Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-13 / 223. szám
8 oj Dunántúli napló 1992. augusztus 13., csütörtök Jó tanácsok az APEH-tői Változások a mezőgazdasági kistermelők általános forgalmi adó visszaigénylésében Módosul az értékpapír-törvény A fő hangsúly a befektetők védelmén Az 1991. évi XCI. törvény módosította - 1992. január 1-jét követően — a mezőgazdasági kistermelők általános forgalmi adó visszaigénylésének korábban érvényben lévő szabályait. A mezőgzdasági kistermelő akkor jogosult az előzetesen felszámított adó visszaigénylésére, ha a tárgyévi értékesítésének ellenértéke meghaladja A. a 750 000forintot, ha az e tevékenységből származó jövedelmét az SZJA törvény 12. §-ának (5)-(7) bekezdései alapján állapítja meg, vagyis az árbevétel hányadában határozza meg (10 vagy 30%); B. a 300 000 forintot, ha az SZJA törvény 34. §-ának (4) bekezdésében említett összjövedelem-csökkenési lehetőséget választja, vagyis jövedelmét a tételes költségelszámolás szabályai szerint határozza meg. Mindkét esetben az első visz- szaigényléskor az összeghatár túllépését bizonylattal kell igazolni. Ezt a választását a mező- gazdasági kistermelőnek az igénylőlap első oldalán jeleznie kell. Fontos tudni, hogy az év végén elkészítendő adóbevallási nyomtatványon is jeleznie kell a jövedelemszámítás választott módját, amelynek az év közben tett (63-as lapon) nyilatkozattól való eltérése jogkövetkezményeket von maga után. A visz- szaigényléskor a nyomtatva ny- -ellátó boltokban beszerezhető (APEH 73.r.sz.) 63. számú nyomtatványt kell egy példányban benyújtani a mezőgazda- sági kistermelő állandó, ennek A kormány 46/1991. (III. 26.) számú rendeletével létrehozott Kereskedelemfejlesztési Alap 1992-ben 4 milliárd forint költségvetési támogatással gazdálkodhat. Ebből jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumához intézett kérelem alapján kaphatnak támogatást. 1992-ben a tárca folytatja az export célú kereskedelemfejlesztés intézményi és eszköz- rendszerének kiépítésére a múlt évben megkezdett munkát. E tevékenység a magyar gazdasági szerkezeti átalakításának elősegítését célozza, a kialakuló vállalkozói réteg piacra jutásának, a külkereskedelmi információszolgáltatás, szakmai kultúra, a külföldre irányuló PR-tevékenység feltételeinek javítása révén. Az igénybevétel jogcímei egyéni kezdeményezés esetén az alábbiak:- a termék külpiaci bevezetését megelőző piaci tanulmány, értékesítési terv, reklámterv készítése;- nemzetközi kiállításokon, vásárokon, árubemutatókon való részvétel költségei közül a helyszíni dologi költségek (helydíj, installáció, rezsi és egyéb bérleti díjak), a résztvevő termékeit, szolgáltatásait bemutató kiadványok, videofilmek, videokazetták, műszaki leírások hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye szerint illetékes APEH Megyei Igazgatóságának Ügyfélszolgálati Irodájában. A visszaigényléskor a beszerzést terhelő előzetesen felszámított adót feltüntető számlákon kívül a 63. számú igénylőlap 2. oldalán jegyzéket kell készítenie az értékesítést igazoló bizonylatokról, mely bizonylatokat be kell nyújtani a visszaigénylés alkalmával. Az értékesítést igazoló bizonylatoknak - melyeket az eladó részére a felvásárlónak kell kibocsátnia - különösen a következő adatokat kell tartalmaznia:-a bizonylatot kiállító (felvásárló) neve, címe;-a felvásárlás (a termék átvételének) kelte;- az eladó neve, állandó bejelentett lakásának címe;- a termék megnevezése, egységára, felvásárolt mennyisége;-a termék statisztikai besorolási száma;- a kifizetett vételár;- az eladó és a felvásárló aláírása. Lényeges változás az eddigiekhez képest, hogy az első igénylésnél a tárgyévi beszerzést terhelő, előzetesen felszámított adónak: 1. a 4 500forintot meghaladó része igényelhető vissza, ha a mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből származó jövedelmét a fent említett (A./ pont alatt) tett jövedelemhányad alkalmazásával állapítja meg; költségei, szállítási költségek, mintadarabok gyártási költsége, minőségellenőrzési költségek, amennyiben a kiállítás, vásár egyéb forrásból nem részesült támogatásban;- közvetlenül áruhoz (szolgáltatáshoz, szellemi termékhez) kapcsolódó külföldre irányuló reklám;- a külpiaci bevezetéshez szükséges minőségtanúsítás és ellenőrzés költségei;- szellemi termékek külföldi szabadalmaztatása, ha a szabadalom Magyarországon védett, vagy a szabadalmi oltalom folyamatban van, és a hazai előállítás feltételei adottak. Kollektív exportösztönzés címén a következő tevékenységek finanszírozhatók:- külpiaci információszolgáltatás, az áru- és pénzpiacokra vonatkozó tájékoztató anyagok elkészítése és terjesztése;- a külkereskedelmi célú oktatás szervezése, lebonyolítása;-export célú kereskedelemfejlesztéssel, tanácsadással, információszolgáltatással foglalkozó országos és regionális szervezetek működéséhez való hozzájárulás;- nemzetgazdasági érdekből végzett közvetlen vállalkozáshoz nem fűződő tevékenység, mint országpropaganda, külföldi marketing és reklám, üzletember-találkozók, szimpóziumok, kiállítások szervezése. A támogatás iránti kérelmet 2. az 1 000 forintot meghaladó része igényelhető vissza, ha a mezőgazdasági kistermelő (a B.) pontban említett) az összjövedelemcsökkentési lehetőséget választja. Szintén lényeges változás, hogy a mezőgazdasági kistermelők családi jövedelem meghatározási lehetősége az SZJA törvényben megszűnt, ezért az erre vonatkozó korábbi eljárástól el kell tekinteni az 1992-ben keletkezett jogosultságok esetében. A mezőgazdasági kistermelő általános forgalmi adó visszatérítésre való jogosultsága megállapításánál fontos arra figyelni, hogy az Általános forgalmiadó törvény 8. számú mellékletében felsorolt termékek értékesítéséből származó bevétel esetében lehet visszaigényelni. Ez a melléklet némileg eltérően határozza meg a mezőgazdasági kistermelés fogalmát, mint az SZJA törvény. Ezért például az értékesítés bevételé (63. számú igénylőlap 2. oldal) tartalmazhat olyan tételeket (ültetvénytelepítés, erdei termékek, melléktermékek gyűjtése), amelyeket az áfa-visszaigénylésénél nem lehet figyelembe venni. A fent leírtakkal és a visszaigénylés egyéb kérdéseivel ösz- szefüggésben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága pécsi és vidéki ügyfélszolgálati irodái készséggel állnak az ügyfelek rendlekezésére. Dr. Fényes Éva az NGKM Kereskedelemfejlesztési és Marketing Főosztályhoz kell küldeni 5 példányban, cím: Tóthné dr. Pásztor Zsuzsa főosztályvezető, 1880 Budapest, Honvéd u. 13-15. A kérelem főbb tartalmi elemei a következők:- a vállalkozó cégszerű megnevezése, székhelye;- a vállalkozó gazdálkodására vonatkozó főbb adatok;- a tervezett kereskedelemfejlesztési tevékenység leírása, célkitűzése, várható eredménye;- a kereskedelemfejlesztési tevékenység részletes költség- kalkulációja;- a meglevő saját, illetve egyéb források;- az igényelt támogatás mértékére, a szükséges visszatérítés feltételeire vonatkozó elképzelések, igények leírása;- az Alapból esetlegesen már igényelt korábbi támogatásra vonatkozó adatok. A támogatás egyéni akciónál az elfogadott költségkalkuláció maximum 75 %-áig terjedhet, amelyből a vissza nem térítendő rész legfeljebb 50 %-ot tehet ki. Egyes jogcímeknél - külön kérelemre - a támogatás 25 %-át meg nem haladó összegben előleg is adható. A támogatás igénybevételére egyébként csak az akciót követően, benyújtott számlák és egyéb dokumentumok alapján van lehetőség. (A VOSZ Szolgáltató Magazinból) A jelenlegi bankcsődök, a bajba jutott pénzintézetek helyzete nem befolyásolja az Állami Értékpapír Felügyeletnek az értékpapír-törvény módosítására vonatkozó eddigi koncepcióját. Napjainkban is érvényben vannak azok az irányelvek, amelyeknek alapján az ÁÉF megkezdte a részletes módosító javaslatok kidolgozását. Ezekkel a Pénzügyminisztérium is egyetértett. A bankoknak egyébként az év végéig ki kell vonulniuk a tőzsdéről, a nyilvános értékpapírpiacon - a jelenlegi szabályozás szerint is - a jövő évtől csupán bróker cégeikkel képviseltethetik magukat - nyilatkozta az MTI-nek Pacsi Zoltán, az Állami Értékpapír Felügyelet vezetője. Tájékoztatási kötelezettség Az értékpapír-törvény módosításának során - mint azt Pacsi Zoltán kifejtette - a fő hangsúlyt a befektetők védelmére, illetve ezzel összefüggésben a brókercégek biztonságos működésére helyezik. Az 1990. március 1-jén hatályba lépett értékpapír-törvény megszületésekor még nagyon kevés bróker cég tevékenykedett, nem működött hazánkban valódi tőzsde, és az értékpapír felügyelet a törvény hatályba lépésekor alakult meg. Az azóta eltelt időszakban azonban a gyakorlat megmutatta, hogy szükséges a törvény bizonyos pontjainak megváltoztatása. A jelenlegi törvényben ugyanis a kibocsátók, a tulajdonosok és a forgalmazók tájékoztatási kötelezettségét nem határozták meg kellő mértékben. Feltétlenül újra kell szabályozni az értékpapírt kibocsátó cégek tájékoztatójának (prospektusának) tartalmi és formai elemeit, éves jelentésük tartalmát, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség gyakoriságát. A jelenlegi szabályozás ugyanis túlzottan a jegyzési időszakra koncentrál, a befektetők védelmét elsősorban a tájékoztatóban közzétett, esetleg félrevezető információk ellen biztosítja. Megoldást igényel a befektetők folyamatos tájékozódásának garantálása. Ide tartozó feladat az is, hogy kidolgozzák a tiltott árfolyam-befolyásolás fogalmát. Á befektetők védelme érdekében különösen fontos (elsősorban a magánszemélyek, kisbefektetők védelmében), hogy az értékpapír-forgalmazók, valamint az erre szakosodott cégek által végzett befektetési tanácsadást is ellenőrizze az Állami Értékpapír Felügyelet. Ez nem jelentené az ezzel foglalHavonta 30 ezer példányban jelenik meg országos terjesztésű szakmai folyóiratként A Kereskedő, mely a VOSZ Nemzetközi Vállalkozási és Kereskedelmi Központ Kft. tevékenyégét kiegészítve nyújt fontos és hasznos információkat a piacszervezés és a kereskedelem területéről a VOSZ tagjainak, a kis- és középvállalkozóknak és minden érdeklődőnek. A Kereskedő a forgalmazókat, nagy- és kiskereskedőket, kozó cégek piaci versenyének korlátozását, de számukra szakmai minimumkövetelményeket írnának elő. A bróker cégek biztonsága Pacsi Zoltán szerint szükség lesz olyan változtatásokra is, amelyek javítják a bróker cégek működésének biztonságát. Az új szabályozásnak ki kell terjednie arra, mekkora lehet az értékpapír cégek likviditásának nagysága. Jobban körül kell határolni azt is, hogy a bróker cégeknek milyen mértékű lehet a nyitott pozíciója, azaz a megkötött, de pénzügyileg le nem zárt ügyletek nagysága, illetve szabályozni kellene a náluk lévő értékpapír-állomány összetételét is. Egyúttal azt is rögzíteni kell, mekkora nagyságot érhet el a bróker cégek saját számlára folytatott kereskedelme. Indokoltnak tűnik az is, hogy az értékpapírforgalmazó korlátolt felelősségű társaságok minimális alaptőkéjét 5 millió forintról 10 millió forintra emeljék. Az 5 millió forintos alaptőke ma már nagyon csekély, és semmi sem indokolja, hogy különbség legyen a kft.-ként, illetve részvénytársaságként bejegyzett forgalmazók minimális alaptőke követelményében. (A részvénytársaság esetében ugyanis a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás minimum 10 millió forintot ír elő alaptőkeként.) A bennfentes kereskedelem A hazai értékpapírpiac fejlődése magával hozta, hogy újra át kell gondolni a bennfentes kereskedelem fogalmát, illetve a bennfentessé nyilvánított természetes és jogi személyek körét. Egyértelműen meg kell határozni, hogy ha egy magán- személy a törvény rendelkezésénél fogva bennfentesnek minősül, ez kihat az általa vezetett cég, szervezet értékpapírügyleteire is. Nem utolsósorban újból rendezni kell az értékpapír felügyelet jogállásának főbb kérdéseit. Jobban körül kellene határolni a felügyelet mozgásterét, lehetőségeit és működésének korlátáit. A módosítás során arról is dönteni kellene, hogy az Árutőzsde felügyelete az ÁÉF hatáskörébe tartozzon-e, mivel ebben az esetben az egységes tőzsdefelügyeleti szerv szerepét is betölthetné. A felügyeletet továbbra is célszerű a pénzügyminiszter hatáskörében tartani. importőröket, kereskedelmi képviseleteket és viszonteladókat informálja, tájékoztat trendekről, árakról, bemutatókról, vásárokról. A Kereskedő a legcélzottabb, leghatékonyabb információkat nyújtja olvasóinak, ezért is várja olvasói érdeklődését, észrevételét, információit A Kereskedő Szerkesztősége (Pre- sentprint Kft.) címén. (1119. Budapest, Galambóc utca 12-14.) Komlói MOM- az eljárást megszüntették Keddi lapunk baranyai csődjelentésről szóló írásában arról számoltunk be, hogy felszámolási eljárást kezdeményeztek a komlói MOM Rt. ellen. A cég gazdasági vezetésétől kapott tájékoztatás szerint a hitelező igényének kiegyenlítését követően a kezdeményezett felszámolási eljárást június 9-én megszüntették. A magyar Adidas Az Adidas sportszergyártó világcég tulajdonosváltása várhatóan nem befolyásolja az Adidas Budapest Kft. működését - nyilatkozta Császári Attila, a kft. marketingigazgatója. Az új tulajdonosnak biztos a pénzügyi háttere, várható tehát, hogy nagyobb befektetéseket fog megvalósítani a reklám és a marketing területén. A magyar cégnél arra számítanak, hogy az Adidasnál egész Kelet-Euró- pára új koncepciót dolgoznak ki, s ennek része lesz az Adidas Budapest Kft. működésének megváltozása. Surján Rt. A szentbalázsi székhelyű Surján Rt. nemzetközi ipari és mezőgazdasági kiállítást és vásárt szervez Kaposvárott, a Somogy Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal és a megyei önkormányzattal közösen. Az 1992. szeptember 2-6. között zajló rendezvényen a 2 ezer négyzetméter fedett és 20 ezer négyzetméter szabad területen több mint száz hazai és külföldi kiállító mutatkozik be. A legtöbb cég az építőiparból, a gépiparból és az agrárágazatból állítja ki termékeit. A külföldi résztvevők elsősorban az Alpok-Adria Munkaközösség országaiból érkeznek. Az öt napos rendezvényen több alkalommal üzletember-találkozót szerveznek, és vállalkozók fórumát is tartanak. (I. A.) Megszűnik az érdekképviselet A társadalombiztosítási járu léktartozások esetében szép tember 1-jével megszűnik az in tézményes érdekképviselet. Ed dig a tartozásokért kirótt bírsá gok és késedelmi pótlékok mér séklésének vagy elengedésénei ügyében a megyei Társadalom biztosítási Tanácsok automati kusan képviselték az érintette két. A tanácsokat azonban au gusztus 31-ével megszüntetik így szeptember 1-jétől az adó soknak bírság esetén egyéni lej kell az érdekvédelmi szerveze tekhez - szakszervezetekhe; vagy'a MOSZ-hoz - fordulniuk A szövetkezeti átalakulásról Nagyobb zökkenők nélkü folyik a mezőgazdasági sző vetkezetek átalakulása. Ez fő ként annak köszönhető, hogy folyamat azokban a gazdái kodó egységekben indult me<: ahol nem volt számottevő ét dekkonfliktus - nyilatkozt Horváth Gábor, a Mezőgazda sági Szövetkezők Országo Szervezetének főtitkán ugyanakkor zavart okoz, hog a földművelésügyi tárca ke vesli a társasággá alakuló számát, miközben gyakran je lentkeznek értelmezési pro! lémák az átmeneti törvén egyes pontjaival kapcsolatban Kereskedelemfejlesztési Alap exportbővítésre Havilap hatékony információkkal _ A Kereskedő
