Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-14 / 224. szám

1992. augusztus 14., péntek üj Dunántúli napló 3 Bogdán egyre jobban a szívműtét után Az Új Dunántúli Napló ol­vasói bizonyára emlékeznek arra a kisgyerekre, aki négy­falú szívvel született és élete egy nagyon nehéz műtét sike­rességétől függött. A tíz éves Kraszteszku Bogdán, július 7-ikét második születésnapjá­nak tekintheti, hiszen a több mint nyolc óráig tartó műtét, meghozta a várt eredményt: életben maradt és életvitele egyre inkább olyan, mint ha­sonló korú társaié. Az orvosi beavatkozást dr. Bodor Elek professzor végezte a budapesti Ér- és Szívsebészeti Klinikán. Mindezt édesanyja meséli csillogó szemekkel kétújfalui házukban. Számtalanszor megköszöni azoknak az embe­reknek a segítőkészségét, akik véradással próbáltak volna se­gíteni gyermeküknek.- Biztos, hogy másként ala­kulnak a dolgok ha maguk nem segítenek - mondja hálálkodva az édesanya. Szerinte ezért si­került így ez a kockázatos, ám nélkülözhetetlen műtét. Bogdán állapota nagyon gyorsan javult és néhány nap­pal a sebészeti beavatkozás után már focizott a kórház fo- lyosólyán, ahol kitörte élete első ablakát. Nagyon hálás minden embernek, aki segíteni próbált és talán ebből is adó­dóan elhatározta, hogy orvos lesz. A kórházban töltött nap­jait tanulással, és a tíz évig nélkülözött játszással tölti el. A romániai származású kisfiú nagy tisztelettel beszél a ma­gyar emberekről és örök hálát érez orvosai iránt, akik vissza­adták számára az igazi életet. Ha Budapestről hazaengedik, felkeressük és hírt adunk a kisfiú sorsának alakulásáról. Kárász Róbert Hálóing a boszniai * mamának Harmadik gyermekét várja az a boszniai asszony, aki egy hó­napja fekszik a mohácsi kórház szülészetén. Hetekig egy szál ruhában, naphosszat a falfelé fordulva teltek az órái. Magába zárkózásának fő oka az idegen nyelvi környezet mellett a ki- szolgátlatottság érzése. Termete miatt semmi általa hordható holmit nem leltek sem a mene­külttáborban, sem a helyi vö­röskereszthez eljuttatott ruhaa­dományok között. „Másodma­gával, a derékbősége jó 150 cm-es, így még a boltban venni sem tudtak hálóinget a számára. Tegnap a mind ez ideig szo­morú fiatalasszony könnyes szemmel ugyan, de mosolygott. Talán itt tartózkodása óta elő­ször. Illés Zoltánné vöröskeresz­tes titkár látogatta meg, és egy csokor fehér szekfű, valamint a kis csomag édesség mellett két új, a méretére varrott hálóinggel lepte meg. A fehér alapon apró virágos, csipkével díszített ext­raméretű hálóingekhez az anya­got a mohácsi N. Modell Kft. vette és a varrónői nagy szere­tettel ingyen készítették. A szülés várható ideje au­gusztus 25. Ezekben a napok­ban a közeli táborban élő közép­iskolai tanár férje látogatja, mert a 12 éves kislányuk Szá­mira és a 10 éves fiúk, Midhat, Hollandiában nyaral három hé- :ig. Az ultrahangos vizsgálat ilapján elárulták az orvosok, rogy fiúval gyarapodik a csa- ád. A neve a férj óhaja szerint, Vliralen lesz.- B. M. Speciális osztályok Baranyában Kézműves és mezőgazdasági ismeretek (Folytatás az 1. oldalról) szakmunkás-képesítést már évek óta. Hasonló feladatra vál­lalkozik a speciális képzést adó osztályok indításával a pécsi 506. Szakmunkásképző is. (A képzés tartalmát, a választott szakmai ismereteket és képesí­tést tekintve részben hasonló igény diktálta a pécsi Istenkúti Általános Iskola vagy a Pécs-Szabolcsi Általános Iskola 9.-10. osztályainak a létrehozá­sát is.) Noha többségükben a gazda­asszonyképzés, a mezőgazda- sági vagy kézműves ismeretek valamilyen szintű elsajátítását tűzték ki célul, korántsem sza­bad egy kalap alá venni ezeket a formákat. Új fejlemény viszont, hogy tavaly először a mohácsiak és a pécsváradiak is indítottak 9-10. osztályt enyhén értelmi fogya­tékos gyerekeik számára! A mohácsiak a mezőgazda- sági munka elsajátításában, a betanított munka kézműves elemeiben, a tapasztalati úton történő tanulás erejében látnak lehetőséget. Kisebb szőlőjük és konyhakertjük van, ahol a mű­velés alapfogásait tanulhatják meg. A mohácsi kórház 12 ezer négyzetméteres zöldterületét az idén szeptembertől már ker­tészmérnök irányításával gon­dozzák majd a gyerekek. Mindez esély arra, hogy később is hasonló, hasznos és némi jö­vedelmet is biztosító munkához jussanak. Csanádi László, a speciális iskola vezetője a helyi Izraelita Hitközséget is felke­reste, felajánlva a temetőjük gondozását. A pécsváradiak a játékkészí­tés és elemi kereskedelmi isme­retek megtanításával próbál­koznak. Felvetődött, hogy az osztrák Biomedika Kft., amely többek közt a gombatermesztésben és forgalmazásban is érdekelt, vá­sárol helyben egy tanyát, ahol a gyerekek dolgozhatnának, ami később akár munkahelyteremtő beruházás alapjául szolgál­hatna. A törekvések hatásukban is megsokszorozódnak a jövőben azzal az együttműködési szer­ződéssel, amit az intézmények gazdái, az önkormányzatok és a megyei önkormányzat írtak alá az elmúlt tanév végén. Ez a következő évektől az eddigieknél sokkal tudatosabb együttműködést, egymás köl­csönös támogatását jelenti; je­lenti elsők között azt, hogy pél­dául egy lakatos szakma iránt érdeklődő, de Mohácson vég­zett diák szülői hozzájárulással Komlóra kerüljön és viszont; je­lenti azt, hogy az aprófalvakban végzett, onnan jelentkező gye­rekek gondját is esetenként megoldhatják, jelenti azt, hogy az átjárhatóság is természetes gyakorlattá válik az említett képzési formák között. Az iskolák kölcsönös kézfo­gásának, erőfeszítéseiknek a nagyszerűségét azt hiszem fö­lösleges bizonygatni. Elég csak arra gondolni, mit jelent, hogy a szellemileg sérült gyerekeink előtt sem kell lezártnak tekin­teni a jövőt, számukra is felvil­lanhat egy teljesebb élet, sőt az említett kezdeményezések ré­vén az emberhez méltó válasz­tás lehetősége is. Bóka Róbert Magasabb követelmények az autóvezetésben Ma is melege van a tanulóvezetőnek Fotó: Läufer L. Pécsi bányász-író mantovai irodalmi pályadíja A jövő év elejétől módosul - legutóbb kilenc évvel ezelőtt történt ilyen lényegi változtatás - a közúti járművezetők képzé­sével, vizsgáztatásával és szak- képesítésével kapcsolatos- rend­szer, amit a 20/1992. számú KHVM rendeletben tettek közé. Litványi Tibortól, e témakör el­ismert szakértőjétől, a Baranya Megyei Autóközlekedési Tan­intézet igazgatójától elsősorban azokról a kérdésekről tájéko­zódtunk, amelyek sokakat érin­tenek. Kötelező a tanfolyam Ami a legfontosabb, kötelező marad a tanfolyami képzés. Bár a rendelet előkészítése során akadtak olyan vélemények, hogy bízzák a jogosítványt megszerezni akarókra, hogyan tanulnak meg vezetni, majd a vizsgán eldől, mennyire volt si­keres a felkészülés - ezt az ötle­tet elvetették. Tanfolyamot te­hát mindenkinek kötelező vé­gezni, ez azonban a vezetői en­gedély megszerzéséhez előírt életkort megelőző egy évvel megkezdhető. Ez azt jelenti, hogy például á B kategóriára, azaz a személygépkocsira érvé­nyes jogosítványhoz 17. életév betöltése szükséges, de a tanfo­lyam már 16 esztendős korban elkezdhető. Sőt, az elméleti részből akár vizsgát is lehet tenni! A járművezetői tanfolyamok során az elméleti órák 45 per­cig, a gyakorlatiak 50 percig kell, hogy tartsanak. A B kate­góriájú vezetői engedély meg­szerzéséhez is az eddiginél jó­val alaposabb felkészülés szük­séges. Igaz, a vizsgán elsősor­ban olyanokat követlenek, ame­lyeket tényleg illik tudni egy úrvezetőnek. Az elméleti rész keretében közlekedési ismere­tekről, vezetéselméletről adnak számot felkészültségükről - ez tesztlapok kitöltésével történik, 25 perc alatt -, a gyakorlat so­rán új „tantárgy” a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés. A vizsgáztatók nem azután érdeklődnek, hogy a motornak melyek a fő részei, hanem a minden nap szülséges tudniva­lókat, így például képes-e a vizsgázó abroncsnyomást mérni, olajszintet ellenőrizni, tükröt beállítani... S természe­tesen számot kell adni járműke­zelési ismeretekből - ez tulaj­donképpen a mostani rutinpá­lyás vezetés -, s hogy a forga­lomban hogyan képes elboldo­gulni a személygépkocsival. Érdekesség, hogy a rutin és a forgalmi vizsgát tulajdonkép­pen kettéválasztották: ha a rutin sikerül, csak akkor mehet a je­lölt a városi forgalomba, de ha ott nem felel meg, akkor még egyszer a rutinvizsgát nem kell letennie, csak a forgalmit. Ez utóbbi viszont magasabb köve­telményeket támaszt, mint a mostani, hiszen előírás egyebek közt, hogy vezetni kell forga­lomirányító lámpával ellátott csomópontban, négysávos úton, lakott területen kívül... Újdonságok a motorosoknál A motorkerékpároknál az A 1-es kategóriában, azaz 150 köbcentiméterig KRESZ és ve­zetéselméleti vizsga szükséges, ezt követően pedig rutin és for­galmi vizsga, az ennél nagyobb hengerűrtartalmú motoroknál csak rutin és forgalmi vizsgát kell tenni. Ez utóbbinak az a magyarázata, hogy 1993. január elsejétől először az A 1-es kate­góriára kell jogosítványt sze­rezni, majd egy év elteltével le­het A-ra. Ekkor viszont már közlekedési ismereteket és ve­zetéselméletet nem kérnek szá­mon. A segédmotorkerékpá­rokkal kapcsolatban újdonság, hogy forgalmi vizsgát is le kell tenni. A segédmotoros kerékpár, lassú jármű, kerti traktor és ál­lati erővel vont jármű vezetői vizsgához - eddig ez nem volt! - elegendő, ha jelölt írni, ol­vasni tud. Egyéb járművek ese­tén a vizsgára bocsáthatóság függ az iskolai végzettségtől és az életkortól. Alapelelv, hogy az vizsgáz­hat, aki igazolja a 8 osztályos ál­talános iskola elvégzését, de a 1942. január 1 -je előtt születet­teknek elegendő a 6, az 1930. január 1-je előtt születetteknek pedig a 4 elemi iskolai végzett­séget igazolni. Az egyes járműkategóriához tartozó vizsgákat az első elmé­leti vizsga időpontjától számí­tott két éven belül lehet letenni. Ugyanabban a járműkategó­riában a vizsgákat ötször lehet megismételni, amennyiben az ötödik is sikertelen, akkor újabb tanfolyamot kell elvégezni. Természetesen szigorodtak a járművezetőképzés szolgáltatói feltételei is. így például, a B ka­tegóriában csak öt személy be­fogadására alkalmas személy- gépkocsiban lehet oktatni, a képző szervezetnek oktatóprog­rammal, saját gyakorlópályával kell rendelkeznie, az oktatók­nak névjegyzékben kell szere­pelniük. Litványi Tibor hangsúlyozta, az új rendelet életbe lépésétől várható, hogy az eddiginél job­ban képzett, a megnövekedett forgalomnak megfelelőbb, a biztonságos vezetést szem előtt tartó járművezetők kapnak majd jogosítványt. S hogy tényleg csak a komoly, igényes autóve­zető iskolák lesznek továbbra is működőképesek. Roszprim Nándor Bányászból lett pécsi író nyerte a Mantova Szépirodalmi Társaság idei nemzetközi re­génypályázatának fődíját a krimi kategóriában. Sárai De­zső „Halálharc” című tudomá­nyos-fantasztikus bűnügyi kis­regényét negyvenhárom pá­lyamű versenyében ítélte a leg­jobbnak az olasz zsűri. A pá­lyadíj nem más, mint a könyv magyarországi kiadási költsége­inek megtérítése, s emellett még Olaszországban is megjelente­tik a kisregényt húszezer pél­dányban. Az olasz kiadású kötet értékesítéséből származó bevé­tel a következő évi pályadíjak fedezetéül szolgál majd. A harminckét éves szerző Komáromban érettségizett, ope­ratőrnek készült, de nem vették fel az akkoriban négyévenként indított szakra. Ekkor költözött a Mecsek vidékére, Pécsre, és tizenegy évig dolgozott az uránbányában. Munkásként is rendszeresen írt, több napi- és Az ifjúság ismerje meg a ma­gyar tudományos és műszaki hagyományokat, az itthon és külföldön élt és élő magyar tu­dósok szerepét a világ termé­szettudományos és műszaki ha­ladásában. E gondolat jegyében születt a Magyarok a természet- tudomány és a technika történe­tében című életrajzi lexikon - mondta Pungor Ernő akadémi­hetilap, valamint folyóirat kö­zölte novelláit, tárcáit. Miután egészségi állapotának megrom­lása miatt leszázalékolták, több vállalkozással is próbálkozott, sokfelé megfordult a világban. Irodalmi ambícióját ismerő olasz barátai hívták fel figyel­mét a mantovai szépirodalmi pályázatra, amelyre az idén elő­ször közép-európai szerzők is benevezhettek. Az ezredforduló utáni egyesült Európában ját­szódó kisregény Magyarorszá­gon játszódik, és a pénz min­dent leigázó hatalma elleni küz­delemről szól. Sárai Dezső könyvének témaválasztása mel­lett hiteles lélektani ábrázolását és plasztikus leíró mondatait ér­tékelte nagyra a zsűri. Az iz­galmas kriminek csak néhány helyszíne és szereplője van, s a szerző fdmforgatókönyvvé is átdolgozza, mert azt reméli, hogy annak alapján egy jó ma­gyar bűnügyi fűmet lehetne forgatni. (MTI) kus, tárca nélküli miniszter a kötet csütörtöki bemutatóján Budapeseten. A Magyar Tudo­mányos Akadémia gondozásá­ban készült több mint félezer tudóst bemutató lexikonban az egyes szócikkek a természet-, a műszaki és az orvostudomány kiemelkedő személyiségeinek életrajzi adatait és kutatási eredményeit ismertetik. Kutyaélet Nem tudom, kit sajnáljak jobban, a kutyákat-e, vagy az embereket, akik miattuk pa­naszkodnak? Kertes környéken megnyug­tató, ahogy a házőrzők béké­sen, udvariasan „beszélget­nek”, nem vágnak egymás uga­tásába, legfeljebb veszély - egy gyanús arrajáró - ellen hangzik fel a kórus, dehát ez a dolguk. Hogy mit „mondanak” egymásnak a pécsi Körösi Csorna Sándor utca 1-ben az emeletes ház erkélyének szűk alapterületére kényszerített, mozgási szabadságuktól meg­fosztott kutyák? Valószínűleg panaszkodnak, ők is. Meg a szomszédok is.- Érvényes-e még az a ren­delet, amely szerint többszin­tes házban csak a lakótársak hozzájárulásával tarthat valaki nagyobb kutyát? - érdeklődött egy telefonáló, aki persze azért nem szeretne ujjat húzni az eb­tartó szomszédsággal. Igen, a rendelet érvényes, sőt, egyet­len lakó „NEM”-je megvétóz­hatja a dolgot. Jobbik eset, ha a szomszédság állatai „türhe- tőek”, csak az idegenek ellen merül fel kifogás. Irénke néni azt mondta:- Szeretek itt lakni, de acsarkodó kutyák nélkül. Ezen a környéken jól megférünk egymással. Mindenki minden­kit ismer, van egy pici játszóte­rünk a Varsány és a Gyöngyös utca sarkán, fű, fa, sok gyerek, akik - annak rendje-módja szerint - pórázon vezetgetik a kiskutyáikat. Köztük zavarta­lanul szaladgálnak a cicák, be­lőlük is van jónéhány. Az utóbbi időben azonban egyre gyakrabban tűnnek fel vadide­gen emberek, akik póráz nél­kül engedik szabadjára kutyái­kat. Ezzel vége a nyugalom­nak. Elszömyedve, rémülten nézik a gyerekek a játszótéren, ahogy a nagy ebek űzőbe ve­szik a macskákat. A baj ott kezdődik, hogy a tulajdonosok ezt kedvtelve figyelik. Még kí­sérletet sem tesznek a megfé­kezésükre. Dicséretes persze, hogy mozgási lehetőséget akarnak nyújtani nekik, de erre a célra már a Kertvárosban is van kijelölt hely, ahol az azo­nos súlyú társaikkal kedvükre tombolhatnának. Vagy miért nem maradnak velük a saját lakóterületükön? Nyilván nem szeretnének kellemetlenkedni a szomszédoknak, fölfedezték hát ezt a békés kis játszóte­ret. Holott ez nem a senki föld­je. Tudom, kutyát csak póráz­zal szabad az utcára vinni. Bi­zonyos nagyságon felül száj­kosár is kötelező. Tudom, van elég egyéb dolguk is rend­őröknek. Azért módot kéne ta­lálni a törvény, az emberi együttélés ilyenfajta szabálya­inak a betartására - fejezte be elbeszélését a gyereket, nö­vényt és állatot szerető nagy­mama. Rezes Tudós életrajzi lexikon

Next

/
Thumbnails
Contents