Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-07 / 186. szám
6 aj Dunäntült napló 1992. július 7., kedd Könyv-védelem Tíz százalék Jó a meglepetés Sokan tán ünneprontásnak veszik majd, pedig valójában csak könyvvédelminek szántam e kis jegyzetet. Mert a könyv - mondhatnánk - végre igazi meglepetések hordozójává vált nálunk is. De vigyázzunk az elhamarkodott örömmel! Mert előbb az Ünnepi Könyvhét még nyomdafestékszagú (alig néhány hetes) kiadványait láthattuk viszont megkurtított árakon több pécsi kirakatban. Utóbb pedig - persze nem tagadható vásárlói örömöktől kísért - akciónak lehettünk tanúi (és haszonélvezői): néhány bolt kilencven százalékkal olcsóbban kínálta egészen frissnek tekinthető, az elmúlt év végéig napvilágot látott portékáit. Gyorsan teltek a vásárlói kosarak, hamar lepusztultak a könyvesbolti és teltek a hazai polcok. A lapos pénztárcák miatt eddig halaszt- gatott kereslet végre, meglepetésszerűen most megvalósulhatott Ám mielőtt bármit és bárkit is dícsérgetni kezdenénk, meg kell mondanunk, hogy vegyes érzésekkel párosuló döbbenettel fogadtuk a történteket. És mi tagadás, máig megválaszolatlan kérdéseink támadtak. Például az, hogy vajon ez a követendő útja-e a vásárlói igények („a fizetőképes kereslet”) kielégítésének, avagy inkább a könyvszakma (a terjesztés?) hosszabb ideje mélyülő és most felszínre tört válságának tükröződésével van dolgunk valójában? Vajon örüljünk-e az egyre kiszámíthatatlanabbá váló könyvpiaci viszonyok eme váratlan ajándékainak, avagy konstatáljuk rezig- náltan az átmeneti állapot vadhajtásainak presztízsromboló következményeit, gyakran a szerzői, a kiadói, a nyomdai teljesítményeket is devalváló hatásait? Sajnálkozzunk-e tehát e kizárólagosan üzleti szempontokat akceptáló gyakorlat - mondjuk ki - vegyes érzéseket keltő, értékrombolást is kifejtő következményein? Avagy örüljünk vásárlóként a végre mégiscsak elért, és egytizednyi áron megvásárolt Ki kicsodának? vagy a Csontváry-albumnak? Netán keseregjünk az ilyen akciók mégiscsak felemás benyomásokat keltő hatásain? Mert ki is tagadhatná, hogy jó dolog a szellemi önmegtartóztatás lassan állandósuló viszonyai közepette egy-egy ilyen meglepetés, de azért azt is tudjuk, hogy itt azért ugyancsak kótya- vetyéről van szó, korántsem értékarányos cseréről! Ellenkezőleg. Túlzottan is olcsón kapott, ölünkbe hullt ajándékról. Mert az e könyvekben megtestesült szellemi és anyagi érték olyannyira meghaladja a megalázóan alacsony dömpingárakat, hogy az már gyanakvást ébreszt ... Szóval mégiscsak az értékápoló és közvetítő irodalom megfizethető, de azért értékarányos árai, meg az ennél kiszámíthatóbb piaci viszonyok kellenének nekünk, nem pedig a válságtudat és csődhelyzet indukálta kiszámíthatatlan és kétes következményű lépések. Amihez persze jelenleg, a korábbi centralizált irányításról a liberalizált piacgazdaságra történő átmenet idején, az értékpreferáló mecenatúra működő rendszerére is szükségünk lenne. Benne az állami kultúra-támogató tevékenység átgondolt működésére. Ami talán mérsékelhetné az effajta hőemelkedések előfordulásának gyakoriságát, megelőzhetővé tenné a meredek lázgörbék kialakulását. Az átalakulóban lévő könyvszakma jelenlegi helyzete ugyanis mindenekelőtt erre figyelmeztet. S nem csupán a könyvesboltok nehezen áttekinthető és a szakembereket nagyrészt a partvonalra állító privatizációja, hanem egyéb tünetek is. Például a legutóbbi tíz százalék. Szirtes Gábor Kis kánikula-kresz Hogyan autózzunk hőségben? Autót, autóst egyaránt megvisel a meleg. Ezért csokorba szedtünk néhány olyan praktikus tanácsot, amelyet érdemes megszívlelni, mert vezetőnek és utasnak is megkönnyíti a kánikula okozta kellemetlenségek elviselését és javítja a baleset- mentes közlekedés esélyeit. 1. Meleg időban a szokásosnál gyakrabban ellenőrizzük a gumiabroncsok légnyomását. Ha strand előtt vagy másutt szabad ég alatt hosszabb ideig parkolunk, a kerekeket hullámkarton-lapokkal védhetjük a nap sugaraitól. 2. Ellenőrizzük sűrűbben az akkumulátor folyadékszintjét is. A melegben ugyanis nagyobb a párolgás, és ha az akku nem zárt rendszerű, könnyen „kiszáradhat”. 3. A gépkocsi belső terének felforrósodását csökkenthetjük a - szintén kartonból vagy fényvisszaverő anyagból készült - „napszemüveggel”, amelyet az első szélvédő mögé, a műszerfal tetejére kell felrakni. A speciális védőalkalmatosságot - amely ma már számos alkatrészt árusító üzletben kapható - rövid parkolási időre is érdemes „bevetni”. 4. Az autót lehetőleg késő délután vagy este mossuk illetve mossassuk le, amikor enyhül a hőség és nincs átforrósodva a karosszéria. A felhevült lemez és a dukkózás rosszul tűri a hirtelen hőmérséklet-változást, azaz a hideg vizet. Ha mégis kánikulában tesszük tisztába a kocsit, használjunk meleg vizet. 5. Az ősszel feltett üléshuzatot cseréljük át nedvszívó anyagból - raffiából, háncsból, könnyű vászonból - készült huzattal, üléstakróval. (Eláruljuk: az egyik legpraktikusabb huzatanyag a — pelenka.) 6. Indulás előtt tekerjük le az ablakot, s ha van, nyissuk ki a napfénytetőt. így várjunk néhány perct, míg lehűl az utastér. 7. Menet közben soha ne hajoljunk át lecsavami a jobb oldali ablakot, mert e művelet közben a gyakorlott vezető is óhatatlanul „kacsázik”, s megnő a koccanás veszély. 8. Nagyobb sebességnél ne csináljunk huzatot - a legnagyobb kánikulában beszerezhetünk egy reumát. 9. Vezetés közben - bármennyire jólesne ne fagylal- tozzunk, ne kortyolgassunk hűsítőitalt, mert elvonja a figyelmet a vezetéstől, balesetveszélyes. Mi lesz a pécsi Nagy Lajos Gimnáziummal? A Nagy Lajos Gimnázium Pécs legrégibb középiskolája. 1687-ben, 305 éve alapították a jezsuiták, majd e rend feloszlatása után 1814-ben átvették a ciszterciek. A Széchenyi térre néző épületben sokáig zsúfoltan együtt működött a ciszterci rendház és a 8 osztályos gimnázium. 1935-ben, áprilistól október 8-ig, jó öt hónap alatt a Ciszterci Rend saját anyagi forrásaiból felépítette az akkor hazánkban legkorszerűbb iskolát, az új Nagy Lajos Gimnáziumot. Az 500 fiútanulót ciszterci szerzetes paptanárok oktatták, nevelték olyan szeretettel, hogy megható hűséggel járnak vissza találkozókra 50, 60, sőt 65 év után is még külföldől, távoli világrészekből is. 1948-ban a gimnáziumot államosították, a lelkészkedésben munkát kereső szerzetespapokat pedig 1950. jún. 9-én éjszaka ponyvás teherautókon deportálta az ávó. A rendházat és a gimnáziumot összes ingóságával együtt a kommunista rendszer elkobozta. 1950-ben maga Rákosi és Kádár vétózta meg, hogy a ciszterciek Pécsett iskolát kapjanak. így maradt 1948-tól Pécsi Állami Nagy Lajos Gimnázium. Bejárata felett ottmaradt a Ciszterci Rend zirci apátságának címere. A valóság és féligazságok A tömegtájékoztatási eszközök 1992. június elején közölték Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Ciszterci Rend megállapodását, mely szerint a pécsi Nagy Lajos Gimnázium és a vele ingatlan-egységben lévő Hunyadi Mátyás Középiskolai Fiúkollégium 1993. jún. 30. és júl. 15. között visszaszáll a Ciszterci Rend tulajdonába és kezelésébe. E megállapodást az ön- kormányzat közgyűlése némi vita után 194/1992. VI. 4. sz. határozatával abszolút többségben jóváhagyta. A megállapodást az önkormányzat nevében dr. Krippl Zoltán polgármester és a Ciszterci Rend nevében dr. Kerekes Károly zirci apát kézjegyével és pecsétjével látta el. A közgyűlés jóváhagyásával és ennek az aláírásokkal való megerősítésével a megállapodás joghatályossá vált. Ennyit megtudott a közvélemény, de annál több kérdés és félreértés merült fel azóta a megállapodás ismeretlen részei felől. Mit tartalmaz a megállapodás? A felek mindenekelőtt leszögezik, hogy a Nagy Lajos Gimnázium és a volt Ciszterci Rendház, melyben ma a Hunyadi Mátyás Kollégium működik, korábban (1814-től) a Ciszterci Rend tulajdonában állottak, s azokat 1948. jan. 1-je után kártalanítás nélkül vették állami tulajdonba. Ennél fogva a Rendnek ezekre a tulajdonokra vonatkozó igénye a volt egyházi tulajdonok helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény hatálya alá esik. Ezután következnek a részletek, amelyekben a tényleges birtokba adás és használat rendezését tekintve a felek megegyeztek. Az alábbiakban a közvéleményt leginkább érdeklő pontokat emelem ki. Mit kívánnak a tanulóktól? A Ciszterci Rend elfogadja a Nagy Lajos Gimnázium átvéte- ekor fennálló négyosztályos iskolatípus, a koedukáció, a speciális kémia, angol és számítás- technikai osztályok fenntartását. Ezen az iskolaszerkezeten a Rend csak akkor kíván változtatni, ha az új közoktatási törvény korszerűbb oktatási és nevelési elveket ír elő, illetve a város szerves részeként működő gimnázium számára előnyös új feladatok ellátására van szükség és lehetőség. Mindezt a város illetékes oktatási szerveivel való egyeztetés, illetve tájékoztatás után teszi. A Ciszterci Rend az 1993/94. tanévtől az összes első osztályba egyértelműen katolikus egyházi beiskolázást hirdet meg. Ez részleteire bontva azt jelenti, hogy a gimnázium elsősorban azokat a 4-es, 5-ös átlagosztályzatú, jó képességű katolikus tanulókat váija, akik maguk és szüleik egyaránt a katolikus hitben és valláserkölcsi felfogásban való oktatást és nevelést kívánják. Minden általános és speciális osztályba sikeres felvételi vizsga után lehet bejutni. A felvételit kérő szülőknek és tanulóknak világosan tudniuk kell, hogy a katolikus gimnázium három alapvető követelményt támaszt a tanulók iránt: 1. ) A tanuló szándéka az legyen, hogy az érettségi megszerzésével a felsőoktatásban diplomát akar szerezni, és értelmiségi pályára készül. (Tehát a tanulónak olyan képességekkel kell rendelkeznie, hogy a magas szintű gimnáziumi oktatásban helyt tudjon állni.) 2. ) Vállalja a keresztény hitben való, műveltségi szintjének megfelelő tudás elsajátítását és őszinte szívvel törekedjék azoknak a valláserkölcsi elveknek életében való gyakorlati megvalósítására, amely minden egyházi iskolában természetes igény. A hittan rendes, osztályozott tantárgy. A felvételre való jelentkezéskor igazolást kér a gimnázium arról, hogy a kérelmező mely egyházban részesült keresztségben, nyilatkozatot kell adnia arról, hogy kíván-e a gimnázium négy éve alatt hitoktatásban részesülni. Ez utóbbi nyilatkozatot olyan tanulóktól is elfogadunk, akik a legkülönbözőbb okok miatt korábban nem részesültek keresztségben, illetve hitoktatásban, de e hiányt készek most jó lélekkel bepótolni. Ilyen nyilatkozatot izraelita tanulóktól nem kérünk. 3. ) Fogadja el, hogy az egyházi gimnázium nem csupán az előírt szaktárgyak tanítására vállalkozik, hanem az ezeréves magyar kultúrával és történelemmel való azonosulásra kíván nevelni, a tanulók látóhatárát az egyetemes emberi és sajátosan európai kulturális értékekre szélesíteni. Személyiségük harmonikus fejlődését, az értékekre és egyéni érdeklődési irányokra való nyitottságot a szaktárgyi oktatásnál is fontosabbnak tartja. A magolásnál többre értékeli a gondolkodást, a problémalátást és kérdezni tudást, de ugyanakkor a problémák megoldására való készséget is. Ezeknek az elveknek képviseletére törekszünk a már 1991-tői gimnáziumunkban működő ciszterci osztályban, és az 1992/93. tanévben belépő két újabb egyházi osztályban. A megállapodás hangsúlyozza, hogy a gimnázium egyházi átvétele semmi több terhet nem ró azokra a tanulókra, akik az átvétel előtt az állami Nagy Lajos Gimnáziumba iratkoztak be. A Rend azonban az ő fejlődésüket is szeretettel támogatja, és mint eddig is, számukra is lehetőség nyílik fakultatív hitoktatáson való részvételre. A tanulók beiskolázási területe - a kollégiumi férőhelyek korlátozott volta miatt - elsősorban Pécs városa, továbbá a pécsi egyházmegye területe (Baranya és Tolna m.). Kivételesen, kitűnő rendű tanulók elsősorban a kémia és számítás- technika speciális osztályokba hazánk egyéb területéről is jelentkezhetnek. A megállapodás szerint a Rend az iskola vezetésében keresztény erkölcsi alapon nyugvó katolikus szellemiséget törekszik érvényesíteni, de a korábban beiratkozott tanulókat, akik ezt világnézeti okokból nem kívánják elfogadni, emiatt hátrányos helyzetbe nem hozza. Velük szemben az általános tanulmányi és fegyelmi követelményeken túl azt az igényt támasztja, hogy az iskola szellemiségéhez méltó magatartást tanúsítsanak. Utcára kerülnek a tanárok? 1948-ig a Nagy Lajos Gimnáziumban 2-3 világi tanártól eltekintve (rajz, testnevelés, egészségtan) a főtárgyakat ciszterci paptanárok tanították, akik teológiai végzettségük mellett tanári diplomával rendelkeztek, a tantestület átlag harmadának doktori fokozata is volt. A jelenleg mintegy 60 főt igénylő tantestületet a negyven évig föld alá kényszerített rend saját paptanáraival feltöltetni hosszú ideig, s talán végérvényesen, nem tudja. Ezért - bár néhány növendékünk 1993-ban már elkezdi az ELTE-n szaktanári diplomája megszerzését - bizonyos, hogy továbbra is szükség van számos világi tanár alkalmazására. Velük kapcsolatosan elsősorban az az elvárásunk, hogy a szaktárgyukat lelkiismeretesen tanítsák. Hívjuk és kérjük őket, hogy a gimnáziumnál fennálló munkaviszonyukat tartsák fenn. A Rend vallja a tanszabadság elvét, de kizárja abból az egyház- és vallásellenes, a keresztény erkölcsi normákkal ellenkező szellemű tanítást. Azok a pedagógusok, akik a rendi irányítást nem vállalják, munkaviszonyuk fenntartása érdekében az önkormányzat se- gítségébel más pécsi tanintézményekben folytathatják tevékenységüket. A Rend vállalja, hogy az ön- kormányzat kérésének eleget téve, olyan igazgatót nevez ki a Nagy Lajos Gimnázium élére az 1993/94. tanévtől 1996. júl. 31-ig, akinek személyét az ön- kormányzat, a tantestület és a Rend egyaránt elfogadja. A jelenlegi igazgató, Póla József 1990. július 4-én kelt kinevezésében az a kikötés szerepel, hogy az öt évre szóló igazgatói megbízása az intézményfenntartói változással egyidőben érvényét veszti. A Rend nevében kijelenthetem, hogy - amennyiben a fent említett két testület és Póla József hozzájárul - kész a folyamatosság biztosítása érdekében őt a megállapodásban jelzett határidőig a gimnázium igazgatójának kinevezni. Ugyanakkor a megállapodás szerint már a következő, 1992/93. tanévtől kezdve a Rend dr. Marosy György Cézár ciszterci személyében 3. igazgatóhelyettes kinevezését igényli, az önkormányzat pedig vállalja alkalmazása feltételeinek megteremtését. A Hunyadi Mátyás Kollégium igazgatóját, Wagner Lászlót - akinek ötéves igazgatói ciklusa 1993. júliusában jár le - kész újabb öt évre kollégiumi igazgatónak kinevezni. A kollégiumi nevelőtanárokra ugyanazon elvek érvényesek, mint a gimnázium pedagógusaira. „Lecsúszik-e” a Nagy Lajos? Miből tartják fenn a papok a Nagy Lajost? Ezekkel a kérdésekkel nap mint nap újra találkozunk. Áz érvényben lévő törvények szerint az egyházi intézmény, mely az államival azonos feladatot lát el, ugyanolyan anyagi támogatást kap az államtól, mint az állami tanintézet. Ez tehát biztosítja a gimnázium anyagi fenntartását, mely sajnos akár állami, akár egyházi iskoláról van szó - bizony elég szűkös. És mi lesz a tanítási színvonallal? Az említett megállapodás szellemében joggal reméljük, hogy a gimnáziumi és kollégiumi tantestület mindent megtesz, hogy a város legpatinásabb, nagymúltú intézményeiben, minden szenvedélykeltést elkerülve, a Ciszterci Renddel együttműködve továbbra is megmaradjon az ország egyik legkiválóbb iskolájának. A keresztény hit és valláserkölcs elfogadása bizonyosan nem árt a tudásnak, de az emberi személyiséget értékesebbé teszi, az adott intézeteket pedig beépíti abba az európai és egyetemes értékeket képviselő kultúrába, ahonnan egy ránk kényszerö- tett, korlátolt ideológia évtizedekre visszavetette. A Pécsi Ciszterci Pedagógiai Műhely a pécsi gimnáziumi tanároknak és az erre a hivatásra ^.készülő egyetemi hallgatóknak a szeptemberben induló 4. szemeszterével folytatni kívánja azt a képzést, ami igen sokat segít azoknak a világi tanároknak, akik a fent vázolt szellemben akarnak egyházi iskolában tanítani. Dr. Arató Orbán házfőnök, a Ciszterci Rend pécsi megbízottja
