Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-18 / 228. szám

1992. augusztus 18., kedd oj Dunántúli rtapiö 9 A bíztatás nem elég Megrekedt egy vállalkozás Lovasbemutató és verseny lesz 1988-ban bontották el a területről a házakat Fotó: Läufer L. Nagy az érdeklődés A döntésre várni kell Szándék: a terület visszaszerzése Mohácsi körkép Bemutatkozás A Magyarok Világszö­vetsége által rendezett vál­lalkozói fórum e hét első két napján zajlik Székesfehér­váron. A nagyszabású talál­kozón részt vesz Kuti Ist­ván, Mohács polgármestere és Csordás László, a Duna Menti Kikötővárosok Szö­vetségének főtitkára. A Magyarok III. Világ­kongresszusához kapcso­lódó székesfehérvári ese­ménnyel a szervezőknek az volt a célja, hogy a külföl­dön, illetve a határokon be­lül élő vállalkozók számára lehetőséget teremtsenek, a gondjaik, problémáik és si­kereik tolmácsolására, a ta­pasztalataik kicserélésére, valamint, hogy egymás megismerése révén emberi és üzleti kapcsolatok jöjje­nek létre. A találkozón a mohácsi polgármester, mint a Duna Menti Kikötőváro­sok Szövetségének elnöke, és Csordás László, a szövet­ség főtitkára tájékoztatni kívánja a jelenlévőket azok­ról a fejlesztési lehetősé­gekről, amelyekkel a folyó menti települések rendel­keznek. HIRDETÉSFELVÉTEL MOHÁCSON Ál«m Bt. Síéckrayitérl Makin és Vidéke Takuftíiönttet Radnóti Itp. Polgármesteri Hivatal B. épület- Ritka az a nap, amikor reg­gel hat órakor úgy érkezek az is­tállóhoz, hogy néhány gyerek már ne toporogna itt. Lehet is­kolaidő, nyári szünet, fölkelnek ilyen korán! Hatvanan járnak rendszeresen lovagolni, és tu­lajdonképpen, aki a nyeregben szeret ülni, annak illik is ismer­nie az állatot, tudni, mi a teendő körülötte. Az etetést viszont nem engedem át senkinek. Jól megvagyok a fiúkkal, lányok­kal, örülök a serénykedésüknek, de nem lehetek benne biztos, a kedvenc lónak nem mérnék-e a kelleténél bőségesebben a ta­karmányt - mondja a zsoké ter­metű Geishauser Sándor, a mo­hácsi Schmidt-gödörben lévő lovarda tulajdonosa. A fiatalember jókedve vi­szont csak addig tart, amíg a tíz-boxos istállón végigérve egyenként „bemutatja” ä frissen csutakolt lovakat, fényes szőrü­kön simít egyet, majd a póni huncutkodásairól beszél. Aztán az évekig dzsungelnek ismert, egykori MHSZ lőtéren a mos­tani rendezettséget, a gondosan nyírt fű, a növekvő cserjék, fa­csemeték látványát hiába dicsé­rem, Geishauser Sándor egyre a rászedettségén kesereg. Három évvel ezelőtt házukat, kocsijukat tették pénzzé és új­A kutyákkal mindenhol baj van. Mohácson is. Az még a ki­sebb gondok közé sorolható, amikor csak az ugatás zavarja a szomszédot, a komolyabb per­patvar akkor támad, ha az állat kárt csinál vagy éppen harapós. Hogy milyen kárt tehet egy gazdátlan jószág? Volt rá eset, amikor bemegy az idegen udva­rába, megfogja az apróbaromfit, s akár játékból, akár szándéko­san, de megöli. Azonkívül a ve­teményeskertben sem szívesen látott vendég. Aztán kárt, sőt bajt is okoz, amikor véletlenül nekiszalad a kerékpárosnak, ne­tán már acsarkodva lesi is az a feléje közlekedőt és ráveti ma­gát, hangos csaholás közepette, a pedált hajtó láb után kapkod. Ilyenkor lehet még olyan gya­korlott biciklis is az illető, ami­lyen Mohácson szép számmal akadt, eleve elvonja a figyelmét rakezdési kölcsönt vettek föl, hogy a nagy álom, egy lovarda megvalósuljon. Mindehhez szakemberektől bíztatást is kap­tak. Az önkormányzat műszaki osztálya, maga a polgármester, az Új Barázda Tsz illetékesei csakúgy, mint az MHSZ utód- szervezetének - mint a terület gazdájának - akkori vezetője jónak tartotta az ötletet és szó­ban minden támogatást megad­tak a vállalkozónak. Természe­tes, hogy szerette volna azonnal megvenni a szükséges földda­rabot,de a rendezetlen tulajdon- viszonyok miatt nem lehetett. Időközben a különböző szerve­zetek vagyonát pedig zárolták, így adás-vételről megint csak szó sem lehet. A józan észt emlegették az építkezést elkezdett családnak, s ők bíztak is benne. Ezért az is­tálló elkészülte után a tesz építő brigádja azonnal hozzálátott a lakóház kivitelezéséhez is. Bár egyetlen hivatalos engedély, vagy szerződés eddig még nem készült, a telek sem az építtető tulajdona, aminek egyenes kö­vetkezménye, a munkákhoz nem jár semmilyen kölcsön. El is fogyott a pénze, mint azt a félbehagyott ház jelezi. A be­nyújtott számlát sem tudták ki­egyenlíteni. a kutya és bizony gyakran jó­kora borulás a következmény. Idős emberek, kisgyereket pótü­lésen utaztató anyukák estek már így le a járműről. A kóborló kutyák befogására a városháza gyepmestert alkal­maz. Epresi Lajos kilenc hó­napja dolgozik e munkakörben, s mint mondja, ez idő alatt több mint 200 négylábú csavargót szállított a városszéli telepre. Összesen 22 kerülte el a kiirtást, ennyit váltott ki a gazdája 500 forintos csekk befizetése elle­nében. Egyébként azokat az ál­latokat, amelyekért senki sem jelentkezik, nyolc napig tartják a sintértelepen elzárva, majd a városi főállatorvos altató injek­cióval vet véget az életüknek. Kegyetlen eljárásnak tűnik ilyen formában megszabadulni az állattól, de egyelőre más megoldás nem kínálkozik. Ösz­A termelőszövetkezet 3 mil­lió 880 ezer forintját várja. Geis hauser Sándor szerint az összeg irreális. A számlák, amelyek utólag készültek, azt mondja jócskán tartalmaznak olyan téte­leket, amelyeket a házon nagyí­tóval sem lehet meglelni. Pél­dának a beépített nyílászárókat említi, az ilyen-olyan szigete­lést, burkolást és hozzá mutatja mindezek üresen tátongó he­lyét. Az ideálissá tett városszéli környzetbe a megfeneklett be­ruházás egyedül a jóhiszemű vállalkozót és családját zavaija. Azon túl, hogy az adósság ott lóg a fejük fölött, a szülők há­zába is egy évre kéretőztek be,s ki tudja meddig kell még ott lakniuk, mire megszületik a törvény a zárolt állami vagyo­nok sorsáról, hogy léphessenek. Mohácson rajtuk kívül min­denki más szívesen fogadja a munkáját. Készülnek is az első, szep­temberben tartandó lovasbemu­tatóra és versenyre, melyet a le­gendás hírű Dr. Nyéki-Takács Ferencről, a város egykori ál­latorvosáról neveztek el és úgy tervezik, hogy ezentúl évente nagyszabású nemzetközi ver­senyt rendeznek. B. M. szegyűjteni és véglegyengülé- sig tartani, etetni, ellátni a meg­unt, világgá zargatott állatokat igen sok pénzbe kerülne. Nem kellene, hogy a gyep­mester befogóhurokkal járva az utcákat naponta gyűjtse össze a kóborló állatokat. A gazdáknak illene jobban meggondolni, al­kalmas-e a lakásuk, házuk a ku­tya tartására, illetve képesek-e élelemmel ellátni. Ne csak ad­dig örüljenek neki, amíg kicsi és aranyos, hanem ha egyszer befogadják, vagy a meglévő ál­lat szaporulatát meghagyják, akkor később is viseljék gond­ját, s törődjenek velük! A ma­gam részéről nem az alapvetően védtelen kutyát, hanem lega­lább amelyik esetében kiderít­heti, hogy ki a gazdája, azt bün­tetném pénzbírsággal a hanyag­sága miatt! B. M. Mohács legszebb és legérté­kesebb része a Dunapart. Ép­pen ezért nem véletlen, hogy az 1988-ban szanált terület sorsáról folyamatosan érdek­lődnek az itt élők. E lapban is több alkalommal szóltunk a tervekről és a lehetőségekről. A beépítésének minden felve­tődött módozatáról beszámol­tunk. Legutóbb éppen két hó­nappal ezelőtt írtunk róla, ami­kor felcsillant a remény, hogy újra az önkormányzat tulajdo­nosként rendelkezhet a terület felett. Annakidején a tanács ál­tal az OTP-nek eladott ingatlan visszaszerzésének jogi feltéte­leit taglalva ugyan dr. Olt György, jegyző tájékoztatásá­ból már kiderült, hogy nem né­hány napos határidőről van szó a végleges rendezésig, ezúttal mégis szeretnénk a jelenlegi ál­lapotról informálni.- Önkormányzatunknak vál­tozatlanul az a célja és érdeke, hogy az évek óta üresen álló dunaparti területet térítésmen­tesen, szabályszerű eljárás ke­retén belül a tulajdonába meg­szerezhesse. Az általunk igé­nyelt telek a Földhivatal ingat­lan-nyilvántartási munkaré­szein egyébként a mai napig is a Magyar Állam tulajdona és az OTP kezelésében lévő föld­részletként van feltüntetve - tehát a korábban írottakkal el­lentétben - bejegyeztetési mu­lasztás a pénzintézet részéről nem történt. Az igénybenyújtá­sunkra az 1991. évi XXXIII. törvény nyújt lehetőséget, mely az egyes állami tulajdon­ban lévő vagyontárgyak ön- kormányzati tulajdonba adásá­ról szól. A Vagyonátadó Bi­zottság az e rendelkezés alap­ján beadott megkeresésünkre az eljárást elindította, de az így első fordulónak számító dön­téssel szemben az OTP ellent­mondással élt. Az állásfogla­lást a Belügyminisztériumtól várhatjuk majd.Mint azt már jeleztem, nem kizárt, hogy bí­rósági tárgyalások zárják az ügyet.- Feltett szándékunk, hogy a terület visszaszerzésére a hiva­talos utat végigjárjuk, azzal együtt, hogy az OTP-t változat­lanul az önkormányzatunk kor­rekt partnerének tartjuk - fe­jezte be tájékoztását dr. Olt György. B. M. Kutyaügyek Az ellátásért nincs felelős Kerek egy hónappal ezelőtt kitették a „Zárva” táblát Mo­hács Újvárosban az élelmiszer- boltra, s az ajtót azóta sem nyi­tották ki. A várostól a Mo- hács-Pécs között közlekedő vo­nat sínpáijai által elkülönített negyedben legkevesebb ötszáz lakos maradt alapellátás nélkül. A meglehetősen sok idős és beteg ember legközelebb majd egy kilóméterre, a Trukli lakó­telepnek nevezett városrészben a közelmúltban nyitott élelmi­szerboltban vásárolhat, vagy a kétszer ekkora távolságra lévő ÁBC-be kell elgyalogolniuk. Bár, aki csak éppen tejet-kenye- ret venne és nem különösebben finnyás, az hozzájut a helyi kocsmában. Nagy a felháborodás az újvá­rosiak körében.Felkeresték már a körzetükben megválasztott képviselőt és az önkormányza­tot is a panaszukkal, de senki­nek sincs jogában, hatalmában változtatni a helyzeten. Mert mi történt? Az ÉLKER Rt. mint az üzlethelyiség tulajdonosa tavaly januárban annak rendje-módja szerint meghirdette az egységét és bérbe adta. A működtetésére vállalkozó viszont nem tudta nyereségessé tenni, sőt eladó­sodott, igy nem maradt más vá­lasztása, mint bezárt. Pedig, mint mondják, a kezdéskor ko­moly tervei voltak: szándéká­ban állt megvásárolni az ingat­lant, emeletet építeni rá, ahol lakást kívánt kialakítani, s mintegy családi vállalkozásban, rugalmas munkaidővel, minden tekintetben a vásárlók igényei­hez igazodva dolgozni. Nem si­került. A kölcsönök, az érzése szerinti magas bérleti díj és a vártnál kisebb forgalom együt­tesen a vállalkozása feladására kényszerítették. Az ÉLKER Rt. többségi tu­lajdonú osztrák partnerrel közös cég. A bérleti dijakat ők szabják meg és a vállalatokat már semmi és senki sem kötelezheti arra, hogy a tervezett haszon elmaradása esetén is szolgáltas­sanak, dolgoztassanak. A dön­tésben illetékes vezetők pedig éppen nyári szabadságukat töl­tik, tehát az újabb bérbeadásra vonatkozó kiírásra legalább au­gusztus végéig várni kell. Ha ez megtörténik, és lesz is jelent­kező a helyiségre, akkor sincs semmi biztosíték arra, hogy ott továbbra is élelmiszert fognak árusítani. Az önkormányzat csupán annyit tehet, hogy javasolhatja, kérheti a részvénytársaságot az alapellátás megtartására, illetve ajánl számukra működtetőt a bolthoz. Ez utóbbit két komoly érdek­lődő személyében már meg is találták. Kérdés,hogyan dönte­nek akkor, ha megtudják a bolt bérleti díját... B. M. A bezárt bolt a mohácsi Újvárosban Fotó: Läufer László

Next

/
Thumbnails
Contents