Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-16 / 226. szám

L Egzotikus növények között Fotó: Proksza László Kresz Mátyás oázisa a pécsi belvárosban Albínó nimfa és rózsamellű papagáj A szűk, poros belvárosi utcák egyikéről nyíló hatalmas faka­pun belépve szinte meghökkent a látvány idillje. A mediterrán hangulatú udvar üdezöld pázsit­járól három kölyökképű kutya szalad elém. Az igazi kis meg­lepetések azonban hátrébb, a dróttal keretezett volériák, röp­tetők kapaszkodóin gubbaszta­nak, vagy száz madárka riadt szempárja fürkészi az idegen lá­togatókat. A színskála vala­mennyi színét felvonultató ál­latkák gyorsan ocsúdnak, hama­rosan élénk esti röppályájukba kezdenek. Némelyik párjával dürrög, másikuk tojásait költi. Barátságosnak látszanak, de mint gazdájuktól, Kresz Mátyás pécsi madártenyésztőtől meg­tudjuk, korántsem azok - mutat csípésekkel szabdalt kezére. A papagájok, haragos narancsbó- bitás kakaduk, goffmik, ausztrá­liai madarak között jónéhány ritkaságszámba menő példány akad, példaként az albínó nimfa, vagy a rózsamellű papa­gáj egyedül itt kikísérletezett fahéjszínű mutációja. A madár­kák csaknem saját törvényeik szerint élhetnek. Szeretik a gyümölcsöket, kedvencük a te­jes kukorica, naponta több kiló kaját felcsipegetnek. A kániku­lában szívesen pancsolnak, té­len még a hóban is megfürde- nek. Az udvarbeli szomszéda­ikkal harciasak, de párjuknak látványos násztáncot lejtenek. Az udvar végében áll az üvegház, bár a parányi oázis ta­lálóbb kifejezés. Az orchideák, páfrányok, broméliák, avoká­dók, cikászpálmák, banán- és mandarinfácskák, egzotikus fu­tónövények, minifák alatt kis halak úszkálnak. Az alsó szin­ten a párás levegőt kedvelő ma­darak tanyáznak. Gazdájuk, aki az Ausztriai Kisállattenyésztők Egyesületének is tagja, vala­mennyi új kismadár lábára nyil­vántartó gyűrűcskét húz.- A szüleimnek köszönhe­tem, hogy már gyerekkorom óta növények, állatok között élhet­tem - mondja Kresz Mátyás. Kilenc évvel ezelőtt, az építke­zés első hónapjaiban garázsban laktunk a feleségemmel, hogy a madaraknak legyen helyük, a hűtőládában most is madárele­delt tárolunk. Sokat jelent szá­momra a természet, az állatvi­lág. Sajnálom azokat, akik nap mint nap elmennek mellette, mégsem látják. Én a városban is természetes életteret akartam kialakítani. Volt már tigrisünk, pumánk is. Az üvegházat azért építettem, mert kolibriket sze­rettem volna, de drága a fenntar­tásuk. Nem tagadom, hogy a madarazás üzletet is jelent, de nálam ez másodrangú szem­pont. A legtöbb ritka madarat magunknak hozom. Gyakran megyek az állatkertbe, keresem a legújabb szakirodalmat, min­dig lehet újat tanulni. Az állatbarát családban vára­kozással lesik a fiókák költését, mindig a legifjabb sarjadék a kedvenc. Hamarosan kis kaka­duk születnek a népes madárpa­radicsomba. Tröszt E. Székelyek a Völgységben Honismereti tábor Lengyelben Fotó: Proksza László Motor a vitorla helyett Kijátsszák a szabályzatokat Augusztus 20-a Somogysárdon Lovasünnep a ménesben Aki közelebbről is sze­retne megismerkedni a klasszis ügetőlovakat, remek angol telivéreket tenyésztő somogysárdi ménessel, azt szívesen látják az augusztus 20-án, a hagyományos lo­vasnapon. Három ügetőfutamot ren­deznek a ménesbeli pályán. Számos jó nevű amatőrhajtó jelezte már részvételét saját lovával, de jönnek a rádiházi ménes lovai és hajtói és ter­mészetesen a vendéglátók is ott lesznek a pályán. Tervezi, hogy a régi nagyhírű sztár lovakat is bemutatják a kö­zönségnek. Hiszen ott él még a ménesben Delmár, az egykori derbi nyertes Jágó, „akinek” már a fia is nyert ügetőderbit és jónéhány tár­suk. Ugyanakkor a lovasnap keretében bonyolítják le a 3-ik területi díjugrató döntőt is, amely egyúttal nemzet­közi verseny is lesz, vendég­ként osztrák, Csíkszeredái és bukaresti vendéglovasokat várnak. Számítások szerint mint­egy kilencvenen versenyez­nek majd az akadályok fö­lött. Tehát érdemes lesz au­gusztus 20-án Somogysárdra látogatni! K. P. Mintha csak búvóhelyként vigyázná székely és magyar gazdái nyugalmát a Tolna me­gyei Völgység egyik apró fa­luja, Lengyel. A menekülő bu­kovinaiak egy része 1945 tava­szán telepedhetett le végleg a faluban. A megyehatárt semmi sem jelzi, a baranyai Szárásszal kanyargós földút köti össze Lengyelt, a faluba érve óriásfe­nyők, tölgyek végeláthatatlan sűrűjébe torkollik. Az érintetlen erdős mögül sejlik fel az ódon kastély mályvaszínű épülete. A mesébe illő park és kastély im­már harmadik alkalommal ad otthont a székely fiatalok tízna­pos hagyományőrző táborának. A hatvanöt, Erdélyből, Gyi- mesből és hazai megyéből érke­zett táborozó mindannyiszor visszaigazolta a szervezők cél­jait: a fiatal generáció nyitott a székelyek hagyományainak, népi kultúrájának, értékeinek befogadására, elemeit a min­dennapi életben igyekeznek szervesíteni. A gyerekzsivajtól lüktető fo­lyosó egyik világos termében a pöttömnyi lányok is a munka- padok fölé görnyednek. Faza- kas János marosvásárhelyi és Tusa János majosi fafaragó se­gítségével a székely kopjafák apró másai, a domborműves és farkasfogas faragás motívumai köszönnek vissza az asztalok­ról. A szomszéd szobában isme­retlen székely varrásmintákat próbálnak „leolvasni”, fekete, fehér és nyersbordó színű térí­tők, színes párták, bokréták ké­szülnek. A zombai és majosi gyerekek munkájukkal nemrég1 az Élő Népművészet arany díját is elnyerték. Régen ez szégyen lett volna, de az osztaváták, szövőszékek birodalmában már a fiúk is sike­resen próbálkoznak. A bony­hádi Fábián Mártonná, aki ma is hordja kézzel szőtt ingeit, örömmel mutatja a fiatalok ké­szítette mintás falvédőket. Valamennyiük kedvence a tánc. Ezen a nyáron a mezőségi, akasztós talpalávalót tanulják, amihez jobbára lassú, szomor­kás zene dukál. A tábor vendé­geként a szekszárdi Bartina és a Holló együttes tanítja a srácokat hegedűn, bőgőn játszani. Neves zenetudósok, énekesek közre­működésével a bukovinai nép­dalok gyökereivel ismerkednek. Gyakran indulnak a falu idősei­hez gyűjtő-portyára, Lengyelen ez ma sem meddő vállalkozás. A falubeliek 1949-ben, hazánk­ban elsőként kezdtek hagyomá­nyaik felélesztéséhez. Mint Gyergyóiné Dávid Má­riától megtudtuk, a honismereti táborba számos neves néprjaz- kutatót, történészt, népművészt is meghívtak. Ugyancsak itt ke­rül sor a Székely Szövetség küldöttgyűlésére is, amely most őszi, csákaljai székelytalálkozó­jára készül. A tábor utolsó napján, vasár­nap együtt készítenek ősi szé­kely étkeket, az esti búcsúesten pedig a táborozok a mozgalmas tíz nap legsikerültebb produk­cióival rukkolnak elő. Tröszt E. A nyugalom kék végtelen­sége árad a nyári délutánokon a Balaton fodrozódó víztükréből. A sétahajók illedelmesen pöfö- résznek, a szörfösök igyekez­nek kikerülni a lubickolókat. A vitorláshajók méltóságteljesen lebegnek a víz és a szemben lévő part egybemosódó hori­zontján. Már amelyik kibontja vitorláit, mert a figyelmes für- dőző megfigyelheti, egyre több vitorláshajó berregted motorját, holott semmi sem indokolja, hogy ne a szél segítségével ha- jókázzanak. Született egyszer egy hajózási szabályzat, amely meghatározta, kik használhat­nak a Balatonon motorcsóna­kot, s milyen vitorláshajóra le­het benzinmotort szerelni és azt használni. Úgy tűnik, az „élel­mes” hajótulajdonosok megta­lálták a módját, miként fogja­nak ki a szabályzaton. Kérdésemre Zórád László őr­nagytól, a siófoki rendőrkapi­tányság vízirendészeti osztá­lyának munkatársától kértem választ:-Az 1979-es hajózási sza­bályzat szerint nem szabad mo­torcsónakot használni a Balato­non. Kivételt a hajózási fel­ügyelet tehet. Vitorláshajók is kaphatnak segédmotorra enge­délyt, de azt csak közvetlenül a kikötőbe való ki-be hajózásnál, viharban, a hajó sérülésénél, kényszerhelyzetben szabad használni, illetve az egyesületek versenyeknél a hajók kísérésére vagy engedéllyel még személy- szállításnál is bekapcsolhatják a motort. Viszont mi is azt tapasz­taltuk, hogy a vitorláshajók nyakra-főre használják a motor­jaikat, noha egy igazi hajós mondjuk egy Európa 30-as ha­jón el sem tudná képzelni a mo­tor látványát! Ha a motorcsóna­kok nem is szaporodtak el, a motoros vitorlások igen, és így sokkal több motor kavarja a Ba­latont, mint a hetvenes évek vé­gén. Mi járunk és ellenőrizzük őket, kiszabunk bírságot, de ke­vesen vagyunk a tó nagyágához képest, nem tudunk mindig mindenütt ott lenni, és a megha­tározható összegek sem eléggé elrettentőek. Amint az őrnagy úrtól meg­tudtam, arról sincsenek hiteles adataik, melyik vízimotor mi­lyen mértékben szennyezi a Ba­latont. A négyütemű modemek valószínűleg kevésbé, mint a Vetyerok típúsuak. Zórád László azt is elmondta, két év­vel ezelőtt megszüntették az önkéntes rendőri funkciót, és most alakul egy újfajta vízi­mentő egység. Nagyon várják, mert a megelőzés szempontjá­ból jó lenne, ha több motorcsó­nak óvná a fürdőzőket, mert így is jelen vannak a motorok a ta­von, csak hát a vitorlásokon. A motorok használata ugyanakkor nem veszélytelen, tavaly is tör­tént életet követelő baleset. So­kan elfeledkeznek arról, hogy létezik vízi KRESZ is, amit be kellene tartaniuk. Ha engem és még sok más fürdőzőt megkérdeznének, arra szavaznánk, ne kelljen rettegni a Balatonban a száguldozó, za­jos, motoros vízijárművektől, viszont gyakrabban lehessen in­tegetni a vízirendőröknek és hi­vatásos segítőiknek. B. A. Tartósítás télire Lebukott egy pécsi lakásbetörő banda „Remegve, fél óráig kutattam a szobákban, de nem találtam meg az ékszereket” LECSÓ ZSÍRBAN. Két evőkanál zsírban vagy olajban sárgára pirítunk 2 fej apróra vágott vöröshagymát. Fél kg. hibátlan paradicsomot szűrő­kanálba téve, fövő vízbe már­tunk, és miután héját lehúztuk, ujjnyi szeletekre vágva a hagymához tesszük. Néhány percig erős tűzön pároljuk, és amikor kezd zsírjára sülni, hozzáadjuk a csíkokra vágott, kimagozott kb. 1 kg. zöldpap­rikát. ízlés szerint sózzuk, és addig pároljuk, amíg a paprika kissé megpuhul, de ne legyen túl puha. Forrón töltsük elő­melegített üvegekbe, tetejére tegyünk egy csipetnyi benzoe- savas nátriumot, egy evőkanál olvasztott zsírt vagy olajat, kössük le szorosan, és rakjuk száraz gőzbe. BABGYUVECS. Fél kg nagy szemű fejtett babot egy kevés vízben majdnem puhára főzünk. Egy dl olajban hal­ványra pirítunk 4-5 fej szá­lasra vágott hagymát, hozzáa­dunk 1 kg kicsumázott, kari­kára vágott húsos zöldpapri­kát, 30-40 dkg hámozott para­dicsomot (a paradicsom ma­gos belsejét is kotorjuk ki), és az egészet a babbal együtt összefőzzük. ízlés szerint sóz­zuk, üvegekbe töltjük, a tete­jére egy kevés benzoesavas nátriumot szórunk, lekötjük és száraz gőzbe rakjuk. UBORKASALÁTA. A meghámozott, meggyalult uborkát gyengén sózva üve­gekbe rakjuk, majd felforralt és kihűtött, hígított borecettel leöntjük, úgy, hogy teljesen el­lepje. Az üveget lekötjük, és 10-15 percig gőzöljük. Mint minden nyáron, idén is elszaporodtak a lakásbetö­rések Pécsett. A nyár slágerét ez jelenti a bűnözők számára, ugyanis a bulikban, haveri társaságokban könnyen elfe­csegik a fiatalabbak, hogy szüleikkel mikor indulnak nyaralni. A tuti tippre aztán akcióba lép a betörőbanda. Ezen forgatókönyv alapján dolgozott az a féltucat fiatalem­berből álló csapat is, akiknek begyűjtésével éppen a napok­ban végeztek Pécsett a gyárvá­rosi rendőrállomás nyomozói. A fiúk egy hónapos működésük során 1,5-2 millió forint értékű műszaki cikket és egyéb értéket tulajdonítottak a kiszemelt laká­sokból, Kft.-irodákból, majd igen alacsony áron adtak túl a megszerzett holmikon. A rendőrségi fogdában ber- muda-nadrágos, erős testalkatú, göndör hajú fiatalembert vezet­tek hozzám. Nem zárkózott el a beszélgetéstől. „Első bűnté- nyes”, először lakója a fogdá­nak. Mint elmondta, tavaly ösz- szetört egy kölcsönkocsit, s emiatt 200 ezer forintos tarto­zásba keveredett. A tulaj persze követelte a kár megtérítését, rendszeresen fenyegette őt. Miután nem látott más kiútat, úgy döntött, hogy betöréssel szerzi meg a pénzt. Július 11-én a Magyarürögi út egyik pazar családi házába indult a haverjaival beszerzőkö­rútra. Míg a többiek falaztak, K. G. bemászott a fürdőszoba nyitva lévő ablakán.- Remegve, fél óráig kutat­tam a lakásban, de nem talál­tam meg a keresett ékszereket. Pedig a tulaj legalább százezer forint értékű aranyat hord nap mint nap magán. Mivel csak ke­vés pénzhez jutottunk, jöttek a balhék egymás után. Egy ízben K. G. még egy be­törőtársát is meglopta, aki érté­kesítésre ajánlotta fel neki az Endresz György út egy 10 eme­letes épületének liftházában tá­rolt, természetesen lopásból származó műszaki cuccait. K. G. azonban az olcsóbb megol­dást választotta. Az „árubemu­tató” után egy nappal visszatért, és vitte az értékesebb dolgokat. Újabb balhék következtek, egé­szen a lebukásig.-Hogy milyen a fogda? Ne­hezen viselem, bár megmondom őszintén, rosszabbra számítot­tam. Néhány nap viszont elég volt ahhoz, hogy rájöjjek: nem kint, hanem itt válhat az ember igazán bűnözővé. Olyan tippe­ket hallottam a profiktól, hogy ha azokat megvalósítanám, egész nap nyugágyon fekhetnék és helikopter jönne értem, ha indulok valahova. Nekem azon­ban remélem sikerül ellenállni a csábításnak. A barátnőm na­gyon hiányzik. Itt a kinti szabad életből csak egy fénysugár ma­radt, ami bevilágít fölül a rá­csokon. Balog Nándor vasárnapi 5 A szövőniú'helyben

Next

/
Thumbnails
Contents