védekezni a szegénység és elszegényedés ellen?- Most nem akarok a legkét- ségbeejtőbb védekezési technikáról szállni, ami a strukturális szegények végső lehetősége: a koldulásról, kéregetésről, koldus-árusításról. Az elszegényedés általános védekező módja a többlet- munka, aminek gátat szab a munkanélküliség. A másik megoldás a fogyasztás korlátozása. Ám a lakossági fogyasztás a múlt évben mintegy 8-10 százalékkal csökkent, amire még nem volt példa. A családok elsőként a „luxus” igényeket számolták fel: színház, könyv, nyaralás, utazás. Ezzel párhuzamosan a nők visszavettek minden hagyományos házi- munkát.A legszükségesebbeket igyekeznek diszkont helyeken és az un. KGST piacokon be- szemi, hogy csak néhány jellegzetes példát említsek. Nagy szükség volna az egyéni és családi védekezési technikákkal párhuzamosan a közösségi védekezésre, hozzátehetjük: sajnos ez hiányzik. Pedig a mostani állapotokra hosszabb távon kell berendezkednünk, sajnos elhúzódó pangásra lehet számítani. A remélt konjunktúra még jócskán várat magára. Jelentősebb külföldi segítség nem remélhető: túl nagy a tőkeigény, túl kicsiny a piac, túl nagy a kockázat. A szociális védőháló felülről nehezen szőhető, az állam nem képes teljesen finanszírozni ezt. A civiltársadalomnak, a közösségeknek, amelyek jószerivel hiányoznak, kellene kialakíta- niok a védekezés közösségi módozatait. Nagy az egyházak felelőssége, az elvakult politizálás helyett erőiket a szegénység enyhítésére fordíthatnák, amihez bizonyára külföldről is tudnának segítséget kapni. Építeni lehetne a szakszervezetekre, ha a kormány nem követne el mindent azért, hogy szétverje őket. A pártok és egyesületek, alapítványok és szervezetek közös összefogásával enyhíteni lehetne a szegénység gondjain. Takács Ilona Sokaknak van hálóhelyük a parkokban, de mi lesz velük télen? Fotó: Läufer László Növényvédelmi tanácsadó Gyomirtás Az irtás a növények virágzása előtt történjen Egyre több szántóföldi növénytermesztő érdeklődik az egyszikű - fűféle - tetemes károkat okozó gyomok irtásáról. A kertészetekben és a szántóföldeken egyaránt nem szabad megfeledkezni a nagyhatású gyomirtószerek mellett az agrotechnikai módszerről sem. A termesztés befejeztével „elhagyott” területek jelentik a legnagyobb veszély-forrást a következő évi termesztésnél, úgy mint károsítok felszaporodását, illetve gyomnövények terjedését elősegítő parcellák. A hosszantartó szárazság után előbb-utóbb csak lesz valami eső, s a növények is „fellélegezhetnek”. Az áldásos csapadék természetesen nem csak a kánikulát mulasztja el s a kultúrákon segít, de a kertekben oly kevéssé kívánatos gyomnövények is fejlődésnek indulnak. Az egyszikű, tehát a fűféle gyomnövény, mint pl. a muharfélék, a kakaslábfű stb., illetve a nagyon agresszív fe- nyercirok is fejlődésnek indulnak, őszi kezelésükkel számolni lehet. Ezek a gyomnövények sem a nagyüzemekben, sem a kiskertekben egyáltalán nem kívánatosak, hiszen azon túl, hogy megnehezítik a munkákat, igen sok tápanyagot vonnak el a kultúrnövények elől. A fűféle gyomnövények irtására javasoljuk a szabadforgalmú, és nulla napos élelmezésegészségügyi várakozási idejű FURORE SUPER nevű készítményt. Nagyüzemek számára a dózis 0,8-1,0 1/ha a magról kelő egyéves fűféle gyomnövények ellen. Lényeges a szórófej jó kiválasztása. Javasoljuk a 03-as résnyilású 1 lO'-os lapossugarú szórófejek alkalmazását, mivel így lehet a gyomnövényeket kellően benedvesíteni. Felhasználható a kétszikű kultúrákban, az engedélyokirat szerint. Felszívódó herbicid, a kétszikű kultúrák kiválóan tűrik. Még egy tulajdonásg, ami miatt javasoljuk a készítményt: a FURORE SUPER vízvédelmi mutatói igen kedvezőek, tehát a szer a környezetkímélő kategóriába sorolható, s ez a vizekben gazdag területeken nem elhanyagolható tulajdonság. A fenyerci- rok ellen a magról kelőkkel szemben 1,0 1/ha a dózis, a több éves más rizomáról kelt (gyökértarack) gyom ellen 2,5-3,0 1/ha a megfelelő mennyiség. Célszerű akkor kijuttatni a FURORE SUPER-t, amikor a fénycirok 5-8 leveles fejlettségű, ugyanis ilyenkor a legintezívebb a növényben a tápanyagmozgás, (ez a készítmény az intenzív nedvkeringés segítségével megfelelően felszívódik.) Házikertekben a dózis 0,8-1,0 dl/10 1 víz. Ez a meny- nyiség a gyakorlott permetező gazdánál kb. 100 m2 elegendő. A nulla napos élelmezésegészségügyi várakozási idő különösen a nagyértékű, korán piacra kerülő kultúrák esetében lényeges tulajdonság, s a fogyasztó biztonsága is megoldott. Az agrotechnikai védekezési módok közül jelentős helyet foglal el a vetésforgó. A magángazdálkodók nagy részénél az egyoldalú elgyomo- sodáshoz a hosszú időn keresztül alkalmazott HUNGAZIN termékcsalád folyamatos használata okozta. A HUNGAZIN túladagolás, illetve a folyamatos alkalmazás miatt lehetetlenné vált ezeknek a területeknek a 3-4 éven belüli kiváltása. Gyakori gondot jelent ez idő alatt a gyomnövény helyzete. Javasoljuk a további el- gyomosodás megakadályozására a termények betakarítása utáni kezeléseket, mivel ebben az időszakban a fitoxicitás legkisebb veszélye nélkül alkalmazhatunk rövid lebomlási idejű gyomirtószereket. Az ősszel végzett gyomirtások, hatékonyságát növeli a betakarítás után végzett sekély talajlazítás (pl. tárcsázás), amivel elősegíthetjük a talajban lévő gyommagvak kelését, fejlődését. A fentiekben leírt fenológiai (5-8 leveles) állapot általánosítható az őszi gyomirtások elvégzésére. Nagyon lényeges szempont, hogy a gyomnövények virágzása előtt történjen az irtásuk. Dr. Kopácsi János Czigány Csaba Vasárnap Velencében Az Isztrián minden csendes A „fagylaltzsonglőr” egy isztriai falucskában, Bassanijában kápráztatott el mutatványaival. Magasra hajigálva, tölcsérrel kapta el a gombócokat. Fagylalt-bohócot remekelt egy kisgyereknek és széles mosollyal pózolt, hogy művét lefényképezhessék a túristák. Olasznak néztük, de Musztafának hívták és macedón volt. Hogy hogyan keveredett át ide a háborús vidékeken, azt nem mesélhette el, mert németül és angolul csak köszönni tudott, meg az árakat elsorolni. Viszont elfogadta fizetségül a szlovén tollárt is. Ma az ember átrándult a határ másik oldalára, a tíz kilométerre fekvő, tündöklő Portorozsba, vagy a vidáman nyüzsgő halászvároskába Piránba, maradék toliárját elverhette Murinál. A sűrűbben lakott Szlovéniában a szállodák és a vendégszobák képezik a változatlanul nagy idegenforgalom alapját. Horvátországban ezzel szemben egymást érik a korszerűen kiépített óriás-kempingek. Ahol régebben egyetlen szabad hely is alig akadt, most hatalmas térségek tátonganak üresen. Pedig ellátottságuk, ragyogó tisztaságuk, révén ugyanazt nyújtják mint az olaszok - fele áron. Hiába, a túristákat visszariasztja az óvatosság, noha köztudott, hogy ezen a részen nem dúltak harcok. Korábbi évekhez képest a különbség mindössze annyi, hogy többször kérik az útlevelet. A szlovén-horvát határvonalon időközben kiépültek az ellenőrzési pontok a pénzváltó helyekkel. így nem gond, hogy a Letenyén keresztül zavartalanul megközelíthető Mari- bor-Ljubljana-Trieszt autópályán kifizessük a mintegy 250 tollámyi használati díjat, ami nagyjából ugyanennyi forintnak felel meg. Horvátországban továbbra is dinár a pénz, három dinár ér egy forintot a német márka árfolyamán számítva. Az élelmiszer- és vendéglői árak nagyjából a magyar árviszonyoknak felelnek meg. 300-350 forintba kerül például a magyar ízlést sem riasztó tengeri különlegesség, a rostonsült tintahal. Látnivalókban is bővelkedik a nyugati partszakasz. Koperben az óváros főterét, Pulában a római Colosseumnál is szebb, bár valamivel kisebb ókori arénát érdemes megnézni. Kellemes, négyórás hajókirándulást kínálnak mindenütt Porecsből, a Limski fjordon keresztül Rovinjba, ahol másfél órányi idő marad városnéző sétára az ódon utcácskákban. Akinek nincs kedve nyaralás közben autóval bumlizni, busszal is berándulhat Triesztbe. Velencébe pedig 73 márkáért viszi-hozza a turistákat egy luxushajó. Mivel ez az összeg csak az útiköltséget tartalmazza, egy négytagú család számára gazdaságosabb, ha autóval megy, beleszámítva a Trieszt-Velence autópálya 20 és egy velencei parkolóház 28 márkás költsége is. Ha a cél nem üzleti, hanem a vízre épült város megtekintése, akkor a vasárnapot kell választani. Olyankor nem indítanak csoportokat az utazási irodák, nincs - a Velencét egyébként mindig elárasztó - tömeg, sem a vasárnap is nyitvatartó múzeumokban, sem a vaporettókon. Ezekre egyébként célszerű megváltani 800 forintért a 24 órás bérletet. Korlátozás nélkül utazhatunk vele keresztül-kasul, pihenésül is akár egy-egy gyaloglás után. Érvényes Muránóba, Torcellóba, csak a Lidóra és Jesolóba nem. Igazság szerint persze Velencében gondolázni illene. Ákinek van erre 100 márkája, egy óra hosszat ringatózhat érte a Canale Grandén. Ennél jóval olcsóbb, de legalább annyira felejthetetlen a romantikus belső Isztria. Motovun hegycsúcsra épült középkori sasfészek, messzire nyíló csodálatos körkilátással. Az Isztrián mindig süt a nap, tiszta a tengervíz, teljes a nyugalom. Még nincs vége a nyárnak. Rezes Zsuzsa Földgáza /eték Irántól Moldováig Moldovába is el fog jutni a Perzsa-(Arab)-öbölbeli föld gáz. Erre az az elvi megállapodás ad lehetőséget, amelynek értelmében Moldova is csatlakozott a kiépítendő Irán-Azer- bajdzsán-Ukrajna földgázvezeték létrehozásához. A moldovai külgazdasági minisztériumból származó információ szerint a megállapodást Irán Romániába és Moldovába akkreditált nagykövete írta alá Chisinauban - közölte az ITAR-TASZSZ. Amerikai sör Az év hátralevő részében öt millió dollár értében, 2 millió rekesz sört szállít egy amerikai cég Oroszországba. Mint az amerikai cég vezetője elmondta: az „American” nevű sör első szállítmányának behajózása már meg is kezdődött.
